2018-ban az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának szakértőivel javaslatot tettünk a Kúriának arra, hogy vizsgálja felül a gondnoksági perek elavult gyakorlatát, mert időszerű lenne ennek az emberi jogi normáknak megfelelő reformja. A Kúria 2023 őszén kiadott összegző véleménye bár tartalmaz fontos megállapításokat, elmulasztotta a gondnoksági rendszer érdemi újragondolását.
A pszichiátriai zárt osztályos gyógykezelés az egyik legsúlyosabb jogkorlátozási lehetőség, ami egy emberrel történhet. A büntető-végrehajtáshoz hasonlóan akár több hónapra is elzárhatnak embereket, viszont ebben az esetben fizikai és kémiai korlátozó intézkedések is érik a beteget. Ráadásul az ilyen gyógykezelés az egyébként is sérülékeny helyzetű, nagyon alacsony érdekérvényesítési képességgel rendelkező pszichiátriai beteg, fogyatékos embereket érinti. Ezért különösen fontos, hogy szigorú törvényi garanciák biztosítsák az eljárás jogszerűségét, és ezeket be is tartsák az érintettek beszállításában, gyógykezelésében, ellátásában résztvevő szakemberek.
A TASZ-nál régóta dolgozunk a fogyatékossággal élő emberek, sajátos nevelési igényű gyermekek jogainak védelméért, esélyegyenlőségük előmozdításáért. Regionális Programunk fő célkitűzése, hogy a jog- és érdekvédelem közvetlenül elérhető legyen bárhol az országban, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a Budapesten kívüli jogi segítségnyújtásra, együttműködésre.
Szigorú jogszabályi feltételei vannak, hogy pontosan milyen okból, milyen állapotban lehet valaki beszállítani akarata ellenére a pszichiátriára. Annak is szigorú szabályai vannak, hogy mikor lehet őt bent tartani, és ezt folyamatosan felül is kell vizsgálni. Ennek ellenére sajnos sokszor jogellenesen visznek be embereket a pszichiátriára erőszakkal, és/vagy jogsértően tartják őket a zárt osztályon.
A kötelező gyógykezelés elrendelése már önmagában egy korlátozás, de emellett más korlátozó intézkedéseket is lehet alkalmazni a beteggel szemben. Ezekre szintén szigorú szabályok vonatkoznak, és ezeknél is felmerülhet a jogsértés veszélye.
A kötelező gyógykezelés azt jelenti, hogy az általános szabálytól eltérően nem szükséges a beteg beleegyezése ahhoz, hogy bent tartsák a pszichiátrián és ott kezeljék őt.
A pszichiátriai zárt osztályok azért jöttek létre, hogy el lehessen különíteni és kötelező gyógykezelésnek alávetni azokat a betegeket, akik veszélyt jelentenek saját magukra vagy másokra nézve. Az osztály azért zárt, mert a betegek itt nem találkozhatnak bárkivel, nem mozoghatnak szabadon, nem hagyhatják el a kórházat, sőt, abba sem szólhatnak bele, hogy milyen korlátozásnak/kezelésnek vetik alá őket. Lényegében átmenetileg megfosztják őket a személyes szabadságuktól. Mivel ennyire súlyos korlátozásról van szó, nagyon fontos, hogy tényleg csak azoknál az embereknél rendeljék el a kötelező gyógykezelést, akik komolyan veszélyeztetnek másokat vagy saját magukat.
Ebben a tájékoztatóban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a pszichiátriai kezelésről, illetve a legfontosabb kérdéseket is, amelynek segítségével ellenőrizni tudod, hogy sérülnek-e a jogaid vagy a hozzátartozód jogai a pszichiátrián.
Ha úgy érzed, megsértették jogaidat, keresd jogsegélyszolgálatunkat!
Bár a nagy létszámú fogyatékos otthonok lebontása az egész szociális intézményrendszer reformjának fontos motorja lehetne, az intézmény férőhely kiváltási folyamat mégis konzerválja a felszámolni kívánt intézeti alapú ellátást.
A kirekesztés új struktúrái és működési mechanizmusai jönnek létre “támogatott lakhatás” néven. Konkrét példákkal illusztráljuk, hogy milyen problémákat vetnek fel a megvalósuló kiváltási projektek.
Vitaindítónak szánt írásunk az elmúlt évek fejleményeiről, a kudarcos eredmények okairól és a megújulás lehetséges irányairól szól.
Ezen az oldalon összegyűjtöttünk a leggyakoribb kérdéseket, amelyek a gondnokság, a támogatott döntéshozatal és az előzetes jognyilatkozatok témakörökben felmerülnek. Fontos látni, hogy a gondnokság mára nem éri el eredeti segítő célját, hanem szükségtelenül megfosztja az érintetteket cselekvési szabadságuktól, míg a megoldást jelentő támogatott döntéshozatalt bevezetése óta alig használják. A fő különbség, hogy a gondnokság esetében valaki más hozza meg helyettünk a fontos döntéseket, a támogatott döntéshozatalnál ezzel szemben megmarad a cselekvőképességünk, csak segítséget kapunk a döntéshelyzetekben.
A magyar kormány súlyosan és rendszerszinten sérti a fogyatékossággal élő polgárok döntési szabadságát és az önálló életvitelhez való jogát – állapítja meg az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottságaának jelentése.
Bár a magyar állam már 2007-ben ratifikálta és nemzeti törvénybe iktatta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt, az azóta tett intézkedések a gondnoksági rendszer és az intézményi ellátás átalakítására nem voltak hatékonyak.
A gondnokság alatt álló magyar állampolgárok elveszítik választójogukat. Ez a korlátozás ma 60 ezer embert érint. A 2012-től hatályos új Alaptörvény értelmében egyedi bírósági döntés révén határoznak arról, hogy egy nem teljesen cselekvőképes személynek lehet-e választójoga.
Az évek során rengetegen kerestek meg minket azzal, hogy a gondnokság alá helyezéssel nemhogy védelmet nem kaptak, hanem jogfosztott, másodrendű állampolgárokká váltak. Ingyenes jogi segítségünkkel sikerült visszanyerniük a szabadságukat: kijutottak az intézetből, ahova akaratuk ellenére zárták be őket, elérték, hogy ismét beleszólhassanak a pénzügyeikbe, egészségügyi ellátásukba, visszakapták szavazati jogukat vagy éppen házasságot köthettek a szerelmükkel. Ezen az oldalon az ő történeteiket mutatjuk be.
Sokszor előfordul, hogy nem értünk egyet egy hatóság döntésével. Ilyenkor a döntést támadhatjuk, más szóval jogorvoslattal élhetünk. 2020. március 1-ig fellebbezni lehetett a határozatok ellen, azóta pert kell indítani, mert megváltozott a jogorvoslati rendszer.
Ez a tájékoztató segít abban, hogy mit kell tenni akkor, ha nem értünk egyet egy hatóság döntésével. A gyakran előforduló témákhoz (gyermekvédelem, gondnoksági ügyek, fogyatékossági ellátások, SNI oktatás stb.) külön keresetlevél mintákat teszünk közzé. Ha további kérdésed van, írj nekünk a jogsegely@tasz.hu-ra!
Nem hagyhatja magukra a súlyos-halmozott fogyatékossággal élő embereket, és az őket gondozó édesanyjukat az állam! Az érintett családok emberi méltóságát, magánélethez való jogát, és egyenlő bánásmódhoz való alapjogát súlyosan megsértették az állami szervek azzal, hogy nem tartanak fenn a törvényeknek megfelelő ellátásokat – mondta ki a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte őket. Az ítélet óriási hatással lehet több ezer, hasonló helyzetben lévő család életére.
A lenti prezit azért készítettük, hogy átlátható tájékoztatást nyújtsunk azokról a döntési helyzetekről, amelyekkel egy fogyatékos személy segítője (szülő, testvér, tanár, más professzionális segítők) szembesülhet egy fogyatékos ember élete során. Az életútba ágyazottan összegyűjtöttük a főbb döntési helyzetekkel kapcsolatos legfontosabb jogi információkat. A tájékoztató kitér az egyes témáknál a jogorvoslati lehetőségekre, amelyek befolyásolhatják az adott meghozandó döntést.
Ez egy könnyen érthető kisokos a beteg emberek jogairól.