Hetekig küzdött az édesanya, hogy hazavihesse a kórházból a babáját
Sok oka lehet annak, hogy miért kerülnek egészséges kisbabák kórházi ágyakba: a szülők nem tudnak gondoskodni az újszülöttről, vagy éppen a gyámhivatal nem engedi haza a családok szegénysége miatt a kicsiket. Mindenféle történettel találkozunk a jogi munkánk során. Egy valami közös ezekben a sorsokban: miközben a hivatalok értelmetlenül pingpongoznak egymással, a kisbabák hónapokig, sőt akár évekig beragadnak a rendszerbe, a kórházakban ingerszegény környezetben, valódi gondoskodás, törődés nélkül próbálják megismerni a világot, miközben erre semmilyen valódi indok nincsen, élhetnének születésük másnapjától otthon is, szerető családi környezetben.
Erika egyedül neveli egy kamasz és egy hároméves gyermekét, ennek megfelelő nehézségekkel küzdve a mindennapjaiban. Harmadik gyermekével való várandóssága csak későn derült ki, így végül kislánya – szándéka ellenére – otthon, segítség nélkül született meg 2025. október 1-jén. A szülést követő módosult tudatállapotban, még sokk hatása alatt arra jutott, hogy a babáról nem fog tudni megfelelően gondoskodni, ezért gondosan összekészítette a baba holmijait és a legközelebbi kórház inkubátorába fektette be.
Másnap reggelre viszont valami megváltozott benne. Ez a szülés utáni természetes, zaklatott állapot normalizálódott, és azonnal buszra pattant, hogy hazahozza a kisbabáját. Innentől indult a kálváriája. Azzal, hogy a baba bekerült a rendszerbe, minden szereplő egymásra mutogatva hárította az anya kérését, hogy hazavinné a babáját. A gyámhivatal az anyakönyvvezetőre várt, míg az anyakönyvvezető a gyámhivatalra. Azt legalább megengedte a kórház, hogy az édesanya minden nap látogassa a picit és megszoptassa. Mindezek ellenére hetek teltek el teljes bizonytalanságban. Pedig csak arra lett volna szükség, hogy a gyámhivatal értesítse a kórházat, hogy küldje meg az iratokat az anyakönyvezéshez. De a gyámhivatal egy hónapot várt ezzel az értesítéssel. Aztán Erika megkeresett minket, és jogász munkatársunk kitaposta az utat: felhívta a gyámhivatalt, nyakára járt az anyakönyvi ügyintézőnek, beszélt a megyei anyakönyvi felügyelővel is, és belengette, hogy ha nem születik azonnal megoldás egy ennyire egyértelmű ügyben, akkor a nyilvánossághoz fordulunk a jogi lépések megtétele mellett. Olyan nincs, hogy még hónapokat várjon a kisbaba a kórházban!
Ez végre hatott. Pár nappal ezelőtt az édesanya boldogan ölelve vihette haza kisbabáját. Utólag az iratokból kiderült, hogy teljesen feleslegesen várakozott a kisbaba és az édesanyja is egy hónapon át, hiszen már a születése után egy héttel minden irat rendelkezésre állt, hogy a gyermek azonnal hazaadható legyen. Érthetetlen okból vártak a hatóságok egymásra. És közben egy kisbaba is sírva az édesanyja után egy kórházi ágyban.
Nem állhatunk ott minden nehéz helyzetbe került édesanya vagy szülő mellett. Egyszerűen képtelenség. Viszont léteznie kell egy valódi gyermekvédelmi rendszernek, ahol a szereplők a kisbabákban nem aktaszámot, ügyiratszámot vagy adminisztratív terhet látnak, hanem szeretetre és törődésre vágyó kis lelkeket, akiknek igenis minden másodperc számít, amit a szeretettől megfosztva kell megélniük.
Mi ezért harcolunk minden lehetséges jogi és nem jogi eszközzel. Segíts nekünk, írd alá a nyílt levelünket és követeljünk valódi védelmet a gyerekeknek!
