Barion Pixel TASZ | Homo- és transzfób propagandatörvény – Közoktatás: óvodák, iskolák

Homo- és transzfób propagandatörvény - Közoktatás: óvodák, iskolák

A közoktatásra is kiterjednek az új „gyermekvédelmi”, „családvédelmi” szabályok, de ezek nemcsak a többi gyermekvédelmi szabállyal, hanem a közoktatás törvénybe foglalt céljával is ellentétesek, következtetésképpen nem alkalmazhatóak. Az alábbiakban részletesen is kifejtjük, hogy miért, és a tanároktól, diákoktól érkező leggyakoribb kérdésekre is választ adunk.

A közoktatásban mostantól nem szabad LMBTQ+ tartalmat megjelenteni?

Ugyan általában a közoktatásra is kiterjednek az új „gyermekvédelmi”, „családvédelmi” szabályok, amik szerint nem lehet kiskorúak számára elérhetővé tenni olyan tartalmat, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”, ezek nemcsak a többi gyermekvédelmi szabállyal, hanem a közoktatás törvénybe foglalt céljával is ellentétesek, következtetésképpen nem alkalmazhatóak. A köznevelési törvény kiemeli, hogy a tanulónak joga van arra, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa. A tanulónak joga van továbbá a szabad véleménynyilvánításra, valamint arra, hogy a meggyőződését tiszteletben tartsák, és ezt kifejezésre is juttassa. A köznevelési törvény jogot biztosít a tanulóknak arra is, hogy részükre az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék.A pedagógusnak a rábízott gyermekek tekintetében törvényben foglalt kötelezettsége, hogy munkája során:gondoskodjon a gyermek személyiségének fejlődéséről, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni helyzetét is;egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre nevelje a tanulókat;a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon;az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse.Mindezek alapján az új rendelkezések annyi ponton ütköznek a közoktatásban más, évtizedek óta meglévő alapelvvel és kötelezettséggel, hogy nem értelmezhetők másként, csak úgy, hogy a tanórán továbbra is lehet beszélni a homoszexualitásról, a transzneműségről, a tanár feladhatja feladatnak olyan tényanyag megismerését, amelyben LMBTQ+ emberek is szerepelnek. A diákok továbbra is beszélgethetnek LMBTQ+ témáról egymással és a tanáraikkal is.

Mit jelenthet a közoktatásban az LMBTQ+ tartalom megjelenítése?

A jogszabály a közoktatásban sem tesz különbséget két alapvetően különböző tématerület között: nem különbözteti meg a homoszexualitást, a transzneműséget megjelenítő tartalmakat a szexuális felvilágosítástól.LMBTQ+ tartalmak – amelyek egyáltalán nem csak szexualitással kapcsolatosak lehetnek – jelenleg is részét képezik a tananyagnak, hiszen a diákok számos olyan művészről, történelmi alakról, tudósról tanulnak, akik egyébként az LMBTQ+ közösség tagjai voltak. Így ezek a témák egyebek mellett irodalom-, történelem-, művészettörténet-, társadalomismeret-órákon a tananyag részét képezik. Ezen kívül az LMBTQ+ emberekről jelen időben is beszélni kell az iskolában, hiszen a közösség tagjai jelen vannak a társadalomban, így akár az osztályban is, és számos aktuális társadalmi, politikai kérdés fűződik hozzájuk.A szexuális felvilágosítás a legtöbb iskolában ezzel szemben hangsúlytalan témaként, elmaradott módszertan szerint kerül napirendre, jellemzően ritka alkalmakkor. Nyilvánvalóan itt is szükség van a a diákok objektív, tényszerű, és az életkoruknak megfelelő tájékoztatására, függetlenül attól, hogy az LMBTQ+ közösséghez tartoznak-e, vagy ebben a témában tesznek-e fel kérdéseket.Tekintve, hogy a jogszabály nem tesz különbséget a kétféle tartalom között, a korlátozó rendelkezések elvileg mindkettőre vonatkoznak. Sokkal fontosabb azonban hangsúlyozni, hogy ezek a rendelkezések betarthatatlanok, szembe mennek a gyermekvédelem és a közoktatás alapelveivel és a megszegésükhöz nem fűződik közvetlen szankció. Így a törvény nem jelent valódi korlátot a pedagógusok számára, és hacsak a pedagógusok nem veszik önként magukra a szabályok alkalmazását, nem fogja korlátozni a szólás vagy a tanítás szabadságát.A legkomolyabb veszély az, ha a pedagógusok nem lesznek tisztában a törvény veszélytelenségével és tartva a következményektől, maguk tesznek lakatot a saját szájukra. A törvény ilyen indirekt módon is el tudja érni az eredeti célját: ha a pedagógusok önkéntesen tartják be a korlátozó intézkedéseket. Ezért sok múlik a tanárokon, és sok múlik a szülőkön is, hogy ne engedjék a törvénynek ezt a közvetett érvényesülését sem.

Milyen jogkövetkezményre számíthat a pedagógus, ha nem tartja be az új szabályokat?

A jogszabály-módosítás ebben az esetben sem rendel konkrét jogkövetkezményt a szabályok megszegőjével szemben. Az a tanár tehát, aki LMBTQ+ témákról beszél az órán, nem szankcionálható közvetlenül emiatt!Ezzel együtt is elképzelhető, hogy a fentiek ellenére az intézményvezető utasítást ad ki arról, hogy ezeket a témákat mostantól kerülni kell, vagy felelősségre vonja a tanárt, akár fegyelmi eljárást kezdeményez. Fontos tudni, hogy ezzel az igazgató messze túllépi a hatásköreit, mert a pedagógus szakmai munkájába ilyen mélyen semmiképpen nem avatkozhat be. Ha ez történik, az tehát jogellenes, így, kérjük, vedd fel a kapcsolatot velünk a jogsegely@tasz.hu címen, hogy ingyenes jogi segítséget nyújthassunk!

Milyen közvetett, nem jogi következményei lehetnek annak, ha a tanár továbbra is behoz LMBTQ+ témákat az óráira (akár szakóra, akár szexuális felvilágosítás, akár osztályfőnöki óra keretében)?

Ahogy láthattuk, a törvénynek nincsenek közvetlen jogi következményei, így a pedagógusnak nem kell közvetlen szankcióktól tartania, ha LMBTQ+ témákat hoz ber az óráira. Sajnos azonban elképzelhető, hogy nem jogi következményekkel is számolniuk kell a tanároknak.Lehetséges, hogy egy szülő az intézményvezetőhöz vagy a tankerülethez fordul, kifogásolva, hogy a pedagógus megjeleníti az LMBTQ+ témákat. Az is elképzelhető, hogy a szülő az osztály vagy az iskola közösségi oldalán, esetleg még nagyobb nyilvánosság előtt helyez nyomást a pedagógusra. Ezekre a helyzetekre érdemes előzetesen, az iskolán belül, a pedagógusok munkaközösségeiben is felkészülni. Fontos tudatosítani, hogy az LMBTQ+ témákat behozó tanár magatartásának nincsenek szankciói, és a gyerekjogi, közoktatási alapelveket figyelembe véve nem követ el jogellenes cselekményt az, aki a jövőben is érinti ezeket a témákat! Ez az igazságtalan törvény épp akkor éri el a hatását, ha csendben maradunk. Ne hallgassunk!

Szülőként milyen lehetőségeim vannak a törvény iskolai érvényesülésével kapcsolatban, és mire érdemes figyelnem?

A törvénynek két közvetett hatása is lehet, amik miatt az LMBTQ+ témák kikerülhetnek az tanórákról. Egyrészt a tanárok maguk is dönthetnek úgy, hogy „jobb a békesség”-alapon elkerülik ezeket a témákat, vagyis önként korlátozzák a saját pedagógusi szabadságukat. A szülőknek nagy felelőssége van abban, hogy kifejezzék: támogatják, hogy a pedagógusok ezeket a témákat is érintsék a tanórákon, és fontosnak tartják, hogy a gyerekeik tájékoztatáshoz való joga ezen a téren is kiteljesedhessen az iskolában.A másik veszély a szülők közötti összetűzés a témában. Fontos, hogy a szülők tisztában legyenek azzal, hogy az LMBTQ+ témák továbbra is teljes joggal szerepelhetnek az iskolai órákon, és az a pedagógus, aki ezekről a témákról beszél, éppen hogy a gyerekek érdekében, a gyermekjogi és közoktatási alapelveket betartva jár el. A szülők felelőssége is tehát, hogy ezeket az esetleges konfliktusokat a szülői közösségben kezeljék.

Diákok beszélgethetnek LMBTQ+ témáról egymással?

Igen! A magyar jogszabályok, illetve a Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezmények is egyértelműen kimondják, hogy a gyermekeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. A szabad véleménynyilvánítás jogát csak kifejezetten indokolt esetben lehet korlátozni – ezt a mércét az új rendelkezések nem ütik meg, vagyis továbbra is beszélhetnek a tanulók erről a témáról is. 

Szexuális felvilágosítás órán lehet beszélni LMBTQ+ témákról?

Az új szabályok szerint szexuális felvilágosításról szóló foglalkozások „nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.” Ahogyan a többi új rendelkezésnél sem, itt sem adott támpontot a jogalkotó arról, hogyan valósul meg ezek „népszerűsítése”. Szakértők egyetértenek abban, hogy a szexuális irányultság nem változtatható meg, vagyis a homoszexualitás, a transzneműség „népszerűsítése”, de az LMBTQ+ emberek létezésének említése sem eredményezheti azt, hogy több lesz az LMBTQ+ identitású gyerek. Ahogyan fentebb kifejtettük részletesen, a gyermekvédelmi és közoktatási szabályok és gyermekeket és tanulókat megillető jogok csak akkor tudnak maradéktalanul megvalósulni, ha a tanulók továbbra is sokoldalú, tárgyilagos szexuális felvilágosítást kapnak. 

Milyen jogkövetkezményre számíthat, aki szexuális felvilágosítás keretében beszél LMBTQ+ témákról?

Ahogyan a többi közoktatási kérdésben, úgy a szexuális felvilágosítás tartalmával kapcsolatban sem rendelnek szankciót az új rendelkezések. Álláspontunk szerint, aki változatlan tartalommal folytatja a szexuális felvilágosításról szóló foglalkozásokat, nem vonatható semmilyen felelősségre. Ennek ellenére itt is elképzelhető, hogy az intézményvezető utasítást ad ki arról, hogy ezeket a témákat mostantól kerülni kell, vagy felelősségre vonja a tanárt, pl. fegyelmi eljárást kezdeményez. Ha ez történik veled, vedd fel a kapcsolatot velünk a jogsegely@tasz.hu címen, hogy ingyenes jogi segítséget nyújthassunk!

Ki tarthat szexuális felvilágosítást?

A köznevelési törvény módosítása következtében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószerfogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást csak meghatározott személyek tarthatnak. Ilyen foglalkozást csak az intézmény alkalmazottja, iskolaorvosa, megállapodással rendelkező állami szerv, illetve a miniszter által nyilvántartásba vett személy vagy szervezet tarthat. Ez azt jelenti, hogy az intézmény tanárai továbbra is tarthatnak szexuális felvilágosító órát, és ott beszélhetnek LMBTQ+ témákról is.Kérdéses, hogy pontosan kik kerülnek be majd abba a nyilvántartásba, amelyik a szexuális felvilágosítás tartására jogosult szervezeteket tartalmazza. Egyelőre még nem jelentek meg a azok a szabályok, amelyek a nyilvántartásba vétel részletes feltételeit határozzák meg, ezért jelenleg csak intézményi alkalmazott, iskolaorvos, illetve megállapodással rendelkező állami szerv tarthat felvilágosító órát.Kérdéses ugyanakkor az is, hogy mi számít ilyen „foglalkozás”-nak. Ha egy órára beszélgetőpartnerként meghívnak egy szakértőt vagy civilt, aki jártas a témában, az még egyáltalán nem biztos, hogy kimeríti a törvény szerinti „foglalkozás” fogalmát. A törvény tehát egyáltalán nem érinti a pedagógusnak azt a jogát, hogy az általa tartott órára, foglalkozásra azt hívjon meg vendégként, akit csak akar.

Milyen jogkövetkezményre számíthat, aki úgy tart szexuális felvilágosító órát civil szervezetként, hogy nem regisztrált?

Aki úgy tart ilyen foglalkozást, hogy arra nem jogosult, vele szemben a hatóság (ezt még nem határozza meg a jogszabály, de valószínűleg az Oktatási Hivatal lesz az) a nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése miatt szabálysértési eljárást kezdeményez. A szabálysértés miatt alkalmazható jogkövetkezmény lehet a figyelmeztetés, pénzbírság, közérdekű munka, de a törvény lehetőséget ad akár szabálysértési elzárás kiszabására is. Ha ilyen eljárást indítanának veled szemben, haladéktalanul jelezd Jogsegélyszolgálatunknak a jogsegely@tasz.hu emailcímen, hogy ingyenes jogi segítséget nyújthassunk!

Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.