Hova mehetek orvoshoz?

Hova mehetek orvoshoz?

Nagyon sokszor érezzük úgy magunkat az egészségügyben, mint egy útvesztőben. Milyen bajjal hova forduljak? Először menjek a háziorvoshoz, vagy rögtön a rendelőbe? De melyikbe? Kell beutaló, vagy nem? Mehetek-e ahhoz az orvoshoz, akit ajánlottak? Hova tartozom? Hova mehetek, ha sürgősségi ellátásra van szükségem?

Ebben a tájékoztatóban ezekre és hasonló kérdésekre adunk válaszokat.

Kinek jár és kinek nem?

Magyarországon annak jár ingyenes egészségügyi ellátás, aki biztosítotti jogviszonyban van és járulékot fizet, vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körébe esik (pl. nyugdíjas vagy gyermekgondozási díjban részesül). Az orvosnál a TAJ-számunk alapján ellenőrzik, hogy jogosultak vagyunk-e az ellátásra. 2021-től, annak, akinek több mint 6 hónapja nem volt bejelentett munkája és nem is fizetett egészségügyi járulékot, halasztható orvosi ellátást nem kaphat. A sürgősségi ellátás mindenkinek jár jogviszonytól függetlenül, viszont utólag ki kell fizetni, ha 6 havi TB tartozása van. A TB és egészségügyi ellátás kérdéseiről itt írtunk bővebben.

Háziorvos

A háziorvosát mindenki maga választhatja meg. Nem kötelező tehát a körzetes orvoshoz bejelentkeznünk. Ha olyan orvost választunk, akinek az ellátási területén (körzetén) kívül lakunk, ő nem köteles elfogadni a jelentkezésünket. Ha lakóhelyünk szerinti háziorvost választjuk, akkor neki majdnem minden esetben kötelező elfogadnia a jelentkezésünket. Csak különösen indokolt esetben utasíthat el.

Ha például utazunk, vagy másik településen dolgozunk, tanulunk, mint ahol a választott háziorvosunk rendel, és amiatt éppen nem tudjuk felkeresni, akkor annál a háziorvosnál vehetjük igénybe az ellátást, amelynek ellátási területén van a tartózkodási helyünk.

A korábban választott háziorvos helyett választhatunk másikat. Évente egy alkalommal indokolás nélkül kérhetjük át magunkat másik háziorvoshoz.

Mikor menjünk a háziorvoshoz?

A háziorvos feladata, hogy ha további vizsgálatra, kezelésre van szükségünk, akkor a megfelelő helyre irányítson bennünket. Éppen ezért minden olyan problémával, amivel nincs szükségünk sürgősségi ellátásra érdemes először a háziorvosi rendelőt felkeresni. A sürgősségi ellátásról lejjebb részletesen is írunk. Ha tudjuk kivárni, amíg a saját háziorvosunk legközelebb rendel, akkor a vele párban lévő háziorvost is felkereshetjük, illetve a tartózkodási helyünkön lévő háziorvosi rendelőben éppen rendelő orvost is. A háziorvos megvizsgál, és megállapítja, hogy szükségünk van-e további ellátásra. Ha igen, beutalót ad a szakrendelésre, vagy a kórházba. Ide csak a háziorvos beutalójával tudunk bejutni.

Háziorvosi rendelésen kívüli időben a háziorvosi ügyeletet kereshetjük fel olyan problémákkal, amelyek nem igényelnek sürgősségi ellátást, de nem várhatnak a legközelebbi rendelési időig sem.

Szakrendelő

A szakrendelőben szakellátást nyújtanak. Ez azt jelenti, hogy csak bizonyos orvosi kérdésekkel foglalkoznak. Ha például szabálytalan a szívverésünk, kardiológus szakorvos fog foglalkozni velünk. Ha valamilyen szakellátásra van szükségünk, akkor a legtöbb esetben először a háziorvosunkat kell felkeresni és ő ad beutalót területileg illetékes intézménybe. Nem mehetünk tehát rögtön a szakrendelőbe. Ha megkaptuk a beutalót, a területileg illetékes (körzetes) rendelő, illetve szakorvos minden esetben köteles ellátni minket.Az szakrendelőn belül megillet minket a szabad orvosválasztás joga, tehát az itt dolgozó szakorvosok közül eldönthetjük, hogy melyikhez szeretnénk menni.

A háziorvos adhat beutalót olyan intézménybe is, amelyik területileg nem illetékes, vagyis nem körzetes. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha előzetesen, írásban egyeztette ezt a körzetbe nem tartozó intézménnyel. Az ilyen intézmény nem köteles elfogadni a beteget, ha a saját (területileg illetékes) betegeinek az ellátása miatt a területen kívüli betegek fogadására már nincs kapacitása.

Nem szükséges a beutaló, ha úgy ítéljük meg, hogy az egészségi állapotunk miatt azonnali ellátásra van szükségünk. Ha azonban a szakorvos úgy látja, hogy nincs szükségünk az azonnali ellátásra, akkor nem köteles ellátni, hanem visszaküldhet a háziorvoshoz beutalóért. Azért is a háziorvost érdemes első körben felkeresni, mert ő tudja megmondani, hogy az aktuális problémánk tekintetében melyek a területileg illetékes rendelők.

Vannak viszont olyan szakellátások is, ahová nem kell beutaló. Ezek a következők:

  • a bőrgyógyászati,

  • a nőgyógyászati és a gyermeknőgyógyászati,

  • az urológiai,

  • a pszichiátriai és az addiktológiai,

  • a fül-, orr-, gégészeti, valamint a csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti,

  • a szemészeti és a gyermekszemészeti,

  • az általános sebészeti és a baleseti sebészeti, valamint

  • az onkológiai szakellátás.

Jó tudni, hogy ezekben a szakellátásokban is megillet a szabad orvosválasztás joga.

A területi illetékességről itt lehet tájékozódni: http://appserver.antsz.hu/jtek/ellatas

Fontos tudni, hogy ez az oldal csak tájékoztató adatokat ad, különösen Pest megyében és Budapesten változnak nagyon gyorsan a területileg illetékes ellátóhelyek.

Szakorvost igénylő sürgős problémával rendelésen kívüli időben a szakorvosi ügyeletet (pl. szemészeti ügyelet) kereshetjük fel, ilyenkor természetesen nincs szükség beutalóra.

Sürgősségi ellátás

Magyarországon mindenkinek jár a sürgősségi ellátás. Sürgős esetben nincs szükség semmiféle beutalóra, hanem azonnal és közvetlenül lehet orvoshoz fordulni és mivel sürgős állapotról van szó, ezért az aktuális tartózkodási helyünkhöz legközelebb eső sürgősségi betegellátó osztályt (SBO) érdemes felkeresni. De egyáltalán mikor kell sürgősségire menni? A sürgősségi betegellátók fel szokták hívni a figyelmet, hogy csak olyan tünetekkel menjünk a sürgősségire, amelyek valóban sürgős ellátást igényelnek. Egyéb esetben háziorvoshoz, vagy a háziorvosi ügyeletre, illetve a szakrendelőbe, szakorvosi ügyeletre menjünk, különben azoktól vehetjük el a sürgős ellátás lehetőségét, akiknek valóban szüksége van rá. Akkor kell sürgősségi ellátást igénybe venni, ha a tünetek hirtelen kezdődnek és/vagy gyorsan romlik az állapot és a következőkkel járnak:

  • nagy fájdalom, vagy

  • bő vérzés, vagy

  • csillapíthatatlan magas láz, vagy

  • nagyfokú sápadtság vagy szederjesség, vagy

  • igen gyér vagy igen szapora, illetve szabálytalan pulzus, vagy

  • eszméletvesztés vagy tudatzavar, vagy

  • makacs hányás, vagy

  • nehézlégzés, légszomj, vagy

  • görcsroham, vagy

  • terjedő bénulás.

(Mivel nehéz egészen pontosan megmondani, hogy mikor kell sürgősségi ellátás, ezért, ha bizonytalanok vagyunk az állapotunk megítélésében, akkor is inkább vegyük igénybe a sürgősségi ellátást.)

Ha a fent leírt tüneteket tapasztaljuk magunkon, akkor két lehetőségünk van. Vagy mentőt hívunk, vagy személyesen keressük fel a legközelebbi sürgősségit. Fontos tudni, hogy a sürgősségin a tünetek alapján osztályozzák a betegeket és a besorolásunk határozza meg, hogy milyen sorrendben látnak el és mennyit kell várni. A betegeket tehát nem érkezési sorrendben látják el. Az osztályozást végző orvos, szakápoló feladata, hogy tájékoztasson arról, hogy milyen besorolást kaptunk és előreláthatóan mennyi időt kell várni. Jó tudni, hogy várakozás közben is jogunk van arra, hogy a fájdalmunkat csillapítsák. Ha romlik az állapotunk, azt azonnal jelezni kell a szakszemélyzetnek, mert ilyenkor előfordul, hogy új besorolást kapunk. Az elsődleges ellátás után vagy hazamehetünk, vagy a végleges ellátást biztosító kórházi osztályra, szakrendelésre irányítanak át.

Kórház

Kórházi osztályra kétféleképpen kerülhetünk: vagy a sürgősségi ellátásból, vagy beutaló alapján.

Ha a sürgősségi ellátásból jutunk kórházba, két tényező fogja meghatározni, hogy végül hova kerülünk:

  • Egyrészt a betegségünk típusa és súlyossága. A bonyolultabb ellátást igénylő eseteket kevesebb kórház tudja ellátni, ezeket magasabb progresszivitási szintű kórháznak hívják. Az egyszerűbb eseteket az alacsonyabb progresszivitási szintű kórházak is el tudják látni.Másrészt a területi elhelyezkedésünk. Ezek alapján a progresszivítási szintnek megfelelő, területileg illetékes, éppen aktuálisan szakügyeletet ellátó kórházi osztályra fognak beutalni.

Ha a kórházi beutalót háziorvos adja, akkor a bejelentett lakóhelyünk, vagy tartózkodási helyünk szerintikórházba utalhatnak. Van olyan eset, amikor a háziorvos telephelye szerinti kórházba küldenek. Ez esetben is számít, hogy mennyire bonyolult az esetünk, mert ettől függ, hogy milyen progresszivitási szintű ellátásba kell kerülnünk.

Azt, hogy területileg milyen betegséggel hova tartozunk, a háziorvosunk a központi ágynyilvántartótól tudhatja meg. A központi ágynyilvántartót egyébként mi is hívhatjuk a +36-1-311-6000-s telefonszámon. Mivel viszontbeutaló nélkül nem kérhetjük, hogy lássanak el a kórházban, először mindig a háziorvost érdemes felkeresni. A kórházban is megillet minket a szabad orvosválasztás.

Itt talál bővebb tájékoztatást az egészségügyi ellátásokról: http://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/egeszsegugyi_ellatasok

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mire számíthatsz az egészségügyben, ha HIV-vel élsz?

1988. óta minden december elsején az egész világon megemlékezünk a HIV-fertőzöttekről és az AIDS-ben meghaltakról. Hanem a HIV-fertőzöttek az év többi 364 napján is HIV-vel élnek. Hatalmasat változott az elmúlt 15 évben az, ahogy a HIV-fertőzöttek élnek, illetve az is, hogy mi a HIV-fertőzés jelentősége egy-egy ember életében vagy a társadalom szempontjából. Különösen igaz ez a kombinációs HIV-terápia bevezetése óta, ami hatékonyan és hosszú távon, és csak nagyon csekély mellékhatások mellett képes ellenőrzés alatt tartani a szervezetben élő vírust. Ami azonban nem, vagy csak nagyon lassan változik, az a HIV-fertőzéssel kapcsolatos és a HIV-vel élőket sújtó stigma és diszkrimináció.

Hol tart ma az otthonszülés

Április 7-e az otthonszülés világnapja. Két év telt el azóta, hogy Magyarországon az e területet szabályozó rendelet hatályba lépett. A gyakorlat azt mutatja, hogy a valódi választás lehetősége a nők számára még mindig nem adott, holott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2010. decemberében kimondta, sérti a magánélethez való jogot, ha a nő nem dönthet arról szabadon, hol és milyen körülmények között szeretné világra hozni gyermekét.

Jogfosztást konzervál az új Ptk.

A civilek teljesen eltörölnék a cselekvőképességet kizáró gondnokságot, többek között azért, mert az súlyosan sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. Az új Polgári Törvénykönyv gondnoksági szabályozásáról egyeztetett tegnap a tervezet előkészítésért felelős Dr. Székely László miniszteri biztos és Dr. Kőrös András bíró az érintett szervezeteket tömörítő Civil Caucus-szal az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában.