Kinek kell maga után fizetnie tb-t, és mi történik, ha nem fizeti be?
Ebben a tájékoztatóban összeszedtük, hogy milyen esetekben kell magadnak fizeted a tb-det, vagyis az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Arról is írunk, hogy mi a teendő, ha nem tudod befizetni a tb-t, mert nincs elég jövedelmed, és milyen lehetőségeid vannak a tartozás rendezésére.
Fontos, hogy ha 6 hónapig nem fizeted a tb-t, nem kaphatsz ingyen orvosi ellátást, hanem fizetned kell az egészségügyi szolgáltatásért, beleértve a sürgősségi ellátást is.
Nem kell magad után fizetned a járulékot, ha
- van bejelentett munkaviszonyod vagy saját vállalkozásod,
- tanulsz vagy hallgató vagy,
- esetleg más okból jár neked az ingyenes egészségügyi ellátás.
A tájékoztatóban arról is részletesen írunk, hogy mik ezek az okok, azaz kinek nem kell maga után fizetnie a tb-t.
Kinek van biztosítása Magyarországon?
Magyarországon az egészségügyi ellátás biztosítási alapú, tehát annak jár, aki hosszabb ideje itt él és ő, vagy helyette a munkahelye, iskolája stb. fizeti az egészségügyi hozzájárulási járulékot, azaz a tb-t. Tehát alapvetően annak van élő biztosítása, aki
- bejelentetten dolgozik valahol (ide értve a közmunkásokat is),
- munkanélküli, de álláskeresési támogatást kap,
- egyéni vagy társas vállalkozó,
- egyházi személy (pap, lelkész stb.),
- mezőgazdasági őstermelő,
- kisadózó,
- egyéb okból (pl. valamilyen szociális ellátás, nyugellátás, hallgatói jogviszony vagy kiskorúság miatt) ingyenesen jogosult egészségügyi ellátásra.
A fentieken túl van néhány speciális eset még, amikor nem kell tb-t fizetned. Ezekről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldalán olvashatsz bővebben. Ha nem igaz rád egyik eset sem, akkor havonta fizetned kell magad után a tb járulékot (2024-ben 11 300 ft). Ha ezt nem teszed meg, akkor nagy valószínűséggel nincs élő biztosításod.
Mi történik, ha nem fizetem be a tb-t (társadalombiztosítási szolgáltatási járulék)?
Ilyenkor hat hónapig még érvényes a biztosításod, utnána azonban a taj-számod érvénytelenné válik. Ez azt jelenti, hogy hiába van taj-kártyád, ha összegyűlt hat havi tartozásod nem tudsz ingyen igénybe venni semmilyen egészségügyi szolgáltatást. Azaz ha orvoshoz, szakrendelőbe vagy kórházba kell menned, fizetned kell érte. Még a sürgősségiellátás sem jár ingyen.
Halasztható orvosi ellátást csak a tartozás rendezése után vehetsz ingyenesen igénybe. A halasztható egészségügyi szolgáltatások közé tartozik például sok szűrővizsgálat, így a tüdőszűrés vagy nemigyógyászati szűrés, a legtöbb fogorvosi beavatkozás, a dietetikai tanácsadás, szépészeti beavatkozások, a hasfali és lágyéksérvet vagy epehólyagot érintő operációk, illetve a jóindulatú daganatot eltávolító és a testsúlycsökkentő műtétek, de a rákmegelőző műtétek is. Ezeket a beavatkozásokat és szűréseket csak akkor végzik el, ha fizetsz értük.
A sürgősségi beavatkozásokat elvégzik ugyan, de a beavatkozás díját utólag ki kell fizetni.
Sürgősségi ellátásról akkor beszélünk, ha orvosi segítség nélkül közvetlenül életveszélybe kerülnél, vagy súlyos/maradandó egészségkárosodást szenvednél. Ilyenek tipikusan a baleseti sérülések, a szívmegállás, a légzésleállás vagy az erős légszomj, a mérgezések, a magas vérnyomás, de akár az erőteljes hasi vagy mellkasi fájdalom, illetve a megváltozott tudati állapot is (például drog- vagy alkoholfogyasztás esetén). Ilyen és ehhez hasonló sürgős esetekben tehát jár az ellátás, de nem ingyen: ennek költségét utólag ki kell fizetni. A költség pedig akár több százezer forint is lehet.
Fontos, hogy ez alól kivételek az ingyenes védőoltások (pl. koronavírus-elleni védőoltás). Ilyet mindenki kaphat ingyenesen. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása alapján az ingyenes oltásnak nem feltétele az érvényes taj-szám.
Mit tegyek, ha nem tudom kifizetni az ellátás díját?
Természetesen dönthetsz úgy, hogy nem mész orvoshoz vagy visszautasítod a kezelést. Erre sürgősségi ellátás esetén is van lehetőséged, de ez nagyon veszélyes és nem is mindig életszerű. A sürgősségi ellátásra éppen olyan helyzetben lehetsz rászorulva, amikor nagy fájdalmak kínoznak, vagy akár azonnali életmentő beavatkozásra van szükség. Az is előfordulhat, hogy nem is vagy tudatodnál, így az ellátás előzetes visszautasítása sok esetben nem reális lehetőség.
Ezért azt javasoljuk, hogy
- ha teheted, rendezd a tartozásod;
- vagy ha erre nem vagy képes, akkor kérj a NAV-tól fizetési kedvezményt.
Ha viszont már most tudod, hogy nem fogod tudni fizetni a járulékot, jelentkezz be a lakóhelyedhez legközelebbi járási hivatalnál szociális rászorulóként. Ha ezt megteszed, az állam ingyenesen biztosítja a hozzáférést az egészségügyi ellátásokhoz. A részleteket lásd a Ki jogosult egészségügyi ellátásra a járulék fizetése nélkül is? kérdés alatt.
Kiknek kötelező maga után egészségügyi szolgáltatási járulékot (tb-t) fizetni?
Alapvetően akkor kell magadnak befizetnied ezt a járulékot, ha
- nincs valamilyen bejelentett munkaviszonyod, nem vagy közmunkán és nem is vagy vállalkozó (tehát nem számítanasz biztosítottnak), illetve
- nem vagy jogosult a törvény alapján sem az ingyenes egészségügyi ellátásra valamilyen más okból (pl. valamilyen szociális ellátás, nyugellátás, hallgatói jogviszony vagy kiskorúság miatt).
Azzal, hogy pontosan mik ezek az okok, a Ki jogosult egészségügyi ellátásra a járulék fizetése nélkül is? kérdés alatt részletesen foglalkozunk.
A fizetési kötelezettség csak belföldi (Magyarországon bejelentett lakóhellyel/szálláshellyel rendelkező) személyekre vonatkozik.
Honnan tudhatom, hogy biztosított vagyok-e vagy kötelező-e befizetnem a járulékot?
A NAV értesít arról, ha már nem vagy jogosult az egészségügyi ellátásra (mert például elvégezted az iskolát, elvesztetted a munkádat vagy magasabb bért kapsz, így nem minősülsz szociálisan rászorultnak), vagy már nem vagy biztosított (például nincs már munkád).
A tanulói jogviszonyod és a munkaviszonyod megszűnése után 45 napig kaphatsz még ellátást (ezt passzív jogosultságnak hívják). Ttána viszont be kell fizetned az egészségügyi szolgáltatási járulékot, azaz a tb-t. Erről a NAV értesítést küld: egy tájékoztatót, amiben benne van, hogy mennyi pénzt és hogyan kell befizetned.
Mennyibe kerül az egészségügyi szolgáltatási járulék, és hol kell befizetnem?
A tb (egészségügyi szolgáltatási) járulék összege 2024-ben havonta 11 300 forint.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a NAV-nak kell átutalnod egy ún. „NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számlára” (számlaszám: 10032000-06055826, 408-as adónemkód). A közlemény rovatban meg kell adnod adóazonosítód, amit az adókártyádon találsz (tíz számjegyű kód).
A járulékot bankkártyával, elektronikus bankkártyás fizetéssel és sárga csekken is be tudod fizetni. A csekket a NAV ügyfélszolgálatán vagy a NAV honlapján keresztül tudod igényelni.
A 1819 telefonszámon elérhető a NAV Infóvonal, ahol a folyószámla-ügyintézés menüpont kiválasztása után szintén tudsz csekket igényelni.
Ha nem fizeted be időben a tb-d, akkor a 11 300 forinton felül késedelmi pótlékot is fel fognak számítani, amit szintén be kell fizetned.
Mit tegyek, ha nem tudtam határidőben befizetni a járulékot, és ezért tartozásom keletkezik, amit nem tudok kifizetni?
Ilyenkor fizetési kedvezményt kérhetsz a NAV-tól. Bizonyos feltételek fennállása esetén a NAV köteles megadni ezt a kedvezményt. A fizetési kedvezmény háromféle lehet: részletfizetés, fizetési halasztás, vagy a járulék összegének mérséklése.
A részletfizetési kedvezmény azt jelenti, hogy több hónapon keresztül törlesztheted a tartozást. Ha például hat hónapja nem fizetsz járulékot 67 800 forint tartozás gyűlik össze, de a részletfizetési kedvezmény lehetővé teszi, hogy ezt 4 hónapon keresztül, havi 16 950 forintonként törleszd. Fontos, hogy ez csak egy példa, a törlesztés konkrét feltételeiről a NAV tájékoztat, tehát a részletfizetési kedvezmény szólhat ennél kevesebb vagy több hónapra is.
A fizetési halasztás azt jelenti, hogy egy összegben, de később rendezheted a tartozásod. Ha tehát a fenti példához hasonlóan hathavi tartozásod van, és ezt a tartozást nem tudod azonnal rendezni, fizetési halasztást kérhetsz. Ha ezt a NAV engedélyezi, akkor elég később befizetned a pénzt.
Harmadik lehetőségként kérheted, hogy a tartozás összegét mérsékeljék (vagyis ne kelljen befizetned az egészet), vagy akár engedjék el az egészet. Mérséklés esetén az egész tartozásnál kisebb összeget, elengedés esetén pedig semmit nem kell befizetned a hátralékból. Ezeket a kedvezményeket viszont csak akkor fogják megadni, ha a tartozás befizetése súlyosan veszélyeztetné a te, vagy a családod megélhetését. Előzetesen meghatározott szempontok alapján a NAV dönti el, hogy ez igaz e rád és a családodra.
Fontos, hogy fizetési kedvezményt csak akkor kaphatsz, haz ezt kifejezetten kéred, és rászorulsz erre. Ehhez a lakóhelyed szerinti vármegyei adó- és vámigazgatóságot kell felkeresned, ahol a Fizetési Kedvezmények Osztálya fogja mérlegelni, hogy jogosult vagy-e a fizetési kedvezményre. Azt, hogy hol, melyik NAV ügyfélszolgálat illetékes, a NAV honlapján lehet megnézni.
A fizetési kedvezmények részletes szabályairól a 30.2. számú információs füzetben olvashatsz.
A fizetési kedvezményeken kívül megoldást jelenthet az is, ha valaki (például egy rokon vagy barát) átvállalja helyetted a tartozásod, és befizeti azt. Erről nem elég a nektek kettőtöknek megállapodnia, az átvállalást a NAV-nak is jóvá kell hagynia. Ha viszont ez megtörténik, nincs akadálya annak, hogy más fizesse be a járulékot.
Ki jogosult ingyenes egészségügyi ellátásra a járulék fizetése nélkül is?
A törvény lehetővé teszi, hogy bizonyos személyek járulékfizetés nélkül, tehát ingyen kaphassanak egészségügyi ellátás, például mert gyereket nevelnek vagy nem tudnak dolgozni (betegségük, életkoruk stb. miatt). Ha az alábbiak közül valamelyik igaz rád, akkor neked is ingyen jár az egészségügyi ellátás (még akkor is, ha nincs bejelentett munkád): alábbiak:
- gyermekgondozást segítő ellátást (GYES), csecsemőgondozási díjat (CSED), gyermekgondozási díjat (GYED) vagy örökbefogadói díjat kapsz,
- gyermekek otthongondozási díját (GYOD), ápolási díjat vagy gyermeknevelési támogatást (GYET) ,
- baleseti táppénzt/járadékot kapsz,
- aktív korúak ellátására vagy jogosult (egészségkárosodási, gyermekfelügyeleti támogatást, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapsz),
- megváltozott munkaképességű vagy legalább 50%-ban, egészségkárosodást szenvedtél legalább 40%-ban vagy egészségi állapotod legfeljebb 50%-os, és ezt tudod igazolni,
- fogyatékossági támogatást vagy rokkantsági járadékot kapsz,
- betöltötted az öregségi nyugdíjkorhatárt és jövedelmed nem éri el a minimálbér 30%-át,
- nyugdíjbiztosítási ellátásban részesüls (ilyen az öregségi nyugdíj, az özvegyi és szülői nyugdíj, az árvaellátás és a baleseti hozzátartozói nyugellátások),
- bentlakásos szociális intézményben élsz (például fogyatékossággal élők otthonában vagy idősek otthonában),
- 18–24 éves vagy és utógondozásban részesülsz,
- felsőoktatásban, szakképző iskolában vagy technikumban tanulsz, illetve bármely más köznevelési intézményben (pl. gimnáziumban) tanulsz,
- szociálisan rászorulsz,
- hajléktalan vagy.
Emellett a kiskorú gyerekeknek is ingyen jár az egészségügyi ellátás, akár magyar állampolgárok, akár menekültek vagy oltalmazottak, ha Magyarországon van a lakóhelyük/tartózkodási helyük.
Ezeken a gyakoribb eseteken kívül a törvény ingyenes egészségügyi ellátást biztosít további okokból is. Ezeknek az okoknak a teljes listája a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi CXXII. törvény 22. §-ban található.
Ha már nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetned mert a törvényben felsorolt okok bármelyike miatt jogosulttá válsz az ellátásra (például lesz munkád), akkor erről a NAV értesít.
A törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy ingyen kapj úgynevezett baleseti egészségügyi szolgáltatást (de csak azt). Azok kaphatnak ilyet, akik
- nem nappali tagozatos, magyar állampolgár tanulók, hallgatók,
- szocioterápiás intézetben kezelt elmebetegek vagy szenvedélybetegek,
- letartóztatottak, illetve szabadságvesztésüket vagy elzárásukat tölt, esetleg őrizetben vannak,
- közcélú munkát végeznek, és ennek során szenvednek balesetet vagy egészségkárosodást (például életmentés vagy katasztrófaelhárítás ideje alatt),
- közérdekű munkát vagy közérdekű önkéntes tevékenységet végeznek, és ennek során szenvednek balesetet vagy egészségkárosodást.
Milyen feltételek esetén jár rászorultsági alapon, ingyenesen az egészségügyi ellátás?
Azok számítanak szociálisan rászorulónak, akik
- családban élnek, és a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az úgynevezett szociális vetítési alap összegének 120 %-át (2024-ben 34 200 forint), és nincs egyéb vagyona a családnak (például saját lakás, megtakarítások).
- egyedül élnek, és havi jövedelmük nem haladja meg a szociális vetítési alap 150 %-át (2024-ben 42 750 forint), és sem a családjuknak sem nekik nincs vagyonuk..
Ha valamelyik két esetből az egyik igaz rád, kérvényezned kell, hogy kaphass ingyen egészségügyi ellátást. A kérvényezés menetéről a következő válaszban olvashatsz.
Mit kell tennem, ha azt gondolom, rászorultsági alapon jár nekem az egészségügyi ellátás?
Ezt külön be kell jelentened a NAV-nál. Nagyon fontos, hogy megtedd ezt a bejelentést, különben nem leszel jogosultként nyilvántartva, és az orvosok nem fogják tudni, hogy rászoruló vagy. Önmagában a taj-kártyádból ez nem derül ki, hanem külön hatósági bizonyítványt kell igényelned. Ennek igénylése ingyenes. Először kérelmezned kell a lakóhelyed szerinti járási (vagy Budapesten a kerületi) hivatalnál, hogy állapítsák meg a szociális rászorultságod egészségügyi szolgáltatás igénybevétele érdekében. A hivatal ellenőrzi, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek-e rád, azaz valóban rászorulónak számítasz-e. Ha igen, a járási hivatal kiállít neked egy hatósági bizonyítványt, ami bizonyítja, hogy ingyen jár az egészségügyi ellátás járulék fizetése nélkül is.
Három dokumentumra van szükséged a rászorultsági kérelem benyújtásához a lakóhely szerinti járási (vagy Budapesten a kerületi) hivatalban:
- kérelem formanyomtatvány
- vagyonnyilatkozat
- a feltüntetett jövedelem típusának megfelelő irat.
A formanyomtatványt és a kitöltendő vagyonnyilatkozatot a járási hivatalokban és letölthető formában ezen az oldalon találod meg. A nyomtatványok végén van egy segédlet, ami segít a kitöltésben.
Ezen felül mindenképpen szükséged lesz a taj-kártyádra, személyi igazolványodra és lakcímkártyádra is kérelemhez.
Ha beadtad a kérelmet és megállapították a rászorultságod, a hivatal automatikusan értesíti a NAV-ot. Ha az információ megérkezik a NAV-hoz, akkor kapsz egy értesítőt arról, hogy nem kell tovább fizetned a tb-t (megszűnt a fizetési kötelezettséged).
Ha hosszabb ideig nem érkezik meg az értesítő, célszerű külön levelet írnod a NAV-nak. Ebben küldd el a szociális rászorultságról kapott igazolást (elég róla fotót vagy másolatot készíteni), és jelezd, hogy nem érkezett meg a fizetési kötelezettség megszűnéséről az értesítő.
Mennyi ideig nem kell fizetnem a tb-t, ha megállapították a rászorultságomat?
A rászorulóknak járó hatósági bizonyítvány a kérelem benyújtásának napjától (tehát nem a kiállítástól) számítva 1 évig érvényes. Tehát ha 1 év elteltével még nincs munkád, és továbbra sem tudod fizetni magad utáni havonta a járulékot, akkor újra kérni kell erről az igazolást. Annak nincs semmilyen akadálya, hogy ezt újból kiállítsák, bármennyi alkalommal lehet kérni.
Kaphatok-e ingyenes egészségügyi ellátást, ha hajléktalan vagyok?
A hajléktalan embereknek nem kell ahhoz járulékot fizetnie, hogy kapjanak egészségügyi ellátást. A szociális intézmények vezetői tesznek bejelentést az egészségbiztosítási szervnek, és ez alapján kiállítják az igazolásodat, amivel igénybe vehetek az egészségügyi szolgáltatást. Ez az igazolás a bejelentés napjától kezdve érvényes, de csak hat hónapig (tehát ha például július 15-én tették a bejelentést, akkor az igazolás január 31-ig érvényes).
A bejelentést a hajléktalanok otthonának, átmeneti szállásának, rehabilitációs intézményének, éjjeli menedékhelyének és nappali melegedőjének vezetője tehet meg, ezért hozzájuk érdemes fordulnod, ha szükséged lenne igazolásra.
A tb szabályokkal és a járulékfizetéssel kapcsolatban további információt a 1819-es telefonszámon, a NAV Infóvonalán kérhetsz.
Ha további segítségre lenne szükséged, keresd ingyenes jogsegélyszolgálatunkat!
