Intézet helyett: szakirodalom, emberi jogi jelentések a totális intézményekről és a lakhatást nyújtó szolgáltatásokról

A bentlakásos otthonokról, a totális intézményekről

Tényfeltáró jelentések a bentlakásos otthonokról külföldön és Magyarországon:

Intézmzénytelenítés, nemzetközi tapasztalatok:

(Ha a fenti három link nem nyílik meg, érdemes megpróbálni itt: http://www.ozida.gov.tr/web_english)

Életminőség, minőségfejlesztés a lakóotthonokban:

  • Galambos Éva – Papp Zoltán – Verdes Tamás (2004): A minőség problémája a felnőtt értelmi fogyatékosok lakkhatást nyújtó szociális ellátásában. Budapest, ELTE GYFK. Kézirat.
  • Schwarte N. – Oberste Ufer R.: LEWO – Életminőség a felnőtt korú értelmi fogyatékosok lakóformáiban. Segédeszköz a minőségfejlesztéshez. Budapest 1999.
  • Schwarte, N. – Oberste, Ufer R.: LEWO II. Lebensqualität in Wohnstätten für erwachsene Menschen mit geistiger Behinderung. Ein Instrument für fachliches Qulaitätsmanagement. Marburg 2001.

Elemzések a hazai intézményrendszerről és az átalakítás lehetőségéről:

  • Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége – Kézenfogva Alapítvány (2004, szerk.): Háttértanulmány a fogyatékos emberek számára tartós bentlakást biztosító intézményrendszer átalakításához. Budapest, ÉFOÉSZ – Kézenfogva Alapítvány. Kézirat.
  • Freyhoff, Geert – Parker, Camilla – Coué, Magali – Greig, Nancy (2004, szerk.): Included in Society. Eredmények és ajánlások az európai kutatás a fogyatékossággal élő emberek alternatív, közösség alapú, lakóotthoni elhelyezésével kapcsolatosan. Hn., ECCL.
  • Kozma Ágnes (2008): Az intézetben élő értelmi fogyatékos emberek helyzete. In: Bass László (szerk.): „Amit tudunk és amit nem…” Az értelmi fogyatékos emberek helyzetéről Magyarországon. Budapest, Kézenfogva Alapítvány, 157–177.
  • Lányiné  Engelmayer Ágnes (1996, szerk.): Az értelmileg akadályozottak intézményes ellátási formáinak változása. Budapest, BGGYTF.
  • Lányiné  Engelmayer Ágnes (1999, szerk.): Kiscsoportos lakóotthonok. A szervezés és a tartalmi munka aktuális kérdései. Két munkakonferencia tapasztalatai. Budapest, Soros Alapítvány
  • Lányiné Engelmayer Ágnes (2002, szerk.): Kiscsoportos lakóotthonok. Hol is tartunk? Két munkakonferencia tapasztalatai. Budapest, Soros Alapítvány.
  • Open Society Institute (2005): Értelmi fogyatékossággal élő emberek jogai – oktatási és foglalkoztatási lehetőségek. Országjelentés. Budapest, Open Society Institute.
  • Verdes Tamás (2009): „A ház az intézet tulajdona” A nagy létszámú intézmények lebontásáról, modernizálásáról és humanizálásáról. Esély, 21, 3, 92-114.

Hazai hatástanulmányok:

Ha egy fontos irást vagy tanulmányt hiányol a lisátról, küldje el a dokumentumot vagy a hozzá tartozó linket a verdestamas@tasz.hu címre!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alaptörvény-sértő a kormány passzivitása a koronavírus második hullámában

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.

Beleállunk: ki fogjuk harcolni a kórházi fertőzések adatainak nyilvánosságát!

Elfogadhatatlan, amit a Magyarországon előforduló kórházi fertőzések adataival művel az állam. Bujkálás, kavarás, sunyiskodás, jogsértés, hülyének nézés – úgy tűnik, a kormányzati szerveknek bármi megéri, csak elkerülhessék az adatok nyilvánosságra hozatalát. Itt az utolsó esély: ha most sem teszik közzé a számokat kórházankénti bontásban, perre megyünk.

25 kilométert gyalogolni a legközelebbi ügyeletre - 1.rész

Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.