Jogszabályok

A Magyar Köztársaság alkotmányának 36. és 64. szakaszai fogalmazzák meg a kormányzati munka (és azon belül a jogalkotás) társadalmi nyitottságának, valamint az állampolgári petíciós jog alapjait

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény specializált, kimondottan a jogalkotási eljárást meghatározó szabályrendszere tartalmazza a társadalmi szervezetek számára biztosított jogok katalógusát. Találunk itt elvi egyeztetési előírást a tervezet-előkészítés és a jogalkotási program vonatkozásában, valamint jogorvoslati (intézkedés kérése a kormánytól), hatásköri (22.§, és 38.§) és a határidőkre (31. §) vonatkozó rendelkezéseket.

A véleményezési jog vonatkozásában a jogalkotásról szóló törvény legfontosabb szakasza: „20. § A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.”

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény III. fejezete tartalmazza a véleményezés szempontjából meghatározó fontosságú közérdekűségi normákat; azaz a közérdekű, így kötelezően hozzáférhetővé teendő adatok kritériumrendszerét, a közérdekűség alóli kivételek körét, az eljárási határidőket (20. §), valamint a jogorvoslati (adatvédelmi biztos, bíróság) lehetőségeket.

A jogalkotási törvény biztosítja az eljárásba bekapcsolódni kívánó társadalmi szervezetek speciális (témakör-specifikus) szabályrendszerét, a végrehajtására kiadott 11/1977. (III. 30.) minisztertanácsi rendelettel egységes szerkezetbe foglalt a javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény vonatkozó paragrafusai pedig az állampolgári (így a társadalmi szervezetek számára is nyitva álló) petíciós jog általános megfogalmazását adták. Az 1977. évi I. törvényt a 2004. évi XXIX. törvény 141-143.§-ai váltották fel. Egyazon érem két oldalaként míg a jogalkotási törvény az állami szervek számára ír elő kötelezettséget, addig a nyelvezetében elavult, ám hatályában fenntartott 1977-es jogszabály, majd a 2004-es „salátatörvénybe” betűzdelt szabályok az állampolgárok és társadalmi szervezetek jogát rögzítik.

A parlamenti, közelebbről a bizottsági jelenlét szabályait a Magyar Köztársaság Országgyűlésének házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) országgyűlési határozat határozza meg.