KESMA-per: Kérdések és válaszok

Mi az a KESMA?

A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) 2018. november 28-án egyetlen nap leforgása alatt vált óriási „sajtóbirodalommá”, amikor kormánypárti üzletemberek egyszerre „ajándékozták” oda sajtóérdekeltségeiket – köztük a megyei napilapok, az Origo, a Retro Rádió, az Echo TV és a Lokál kiadóit – az alig pár hónapja létrejött szervezetnek. 476 médiatermék kiadója került egyetlen kézbe, ezt az összefonódást az alapítvány bejelentette a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH).

A GVH eljárást indított az összefonódás jogszerűségének vizsgálatára, ám a kormány egy héttel később, december 5-én rendeletet adott ki, ami nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az üzletet, kizárva ezzel a versenyjogi vizsgálatot. A rendelet indoklásában mindössze annyi szerepel, hogy „közérdekből” döntött így a kormány. Másnap a GVH saját hatáskörének hiányára hivatkozva lezárta az eljárást, és zöld utat adott a KESMA tulajdonszerzésének.

Mi a baj a KESMA-val?

A Mérték Médiaelemző Műhely számítása szerint a KESMA kezében összpontosul a hír- és közéleti médiapiac árbevételének 40 százaléka (a közmédiát nem számítva). Az ilyen mértékű koncentráció súlyosan torzítja a médiapiacot, aláássa a média sokszínűségét és ellehetetleníti a tisztességes gazdasági versenyt.

A versenyhatósági eljárás hiánya és a kormány döntése számos tartalmi, formai és alkotmányos problémát is felvet. Az összefonódás mértéke példátlan a hazai médiapiacon, ráadásul a létrejött médiaóriás nyomdai, lapterjesztési és könyvkiadói tevékenységet is végez.

Részletes jogi érveinket ebben a beadványban olvashatod el.

Mit tett a TASZ és a Szabad Pécs?

A bíróságon a Szabad Pécs online lapot képviseltük, amely jelentős hátrányba került a helyi hirdetési piacon a KESMA-val szemben. Keresetünkben azt kértük a bíróságtól, hogy semmisítse meg a GVH döntését, és kötelezze a hivatalt a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására.

A versenyjogi vizsgálat során a GVH azt ellenőrzi, hogy a cégek összeolvadása veszélyezteti-e a szabad piaci versenyt, egy nagy konglomerátum létrejötte jár-e versenytorzító hatással. A médiapiacon kialakuló koncentráció pedig nem csak a szabad versenyt, de a szabad tájékoztatást és információszerzést, a sajtószabadságot is aláássa. A KESMA esetében a versenyjogi és a médiapiaci vizsgálat is elmaradt.

Ezzel párhuzamosan azt is kértük a bíróságtól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert az összefonódást lehetővé tevő kormányrendelet, és az annak alapjául szolgáló törvény is ellentétes az Alaptörvénnyel. Ez a törvény ugyanis lehetővé teszi a kormány számára, hogy bármilyen üzleti tranzakciót felmentsen a versenyjogi vizsgálat alól. A KESMA-ügyben meghozott kormányrendelet pedig, ami miatt elmaradt a GVH vizsgálata, sérti a sajtószabadságot, és visszaélésszerűen alkalmazza a törvényt azzal, hogy a döntést mindössze egyetlen szóval, a közérdekre hivatkozva „indokolja”.

Hogyan döntött a bíróság?

A GVH hatósági bizonyítványt adott ki, amivel igazolta, hogy a KESMA tulajdonszerzése nem veszélyezteti a szabad piaci versenyt és jóváhagyta az összefonódást. A bíróság kimondta, hogy a GVH ezt jogsértő módon tette, ugyanis semmilyen érdemi vizsgálatot nem folytatott. Mindössze saját hatáskörének hiányát állapította meg, és még az összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánító kormányrendeletet sem említette, ehelyett egy olyan jogszabályi rendelkezésekre hivatkozva szüntette meg az eljárását, amelyet nem lehet erre az ügyre alkalmazni. Arra is felhívta a figyelmet a törvényszék, hogy ha a GVH azzal érvel, hogy nincs hatásköre eljárni, akkor hatósági bizonyítvány kiadására sem jogosult.

Mit jelent ez a döntés a KESMÁ-ra nézve?

A Fővárosi Törvényszék a döntésével megsemmisítette az egyik jogi feltételét annak, hogy a KESMA tulajdonszerzését bíróságon bejegyezhessék.

Ahhoz ugyanis, hogy a KESMA a számára „felajánlott” lapkiadó és médiaszolgáltató cégek tulajdonosává válhasson, szükség volt a GVH által kiállított hatósági bizonyítványra. Ugyanez a bizonyítvány tette lehetővé azt is, hogy a KESMA 2019 szeptemberében jelentős összevonást hajtson végre – 11 cégét olvasztotta be a szintén tulajdonában lévő Mediaworks Zrt-be.

A hatósági bizonyítvány bíróság általi megsemmisítése azt jelenti, hogy ezen ügyletek végrehajtásának jogszerűsége is kérdéses.

Mi várható most?

A döntés ellen nem lehet fellebbezni. A GVH-nak két lehetősége van: felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához, vagy eleget tesz a törvényszék döntésének.

Ha a Kúriához fordul a GVH, azzal néhány hónapig még elodázhatja a döntést. Ha ezt nem teszi meg, akkor újra le kell folytatnia az összefonódás bejelentésével kapcsolatos eljárást. Ennek során, ha szükséges, a KESMA-t is nyilatkoztatnia kell, végül pedig az eljárás során kialakított jogi álláspontjának megfelelő formában és tartalommal, kellő indokolással ellátva kell lezárnia a vizsgálatot.

Mit tesz most a TASZ és a Szabad Pécs?

A KESMA cégbirodalmán belül szinte folyamatosak az összevonások, amiket a cégbíróságnak kell jóváhagynia. Tudatjuk a cégbírósággal a Fővárosi Törvényszék döntését, amelynek értelmében az újabb összeolvadások vagy beolvadások jogi feltétele hiányozhat.

Emellett figyeljük a GVH döntéseit, és ha az új eljárásban jogsértő döntést hoz, azt ismét megtámadjuk. Továbbra is fenntartjuk, hogy a KESMA-birodalom létrejöttét megengedő kormányrendelet alkotmánysértő.