Kitiltják az újságírókat a parlamentből

2016 tavaszán Kövér László házelnök hat újságírót tiltott ki azért a parlamentből, mert az általa engedélyezett területeken kívül próbáltak interjút készíteni politikusokkal. Az újságírók az MNB alapítványokkal kapcsolatos botrányról szerettek volna többet megtudni, de a képviselők gyakorlatilag elmenekültek a kérdések elől.

Ez sajnos egy jól bevett gyakorlat a magyar parlamentben, íme néhány példa a cseles politikusokra.

Az újságírók feladata egy demokráciában a tájékoztatás, és ezt nem korlátozhatja önkényes indokokkal az országgyűlés elnöke.

Gyakran hivatkoznak arra a politikusok, hogy nyugat-európai országokban is van példa hasonló törvényre, azt azonban nem veszik figyelembe, hogy Magyarországon a kormánypárti politikusoktól ez az egyetlen lehetőség a kérdezésre, mivel olyan sajtóorgánumnak nem nyilatkoznak, ami számukra kellemetlen kérdéseket tesz fel és tévés szerepléseket is csak nagyon ritkán vállalnak.

Az RTL Klub riporterének kitiltásával kapcsolatban Kövér László mindössze ennyit reagált:

Súlyosan jogsértő gyakorlatnak találjuk, hogy a házelnök úgy hozta meg rendelkezéseit, hogy alapvetően sehol nem lehet forgatni. Csak néhány helyet jelölt ki, ahol ezt szabad az újságíróknak, ahelyett hogy az alapelv az lett volna, hogy mindenhol dolgozhatnak, és külön megindokolva jelölt volna ki helyeket a házelnök, ahol nem szabad forgatni. Ezért az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk a hat kitiltott újságíró ügyében.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020. május 26-án kimondta, hogy Kövér László a sajtószabadságot sértő döntést hozott, amikor újságírókat tiltott ki a Parlament épületéből

Az EJEB szerint a házelnök döntése, amivel kitiltotta az újságírókat, nem tartalmazta a szükséges, a szólásszabadság védelmét szolgáló eljárási garanciákat. A házelnök a kitiltás előtt nem vette figyelembe a döntésének potenciális következményeit, illetve az újságírók tudósításának fontosságát. Ezen felül a kitiltott újságírók semmilyen formában nem vehettek részt a kitiltásukat eredményező eljárásban, hiszen arról csak a főszerkesztőjüknek küldött levélből értesültek, utólag. Az is jogsértő volt, hogy a kitiltott újságírók sem a házelnöki döntésből, sem pedig a szabályozásból nem tudták meg, hogy pontosan meddig nem léphetnek be újra a Parlamentbe, a későbbi regisztrációs kérelmeikre pedig semmilyen választ nem kaptak. Végezetül pedig az újságírók számára semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosított a szabályozás.

„Ez két éven belül a harmadik olyan ügye a TASZ-nak, amelyben a munkájukat végző újságírók jogainak védelmét sikerült elérnünk Strasbourgban” – mondta dr. Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje azokra a korábbi ügyekre utalva, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta azt, hogy jogellenesen tiltottak ki egy újságírót a menekülttáborokból, illetve azt, hogy egy cikkbe linkelt videó tartalma miatt nem vonhatnak felelősségre egy hírportált.

Mi a TASZ-nál egy olyan társadalomért dolgozunk, ahol a sajtó felelősséggel tájékoztat és feltárja az igazságtalanságokat. Ahol akkor is hitelesnek tarthatjuk állampolgárként a sajtót, ha nem értünk egyet vele.