Kitiltják az újságírókat a parlamentből

2016 tavaszán Kövér László házelnök hat újságírót tiltott ki azért a parlamentből, mert az általa engedélyezett területeken kívül próbáltak interjút készíteni politikusokkal. Az újságírók az MNB alapítványokkal kapcsolatos botrányról szerettek volna többet megtudni, de a képviselők gyakorlatilag elmenekültek a kérdések elől.

Ez sajnos egy jól bevett gyakorlat a magyar parlamentben, íme néhány példa a cseles politikusokra.

Az újságírók feladata egy demokráciában a tájékoztatás, és ezt nem korlátozhatja önkényes indokokkal az országgyűlés elnöke.

Pedig a jelenlegi szabályok alapján országgyűlési képviselők könnyedén elkerülhetik a Parlament forgatásra kijelölt folyosóit.

---ide kéne néhány abszurd indok, ami alapján kitiltják az újságírókat

Gyakran hivatkoznak arra a politikusok, hogy nyugat-európai országokban is van példa hasonló törvényre, azt azonban nem veszik figyelembe, hogy Magyarországon a kormánypárti politikusoktól ez az egyetlen lehetőség a kérdezésre, mivel olyan sajtóorgánumnak nem nyilatkoznak, ami számukra kellemetlen kérdéseket tesz fel és tévés szerepléseket is csak nagyon ritkán vállalnak.

Az RTL Klub riporterének kitiltásával kapcsolatban Kövér László mindössze ennyit reagált:

Súlyosan jogsértő gyakorlatnak találjuk, hogy a házelnök úgy hozta meg rendelkezéseit, hogy alapvetően sehol nem lehet forgatni. Csak néhány helyet jelölt ki, ahol ezt szabad az újságíróknak, ahelyett hogy az alapelv az lett volna, hogy mindenhol dolgozhatnak, és külön megindokolva jelölt volna ki helyeket a házelnök, ahol nem szabad forgatni. Ezért az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk a hat kitiltott újságíró ügyében.

Az Európai Emberi Jogok Bírósága kimondta, hogy az újságírók kitiltása közérdeket sért, hiszen az állampolgárok így nem jutnak hozzá fontos információkhoz. Döntésük szerint nem lehet kitiltani az újságírókat a parlamentből, csak abban az esetben, ha a közbiztonságot vagy a képviselőket, esetleg magukat az újságírókat fenyegető vészhelyzet áll fenn.

2018 májusában, az alakuló ülés előtt derült ki, hogy a 2014-2018-as ciklusban kitiltott újságírókra kirótt szankció a következő ciklusban is érvényes lesz. Mikor elküldték Kövér Lászlónak a regisztrációs kérelmüket, hogy tudosíthassanak az alakuló ülésről, ezt a választ kapták - “Csak azoknak az újságíróknak a kérését tudjuk figyelembe venni, akik a 14′-18′-as ciklus ülésein betartották az országházi sajtótudósítás rendjére vonatkozó szabályokat.”

Az érintett újságírók szerint példátlan, hogy egy korábbi szankcióra hivatkozva az új ciklusra is kitiltanak valakit.

Mi a TASZ-nál egy olyan társadalomért dolgozunk, ahol a sajtó felelősséggel tájékoztat és feltárja az igazságtalanságokat. Ahol akkor is hitelesnek tarthatjuk állampolgárként a sajtót, ha nem értünk egyet vele.

Megértjük, ha úgy érzed hogy már tehetetlen vagy, hogy kifogytál az eszközökből, elfogyott az erőd és a motivációd. Mi a TASZ-nál továbbra is azért dolgozunk, hogy megvédjük az állampolgárok jogait a hatalom túlkapásaival szemben.

Légy a részvényesünk, hogy minden jogsértésnél ott legyünk, és átvehessük tőled a staféta botot!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyílt levélben zaklatta a romákat a polgármester

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kérelmünkre indult eljárásban megállapította, hogy Mezőkeresztes polgármestere a romákkal szembeni diszkriminációt valósított meg a helyi Krónikában megjelentetett, a lakossághoz szóló nyílt levelével.

A magyar hatóságok sorozatosan megsértik a sajtószabadságot

A röszkei határátkelő lezárását követően zavargások alakultak ki. A menekültek egy része erőszakosan akarta áttörni a határzárat, míg mások békésen tüntettek. Teljesen természetes, hogy a sajtó is jelen van a magyar-szerb határon és az eseményekről tudósít, különösen amikor a nyugati sajtóban hetek óta vezető hír az, hogy hogyan bánnak a magyar hatóságok a  menekültekkel.

Ízekre szedett médiatörvény

Az Európa Tanács (ET) szakértőinek a magyar médiatörvényekről készített részletes elemzését fordíttatta magyarra a Mérték Médiaelemző és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).