Koronavírus - Kérdések és válaszok

Folyamatosan frissülő oldalunkon a járványügyi helyzettel kapcsolatban felmerülő jogi tudnivalókat gyűjtjük össze, válaszokat adunk a leggyakoribb kérdésekre.


Kit tesztelnek? Kit és hol különítenek el?

Közérthető infografikán szedtük össze az aktuális tudnivalókat a koronavírussal kapcsolatos eljárásrendről és a járványügyi intézkedésekről.

koronavírus eljárásrend
járványügyi intékedések tipusai


Tájékoztatónkban alább részletes információkat is olvashatsz erről a témáról.


Fordulj jogsegélyszolgálatunkhoz!

Ha olyan kérdésed van a jogaiddal, a bevezetett korlátozó intézkedésekkel és a karanténnal kapcsolatban, amire nem találsz választ ezen az oldalon. Küldj emailt a jogsegely@tasz.hu címre, a tárgyba írd bele, hogy koronavírus.

Egészségügyi kérdésekre nem tudunk válaszolni, ezekkel keressétek a Nemzeti Népegészségügyi Központ zöld számait (06-80/277-455 és 06-80/277-456), vagy írjatok a koronavirus@bm.gov.hu-ra.

Hiteles, érthető, folyamatosan frissülő információk. Hétvégén és ünnepnapokon is elérhető ingyenes jogsegélyszolgálat. Ott voltunk a járvány első pillanatában és ott leszünk akkor is, ha már túl vagyunk rajta. Mindezt a TASZ támogatói teszik lehetővé. Segítsd te is a munkánkat akár 1000 forinttal, hogy senki ne maradjon egyedül a nehéz helyzetekben.

Támogass minket, hogy folytathassuk!

Beutazás és kiutazás

Ez az útmutató legutóbb 2020. október 5-én frissült.

Általános szabályok

Karanténkötelezettség mellett léphetnek be az országba:

  • a magyar állampolgárok és nem magyar állampolgár családtagjaik; valamint
  • a magyar állampolgárokkal egy megítélés alá esők (hogy ők kik, lásd lejjebb) és családtagjaik.

Nem léphetnek be az országba:

a külföldi állampolgárok.

A főszabály alól számos kivételszabály biztosít eltérést, amiket lejjebb részletesen bemutatunk.

A magyar állampolgárokkal egy megítélés alá esik, vagyis az országba való belépés szempontjából magyar állampolgárként kell kezelni azt is, aki:

  • magyar állampolgár családtagja;
  • Magyarországon állandó tartózkodásra jogosult, valamint az ő családtagjaik;
  • aki az idegenrendészeti hatóság által kiadott, 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

Külföldinek számít:

  • mindenki más, tehát az EU/EGT-állampolgárok is.

Ki számít családtagnak?

A rendelet ezt nem határozza meg, ezért úgy gondoljuk, hogy az egészségügyi törvényben meghatározott „közeli hozzátartozó” fogalmát kell alkalmazni, mivel a rendeletet e törvény felhatalmazása alapján alkották.

Közeli hozzátartozók:

  1. a házastárs (bejegyzett élettárs),
  2. az egyeneságbeli rokon,
  3. az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
  4. az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő,
  5. a testvér,
  6. az élettárs.

A jogszabály alapján nem egyértelmű, hogy pontosan kit kell családtagnak tekinteni. Ha ezzel kapcsolatos tapasztalatod van, kérjük, írd meg nekünk a jogsegely@tasz.hu-ra!

Ki jogosult Magyarországon állandó tartózkodásra?

  • az az EGT-állampolgár, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarország területén tartózkodott,
  • az a családtag, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarország területén tartózkodott,
  • az a személy, aki az EGT-állampolgárra tekintettel fennmaradó tartózkodási joggal rendelkezik, és öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarország területén tartózkodott, valamint
  • az állandó tartózkodásra jogosult szülőnek Magyarország területén született gyermeke.

Enyhébb belépési és karanténszabályok

A karanténszabályok és a külföldiekre vonatkozó belépési korlátozások alól lehetséges részben vagy egészben mentesülni, vagy enyhébb szabályok mellett belépni. 

Ezekről a szabályokról lejjebb részletesen írunk.

Mentesül a belépési korlátozások és a karantén alól,

aki magyar vagy angol nyelvű okirattal (pl. zárójelentés, egészségügyi szolgáltató vagy hatóság által kiállított más igazolás) hitelt érdemlően igazolja, hogy a belépést megelőző 6 hónapban már átesett a COVID-19 betegségen. A jogszabály nem jelöli meg kifejezetten, hogy ezt milyen dokumentummal lehet megtenni, így bármely olyan hivatalos irat, amiből kiderül, hogy az illető átesett a fertőzésen, elfogadható lehet.

Create your own user feedback survey

Magyar állampolgárok

A magyar állampolgárok mindig szabadon, külön engedély nélkül beléphetnek Magyarországra. A szabad belépés azonban nem jelenti azt, hogy karanténba sem kell menniük: jelenleg ez – kevés kivételtől eltekintve – kötelező a külföldről hazatérőknek.

Ahogy fent írtuk, vannak olyanok, akik a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek, noha nem magyar állampolgárok. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért csak magyar állampolgárokról írunk, de ez mindig a velük egy tekintet alá esőkre is vonatkozik.

Egyes országokból a magyar állampolgárok enyhébb karanténszabályok mellett léphetnek be Magyarországra, erről lásd az „Enyhébb belépési és karanténszabályok
” részt!

A belépéskor az Országos Mentőszolgálat egészségügyi vizsgálatot végezhet.

  • Van fertőzésgyanú:
    • ha koronavírus-fertőzés gyanúja merül fel, kijelölt karanténba vagy – ha az nem jelent járványügyi kockázatot – hatósági házi karanténba kell vonulni (hogy mi a kijelölt karantén és a házi karantén, nézd meg a vonatkozó pontban!).
  • Nincs fertőzésgyanú:
    • Ha koronavírus-fertőzés gyanúja nem merül fel, kötelező otthoni karanténba (hatósági házi karanténba) kell vonulni 10 napra a lakóhelyen vagy a tartózkodási helyen.
    • Ha koronavírus-fertőzés gyanúja nem merül fel, de az adott személynek nincs magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye: 10 napra államilag kijelölt karanténba vagy hatósági házi karanténba kell vonulnia.
  • Már átesett a betegségen: nem kell karanténba vonulnia annak, aki valamilyen hivatalos irattal (pl. zárójelentéssel, egészségügyi szolgáltató vagy hatóság által kiállított más igazolással) bizonyítja , hogy a belépést megelőző 6 hónapon belül már átesett a koronavírus-fertőzésen.

A határon a rendőrség egy olyan papírt ad át (hivatalos nevén: ideiglenes intézkedést rendel el), ami alapján kötelező a legrövidebb úton a karantén helyszínére utazni. A végleges határozatot a járási (kerületi) kormányhivatal népegészségügyi osztálya hozza meg. Ez jellemzően a beutazás másnapján történik.

Mentesülés a karantén alól

A karantén alóli mentesülésnek három esete van:

  • kötelező mentesítés
  • méltányossági alapú mentesítés
  • mentesülés valamely enyhébb beutazási szabály alapján (lásd a következő fejezetet!)

KÖTELEZŐ MENTESÍTÉS:

A hatóságtól engedélyt kell kérni, hogy elhagyhassuk a karantént és elvégeztethessük a tesztet. Ha mindkét negatív teszt eredménye rendelkezésre áll, kérelmet kell írni a karantén alóli mentesítésről is. A kérelmet annak a járványügyi (népegészségügyi) hatóságnak kell benyújtani, amelyik a karantént elrendelte – tehát nem a rendőrségnek! Az, hogy melyik az illetékes hatóság, a karantént elrendelő határozatból derül ki.

A kérelmet emailben is el lehet küldeni. A hatóság a kérelmet 24–48 óra alatt bírálja el.

A kérelemhez az alábbiak szükségesek:

  • a negatív teszteredményeket igazoló dokumentum (szkennelve, befotózva is elfogadják);
  • 3000 Ft-os illeték lerovásának igazolása (ezt legegyszerűbb a hatóság számlájára átutalni, és az erről szóló bizonylatot mellékelni a kérelemhez).

2020. szeptember 5-étől csak a második tesztet kötelező Magyarországon végeztetni. Az első tesztet külföldön is meg lehet csináltatni, és az eredményét figyelembe fogják venni, ha:

  • az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálatról – SARS-CoV-2 PCR tesztről – van szó;
  • az alábbi országok valamelyikében végezték el:
    • a schengeni térség valamelyik országában;
    • az Amerikai Egyesült Államokban; vagy
    • Kanadában
  • és az eredményét magyar vagy angol nyelvű okirat igazolja.

Ha mindkét teszt eredménye negatív, a karantént fel kell oldani (a hatóság tehát nem mérlegelhet, kötelező ezt a döntést hoznia). Az eddigi tapasztalatok alapján a procedúra majdnem annyi ideig tart, mint a karantén időtartama.

MÉLTÁNYOSSÁGI ALAPÚ MENTESÍTÉS:

A hatósági házi karantént elrendelő járványügyi hatóságtól kérhető, hogy az ügy egyéni körülményeire tekintettel a hatóság

  • mentesítsen a karanténkötelezettség alól, vagy
  • állapítson meg számára enyhébb magatartásszabályokat (például a karantén korlátozott elhagyásának lehetőségét).

A járványügyi hatóság a kérelmet szakmai szempontból mérlegeli, és annak nem köteles eleget tenni.

Figyelem! Tapasztalataink szerint a hatóság nem minden esetben van tisztában ezzel a lehetőséggel. Ha azt állítja, hogy ilyen jogköre nem létezik, érdemes felhívni a figyelmét az egészségügyről szóló törvény 67/A. § (4) bekezdésében foglaltakra. Ha ilyen esettel szembesülsz, kérjük, keresd jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu-n, hogy együtt elérhessük a méltányossági szabályok következetes alkalmazását!

Közérdekű bejelentéssel éltünk az országos tisztifőorvos felé, miután több esettel találkoztunk, amikor a járási hivatalok nem bírálták el a méltányossági kérelmeket. Müller Cecília válaszában megerősítette álláspontunkat: a járási hivatalok nem tagadhatják meg a méltányossági kérelmek érdemi elbírálását. Erről itt olvashatsz bővebben!

Hova és hogyan kell benyújtani a méltányossági kérelmet?

A kérelmet a karantént elrendelő népegészségügyi hatóságnak kell benyújtani. Emailben is be lehet küldeni és meg kell jelölni azokat az okokat, amik a különös méltánylást alátámasztják.

Mit mérlegel a hatóság méltányossági kérelmének elbírálásakor?

A jogszabály nem jelöl meg olyan okokat, amiket a hatóságnak mérlegelnie kell, így a méltányossági kérelem elbírálása egészében a hatóságra van bízva. Az alábbi, a külföldiekre vonatkozó méltányossági szempontok ugyanakkor ebben az esetben is támpontot nyújthatnak.

  • a magyarországi bírósági vagy hatósági eljárási cselekményen részvétel, amit a megfelelő irattal kell igazolni; 
  • központi kormányzati igazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv meghívólevelével igazolt üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés
  • egészségügyi ellátás igénybevétele az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással;
  • hallgatói vagy tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, amennyiben ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja; 
  • a fuvarozással összefüggő utazás személyforgalomban, ha célja a fuvarfeladat kiinduló pontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követő hazatérés, amennyiben ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja;
  • családi eseményeken való részvétel (pl. házasságkötés, keresztelő, temetés);
  • a Polgári törvénykönyv. szerinti hozzátartozó gondozása, ápolása (ld. Ptk. 8:1. § (1) 2.);
  • kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású kulturális, egyházi vagy sportrendezvényen részvétel.

Ezeken kívül lehetőség van „egyéb” indokot is megjelölni. Ez bármi lehet, amit az érintett olyan méltányos indoknak tart, amely indokolja, hogy engedélyezzék a belépését vagy a karantén alóli mentesítését.

Mikor kell elutasítani a méltányossági kérelmet?

A jogszabály nem jelöl meg olyan okokat, amiket alapján a kérelmet feltétlenül el kell utasítani. A fenti szempontok ugyanakkor ebben az esetben is támpontot nyújthatnak.

Kihez fordulhatok az elutasítással szemben?

A népegészségügyi hatóság elutasító határozatát közigazgatási perben lehet megtámadni.  

Mi történik, ha valakinek megadják a méltányossági engedélyt?

Rá innentől kezdve a határozatban megállapított enyhébb szabályok fognak vonatkozni. Vagy azt engedélyezik, hogy időlegesen kimehessen a karanténból, vagy teljesen mentesítenek a karanténkötelezettség alól. A pontos szabályok a határozatból fognak kiderülni.  

Enyhébb belépési és karanténszabályok

Kik léphetnek be karanténkötelezettség nélkül az országba?

A. Kapcsolt vállalkozásokat érintő üzleti ügyekben 

magyar és külföldi állampolgárok is méltányossági engedély és karanténkötelezettség nélkül beléphetnek Magyarországra, ha az alábbi országok valamelyikéből érkeznek:

 Az érintett országok:

  • Az enyhítés jelenleg a világ minden országára kiterjed.

A belépéskor – például meghívólevéllel – valószínűsíteni kell, hogy üzleti úton vagyunk.

Az üzleti utazás arra vonatkozik, aki:

  • olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója,
  • amely a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban van más gazdasági társasággal úgy, hogy a társaságok közül valamelyik Magyarországon van bejegyezve.

A rendelet megfogalmazása miatt az enyhítés mindenkire vonatkozik, aki a világ bármely két országában bejegyzett kapcsolt vállalkozás között utazik. A gyakorlatban ezt szinte biztosan úgy fogják alkalmazni, hogy a vállalkozások egyikének Magyarországon kell lennie.

B. Ingázás

A szomszédos országok állampolgárai, illetve a szomszédos államokban élő magyar állampolgárok karanténkötelezettség és egészségügyi vizsgálat nélkül beléphetnek Magyarországra, de nem hagyhatják el a határ 30 km-es körzetét, és 24 órán belül kötelesek elhagyni az országot.

A határ 30 km-es sávjában élő magyar állampolgárok szintén karanténkötelezettség nélkül hazatérhetnek, ha a szomszédos országon belül nem hagyják el a 30 km-es határsávot és a kint tartózkodásuk nem haladja meg a 24 órát.

A kedvezmény nem vonatkozik azokra, akik a határ bármely oldalán átlépik a 30 km-es sávot!

Arról, hogy mely határátkelőket zárták le, illetve melyek vannak éppen nyitva, a rendőrség honlapján tájékozódhat:

http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo

C.) Az üzleti, illetve gazdasági célból utazók

Az a magyar állampolgár, aki 

  • üzleti vagy gazdasági okból utazik külföldre; és
  • ennek tényét a Magyarországra való visszautazásakor igazolja,

a kiutazást követően Magyarország területére karanténkötelezettség nélkül beléphet.

Ha kétségessé válik, hogy valóban üzleti, gazdasági okból történt-e az utazás (mert azt az országba visszatérő állampolgár nem tudja hitelt érdemlően igazolni), akkor az enyhébb szabály nem alkalmazható, vagyis a szokásos módon karanténba kell vonulni. A rendelet nem tér ki arra, hogy mi fogadható el az üzleti, gazdasági célú utazás megfelelő igazolásának. Nyilván ilyen lehet egy meghívólevél, a céges utazást igazoló irat stb.

Az a külföldi állampolgár, aki 

  • üzleti vagy gazdasági okból utazik Magyarországra; és
  • ennek tényét a Magyarországra való visszautazásakor igazolja,

Magyarország területére karanténkötelezettség nélkül beléphet.

Ha kétségessé válik, hogy valóban üzleti, gazdasági okból történik-e az utazás (mert azt a belépni szándékozó külföldi állampolgár nem tudja hitelt érdemlően igazolni), akkor az enyhébb szabály nem alkalmazható, vagyis a szokásos módon karanténba kell vonulni. A rendelet nem tér ki arra, hogy mi fogadható el az üzleti, gazdasági célú utazás megfelelő igazolásának. Nyilván ilyen lehet egy meghívólevél, a céges utazást igazoló irat stb.

D.) Egyes országokból belépéskor az általánoshoz képest enyhébb karanténszabályokat alkalmaznak, vagy nincs is előírva karantén

Az országok és az enyhítések listája folyamatosan változik, lásd erről a „Melyik országokból lehet enyhébb karanténszabályok mellett Magyarországra utazni, hazatérni?” részt!

D.) Bárki, aki már átesett a betegségen

Aki magyar vagy angol nyelvű okirattal (pl. zárójelentés, egészségügyi szolgáltató vagy hatóság által kiállított más igazolás) hitelt érdemlően igazolja, hogy a belépést megelőző 6 hónapon belül már átesett a koronavírus-fertőzésen, szabadon beléphet az országba. A szabály magyar állampolgárokra és külföldiekre is vonatkozik.

E.) Teherforgalom

Semmilyen korlátozás nem vonatkozik a teherforgalomban (nem személyforgalomban) utazókra.

F.) Egyes sporttal és kulturális eseményekkel kapcsolatos utazások

Ezek részleteiről lásd a rendelet 11-12. §-át!

Melyik országokból lehet enyhébb karanténszabályok mellett Magyarországra utazni, hazatérni?

Lengyelország, Csehország, Szlovákia

Aki a fenti országok valamelyikében foglalt szállást a hazaérkezése előtti napra és ezen országok valamelyikéből lép be Magyarországra, a hazaérkezése után a főszabály szerint kötelező 2 helyett 1 koronavírus-teszt elvégzése után mentesül a karantén alól. Ez a szabály csak az október 6-a előtt foglalt szállásokra vonatkozik.

A fenti országok állampolgárai 5 napnál nem régebbi, angol vagy magyar nyelvű, negatív koronavírus-teszt bemutatásával beutazhatnak Magyarországra, ha legkésőbb október 31-éig van október 6-a előtt foglalt szállásuk.

Milyen szabályok vonatkoznak az átutazásra (tranzitáthaladás)?

Szabadon beléphet Magyarországra az a külföldi állampolgár, aki az országon csak átutazik, ha a határon végzett egészségügyi vizsgálat nem mutatta ki nála koronavírus-fertőzés gyanúját. Magyar állampolgár (ha más állampolgársága nincs) a jelenlegi szabályok szerint nem kérheti a tranzitáthaladás engedélyezését! További feltételek:

  • az érintett legyen jogosult belépni a Schengeni övezetbe;
  • hitelt érdemlően igazolja az utazása célját és célországát;
  • a célországba való beutazása és a Magyarországgal szomszédos államba való belépése (tehát Magyarország elhagyása) biztosított.

Az átutazás során a következő szabályok érvényesülnek:

  • csak az ORFK által előre kijelölt útvonalon lehet haladni;
  • csak az előre kijelölt megállóhelyeken lehet megállni, és csak akkor, ha ez az áthaladáshoz (pl. egészségügyi vagy műszaki okból) elengedhetetlenül szükséges;
  • máshol megállni csak azonnali segítséget igénylő (egészségügyi vagy műszaki) szükséghelyzetben lehet;
  • Magyarországot a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 24 órán belül el kell hagyni.

Az aktuálisan kijelölt tranzitútvonalakról és megállóhelyekről a rendőrség honlapján tájékozódhat.

Külföldiek beutazása

Nem mindenki számít külföldinek, aki külföldi állampolgár, akkor sem, ha nincs magyar állampolgársága! Vannak, akik a magyar állampolgárokkal esnek egy megítélés alá, tehát méltányossági engedély nélkül is beléphetnek az országba. Arról, hogy kik ők, lásd az „Általános szabályok” részt!

Azok a kölföldiek, akik nem esnek a magyar állampolgárokkal egy megítélés alá és más enyhítés se vonatkozik rájuk, Magyarország területére nem léphetnek be. A belépés engedélyezése iránt azonban lehetséges méltányossági kérelmet benyújtani. A belépés engedélyezése után is kötelező karanténba vonulni, amely alól két negatív koronavírus-teszttel lehet mentesülni (Ld. a „Karantén” részt!). Az „Enyhébb belépési és karanténszabályok” fejezetben összefoglalt esetekben külföldiek is beléphetnek az országba, illetve enyhébb karanténszabályok vonatkoznak rájuk.

Méltányossági kérelem külföldiek beutazásához

Hova és hogyan kell benyújtani a méltányossági kérelmet?

A méltányossági kérelmet a rendőrség honlapján lehet benyújtani ügyfélkapun vagy cégkapun keresztül, illetve ezek hiányában a rendőrség saját űrlapkitöltő felületén. A kérelmet csak elektronikusan, magyar vagy angol nyelven lehet benyújtani.

Az űrlapokat a rendőrség e-ügyintézési oldalán találja.

A méltányossági kérelmet elektronikusan, magyar vagy angol nyelven kell benyújtani. Benyújtható személyesen és meghatalmazott útján is. Arra kell kitérni benne, hogy milyen okból súlyosan méltánytalan, érdeksértő a belépés megtagadása. Az egyes méltánylást érdemlő indokokat részletesen lásd a következő pontban.

Mit mérlegel a rendőrség a külföldiek méltányossági kérelmének elbírálásakor?

A következő indokok minősülnek olyan „különös méltánylást érdemlő körülménynek”, amelyek esetén a rendőrség mérlegelhetni a beutazás engedélyzését:

  1. a magyarországi bírósági vagy hatósági eljárási cselekményen részvétel, amit a megfelelő irattal kell igazolni; 
  2. központi kormányzati igazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv meghívólevelével igazolt üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés
  3. egészségügyi ellátás igénybevétele az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással;
  4. hallgatói vagy tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, amennyiben ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja; 
  5. a fuvarozással összefüggő utazás személyforgalomban, ha célja a fuvarfeladat kiinduló pontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követő hazatérés, amennyiben ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja;
  6. családi eseményeken való részvétel (pl. házasságkötés, keresztelő, temetés);
  7. a Polgári törvénykönyv. szerinti hozzátartozó gondozása, ápolása (ld. Ptk. 8:1. § (1) 2.);
  8. kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású kulturális, egyházi vagy sportrendezvényen részvétel.

Ezeken kívül lehetőség van „egyéb” indokot is megjelölni. Ez bármi lehet, amit az érintett olyan méltányos indoknak tart, amely indokolja, hogy engedélyezzék a belépését vagy a karantén alóli mentesítését.

A kérelmek elbírálásának nincs belső határideje, de az ORFK tájékoztatója szerint ezeket „haladéktalanul” kell elbírálni. Tapasztalatunk szerint a döntés 24-48 óra alatt születik meg.

Mikor kell elutasítani a méltányossági kérelmet?

  1. Ha felmerül a gyanú, hogy a kérelmező nem valós beutazási indokot jelölt meg;
  2. ha a kérelmező a belépéskor nem hajlandó bemutatni a beutazás indokát alátámasztó iratot, vagy annak hitelességével kapcsolatban kétség merül fel;
  3. járványügyi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági szempontból.

Kihez fordulhatok az elutasítással szemben?

Az elutasító döntést hozó rendőrkapitányságot irányító megyei (fővárosi) kapitánysághoz.

Mi történik, ha valakinek megadják a méltányossági engedélyt?

Akinek a belépését engedélyezték, a határon köteles egészségügyi vizsgálatnak alávetni magát.

  1. Akinél koronavírus gyanúja merül fel, nem léphet be Magyarországra.
  2. Akinél nem merül fel koronavírus gyanúja, 10 napra karanténba kell vonulnia.

Milyen előírások vonatkoznak a méltányossági kérelemre?

A kérelem benyújtható törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján is. Utóbbi esetben a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba (például két tanú által aláírt nyilatkozatba) kell foglalni. Ugyanaz a meghatalmazott többek nevében is benyújthatja a kérelmet, ha a beutazásra ugyanabban az időpontban kerül sor és a beutazás indoka azonos, de ebben az esetben mindenkitől külön meghatalmazást kell felvenni.

Azonos okból és időpontban történő határátlépés esetén a közeli hozzátartozók közösen is benyújthatnak kérelmet. Ebben az esetben egyikük nyújtja be a kérelmet, és felveszi a fentiek szerinti meghatalmazásokat. 

A kérelemben valószínűsíteni kell a  különös méltánylást érdemlő körülményeket, és meg kell írni, hogy milyen személyazonosító okmányt szeretnénk felhasználni a határátlépéshez. Meg kell adni az okmány azonosító számát is. A kérelemhez csatolni kell: 

  • annak az iratnak a másolatát, amellyel a különös méltánylást érdemlő indokot szeretnénk igazolni (ahol ez lehetséges); 
  • meghatalmazást, ha meghatalmazott útján nyújtjuk be a kérelmet.

A fenti követelményeknek meg nem felelő kérelmet a rendőrség elutasítja.

Aki iratmásolatot csatolt a méltányossági kérelméhez, a határátlépéskor köteles a rendőr felhívására bemutatni az eredeti iratot. Ennek hiányában a belépést nem engedélyezik, ráadásul az iratok bemutatásának megtagadása szabálysértés.

Hogyan lehet mentesülni a beutazás utáni karantén alól?

Miután a külföldinek a rendőrség engedélyezte a belépést Magyarországra, ugyanazok a karanténszabályok vonatkoznak rá, mint a magyar állampolgárokra. Külföldiek is élhetnek tehát a kötelező és a méltányossági alapú mentesítéssel, illetve előfordulhat, hogy enyhébb beutazási szabályok vonatkoznak rájuk. 

COVID-tesztek és beutazás

Hova és hogyan kell benyújtani a teszt iránti kérelmet? Mi az eljárás menete?

A hatóságtól engedélyt kell kérni, hogy elhagyhassuk a karantént és elvégeztethessük a tesztet. Ha mindkét negatív teszt eredménye rendelkezésre áll, kérelmet kell írni a karantén alóli mentesítésről is. A kérelmet annak a járványügyi (népegészségügyi) hatóságnak kell benyújtani, amelyik a karantént elrendelte – tehát nem a rendőrségnek! Az, hogy melyik az illetékes hatóság, a karantént elrendelő határozatból derül ki. 

A kérelmet emailben is el lehet küldeni. A hatóság a kérelmet 24-48 óra alatt bírálja el. 

A kérelemhez az alábbiak szükségesek:

  • a negatív teszteredményeket igazoló dokumentum (szkennelve, befotózva is elfogadják);
  • 3000 Ft-os illeték lerovásának igazolása (ezt legegyszerűbb a hatóság számlájára átutalni, és az erről szóló bizonylatot mellékelni a kérelemhez).

Ha mindkét teszt eredménye negatív, a karantént fel kell oldani (a hatóság tehát nem mérlegelhet, kötelező ezt a döntést hoznia). Az eddigi tapasztalatok alapján a procedúra majdnem annyi ideig tart, mint a karantén időtartama.

Milyen típusú tesztet fogadnak el a karantén alóli mentesüléshez?

Molekuláris biológiai tesztet (SARS-CoV-2 tesztet) kell végeztetni, ami az NNK tájékoztatása szerint a PCR-tesztet jelenti.

Külföldön már végeztettem teszteket. Mentesülhetek a karantén alól?

Annak, aki a schengeni övezet valamely tagállamából (az Egyesült Királyság és Írország ebbe nem tartozik bele!), az Egyesült Államokból vagy Kanadából érkezik, egy – angol vagy magyar nyelvű – külföldi teszt elismertetése lehetséges, de a másodikat mindenképpen Magyarországon kell elvégeztetni. Ekkor is figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy a két tesztet 5 napon belül kell elvégezni úgy, hogy legalább 48 óra különbség van közöttük. Praktikus akadályt jelent, hogy nem feltétlenül lehet ilyen rövid időtávon belülre időpontot találni tesztelésre – erre magánszolgáltatónál, előzetes időpontfoglalással van a legnagyobb esély.

A járványügyi hatóság ettől függetlenül, méltányossági alapon bármilyen mentesítési vagy enyhítési indokot mérlegelhet, és járványügyi szempontok figyelembevételével, az ügy minden körülményére tekintettel hoz döntést, az elvi lehetősége tehát megvan annak, hogy korábbi teszt alapján oldja fel a karantént.

Kisgyerekes családként érkezünk Magyarországra. Minden gyereket külön tesztelni kell, hogy ők is mentesüljenek a karantén alól?

A jelenlegi beutazási szabályok szerint a gyerekeket is tesztelni kell a karantén korábbi feloldásához, ebben nincs kor szerinti különbségtétel. A járványügyi hatóság azonban méltányossági alapon feloldhatja a karantént, ezért meg lehet próbálni egyeztetni velük arról, hogy ha a szülők tesztjei negatívak lesznek, akkor a gyerekeket is mentesítsék. Az a hatóság mérlegelésén múlik, hogy elfogadja-e ezt az érvelést, az ügy minden körülményére tekintettel.

Ki fizeti a két molekuláris biológiai tesztet (PCR-teszt), amelyek a karantén feloldásához szükségesek? Kihez kell fordulni tesztelésért?

A teszteket mindenki saját maga kell, hogy finanszírozza, amin felül 3000 forint eljárási illetéket kell megfizetni a karantén alóli mentesítési eljárásért. A teszt bármely, mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztikai tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkező laboratóriumban elvégezhető.

Karantén

Melyik szerv a járványügyi hatóság?

A járványügyi hatóság a területileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi osztálya.

Milyen címet adhatok meg a határon, ahol eltölteném a 10 nap karantént?

Bármilyen címet megadhatunk a határon a rendőrségnek, ezt fogják továbbítani a helyileg illetékes járványügyi hatóságnak. Az azonban a mi felelősségünk, hogy ezen a címen folyamatosan megtalálhatók legyünk, amikor a rendőrség ellenőrzi a karantén betartását, tehát csak olyan címet adjunk meg, ahol ténylegesen el tudunk tölteni 10 napot. Ennek azonban nem kell bejelentett lakcímnek lennie, és semmilyen más megkötés se vonatkozik rá. 

A karanténnak megadott címen mások is laknak. Nekik is karanténba kell vonulniuk velem?

Nem. Ez a kötelezettség csak azt terheli, aki külföldről belépett az országba, a vele egy lakcímen élőket nem érinti.

Kérhetem utólag, hogy mentesüljek a karantén alól, vagy másik helyre kerülhessek át karanténba?

Igen, a járványügyi hatóságnak joga van a karantén helyének megváltoztatására, az enyhébb magatartásszabályok előírására, vagy a karantén alóli mentesítésre. Ennek során mindig járványügyi szempontokat mérlegel. Az áthelyezésre is járványügyi okból kerülhet sor (például ha veszélyeztetett csoportba tartozó személlyel van összezárva a karanténban), és a mentesítés is ilyen alapon lehetséges.

A karantén helyének módosításához vegye fel a kapcsolatot azzal a járványügyi hatósággal, amelyik a karanténról szóló határozatot kiállította: ha ezt járványügyi okból indokoltnak találják, akkor új határozatot állítanak ki és új tartózkodási helyet jelölnek ki a karanténra. Érdemes megkeresni a karantén végrehajtását ellenőrző helyi rendőrkapitányságot is, ha ugyanis ők nem látják akadályát az átjelentkezésnek, azt a hatóság is pozitívan értékelheti. A rendőrséggel azért is érdemes felvenni a kapcsolatot, mert ha a korábbi címen ellenőrzik a karantén végrehajtását, de már nem tartózkodunk ott, akkor szabálysértési eljárást indíthatnak.

Az utólagos mentesítésre szintén a járványügyi hatóság jogosult. A karantén feloldásáról a hatóság járványügyi szempontú mérlegelés alapján dönt, az ügy minden körülményére tekintettel. Ha az érintett a karantén során két alkalommal, legalább 48 óra különbséggel elvégzett, negatív SARS-CoV-2-tesztekkel igazolja, hogy nem fertőzött, akkor mentesül a karantén alól.

Korábban a mentesítés alapja lehetett, ha az érintett a beutazáskor 4 napnál nem régebbi, negatív molekuláris biológiai teszttel (SARS-CoV-2 teszt) rendelkezett. Mivel az ügy egyedi körülményeit mérlegelve a hatóság bárkit mentesíthet a karantén alól, ha azt járványügyi szempontok nem indokolják, elképzelhető, hogy egy teszttel is mentesítsék az érintettet. Két teszt elvégzése ahhoz szükséges, hogy a hatóság köteles legyen mentesíteni.

Mennyi időre kell karanténba vonulnom?

A beutazást szabályozó rendelet szerint 10 napra, azonban a gyakorlatban ez inkább 11 nap. Az országba érkezéskor ugyanis a rendőrség ideiglenes intézkedésként azonnal arra a helyre irányít minket, amelyet az otthoni karantén helyének megjelölünk, és itt is kell maradnunk; a tapasztalataink alapján azonban a járványügyi hatóság – amelyet a rendőrség értesít arról, hogy felvettek minket a járványügyi nyilvántartásba – úgy állapítja meg a 10 napos határidőt, hogy az csak a hazaérkezésünk napját követő napon kezdődik. A 10 napot tehát nem a hazaérkezésünk napjától, hanem az azutáni naptól kell számítani, ennek ellenére már a hazaérkezésünk napján is a karantén helyén kell lennünk, és azt nem hagyhatjuk el.

A kötelező karantén alól lehetséges mentesülni, erről a „Lehet mentesülni a Magyarországra belépés után kötelező karantén alól?” pontban írtunk.

Hogyan jutok el a karantén helyszínére? Mik a teendőim, amíg odaérek?

Nincs arra vonatkozó megkötés, hogy hogyan lehet a karantén helyszínére jutni, tehát ez autóval, tömegközlekedéssel, taxival, de úgy is lehetséges, hogy valaki értünk jön. Az NNK azt vára el, hogy a karanténkötelezettség közlése után haladéktalanul induljunk el, és a legrövidebb úton menjünk a kijelölt helyre.

A karantén helyére érkezésünk előtt – különösen, ha ez hosszabb időt vesz igénybe – érdemes felvenni a kapcsolatot az illetékes rendőrkapitánysággal, mert megbüntethetnek, ha időközben kiszállnak ellenőrizni, és nem találnak minket otthon.

Ki ellenőrzi a házikarantén-szabályok betartását?

A rendőrség ellenőrzi.

Hogyan ellenőrzi a rendőrség a szabályok betartását?

A rendőrség szúrópróbaszerűen, bizonyos időközönként meglátogatja az érintett otthonát és ellenőrzi, hogy ott tartózkodik-e. Ezt ezért tudja megtenni, mert a járványügyi hatóság minden egyes házi karantén elrendelését automatikusan elküldi a rendőrségnek, így a rendőrök tisztában vannak azzal, hogy kinek, hol és mennyi időre kell karanténban lennie. A rendőrség ezen kívül a járványügyi hatóságtól vagy egészségügyi intézményektől is kérheti az érintett adatait és elérhetőségét, de ez az adatkérés csak a járványüggyel összefüggő adatokra vonatkozhat, más egészségügyi adatra nem.

Lehetőségünk van arra, hogy mobilapplikáció telepítésével váltsuk ki a rendőri ellenőrzést (erre az egészségügyi törvény 74/B. §-a teremti meg a lehetőséget). A szoftver telepítését önként választhatjuk. Ebben az esetben a telepítéskor fényképet kell készítenünk, amelyet az alkalmazás összevet a különböző nyilvántartásokban tárolt fotóinkkal. A regisztráció után az érintett „köteles együttműködni, és a szoftverrel a rendőrség által előírt műveletet elvégezni.” Ez azt jelenti, hogy amikor a rendőrség értesítést küld, 15 percen belül szelfit kell készítenünk, amely alapján a telefonra telepített arcfelismerő program ellenőrzi a személyazonosságunkat. Az app ezen kívül folyamatosan továbbítja a rendőrségnek a helyadatainkat. A rendőrség csak akkor ellenőrizheti személyesen az applikációt telepítő érintettet, ha felmerül, hogy megszte a karantén szabályait, vagy ha nem használja az appot az utasítás szerinti, kellő időben.

Mi az a hatósági házi karantén és a kijelölt karantén?

Hatósági házi karanténnak hívják, ha valaki az otthonában (lakóhelyén vagy tartózkodási helyén) köteles karanténba vonulni.

Kijelölt karanténnak hívják, ha a járványügyi hatóság járványkórházba vagy más, karantén céljára szolgáló intézménybe utalja az érintettet.

Ha többet szeretnél tudni a karanténra vonatkozó szabályokról, nézd meg koronavírus-oldalunk „Karantén” fejezetét!

További gyakori kérdések

Miért lehet büntetést kiszabni a beutazással kapcsolatban?

Szabálysértésnek minősül főként:

  • a határon kötelező egészségügyi vizsgálat elmulasztása;
  • a kijelölt karanténba vagy hatósági házi karanténba vonulás elmulasztása;
  • a járványügyi hatóság által előírt magatartásszabályok megszegése;
  • az utazás indokát alátámasztó irat be nem mutatása;
  • a határ menti sávba belépni jogosultak esetén a 30 km-es határ menti sáv elhagyása, vagy a 24 órás magyarországi tartózkodás túllépése;
  • az agrárágazatban dolgozókra vonatkozó belépési és tartózkodási szabályok megszegése;
  • a tranzitáthaladás szabályainak megszegése.

Lehet most külföldre menni Magyarországról?

Igen. A hazautazás után azonban karanténba kell vonulni.

Az utazás előtt érdemes tájékozódni arról, hogy a célország milyen beutazási korlátozásokat alkalmaz. Erről általában az adott ország külügyminisztériumának, konzuli szolgálatának, nagykövetségének honlapján érhetők el információk.

Az ingázó munkavállalókat hogyan érintik a belépési szabályok?

Az ingázókat érintő szabályokról az „Enyhébb belépési és karanténszabályok” részben írtunk részletesen. Fontos tudni, hogy az ingázásra vonatkozó könnyítések csak a határ – mindkét oldalon – 30 km-es sávjában alkalmazhatóak. Minden más esetben fennáll a karanténkötelezettség.

Arról, hogy mely határátkelőket zárták le, illetve melyek vannak éppen nyitva, a rendőrség honlapján tájékozódhat:

http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo

Mi a helyzet a teherforgalommal?

A korlátozások nem érintik a teherforgalomban az országba lépőket és az onnan kilépőket.

Magyar állampolgárként hol tájékozódhatok, mielőtt külföldre utaznék?

A https://konzuliszolgalat.kormany.hu/ weboldalon országonkénti bontásban is olvashatók folyamatosan frissített tájékoztatók.

Arról, hogy mely határátkelőket zárták le, illetve melyek vannak éppen nyitva, a rendőrség honlapján tájékozódhat: http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo

Az EU-tagállamok beutazási szabályairól folyamatos tájékoztatás található az EU hivatalos tájékoztató oldalán: https://reopen.europa.eu/hu.

Külföldi ismerősöm a reptéri tranzitban rekedt. Kitől kérhet segítséget a hazautazáshoz?

Az állampolgársága szerinti ország konzuli szolgálatától.

Milyen jogszabályban találom meg a határátlépésre vonatkozó új rendelkezéseket?

408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól

A szabályozás gyakran változik, ezért mindig figyeljünk arra, hogy az aktuális, hatályos szabályt nézzük-e!

Koronavírus-fertőzöttek: teendők, esetek, tesztelés

Mi a teendő, ha valaki koronavírusra jellemző tüneteket észlel magán?

Fontos, hogy mindenképpen maradjunk otthon. A háziorvost sem személyesen, hanem telefonon keressük, aki kérdéseket tesz fel az állapotunkról és arról, hogy kivel kerültünk kapcsolatba, jártunk-e külföldön.

A háziorvos a telefonos diagnózis alapján megállapítja, hogy felvetődik-e a koronavíus-fertőzés gyanúja. Ha igen, és

  • a tünetek enyhék, és a beteg nem igényel kórházi kezelést, valamint az otthoni elkülönítése megoldható, akkor otthoni karanténba kerül;
  • a tünetei súlyosak (pl. nehézlégzés, tüdőgyulladás) és/vagy kockázati csoportba tartozik (idős, krónikus beteg), vagy az otthoni karantén nem oldható meg (pl. azért, mert az illető idős, beteg rokonnal lakik együtt) akkor a háziorvos speciális mentőt hív, ami kórházba viszi.

Milyen esetekbe sorolják a koronavírussal érintetteket?

Aki koronavírussal fertőződött vagy fertőződhetett, háromféle kategóriába sorolják, attól függően, hogy mennyire biztos, hogy fennáll a fertőzés:

  1. gyanús,
  2. valószínű, vagy
  3. megerősített

esetnek fogják minősíteni.

Gyanús esetnek számít,

akinél jelentkezik az alábbi tünetek közül legalább egy:

  • köhög;
  • láza van;
  • nehézlégzést tapasztal;
  • hirtelen kezdetű szaglásvesztés, ízérzés hiánya vagy ízérzés zavara lép fel;

VAGY

  • akinél orvos a fertőzés fennállását gyanítja.

Valószínűsített esetnek számít,

  • minden olyan gyanús eset, aki szoros kontakt (hogy ki minősül szoros kontaktnak, lásd lejjebb!): tehát tünetei vannak és szoros kapcsolatba került igazolt fertőzöttel a tünetek megjelenése előtti 14 napban;

VAGY

  • akinél a röntgen / CT valószínűsíti (koronavírusra jellemző radiológiai eltérés áll fenn).

Megerősített esetnek számít,

akinél PCR-teszttel kimutatják a fertőződés tényét.

Kit tesztelnek? Kinek ingyenes a teszt?

gyanús és a valószínűsített esetnek minősülőknél lehet indokolt a teszt, de azt nem kötelező elvégezni.

Azokat kötelező tesztelni, akikre egyszerre teljesülnek az alábbi TÜNETEK ÉS FELTÉTELEK:

TÜNETEK

  • hirtelen kezdődően legalább egy fennáll:
  • VAGY COVID-ra jellemző radiológiai eltérés (röntgen / CT);
  • VAGY az orvos COVID fennállását gyanítja.

+

FELTÉTELEK

  • a tünetek kezdetét megelőző 14 napban coviddal érintett országban/területen járt;
  • VAGY a tünetek kezdetét megelőző 14 napban szoros kapcsolatban volt ↑ b) valószínűsített vagy ↑ c) megerősített fertőzöttel;
  • VAGY járóbeteg-ellátásra vagy fekvőbeteg-ellátásra szorul bármilyen okból

Akinek a háziorvos rendeli meg a tesztet, annak a mentőszolgálat végzi el és ingyenesen jár. Mindenki más térítésért cserébe teszteltethet, alapvetően magánszolgáltatóknál. A teszteket legalább 48 óra eltéréssel, de 5 napon belül kell elvégezni, és darabonként legfeljebb 19.500 Ft-ba kerülhetnek.

Ki minősül szoros kapcsolatnak / szoros kontaktnak / kontaktszemélynek?

Aki valószínűsített vagy megerősített fertőzöttel:

  • egy háztartásban él;
  • személyes kapcsolatba került (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);
  • zárt légtérben tartózkodott (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő, pl. munkahelyen egymás közelében, iskolában egy osztályteremben, kórházi beteglátogatás során);
  • közvetlen fizikai kapcsolatba került (pl. kézfogás útján);
  • védőeszköz alkalmazása nélkül koronavírussal fertőzött beteg váladékával érintkezett (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papír zsebkendőhöz);
  • repülőúton bármilyen irányban 2 ülésnyi távolságban ült (ha a tünetek súlyossága vagy a beteg mozgása indokolja, a repülőgép nagyobb területére vagy akár egészére kiterjeszthető a kontaktuskutatás);
  • az előírt egyéni védőeszköz megfelelő alkalmazása nélkül a beteg közvetlen ellátásában/ápolásában részt vett vagy laboratóriumi dolgozóként COVID-19 beteg mintáit kezelte.

Milyen járványügyi intézkedések vannak?

Egyéni intézkedések

Nézzük először azokat a járványügyi intézkedéseket, amik egy-egy emberrel kapcsolatosak, akikről gyanítható, vagy tudható, hogy fertőző betegségben szenvednek.

Velük szemben az alábbi intézkedéseket lehet megtenni:

  • járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat;
  • járványügyi elkülönítés;
  • járványügyi megfigyelés és zárlat;
  • járványügyi ellenőrzés (ezt koronavírus esetén nem alkalmazzák)

A fenti fogalmak a hétköznapi szóhasználat szerint nagyon hasonlónak tűnhetnek – nézzük kicsit részletesebben, hogy mit takarnak.

Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat

Ez a lakosság egészének vagy egy csoportjának járványügyi vizsgálatát jelenti. Ezek a csoportok vonatkozhatnak például egy meghatározott terület lakosságára, egy adott munkahelyen dolgozókra, külföldről érkező személyekre, vagy egy már beazonosított, fertőző beteggel korábban érintkező személyekre. Ezeket az embereket arra lehet kötelezni, hogy szűrővizsgálaton vegyenek részt.

Ennek az intézkedésnek az első jeleit tapasztalhatjuk a reptereken, amikor mindenkinek kérdés nélkül megmérik a lázát.

Ha valaki ellenállna a szűrővizsgálatnak, a hatóság ezt hivatalosan is elrendeli, a határozata pedig ott, helyben végrehajthatóvá is válik, függetlenül attól, hogy jogellenesnek tartjuk és fellebbezünk-e ellene.

Járványügyi elkülönítés

Ez a fertőző beteg elkülönítését jelenti az otthonában vagy kórházban. Kötelező azok elkülönítése, akiknél igazolták, hogy koronavírusban szenvednek. Az elkülönítés ebben az esetben a kijelölt fekvőbeteg osztályokon, illetve a Dél-Pesti Centrumkórházban, az erre kijelölt kórtermekben történik.

Járványügyi megfigyelés

Aki koronavírussal fertőzött személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ugyanezt lehet tenni azzal is, aki koronavírusos beteggel (légúti váladékával) került szoros kapcsolatba. A megfigyelés 14 napig tart. A járványügyi megfigyelés módja (otthon történő elkülönítés vagy szükség esetén járványügyi zárlat) a kontaktszemély egyedi körülményeire vonatkozóan kerül meghatározásra olyan módon, amellyel biztosítható a fertőzés további terjedésének megelőzése. Ha ebben az időszakban klinikai tünetek jelentkeznek, a beteg további vizsgálata szükséges.

A járványügyi megfigyelés szigorúbb formája a járványügyi zárlat, amelyet kifejezetten erre a célra kijelölt helyen hajtanak végre.

Járványügyi ellenőrzés

Ez az intézkedés jelenleg csak a Salmonella typhi fertőzés esetén jöhet szóba, az új koronavírus kapcsán irreleváns.

A járványügyi ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha valakiben megtalálható egy kórokozó, de ő maga nem szenved a betegség tüneteitől – ilyenkor kórokozó-hordozónak minősül. Ő képes másokat megfertőzni, ezért vele szemben is bevezethetők járványügyi intézkedések.

A kórokozó-hordozók korlátozhatók foglalkozásuk gyakorlásában, kapcsolattartási jogukban és mozgási szabadságukban.

Ez azt jelenti, hogy a kórokozó-hordozó

  • köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni;
  • köteles bejelenteni, ha két hétnél hosszabb időre elhagyja a lakóhelyét;
  • nem mehet gyermekintézménybe (pl. óvodába, bölcsődébe) és oktatási intézménybe;
  • nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvízellátást szolgáló munkakörben.

Csoportos intézkedések

Vannak olyan járványügyi intézkedések, amik nem egy-egy emberre, hanem betegek nagyobb csoportjára terjednek ki. Itt már találunk a területi karanténra vonatkozó szabályokat is. Járványveszély vagy járvány esetén korlátozható vagy megtiltható

  • minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti;
  • az egyes területek közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás;
  • az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése;
  • a kórházak látogatása;
  • az egyes területek elhagyása;
  • egyes élelmiszerek árusítása, fogyasztása;
  • az ivóvíz fogyasztása.

Járványveszély vagy járvány esetén felfüggeszthető a bölcsődék, óvodák, iskolák működése; bezárhatók más helyi közösségi intézmények is, és rendezvények is megtilthatók. El lehet rendelni kórházi osztályok működésének korlátozását vagy bezárását is. Emellett a tömegközlekedés is korlátozható vagy meg is tiltható.

Ki rendeli el a járványügyi intézkedéseket?

Alapvetően az országos tisztifőorvos. Helyi intézkedéseket a megyei, fővárosi kormányhivatalok és a járási, kerületi hivatalok is hozhatnak. Az egyéni rendelkezéseket pedig akár az orvos is elrendelheti.

Kötelező alávetnem magam a járványügyi intézkedéseknek?

Igen. A járványügyi intézkedések kötelezők, tehát nem kell hozzá a beleegyezésünk, ezeket akár az egyén szabadságának korlátozásával is meg lehet valósítani. Az erről szóló döntés azonnal végrehajtható, ha ellenáll valaki, akkor akár erőszakkal is érvényt szereznek neki. 

Minden egészségügyi beavatkozást hagynom kell, vagy van, amit megtagadhatok?

Csak olyan beavatkozásokra vagy kötelezhető, amik a járvánnyal vannak összefüggésben! Előírhatják, hogy bizonyos vizsgálatoknak alá kell vetned magad, a vírus kitenyésztéséhez mintát kell adnod, vagy gyógyszert kell szedned, de ez csakis a járvány diagnosztizálása, kezelése és megállítása érdekében történhet. Semmilyen más egészségügyi beavatkozásnak nem vagy köteles alávetni magad!

Mindenkire kötelező védelmi intézkedések

Maszkviselés

Bizonyos helyzetekben kötelező maszkot viselni. A maszk viselése akkor szabályos, ha az orrot és a szájat folyamatosan elfedi. A maszk lehet orvosi maszk, munkavédelmi maszk, illetve textil vagy más anyagból készült maszk.

Hol, milyen helyzetekben kell maszkot viselni?

  • a tömegközlekedési eszközökön és a várókban;
  • az üzletekben, bevásárlóközpontokban vásárlás, munkavégzés során (ez az éttermek, vendéglátóhelyek vendégeire nem vonatkozik);
  • színházban, koncerten, táncelőadáson (kivéve a fellépőket);
  • moziban;
  • múzeumban, könyvtárban, kulturális intézményeben, levéltárakban (azokon a részeken, ahová a látogatók beléphetnek);
  • hivatalokban, ügyfélszolgálati irodákban, bankokban stb. ügyintézéskor;
  • postán;
  • egészségügyi intézményekben: kórházakban, rendelőkben (kivéve a kórtermekben a betegek);
  • a szociális intézményekben: a dolgozóknak az ellátottakkal való érintkezéskor, az ellátottaknak a közösségi terekben.

Szankciók a maszkviseléssel összefüggésben

Aki a fenti maszkviselési előírásokat nem tartja be, szankciókra számíthat. A tömegközlekedésben bírságot szabnak ki rá, a vendéglátóhelyeken és az üzletekben nem fogják kiszolgálni és felszólítják a távozásra. Az üzleteket, vendéglátóhelyeket komoly szankciókkal (akár 500.000 Ft-os bírsággal és bezárással) sújthatják, tehát a korlátozásoknak ők is igyekezni fognak érvényt szerezni.

Járványügyi intézkedések az iskolákban

Október elsejétől az iskolákban is védelmi intézkedéseket kell alkalmazni, ezekről ebben a tájékoztatónkban írunk részletesen.

Éttermek, kocsmák, vendéglátóhelyek

A vendéglátóhelyeknek este 11-kor be kell zárniuk. 11-től reggel 6-ig csak a személyzet tartózkodhat az üzletben.

A fenti szabály alól annyi kivétel van, hogy a megrendelt ételt (és minden bizonnyal az italt is) este 11 és reggel 6 között is át lehet venni és ki lehet fizetni a vendéglátóhelyeken.

Bulik, koncertek, „zenés-táncos rendezvények”; esküvők, születésnapok

Csak úgy tarthatók meg, ha egy időben max. 500-an vannak jelen. (Ebbe az alkalmazottakat is bele kell számítani.)

Az esküvők, születésnapok és egyéb magánrendezvények nem tartoznak ez alá a korlátozás alá, tehát elvileg akár 500 fősnél nagyobb esküvő is tartható. Ugyanakkor az éttermekre, vendéglátóhelyekre vonatkozó korlátozás a zártkörű rendezvények esetén is fennáll, vagyis a vendéglátóhelyeknek akkor is be kell zárniuk 11-kor, ha épp egy privát eseményt tartanak bennük.

Egészségügyi válsághelyzet

A veszélyhelyzetnek vége, ezért a különleges jogrendről elvileg már vissza is álltunk a normál jogrendre. Azaz mégsem teljesen. Az egészségügyi törvény módosítása ugyanis bevezetett egy új kategóriát, az „egészségügyi válsághelyzet”-et, amit a kormány rögtön el is rendelt. 2020. június 18-ától tehát Magyarországon egészségügyi válsághelyzet van, amelyhez járványügyi készültség kapcsolódik, és ezzel a kormánynak most is sok olyan különleges jogköre van, mint amilyenek a veszélyhelyzetben voltak. Ebben a tájékoztatóban részletesen elmagyarázzuk, hogy mit jelent pontosan ez az új jogi helyzet.

De mit is jelent az egészségügyi válsághelyzet?

Egészségügyi válsághelyzetet a kormány rendelhet el, többek között akkor, ha valamilyen járványveszély (ún. járványügyi szükséghelyzet) áll fenn. Azt, hogy mikor áll fenn ilyen járványügyi szükséghelyzet, hivatalosan az országos tisztifőorvos állapítja meg. Az egészségügyi válsághelyzetben a kormány járványügyi készültséget is bevezethet.

Ez a helyzet nagyjából egy „mini-veszélyhelyzetnek” vagy „veszélyhelyzet light”-nak  fogható fel, amiben már nincs olyan sok különleges szabály és kormányzati jogkör (pl. nem lehet már kijárási korlátozást elrendelni), de a kormány még mindig elég fontos területeket szabályozhat rendeletben – vagyis egyelőre nincs teljesen vége annak, hogy akár egyik napról a másikra változzanak az előírások.

Az egészségügyi válsághelyzet továbbra is lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy a parlament nélkül gyakorolja a hatalmat nagyon lényeges kérdésekben, például alapjogok (mozgásszabadság, egészségügyi ellátáshoz való jog) gyakorlásával kapcsolatban. Annyiban pedig a veszélyhelyzetnél is veszélyesebb, hogy nélkülözi azokat a korlátokat, amiket veszélyhelyzet esetén az Alaptörvény határoz meg. (Pl. hogy a kormány rendelete egy idő után csak a parlament jóváhagyásával maradhat hatályban.)

Meddig maradhat fenn az egészségügyi válsághelyzet?

A válasz egyszerű: addig, amíg járványveszély van. Az, hogy járványveszély van-e, szakmai kérdés, amit a tisztifőorvos kísér figyelemmel. Ha úgy látja, hogy már nincs ilyen veszély, akkor ezt jelzi az egészségügyért felelős miniszternek, aki pedig javasolja a kormánynak az egészségügyi válsághelyzet visszavonását. Az ugyanakkor kérdéses, hogy ha a helyzet fokozódik, és a járványveszély helyébe konkrét járványhelyzet lép, a kormány ismét elrendelné-e a különleges jogrendet.

A törvény azt is előírja, hogy a kormány egészségügyi válsághelyzetet elrendelő rendelete csak 6 hónapig maradhat hatályban (vagyis utána automatikusan megszűnik az egészségügyi válsághelyzet), de ugyanez a törvény arra is lehetőséget ad, hogy ha kell (ha még fennáll a járványveszély), a kormány ezt a 6 hónapot bármeddig meghosszabbítsa.

Vagyis összességében az egészségügyi válsághelyzet alapkérdése a tisztifőorvos kezében van, mert ő mondja majd meg, hogy mikor nincs már járványveszély, de a válsághelyzet elrendeléséről a kormány hoz döntést. A tisztifőorvos azonban maga is a kormány által kinevezett személy, vagyis nem független intézmény. Ezután pedig kérdéses, hogy mennyben számíthatunk olyan javaslatokra, amelyek a kormány politikai céljaitól függetlenek, szigorúan csak tudományos bizonyítékokon alapulnak.

Milyen korlátozásokat tehet meg a kormány továbbra is?

A törvény szerint a kormány csak olyan korlátozásokat vagy tilalmakat vezethet be, amelyek a járvány megakadályozásával vagy leküzdésével kapcsolatosak, ám ez még így is elég széles körben teszi számára lehetővé az állampolgárok életébe való közvetlen beavatkozást.

A kormány korlátozhatja vagy akár meg is tilthatja minden olyan intézmény működését, illetve minden olyan rendezvényt és tevékenységet, amely a járvány terjedését elősegítheti. Ilyen lehet például az iskolák, óvodák bezárásának elrendelése.

Korlátozhatja vagy megtilthatja továbbá

  • az üzletek működését, nyitvatartását,
  • az országon belüli vagy Magyarország és más ország közötti utazást, szállítást, vagy a lakosok érintkezését,
  • az egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények, gyermekotthonok, könyvtárak és hasonló helyek látogatását,
  • adott terület elhagyását,
  • bizonyos élelmiszerek, termékek árusítását, fogyasztását, vásárlását,
  • az ivóvíz fogyasztását,
  • meghatározott állatok tartását.

A kormány különleges szabályokat hozhat a gyógyszerekre és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan is, továbbra is fenntarthatja a kórházparancsnoki rendszert – sőt, ezt akár kiterjesztheti az idősotthonokra is.

Továbbra is alkothat védelmi intézkedéseket a szociális távolságtartásra és védőeszköz viselésére vonatkozóan, meghatározhat külön idősávot a vásárlásra akár az időseknek, akár másoknak. Előírhat az iskolákra, egyetemekre vonatkozó szabályokat, korlátozhatja a közlekedést, a postaforgalmat. 

Bónuszként pedig azt is lehetővé teszi a törvény, hogy akár „egyéb” rendelkezésekkel is éljen a kormány minden olyan kérdésben, amit a törvény nem sorol fel.

Fontos viszont tudni, hogy a kormány általános kijárási korlátozást nem vezethet be – bár azt egyelőre nem tudjuk, hogy ez hogyan viszonyul majd a területek elhagyására vonatkozó előírásokhoz. 

Karantén

A karanténnal kapcsolatos tudnivalókról ide kattintva tájékozódhatsz!

Magánszféra védelme és korlátozása, adatvédelem

Ki férhet hozzá a személyes adataimhoz járványügyi indokból?

Egészségügyi intézmények és a járványügyi hatóság

Járványügyi indokból a járványügyi igazgatást és egészségügyi ellátást végző szervek (a kórházak és a járványügyi hatóság) egymás között széles körben megoszthatják és felhasználhatják az érintettek személyes adatait, akár nemzetközi együttműködés keretében is. Erre a GDPR és a magyar törvények is lehetőséget adnak. Akik potenciálisan fertőzöttek lehetnek, kérésre kötelesek az egészségügyi adataikat, személyazonosító adataikat és az elérhetőségüket megadni a fertőző beteg kontaktjuk kezelőorvosnak, a helyi tisztiorvosnak és a járványügyi felügyelőnek, vagy másnak, akit az adatkezelésre törvény feljogosít. Ezeket az adatokat és elérhetőségeket a jogosult szervek bármilyen, azokat kezelő adatbázisból vagy intézménytől is elkérhetik. Ezek az adatkérésre jogosított szervek tehát beazonosíthatják a lehetséges fertőzötteket és a kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket, továbbá megismerhetik az egészségügyi adatbázisokban tárolt adataikat azzal a megkötéssel, hogy ezt csak a járványügyi szempontból indokolt mértékig tehetik meg.

Rendőrség

A karantén ellenőrzése, a járványügyi intézkedéssel érintettek felkutatása és előállítása érdekében a rendőrség személyes adatokat kérhet bármilyen adatkezelőtől, aki azt teljesíteni köteles. Az adatok közül csak azokat lehet nyilvántartásba venni, amelyek a járványügyi védekezés vagy a karantén ellenőrzése céljából szükségesek, és a járványügyi intézkedés végével törölni kell őket.

Ha hatósági házi karanténba helyeztek, lehetőségünk van arra, hogy mobilapplikáció telepítésével váltsuk ki a rendőri ellenőrzést. A rendőrség jogosult a szoftveren át érkező adatok kezelésére.

A szoftver telepítését önként választhatjuk. Ebben az esetben a telepítéskor fényképet kell készítenünk, amelyet az alkalmazás összevet a különböző nyilvántartásokban tárolt fotóinkkal. A regisztráció után az érintett köteles együttműködni a rendőrséggel. Ez azt jelenti, hogy amikor a rendőrség értesítést küld, 15 percen belül szelfit kell készítenünk, amely alapján a telefonra telepített arcfelismerő program ellenőrzi a személyazonosságunkat. Az app ezen kívül folyamatosan továbbítja a rendőrségnek a helyadatainkat. A rendőrség csak akkor ellenőrizheti személyesen az applikációt telepítő érintettet, ha felmerül, hogy megszte a karantén szabályait, vagy ha nem használja az appot az utasítás szerinti, kellő időben.

Kinek vagyok köteles megadni a saját, és a kontaktjaim személyes adatait?

Az egészségügyi adatkezelési törvény szerint a következő személyeknek, szerveknek kell megadnunk a személyes adatainkat, elérhetőségeinket:

  • a fertőző beteg kontaktunk kezelőorvosának;
  • a járványügyi hatóság tisztiorvosának;
  • a közegészségügyi-járványügyi felügyelőnek;
  • a járványügyi célból adatkezelésre feljogosított egyéb szervnek vagy személynek (ilyen lehet pl. a rendőrség);
  • a nemzetközi járványügyi együttműködésben részt vevő hazai szervek alkalmazottjának (ez elsősorban az NNK).

Beszélhetek az állapotomról? Posztolhatok képeket közösségi médiában, miközben karantén alatt vagyok?

Természetesen igen. A karantén semmilyen körülmények között nem terjedhet ki a szólásszabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására! Tehát nemcsak a karanténról magáról tudósíthatsz, hanem azt is elmondhatod, hogy milyen az élet odabent, vagy hogy éppenséggel jó ötletnek tartod-e a zárlatot.

Egy dologra viszont nagyon figyelj: az egészségügyi állapotra vonatkozó információk különleges személyes adatnak minősülnek. Ha más is szerepel a képen, videón, hangfelvételen, amit megosztasz, ezt csak akkor teheted meg, ha hozzájárult! Különösen így van ez akkor, ha a megosztott információkból az illető egészségi állapota is kiderül. 

Kiadhatják a nevemet vagy bármilyen személyes adatomat a sajtónak, ha megfertőződtem vagy karanténba kerültem?

Nem. A fertőzés ténye különleges személyes adat, ez semmilyen körülmények között nem hozható nyilvánosságra, hacsak nem járulsz hozzá kifejezetten.

A sajtóra vonatkozó további tudnivalók az Újságíróknak menüpontban találhatók.

Mikor lehet valakiről nyilvánosságra hozni, hogy fertőzött? Kinek adhat át az egészségügyi személyzet információt?

Az adatkezelés az egészségügyi törvény, az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény , a GDPR, az információs önrendelkezésről szóló törvény és a polgári törvénykönyv szabályai szerint lehetséges. A jogszabályokhoz a következő kérdésben találsz linket.

Az egészségügyi dolgozók kötelesek a titoktartásra, és csak az egészségügyi törvényben és az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényben erre feljogosítottakkal közölhetnek egészségügyi állapotra vonatkozó adatot.

Járványügyi indokból a járványügyi igazgatást és egészségügyi ellátást végző szervek (a kórházak és a járványügyi hatóság) egymás között széles körben megoszthatják és felhasználhatják az érintettek személyes adatait, akár nemzetközi együttműködés keretében is. Erre a GDPR és a magyar törvények is lehetőséget adnak. Akik potenciálisan fertőzöttek lehetnek, kérésre kötelesek az egészségügyi adataikat, személyazonosító adataikat és az elérhetőségüket megadni a kezelőorvosnak, a helyi tisztiorvosnak és a járványügyi felügyelőnek, vagy másnak, akit az adatkezelésre törvény feljogosít. Ezeket az adatokat és elérhetőségeket a jogosult szervek bármilyen, azokat kezelő adatbázisból vagy intézménytől is elkérhetik. Ezek az adatkérésre jogosított szervek tehát beazonosíthatják a lehetséges fertőzötteket és a kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket, továbbá megismerhetik az egészségügyi adatbázisokban tárolt adataikat azzal a megkötéssel, hogy ezt csak a járványügyi szempontból indokolt mértékig tehetik meg.

Milyen jogszabályok vonatkoznak az adatkezelésre?

A sajtóra vonatkozó további tudnivalók az Újságíróknak menüpontban találhatók.

Büntetőjogi felelősség

Mikor van büntetőjogi felelősségem, ha lehetséges vagy bizonyított vírushordozó vagyok?

A legfontosabb, hogy az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés (ezekről részletesen írtunk ITT) szabályait be kell tartani. Aki ezeket a szabályokat megszegi, bűncselekményt követ el.

  1. Testi sértés esetén akkor is nehéz kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a sértett kitől kapta el a betegséget, ha a környezetében csak egy vírusfertőzöttről lehet tudni, mert még ebben az esetben is csak valószínűségről, de nem okozatosságról beszélhetünk, ami a büntethetőség feltétele.
  2. Elképzelhető, hogy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést kövessen el az, aki tudva, hogy koronavírus-fertőzött, felveszi a munkát. Ez azonban csak olyan munkakörökre vonatkozik, ahol a foglalkozás jellegéből fakadóan világos követelmények vonatkoznak a munkahelyi fertőzésvédelemre.

Felelősségre vonható-e az, aki összezár engem olyannal, aki fertőzött, vagy szándékosan fertőz meg?

Szinte biztosan nem, ez csak extrém esetben fordulhat elő.

  1. A koronavírus-gyanús személyeket és a betegek járványügyi elkülönítését kórházban kell végrehajtani. Ha a kórházban a kapacitáshiány miatt egy szobába kerülnek fertőzöttek és nem fertőzött, de fertőzésgyanús személyek, az nem valósítja meg a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményét, mivel ezt az intézkedést jogszabály teszi lehetővé. Ráadásul a bizonyítást ellehetetlenítené, hogy ilyen elkülönítést csak olyanokkal szemben lehet elrendelni, akiknél eleve fennállt a fertőzés gyanúja, így nem lenne bizonyítható, hogy csak az elkülönítés során betegedtek meg. Az elkülönített egyébként köteles együttműködni az egészségügyi dolgozókkal, különben ő maga követheti el a Btk. szerinti „járványügyi szabályszegés” bűncselekményt.
  2. A szándékos megfertőzés esetében elméletileg felmerül a büntetőjogi felelősség, de járvány alatt szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a beteg mely konkrét személytől kapta el a betegséget. Az okozati összefüggés hiányában nem lehet senkit büntetőjogi felelősségre vonni.
  3. Az tehát, hogy valakit büntetőjogi felelősségre vonjanak egy fertőzés miatt, két esetben lehetséges: (1) egészségügyi dolgozó jogszerűtlenül kényszerítse fertőzöttek közé, vagy (2) teljes biztonsággal bizonyítható legyen, hogy a betegséget a sértett máshogy nem kaphatta el, csak az elkövető miatt. Ez utóbbi esetben a konkrét ügy minden körülménye alapján dönthető el, hogy büntethető-e, aki továbbadta a fertőzést.

További tájékoztatók

Iskolák: szabályok és lehetőségek

Ide kattintva tájékozódhatsz szülőként, pedagógusként, intézményvezetőként a tudnivalókról.

Bentlakásos szociális intézményekre, fogyatékossággal élő emberekre vonatkozó szabályok

Ide kattintva olvashatsz a látogatás, kijárás szabályairól és egyéb témákról.

Szülőknek, családoknak

Ide kattintva választ kaphatsz többek között arra, hogy ha egy gyermek kerül karanténba, mehet-e vele a szülő, milyen szabályok vonatkoznak a kapcsolattartásra és milyen feltételekkel látogathatod rokonaidat.

Munkavállalóknak és munkaadóknak

Ide kattintva megtudhatod például, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni, áthelyezhetnek-e másik munkakörbe, elküldhetnek-e fizetés nélküli szabadságra, mi van, ha a gyerek nem tud iskolába menni és meg lehet-e tagadni a munkavégzést, ha félsz a fertőzéstől.

Közfoglalkoztatottaknak

Ide kattintva olvashatod a tudnivalókat.

Társasházi szabályok

Ide kattintva elolvashatod, mi a helyzet a házibulikkal, kell-e szólni a közös képviselőnek a külföldi bérlőkről és lehet-e korlátozni a közös kert használatát.

Egészségügyi dolgozóknak

Ide kattintva részletes tájékoztatót olvashatsz olyan témákban, mint az orvosok, egészségügyi dolgozók, orvostanhallgatók kirendelése, a védőfelszerelés biztosítása vagy a kiutazási tilalom.

Szociális területen dolgozóknak

Ide kattintva megtudhatod egyebek mellett, hogy kötelezhetők-e arra az óvónők, hogy időseket gondozzanak, az idősotthonban dolgozó ápolók pedig arra, hogy beköltözzenek az otthonba.

Újságíróknak

Ide kattintva elolvashatod, hogyan dolgozhatnak az újságírók a kijárási korlátozás alatt, nyilvánosságra lehet-e hozni a koronavírussal diagnosztizált személyek kilétét, kötelezhetik-e a sajtót konkrét anyagok közlésére.

Nevelőszülőnél vagy gyerekotthonban élő gyerekek és családjaik számára

Ide kattintva kaphatsz választ arra, hogy a járvány idején hogyan lehet együttműködni a családgondozóval, kiemelhetik-e a gyereket, milyen szabályok vonatkoznak a kapcsolattartásra, mit jelent a látogatási tilalom, és még több más kérdésre.

Elterelésen résztvevőknek

Ide kattintva megtudhatod, hogyan veheted igénybe az ellátást a járvány idején, és mit tehetsz, ha az intézmény zárva tartása miatt nem tudsz részt venni az elterelésen.

Polgármesterek jogai

Ide kattintva arról olvashatsz, hogy a településvezetők vezethetnek-e be külön kijárási korlátozásokat.

Megosztás