Koronavírus - Kérdések és válaszok

Folyamatosan frissülő oldalunkon a járványügyi helyzettel kapcsolatban felmerülő jogi tudnivalókat gyűjtjük össze, válaszokat adunk a leggyakoribb kérdésekre.

A rendkívüli jogrendre való tekintettel megerősítettük ingyenes jogsegélyszolgálatunkat.

Ha olyan kérdésed van a jogaiddal, a bevezetett korlátozó intézkedésekkel és a karanténnal kapcsolatban, amire nem találsz választ ezen az oldalon, keress bennünket a jogsegely@tasz.hu címen. Kérjük, a tárgyba írd bele, hogy koronavírus.

Egészségügyi kérdésekre nem tudunk válaszolni, ezekkel keressétek az NNK zöld számait (06-80/277-455 és 06-80/277-456), vagy írjatok a koronavirus@bm.gov.hu-ra.

Általános tudnivalók

Mi a teendő, ha valaki koronavírusra jellemző tüneteket észlel magán?

Fontos, hogy mindenképpen maradjon otthon. A háziorvost sem személyesen, hanem telefonon keresse, aki kérdéseket tesz fel az állapotáról és arról, hogy kivel került kapcsolatba, járt-e külföldön.

Ha ez alapján felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, és

  • a tünetek enyhék, és a beteg nem tartozik a koronavírus szempontjából kockázati csoportba, tehát nem igényel kórházi kezelést, valamint az otthoni elkülönítése megoldható, akkor otthoni karanténba kerül, és ha van rá kapacitás, tesztet is végeznek rajta;
  • a tünetei súlyosak (pl. nehézlégzés, tüdőgyulladás) és/vagy kockázati csoportba tartozik (idős, krónikus beteg), vagy az otthoni karantén nem oldható meg (pl. azért, mert az illető idős, beteg rokonnal lakik együtt), akkor a háziorvos speciális mentőt hív, ami kórházba viszi.

Kit tesztelnek koronavírusra?

A gyanús és a valószínűsített eseteket kötelezően tesztelik a vírusra, ha kórházba kerülnek vagy ott tartózkodnak. Ha otthon vannak, akkor kapacitás függvényében végzik el a tesztet, tehát nem feltétlenül kerül rá sor.

Gyanús esetnek számít,

  1. aki lázas (legalább 38°C) VAGY köhög, légszomja van ÉS a tünetek kezdetét megelőző 14 napban külföldön járt,
  2. aki lázas (legalább 38°C) VAGY köhög, légszomja van ÉS szoros kapcsolatban volt olyannal, aki megerősítetten vagy valószínűsítetten fertőzött (egy háztartásban él vele, 15 percen keresztül, egy légtérben tartózkodott vele 2 méter távolságon belül),
  3. lázas (legalább 38°C) ÉS a légúti megbetegedés legalább egy tünete fennáll nála (pl.köhögés, légszomj, tüdőgyulladás) ÉS állapota kórházi kezelést indokol
  4. akinek légúti tünetei vannak ÉS az orvos / hatóság gyanús esetnek minősíti.

Valószínűsített esetnek számít, ha valaki teljesíti a gyanús eset kritériumait ÉS

  • a laboreredménye nem egyértelmű VAGY
  • pan-koronavírus eredménye pozitív.

Milyen járványügyi intézkedések vannak?

Egyéni intézkedések

Nézzük először azokat a járványügyi intézkedéseket, amik egy-egy emberrel kapcsolatosak, akikről gyanítható, vagy tudható, hogy fertőző betegségben szenvednek.

Velük szemben az alábbi intézkedéseket lehet megtenni:

  • járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat;
  • járványügyi elkülönítés;
  • járványügyi megfigyelés és zárlat;
  • járványügyi ellenőrzés (ezt koronavírus esetén nem alkalmazzák)

A fenti fogalmak a hétköznapi szóhasználat szerint nagyon hasonlónak tűnhetnek – nézzük kicsit részletesebben, hogy mit takarnak.

Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat

Ez a lakosság egészének vagy egy csoportjának járványügyi vizsgálatát jelenti. Ezek a csoportok vonatkozhatnak például egy meghatározott terület lakosságára, egy adott munkahelyen dolgozókra, külföldről érkező személyekre, vagy egy már beazonosított, fertőző beteggel korábban érintkező személyekre. Ezeket az embereket arra lehet kötelezni, hogy szűrővizsgálaton vegyenek részt.

Ennek az intézkedésnek az első jeleit tapasztalhatjuk a reptereken, amikor mindenkinek kérdés nélkül megmérik a lázát.

Ha valaki ellenállna a szűrővizsgálatnak, a hatóság ezt hivatalosan is elrendeli, a határozata pedig ott, helyben végrehajthatóvá is válik, függetlenül attól, hogy jogellenesnek tartjuk és fellebbezünk-e ellene.

Járványügyi elkülönítés

Ez a fertőző beteg elkülönítését jelenti az otthonában vagy kórházban. Kötelező azok elkülönítése, akiknél igazolták, hogy koronavírusban szenvednek. Az elkülönítés ebben az esetben a kijelölt fekvőbeteg osztályokon, illetve a Dél-Pesti Centrumkórházban, az erre kijelölt kórtermekben történik.

Járványügyi megfigyelés

Aki koronavírussal fertőzött személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ugyanezt lehet tenni azzal is, aki koronavírusos beteggel (légúti váladékával) került szoros kapcsolatba. A megfigyelés 14 napig tart. A járványügyi megfigyelés módja (otthon történő elkülönítés vagy szükség esetén járványügyi zárlat) a kontaktszemély egyedi körülményeire vonatkozóan kerül meghatározásra olyan módon, amellyel biztosítható a fertőzés további terjedésének megelőzése. Ha ebben az időszakban klinikai tünetek jelentkeznek, a beteg további vizsgálata szükséges.

A járványügyi megfigyelés szigorúbb formája a járványügyi zárlat, amelyet kifejezetten erre a célra kijelölt helyen hajtanak végre.

Járványügyi ellenőrzés

Ez az intézkedés jelenleg csak a Salmonella typhi fertőzés esetén jöhet szóba, az új koronavírus kapcsán irreleváns.

A járványügyi ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha valakiben megtalálható egy kórokozó, de ő maga nem szenved a betegség tüneteitől – ilyenkor kórokozó-hordozónak minősül. Ő képes másokat megfertőzni, ezért vele szemben is bevezethetők járványügyi intézkedések.

A kórokozó-hordozók korlátozhatók foglalkozásuk gyakorlásában, kapcsolattartási jogukban és mozgási szabadságukban.

Ez azt jelenti, hogy a kórokozó-hordozó

  • köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni;
  • köteles bejelenteni, ha két hétnél hosszabb időre elhagyja a lakóhelyét;
  • nem mehet gyermekintézménybe (pl. óvodába, bölcsődébe) és oktatási intézménybe;
  • nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvízellátást szolgáló munkakörben.

Csoportos intézkedések

Vannak olyan járványügyi intézkedések, amik nem egy-egy emberre, hanem betegek nagyobb csoportjára terjednek ki. Itt már találunk a területi karanténra vonatkozó szabályokat is. Járványveszély vagy járvány esetén korlátozható vagy megtiltható

  • minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti;
  • az egyes területek közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás;
  • az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése;
  • a kórházak látogatása;
  • az egyes területek elhagyása;
  • egyes élelmiszerek árusítása, fogyasztása;
  • az ivóvíz fogyasztása.

Járványveszély vagy járvány esetén felfüggeszthető a bölcsődék, óvodák, iskolák működése; bezárhatók más helyi közösségi intézmények is, és rendezvények is megtilthatók. El lehet rendelni kórházi osztályok működésének korlátozását vagy bezárását is. Emellett a tömegközlekedés is korlátozható vagy meg is tiltható.

Ki rendeli el a járványügyi intézkedéseket?

Alapvetően az országos tisztifőorvos. Helyi intézkedéseket a megyei, fővárosi kormányhivatalok és a járási, kerületi hivatalok is hozhatnak. Az egyéni rendelkezéseket pedig akár az orvos is elrendelheti.

Kötelező alávetnem magam a járványügyi intézkedéseknek?

Igen. A járványügyi intézkedések kötelezők, tehát nem kell hozzá a beleegyezésünk, ezeket akár az egyén szabadságának korlátozásával is meg lehet valósítani. Az erről szóló döntés azonnal végrehajtható, ha ellenáll valaki, akkor akár erőszakkal is érvényt szereznek neki. 

Minden egészségügyi beavatkozást hagynom kell, vagy van, amit megtagadhatok?

Csak olyan beavatkozásokra vagy kötelezhető, amik a járvánnyal vannak összefüggésben! Előírhatják, hogy bizonyos vizsgálatoknak alá kell vetned magad, a vírus kitenyésztéséhez mintát kell adnod, vagy gyógyszert kell szedned, de ez csakis a járvány diagnosztizálása, kezelése és megállítása érdekében történhet. Semmilyen más egészségügyi beavatkozásnak nem vagy köteles alávetni magad!

Kijárási korlátozás

Mire jó a kijárási korlátozás?

A koronavírus-járvány terjedésének jelenleg azzal lehet leginkább gátat szabni, ha korlátozzák az emberek kontaktusait, kapcsolatait. Ezért kérik szakmai szervezetek is, és ezért rendeli el a kormány is azokat a korlátozásokat, amik ezt lehetővé teszik. Emiatt zártak be az iskolák, mozik, színházak, ezért maradnak el a sportesemények, ezért zárták le a játszótereket. A kijárási korlátozás is hasonló célt szolgál: az a célja, hogy csak azok hagyják el az otthonaikat, akiknek ez feltétlenül szükséges.

Röviden: mi lehet ok arra, hogy elmenjek otthonról?

Most már nagyon részletes szabályok vonatkoznak arra, hogy ki és miért mehet el otthonról. Ezekre alább részletesen is kitérünk, de a lényeg a következő: ha csak lehet, mindenki maradjon otthon, akinek nincs kifejezetten fontos, halaszthatatlan oka arra, hogy emberek közé menjen. Különösen igaz ez az idős (elsősorban a 65 év feletti), illetve tartós betegséggel küzdő, legyengült immunrendszerű emberekre.

Mik a legfontosabb korlátozások?

A lakásunkat kizárólag alapos indokkal hagyhatjuk el. Hogy mi minősül ilyennek, arról az alábbiakban részletesen is írunk.

  • Korlátozzák a szociális érintkezést: lehetőleg mindenki tartson legalább 1,5 méteres távolságot másoktól – ez a szabály természetesen nem vonatkozik a közös háztartásban élőkre.
  • Vendéglátóipari egységekben nem lehet tartózkodni, csak elvitelre lehet ételt kérni, a kiszállítás viszont továbbra is megengedett.
  • 65 év felettiek csak 9:00 és 12:00 óra között vásárolhatnak, ekkor viszont csak ez a korosztály lehet az üzletekben. Ez csak az élelmiszerüzletekre, drogériákra, piacokra és gyógyszertárakra vonatkozik.

Mit szabad? Melyek az „alapos indok”-ok, amikre hivatkozva elmehetek otthonról?

(Figyelem: ebben a tájékoztatóban nem szó szerint idézzük a szabályt, hanem leegyszerűsítve, értelmezve közöljük őket. A pontos szabályozás itt található.)

Alapvetően nagyon sok minden miatt lehet közterületen tartózkodni, legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy ha fontos dolgot intézünk, akkor lehetünk az utcán, de elsősorban az egyik pontból a másikba haladva. Közterületen csoportosulni alapvetően nem lehet. 

Elhagyhatjuk az otthonunkat, közterületen lehetünk, ha:

  • épp munkába megyünk, vagy épp az ehhez szükséges anyagokat szerezzük be;
  • vásárolni megyünk (élelmiszert, gyógyszert, dohányárut, illatszert vagy tisztítószereket, állateledelt, munkavégzéshez szükséges árucikkeket, papír-írószert stb.), ha piacra megyünk;
  • ápolásra szoruló rokont megyünk meglátogatni, vagy bevásárolunk az idős, rászoruló hozzátartozónak, ismerősnek;
  • ha ügyet intézni megyünk, olyan helyre, ahol csak személyesen lehet;
  • ha orvoshoz, vagy más egészségügyi szolgáltatást igénybe venni (pl. gyógytornára, pszichológushoz) megyünk;
  • ha benzinkútra megyünk;
  • ha fodrászhoz, manikűröshöz megyünk;
  • ha a gyerekünket hozzuk-visszük a iskolai, óvodai, bölcsödei, vagy más gyermekfelügyeletet végző ügyeletre/ről;
  • ha szervizbe visszük a járművünket (biciklit, haszonjárművet is);
  • ha szemetet viszünk ki (akár távolabbi konténerhez);
  • ha tisztitóba, mosodába megyünk;
  • ha templomba megyünk;
  • ha szűk körű esküvőre, vagy temetésre megyünk;
  • ha a gyerekünket visszük-hozzuk láthatásra/ról;
  • ha kutyát (vagy más háziállatot) sétáltatunk, vagy állatot orvoshoz viszünk;
  • ha sportolunk, sétálunk, vagy kirándulunk.

Most április 11-ig tart a kijárási korlátozás, meddig lehet hosszabbítani?

A rendelet hatályát akkor lehet meghosszabbítani, ha erre az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt. Ha viszont a veszélyhelyzet véget ér, a korlátozások maguktól is hatályukat vesztik. Egyelőre senki sem tudja, hogy ez mikor következik be, de a kormány csak addig tarthatja fenn a veszélyhelyzetet, amíg ez a járványügyi helyzet miatt valóban indokolt. 

Ki ellenőrzi a szabályok betartását?

A rendeletben foglaltak betartását a rendőrség ellenőrzi, azonban a rendőrség elméletileg bevonhatja az ellenőrzésbe többek között a katonai rendészetet és az idegenrendészetet, de akár a katasztrófavédelmet, a NAV-ot vagy a polgári titkosszolgálatokat is.

Kell-e igazolnom, hogy dolgozni, vásárolni megyek? Milyen iratok legyenek nálam? Lesz-e nyomtatvány a munkába járáshoz?

A most bevezetett szabályok szerint ilyenre nem lesz szükség, a rendőrség nem fogja kifejezetten ellenőrizni annak a célját, hogy miért hagytuk el az otthonunkat. Lehetséges, hogy rá fog kérdezni, hogy mi az utazásunk célja, és ha olyan választ kap, ami kifejezetten nem fér bele a rendeletbe, akkor fel fog lépni. De a mostani szabály alapvetően nem abban szigorú, hogy az otthonukat elhagyókat szankcionálja, hanem hogy a „social distancing”, vagyis társadalmi távolságtartás szabályait kikényszerítse, és különösen hogy az időseket védje.

Ettől függetlenül jó ha vannak nálunk személyazonosító okmányok (személyi igazolvány, vagy jogosítvány, útlevél és lakcímkártya), mert ha nem tudjuk a rendőr számára a személyazonosságunkat igazolni, akkor ez önmagában is ok lehet arra, hogy bevigyenek a rendőrőrsre.

Milyen szankciók járnak azért, ha megsértem a rendeletet?

A rendelet megsértése szabálysértésnek minősül, és 5000-től 500.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.

Van rá lehetőség, hogy jogorvoslattal éljek, ha bírságot szabnak ki rám?

Igen, erről a szabálysértésekről szóló oldalunkon részletesen írunk a Helyszíni bírság résznél.

  • Tartózkodás helye, költözés

A lakcímkártyám nem oda szól, ahol ténylegesen lakom. Hol kell lennem a kijárási korlátozás ideje alatt? Járhatok innen dolgozni?

A rendelet senkinek sem írja elő, hogy pontosan hol kell lennie, tehát nem szükséges feltétlenül a lakcímkártyán szereplő címen tartózkodnunk. Az a lényeg, hogy mindenki ott maradjon, ahol éppen lakik – legyen ez hivatalos lakóhelye, tartózkodási helye vagy más magánlakás. Ha valaki nem a bejelentett lakcímére megy haza, annak nem lehet negatív következménye. 

Ha a korlátozás bevezetésekor nem tartózkodom otthon, hazamehetek?

Persze. A rendelet értelmében akinek dolga van, az szabadon közlekedhet, a céltalan kijárást és a csoportosulást igyekeznek korlátozni. Nem a hazatérés a kérdéses, hanem az otthon elhagyása: ez az, amit a rendelet értelmében csak alapos okkal tehetünk meg.

Éppen költöznék, mert lejárt az albérletem szerződése, megtehetem?

A rendelet értelmében a „szállítási szolgáltatások igénybevétele” megfelelő ok az otthonunk elhagyására. Nem teljesen egyértelmű, hogy mire gondolnak ennél a kategóriánál, de valószínűleg ebbe a költözködés is beletartozik, így úgy gondoljuk, ez jogszerű.

  • Párkapcsolat, barátok

A párommal külön élünk, megbüntetnek, ha meglátogatom?

Az ilyen típusú látogatásra a rendelet nem ad lehetőséget, ez az ok ugyanis nem szerepel a jogszabályban meghatározott „alapos okok” között. Ezek az „alapos okok” azok, amelyek a lakóhely elhagyására feljogosítanak. A rendelet leszögezi, hogy a közös háztartásban élők kivételével mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést a lehető legkisebb mértékűre korlátozni. Ezekből a rendelkezésekből az következik, hogy a külön élő partner meglátogatása a rendelet értelmében nem jogszerű.

A párommal hivatalosan nem ugyanaz a lakcímünk, de együtt élünk. Megbüntetnek, ha mégis együtt sétálunk?

Ez nem jogsértő, így büntetés sem járhat érte. A szabály szerint – a közös háztartásban élők kivételével – mindenki köteles más emberekkel az érintkezést a lehető legkisebb mértékűre korlátozni. Így akik együtt élnek, nem kötelesek a távolságtartásra.

Azt meg kell jegyezni, hogy azért viszont járhat szankció, ha az együtt élők az otthonukat ok nélkül hagyják el, tehát nem a rendeletben meghatározott okok egyike miatt sétálnak éppen az utcán.

Meglátogathatom a barátaimat?

Nem. Éppen arról szól a társadalmi távolságtartás (social distancing), hogy a nem feltétlenül szükséges találkozásokat mellőzzük. Így a baráti látogatások ideje nem most van, emiatt most jogellenes elhagyni az otthonunkat. Szerencsére a baráti együttlétek remekül megvalósíthatók online is!

  • Közlekedés, utazás, szállítás

Szabad tömegközlekedéssel, busszal, vonattal utazni?

Igen, de csakis olyan céllal, ami a rendelet szerinti „alapos ok”-nak minősül. Mivel a tömegközlekedési eszközökön különösen jól tud terjedni a vírus – hiszen sok ismeretlen ember utazik rajta egy légtérben –, ezért ezt a közlekedési módot, ha csak lehet, érdemes elkerülni. Ha feltétlenül tömegközlekednünk kell, a másik embertől a járművek fedélzetén is lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot kell tartani. Szakemberek javasolják az ablakok nyitvatartását a légcsere érdekében és az utazás végeztével az azonnali kézfertőtlenítést, és a lehető leghamarabb az alapos kézmosást.

Akkor is vonatkozik rám a rendelet, ha autóval hagyom el a lakást? Ott nem fertőzök meg senkit.

Igen. A rendelet nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy milyen módon tartózkodunk a közterületen, gyalogosan, vagy saját járművel. Ilyenkor is ugyanazok a szabályok vonatkoznak ránk, mintha gyalog lennénk. Csak olyan helyekre és célból szabad tehát autóval is elhagyni az otthonunkat, amit a rendelet megenged. Az autó használatakor fontos arra is figyelni, hogy csak az egy háztartásban élők utazhatnak csak egy autóban, mert mindenki másnak 1,5 méteres távolságot kell tartania! Azt viszont, hogy ki kivel él egy háztartásban, nem ellenőrzik a lakcímkártya, vagy más dokumentum alapján. 

Használatok bevásárláshoz, munkába járáshoz autót, biciklit?

Igen. Nincs külön szabályozás azzal kapcsolatban, hogy milyen módon jussunk el azokra a helyszínekre, ahova el lehet menni. Az is csak ajánlás, hogy aki teheti, ne vegye igénybe a közösségi közlekedést, hanem inkább sétáljon, biciklizzen, vagy használja a saját járművét.

Elmehetek a nyaralómba a hétvégére autóval?

Nem: ez nem minősül a rendelet szerinti „alapos ok”-nak.

Vidéki rokonlátogatásra elmehetünk-e autóval?

Csak akkor, ha a látogatás célja a segítségnyújtás, bevásárlás stb. A rendelet kifejezetten kiemeli, hogy a magáról gondoskodni nem tudó, vagy segítségre szoruló (például kiskorú, idős, beteg) személy részére történő segítségnyújtás megfelelő indok az otthonunk elhagyására.

Önmagában a rokonlátogatás viszont nem megfelelő érv, sőt ez kifejezetten szembemegy a rendelet céljával: azt szeretnék elérni, hogy ha csak nem feltétlenül szükséges, ne találkozzunk más emberekkel!

Fontos, hogy csak a közös háztartásban élők ülhetnek egy autóba. Akik nem élnek egy háztartásban, másfél méteres távolságot kötelesek tartani egymástól, tehát nem utazhatnak együtt!

Taxival elmehetek egy rokonomhoz?

Csak akkor, ha a látogatás célja a segítségnyújtás, bevásárlás stb. A rendelet kifejezetten kiemeli, hogy a magáról gondoskodni nem tudó, vagy segítségre szoruló (például kiskorú, idős, beteg) személy részére történő segítségnyújtás megfelelő indok az otthonunk elhagyására.

Önmagában a rokonlátogatás viszont nem megfelelő érv, sőt ez kifejezetten szembemegy a rendelet céljával: azt szeretnék elérni, hogy ha csak nem feltétlenül szükséges, ne találkozzunk más emberekkel!

Közvetlen hozzátartozó temetése vidéken lesz. Rokonok vinnének kocsival. Elmehetek?

Bontsuk két részre a kérdést: a temetés szűk családi körben megtartható, amiatt jogszerű elhagyni a lakást. Ilyenkor is be kell azonban tartnai a másfél méteres távolságot, és bizony kerülni kell a testi kapcsolatot, az ölelést, a puszit, bármennyire nehéz is.

Arra viszont nincs lehetőség a jogszabály értelmében, hogy az együtt nem élő rokonok egy autóba üljenek. Akik nem élnek egy háztartásban, másfél méteres távolságot kötelesek tartani egymástól!

Állatot (lovat) lehet hazaszállítani?

A rendelet ezt ugyan nem nevesíti, és így formálisan ez nem is jogszerű, de az állatok ellátása céljából ki lehet menni. Ha a rendőr megállítana, az ő mérlegelésén múlik, hogy az állat szállítását elfogadja-e.

  • Szabadidős tevékenység

Ha kimegyek az utcára levegőzni, megállíthat a rendőr és megbüntethet?

A rendelet elsősorban azt szankcionálja, ha többen indokolatlanul csoportosulnak. A „szabadidős célú gyalogos közlekedés” kifejezetten megengedett, ha egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen végezzük, illetve ha másoktól legalább 1,5 méter távolságot tartunk.

A rendelet szerint az egy háztartásban élők lehetnek együtt szabadidős céllal, de sokan élnek együtt úgy, hogy a lakcímkártyájukon nem ugyanaz a cím szerepel. Hogyan igazolják, hogy mégis együtt élnek, ellenőrzi-e ezt egyáltalán a rendőr?

A rendelet nem követeli meg ennek igazolását, így ezt a rendőr nem is tudja ellenőrizni. A szabály célja az, hogy akik nem élnek együtt, tartsák meg a másfél méteres távolságot a lakáson kívül, így akadályozva a vírus terjedését.

Szabadidős sporttevékenység alatt mit ért a rendelet? Belefér a sétálás, biciklizés, futás, kirándulás?

Igen, mindezek beleférnek, de csak akkor, ha egyedül megyünk, vagy olyanokkal, akikkel egy háztartásban lakunk és olyan helyre, ahol másoktól tudunk legalább 1,5 m távolságot tartani. Ezért csapatsportokat nem lehet végezni. Érdemes olyan helyre menni sportolni, sétálni, ahol nincsenek sokan, lehetőleg zöldterületre, vagy olyan időpontot választani a sportoláshoz, amikor kevesen tartózkodnak a sportolásra szánt közterületen. Bár a rendeletből nem egyértelmű, de álláspontunk szerint megengedett, hogy sportolás, kirándulás, séta céljából eljussunk a szabadidős tevékenység helyszínére (gyalog vagy valamilyen járművel).

Mehetek kirándulni erdőbe, vízpartra stb. gyalog? Kerékpárral? Busszal? Vonattal? Autóval?

Szerintünk igen. Bár a rendeletből nem egyértelmű, de álláspontunk szerint megengedett, hogy kirándulás, vagy más egyénileg végezhető szabadidős tevékenység céljából eljussunk a tevékenység helyszínére akár járművel is. Persze csak olyan szabadidős tevékenység helyszínére utazhatunk, ahol a rendeletnek megfelelően meg tudjuk tartani a 1,5 m távolságot a többi embertől.

  • Építkezés, ház körüli munkák

Az éppen épülő házam építését lehet folytatni, ha onnan 20 km-re lakom?

A rendelet szerint nem, ez nem megfelelő ok az otthonunk elhagyására. 

Tegnap kezdtünk térkövezni a ház előtt az utcán, minden fel van ásva. Befejezhetőek ezek a munkálatok?

A rendelet értelmében ezt nem szabad, nincs ilyen „alapos ok” megjelölve. Ha életszerűen ítéljük meg ezt a kérdést, akkor inkább azt fontos számításba venni, hogy a munkálatok során a nem velünk egy háztartásban élőkkel meg tudjuk-e tartani a 1,5 méteres távolságot – ha igen, akkor ez a tevékenység minden bizonnyal elfogadható.

  • Vásárlás, szolgáltatások, ügyintézés

Eddig 15 óra előtt ehettem étteremben, ezután csak elvinni lehet az ételt?

Igen, a kijárási korlátozásról szóló rendelet értelmében vendéglátóhelyen már csak az alkalmazottak tartózkodhatnak, ételt pedig csak elvitelre lehet kérni.

Ha 9-12 között van szükségem pl. gyógyszerre, meg kell kérnem egy 65 év felettit?

Igen, ilyenkor 65 év alatti nem léphet be a gyógyszertárba. Igaz, egyre több gyógyszertárban állnak át arra a rendszerre, hogy a gyógyszert csak egy kiadóablakon keresztül adják át, vagyis ténylegesen senki nem léphet be a gyógyszertárba. Ha a rendeletet szó szerint értelmezzük, akkor az ilyen gyógyszertáraknál kiszolgálhatók 9 és 12 óra között is 65 év alattiak. Ekkor is fontos azonban, hogy sorbanálláskor megtartsuk a másfél méteres távolságot!

A kijárási tilalom alatt szünetel az önkormányzati ügyintézés? Vagy időpontfoglalással fogadnak korlátozott számban ügyfeleket, például lakcímkártya-átiratás végett?

Nem szünetel általánosan sem az önkormányzati ügyintézés, sem pedig más közigazgatási ügyintézés, de az ügyfélfogadást vagy az elintézendő ügyeket korlátozhatják. Emellett sokkal több ügyet lehet online intézni, mint eddig és egyes igazolványok lejárati ideje meghosszabbodott a veszélyhelyzet idejére. 

Karantén

Mit jelent a karantén?

A karanténnak nincs jogi definíciója, vagyis jogszabályokban nem találjuk ezt a kifejezést. A hétköznapi szóhasználatban alapvetően kétféle intézkedést érthetünk rajta:

  • egy beteg, vagy fertőzésgyanús személy elkülönítését; vagy
  • egy település, terület vagy épület lezárását, vagyis annak elhagyására vagy az oda való belépésre vonatkozó tilalom bevezetését.

A magyar járványügyi szabályok mindkettőt ismerik. A magyar jogszabályok a járványügyi intézkedések körében foglalkoznak a karanténnal.

A járványügyi intézkedések általános jellemzője, hogy korlátozzák az egyén szabadságát és a betegjogokat. Korlátozhatják például a mozgásszabadságot, azzal, hogy kötelező kórházi tartózkodást rendelnek el. Korlátozhatják a beteg önrendelkezési jogát, azzal, hogy egy terápia kötelező igénybevételét (például egy gyógyszer szedését, oltás beadását) írják elő anélkül, hogy megkérdeznék a betegtől, akarja-e ezeket.

Ezek a jogkorlátozások mindig csak törvényen alapulhatnak, csak a feltétlenül szükséges ideig tarthatnak, és csak a feltétlenül szükséges mértékűek lehetnek. Sosem korlátozható a tájékoztatáshoz való jog és nem zárható ki teljesen a kapcsolattartás joga. Ezekről részletesen a tájékoztató végén írunk.

Mit jelent az, hogy karantén alá helyeznek egy területet? Miben korlátozhatják az itt élőket?

A karantén nem jogi kategória, de arra lehetőség van, hogy egyes területeket lezárjanak. Ez azt jelenti, hogy a lezárt területet nem lehet elhagyni és nem lehet oda bemenni sem. Ez a terület lehet akár csak egy-egy épület, de lehet akár egy egész település vagy megye is. 

Megtagadhatom, hogy karanténba tegyenek?

Nem. A járványügyi intézkedéseknek mindenki köteles alávetni magát. Ha ellenállsz, akár erőszakkal is végrehajtják az intézkedést!

Miről kell tájékoztatni engem a karanténnal kapcsolatban?

A karanténban is teljes körű egészségügyi tájékoztatást kell adni. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni, hogy kérdezz, és olyan válaszokat kapj, amik érthetők. Az, hogy egyes jogaid a karanténban korlátozhatók, vagy hogy bizonyos beavatkozásoknak köteles vagy alávetni magad, nem jelenti azt, hogy ezekről nem kell tájékoztatni!

Mennyi ideig tarthat a karantén?

A beteg elkülönítése a gyógyulásig tart. A járványügyi megfigyelés ideje az új koronavírusos megbetegedés esetén a kontaktszemélyeknél (a beteggel szoros kapcsolatban lévő személyeknél) az utolsó kontaktust követő 14 napig tart. Egy terület, épület zárlata addig marad fenn, amíg ezt a járványügyi helyzet indokolja.

Hol kell végrehajtani a járványügyi megfigyelést vagy zárlatot?

A közkeletűen „karanténnak” nevezett intézkedésnek ezeket a formáit akkor kell alkalmazni, ha csak a betegség lehetősége áll fenn, de fertőzést még nem mutattak ki.

A karantén helye lehet az érintett otthona vagy kórház, illetve más kijelölt intézmény. Hogy melyik, arról minden egyes esetben külön dönt az illetékes kerületi / járási hivatal népegészségügyi osztálya (járványügyi hatóság), az ügy egyedi körülményeire és a fertőzés továbbterjedésének megelőzésére tekintettel. A szabály tehát az, hogy a karantént ott kell végrehajtani, ahova azt a hatóság kijelöli.

Ez lehet:

Az érintett otthona: akinél ez kivitelezhető, azt elsősorban az otthonában kell megfigyelés alá vonni, hogy kevesebb teher háruljon az egészségügyi ellátórendszerre. A járványügyi hatóság mérlegelésén múlik, hogy mit tekint az érintett „otthonának”. Sokan vannak, akik nem a bejelentett lakcímükön élnek, ezért a hatóság mérlegelheti, hogy mit jelöljön ki a karantén helyszínéül. Ennek során nyilvánvalóan figyelembe veszi, hogy mi az érintett életvitelszerű tartózkodásának a helye, illetve hol oldható meg a járványügyi megfigyelése lehetőség szerint izoláltan. Az otthoni megfigyelést végső soron ott kötelező végrehajtani, ahova ezt a hatóság elrendeli, ebben a tekintetben a bejelentett lakcímnek nincs jelentősége. Mivel a hatóságnak mérlegelési jogköre van, az érintett kérheti, hogy a számára legpraktikusabb helyen rendeljék el a karantént, azonban ha a hatóság mégis máshogy dönt, ez a döntés is kötelező, és azonnal végre kell hajtani.

Kórház vagy egyéb, a lehetséges fertőzöttek fogadására alkalmas intézmény: ha az érintett egyedi körülményei és a vírus terjedésének megakadályozása miatt ez szükséges, akkor a karantént a hatóság döntésének megfelelően kórházban vagy egyéb intézményben kell végrehajtani. Ilyen esetekben biztosítani kell, hogy a karanténban lévők egymástól elkülönítve, külön helyiségben legyenek elhelyezve. A karantént abban az intézményben kell végrehajtani, amelyet a hatóság erre kijelöl a potenciális fertőzött egyéni helyzetét és az ellátórendszer kapacitásait mérlegelve.

A karantén nemcsak kórházban hajtható végre. Az elkülönítés megvalósításához szükséges feltételeket többféle módon, többféle épületben is biztosítani lehet, ezért a megfelelő átalakítások után kollégiumok, mobil konténerek, illetve más helyszínek is bevonhatók az ellátásba. A kormány tájékoztatása szerint például kollégiumokban helyeznék el azokat, akik tünetmentesek, de karanténba kell helyezni őket megfigyelésre. A karantén elrendelésekor a hatóság járványügyi és hatékonysági szempontokat mérlegel, ezért a végrehajtásra nem feltétlenül a területileg egyébként illetékes kórházat jelöli ki, illetve a helyszín szempontjából a karantén alá vont lakcíme nem feltétlenül releváns. Mivel a hatóság döntése során köteles egyedi körülményeket is mérlegelni, kérni lehet, hogy pl. családtagokat együtt, vagy gyermeket a szüleihez közelebb eső intézményben helyezzenek el. Az elsődlegesek azonban a hatékonysági szempontok, ezért a hatóság ezeknek a kérelmeknek nem köteles helyt adni.

Ki kerül kórházi karanténba?

Azok a gyanús/kivizsgálás alatt álló esetek, akik

  • súlyos állapotban vannak, és/vagy
  • életkoruk és más betegségeik miatt kockázati csoportba tartoznak, valamint
  • otthonukban nem megoldható az elkülönítés.

Akiknél eleve a kórházban állapítják meg a koronavírus-fertőzést, azokat mindenképpen a kórházban különítik el.

Akiknél nem megoldható az otthoni elkülönítés, de az állapotuk nem indokol kórházi ellátást, az állam által erre a célra kijelölt más intézményekben is elkülöníthetők.

  • Otthoni karantén

Kinek kötelező az otthoni karantén?

  • Azoknak, akiknél a tesztek alapján is bebizonyosodott, hogy elkapták a koronavírust, de állapotuk nem indokolja a kórházi kezelést.
  • Azoknak, akik a tüneteik alapján úgynevezett gyanús vagy kivizsgálás alatt álló esetnek minősülnek, de a tüneteik enyhék, és az egészségi állapotuk, illetve a körülményeik alapján nem szükséges kórházba menniük – azaz megoldható otthon is az elkülönítés.
  • Azoknak, akik ugyan nem produkálnak tüneteket, de valószínűsített vagy megerősített koronavírusos esettel szoros kapcsolatban voltak (egy háztartásban élnek vele vagy 15 percnél hosszabb ideig, 2 méteren belüli távolságban voltak vele zárt légtérben).
  • Azoknak, akik külföldről térnek haza, még akkor is 14 napig otthoni karanténban kell tartózkodniuk, ha nincsenek tüneteik és a vizsgálat negatív eredményt hozott.

Fontos, hogy a kötelező otthoni karantén megtartását a hatóságok ellenőrizhetik, és aki megszegi, az büntetésre számíthat.

Lehetnek többen egy lakásban az otthoni karantén alatt?

Előfordulhat, hogy az érintett otthoni megfigyelését csak olyan helyre lehet elrendelni, ahol egészséges embereket zárnak vele össze. Lehetséges például, hogy a karantén alá helyezett személy otthonában élnek a családtagjai, akik egészségesek, és az esetükben még nem merült fel a fertőződés gyanúja. Sajnos ennek ellenére elképzelhető, hogy az érintettet velük együtt helyezik majd el. Az otthoni karantén módszerének nincs igazán alternatívája, hiszen minden egyes lehetséges fertőzött elkülönítésére nincs kapacitás. Ha pedig a lehetséges fertőzötteket egymással zárnák össze egy elkülönített helyen, az csak ahhoz vezetne, hogy jó eséllyel mindannyian megfertőződnének. Ha a hatóság így dönt, akkor valóban együtt kell élni a lehetséges beteggel, és ilyenkor fokozottan figyelni kell arra, hogy elkerüljük vele az érintkezést.

Ha az érintett otthonában például idős, beteg ember él, aki a fertőzésnek fokozottan kitett csoportba tartozik, lehetőség van arra, hogy az otthoni karantén helyett intézményi elhelyezést kérjünk.

Otthoni karanténba helyezték azt, akivel együtt lakom. Rám is a karantén szabályai vonatkoznak?

A karantén elrendeléséről a hatóság mindenki esetében külön-külön dönt (kivéve, ha egész épületeket, vagy akár településeket helyeznek karantén alá, de erről is külön döntés születik). Önmagában a közös háztartásban élő karanténba helyezése miatt senki másra nem vonatkoznak a karantén szabályai. Ez azt jelenti, hogy a többiek, akik nincsenek karantén alatt, elhagyhatják az otthonukat, de természetesen nekik is be kell tartaniuk a kijárási korlátozás szabályait, vagyis csak akkor mehetnek az utcára, ha erre alapos okok van.

Ha pedig a velünk egy háztartásban élő személy fertőzöttsége beigazolódik, akkor mi is kontaktszemélynek számítunk, ezért a hatóság – külön, ránk nézve – el fogja rendelni a karantént.

Nem szeretném megfertőzni a velem együtt élőket, kérhetem, hogy ne otthon helyezzenek karanténba?

Igen: a járványügyi hatóság minden esetben az egyedi körülmények mérlegelése alapján hoz döntést arról, hogy kit, hol helyeznek karanténba. Ez azt jelenti, hogy kérni lehet, hogy vegyék figyelembe, hogy lehetséges fertőzöttként másokkal kellene együtt laknunk.

Aki saját maga rizikócsoportba tartozik (pl. idős vagy krónikus betegsége van), vagy ilyen személlyel kéne összezárva élnie, illetve ha kórházi kezelésre szorul, vagy másként nem tudná eltartani magát, azt a konkrét esettől függően kórházban vagy más, karantén céljára kialakított intézményben kell elhelyezni.

Ha nem tartozunk a fenti körbe, de be tudunk költözni olyan lakásba, ahol másoktól elkülönítve élhetünk, akkor a hatóság ide is elhelyezhet minket. Kérni lehet azt is, hogy karantén céljára kialakított intézménybe vagy kórházba mehessünk, de ezeket az intézményeket elsődlegesen a veszélyeztetett csoportoknak tartják fenn, a hatóság tehát ezt is mérlegelve, a rendelkezésre álló kapacitások és az egészségügy teherbíró képessége alapján hoz döntést.

  • Ellátás

Milyen ellátást kell biztosítani a karanténban lévők számára?

Ez nagyban függ attól, hogy a karantén milyen formájáról beszélünk. A kórházban elrendelt járványügyi elkülönítés esetén az intézménynek biztosítania kell az élelmiszer-ellátást, „egészségügyi textíliát”, vagyis valamilyen pizsamához hasonló ruhaneműt.

Ha otthoni karanténban vagyok, akkor hogyan vásárolok?

A karantént mindig egyedi határozattal rendelik el. Ilyenkor nemcsak az illető személy állapotát mérlegelik, hanem azt is, hogy az ellátása biztosított-e. Annak, akinek az esetében nem biztosított, hogy képes ellátni magát, az otthoni karantén sem rendelhető el, ekkor a járványügyi zárlat alkalmazható, ami szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelést, illetve elkülönítést jelent egy erre a célra kijelölt helyen.

Ha van kutyám vagy más háziállatom és karanténba kerülök, mi történik vele?

Ez egy olyan kérdés, amire egyelőre nem találtunk választ a jogszabályok alapján. Egy hasonló helyzetet szabályoz a rendőrség szolgálati szabályzata: eszerint ha a rendőrök valaki előállítanak, akkor a növények, haszon- és díszállatok gondozásáról a helyi önkormányzat jegyzőjénél kell intézkedni.

  • Látogatás

Jogom van látogatót fogadni, ha karanténba kerülök?

Mivel a karantén lényege az, hogy a fertőző betegeket elkülönítsék, valószínű, hogy nem fogsz tudni látogatót fogadni. A járványügyi elkülönítéseknek sokféle módjuk lehet, van olyan, hogy egy egyágyas kórteremben helyeznek el és még az ajtót sem szabad kinyitni, és olyan is, hogy egy egész várost helyeznek karantén alá, de azon belül aránylag szabadon lehet mozogni. Nehéz tehát általánosan válaszolni a kérdésre, de az elmondható, hogy a karanténban a kapcsolattartási jogot valamilyen módon mindenképpen korlátozzák. A virtuális kapcsolattartás viszont nem korlátozható! Tehát telefonon, interneten bárkivel beszélhetsz és abba sem szólhat bele senki, hogy mit mondasz el – a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot nem lehet járványügyi okokra hivatkozva korlátozni!

  • Szankciók

Hogyan ellenőrzik, hogy betartom-e a karanténszabályokat?

Ezt a rendőrség ellenőrzi, szúrópróbaszerűen.

Mi történik, ha nem tartom be a rám előírt karanténszabályokat?

Aki a járványügyi intézkedések – köztük a karantén – szabályait megszegi, bűncselekményt követ el, és elzárással büntethető. Mivel a lehetséges fertőző betegek elzárása nehezen elképzelhető, a valóságban a bíróság feltehetőleg pénzbüntetést (akár többszázezer forintot) vagy közérdekű munkát szabna ki. Ilyen esetekről egyelőre nem tudunk.

  • Egyéb

Hogyan alakulnak a karantén szabályai szociális ellátó intézményekben?

A szociális intézményeket nem helyezik teljes egészében, automatikusan karantén alá attól, ha egy fertőzöttet találnak. Ilyenkor az ellátószemélyzet vele kapcsolatba lépő tagjai kontaktszemélyeknek számítanak, akiket az otthonukban vagy kijelölt intézményben kell elkülöníteni. Azoknak az ellátottaknak az „otthoni” elkülönítését, akik érintkeztek a fertőzött személlyel, az intézményben kell megoldani, ha a hatóság máshogy nem dönt.

Magánszféra védelme és korlátozása

Mennyire lehet korlátozni a magánszférát a veszélyhelyzetre hivatkozva? Tényleg figyelhetik a cellainformációimat, és a rendőr megnézheti, hogy hol voltam az elmúlt napokban?

Az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseit a sarkalatos törvények töltik meg tartalommal, tehát az alapjogok korlátozása (vagy felfüggesztése) nem önkényesen, hanem – ebben az esetben – a katasztrófavédelmi törvény (Kat.) szabályai szerint történik. Bár a Kat. nyíltan nem teszi lehetővé a magánszféra ilyen invazív korlátozását, nincs világosan meghatározva, hogy például a lezárt területek feletti kontrollt milyen módon kell végrehajtani, illetve ellenőrizni. A Kat. rendelkezéseit végrehajtó, a veszélyhelyzet alatt alkotott kormányrendeletek nagyon széles körben szabályozhatják ezeket az intézkedéseket. Mivel a be- és kiutazási tilalmak, helyben elrendelt karanténok ellenőrzésére a Kormány szinte bármilyen eszközt engedélyezhet, ezért a válasz: igen, a cellainformációk figyelése és hasonló, nyomonkövetésre irányuló intézkedések, illetve más, a magánszférát nagy mértékben korlátozó rendelkezések is bevezethetők a veszélyhelyzetben.

Elvehetik-e a telefonomat?

Hacsak nincs valami speciális járványügyi oka (például elviszik letesztelni, hogy megtalálható-e rajta a vírus), nem vehetik el a telefonodat és más tulajdonodat sem!

Beszélhetek az állapotomról? Posztolhatok képeket közösségi médiában, miközben karantén alatt vagyok?

Természetesen igen. A karantén semmilyen körülmények között nem terjedhet ki a szólásszabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására! Tehát nemcsak a karanténról magáról tudósíthatsz, hanem azt is elmondhatod, hogy milyen az élet odabent, vagy hogy éppenséggel jó ötletnek tartod-e a zárlatot.

Egy dologra viszont nagyon figyelj: az egészségügyi állapotra vonatkozó információk különleges személyes adatnak minősülnek. Ha más is szerepel a képen, videón, hangfelvételen, amit megosztasz, ezt csak akkor teheted meg, ha hozzájárult! Különösen így van ez akkor, ha a megosztott információkból az illető egészségi állapota is kiderül. 

Kiadhatják a nevemet vagy bármilyen személyes adatomat a sajtónak, ha megfertőződtem vagy karanténba kerültem?

Nem. A fertőzés ténye különleges személyes adat, ez semmilyen körülmények között nem hozható nyilvánosságra, hacsak nem járulsz hozzá kifejezetten.

Mikor lehet valakiről nyilvánosságra hozni, hogy fertőzött? Kinek adhat át az egészségügyi személyzet információt?

Mivel az információs önrendelkezéshez való alapjog veszélyhelyzetben széles körben felfüggeszthető, a Kormány a különleges jogrend alatt alkotott rendeletében lényegében akárhogyan szabályozhatja az adatkezelést (ld. a következő kérdést). Amíg viszont ilyen különleges rendelkezést nem hoznak, a polgári törvénykönyv és az információs önrendelkezésről szóló törvény (Infotv.) szabályai szerint lehetséges az adatkezelés, az általános jogi rezsim szerint.

Vagyis amíg a Kormány másként nem dönt, az egészségügyi dolgozók továbbra is kötelesek a titoktartásra, és csak az egészségügyi törvényben és az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényben erre feljogosítottakkal közölhetnek egészségügyi állapotra vonatkozó adatot.

A veszélyhelyzet kihirdetésére sincs szükség azonban ahhoz, hogy járványügyi indokból a járványügyi igazgatást és egészségügyi ellátást végző szervek (a kórházak és a járványügyi hatóság) egymás között széles körben megoszthassák és felhasználhassák az érintettek személyes adatait, akár nemzetközi együttműködés keretében is. Erre a GDPR és a magyar törvények is lehetőséget adnak. Akik potenciálisan fertőzöttek lehetnek, kötelesek az egészségügyi adataikat, személyazonosító adataikat és az elérhetőségüket megadni a kezelőorvosnak, a helyi tisztiorvosnak és a járványügyi felügyelőnek, vagy másnak, akit az adatkezelése törvény feljogosít. Ezeket az adatokat és elérhetőségeket a jogosult szervek bármilyen, azokat kezelő adatbázisból vagy intézménytől is elkérhetik. Ezek az adatkérésre jogosított szervek tehát beazonosíthatják a lehetséges fertőzötteket és a kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket, továbbá megismerhetik az egészségügyi adatbázisokban tárolt adataikat azzal a megkötéssel, hogy ezt csak a járványügyi szempontból indokolt mértékig tehetik meg.

Annak ellenőrzésére, hogy valaki betartja-e a házi karantén szabályait, a rendőrség is jogosult az érintett elérhetőségét, személyazonosító és egészségügyi adatait elkérni a kórházaktól, járványügyi hatóságtól, adatbázisokból.

A március 16-án kiadott kormányrendelet felhatalmazta az innovációs és technológiai minisztert, hogy a koronavírus-járvány megelőzése, a következmények elhárítása, az emberek egészségének megóvása céljából minden rendelkezésre álló (és szükséges) adathoz hozzáférhessen. Ezek között lehetnek személyes adatok is. 

A sajtóra vonatkozó további tudnivalók az Újságíróknak menüpontban találhatók.

Büntetőjogi felelősség

Mikor van büntetőjogi felelősségem, ha lehetséges vagy bizonyított vírushordozó vagyok?

A legfontosabb, hogy az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés (ezekről részletesen írtunk ITT) szabályait be kell tartani. Aki ezeket a szabályokat megszegi, bűncselekményt követ el.

  1. Testi sértés esetén akkor is nehéz kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a sértett kitől kapta el a betegséget, ha a környezetében csak egy vírusfertőzöttről lehet tudni, mert még ebben az esetben is csak valószínűségről, de nem okozatosságról beszélhetünk, ami a büntethetőség feltétele.
  2. Elképzelhető, hogy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést kövessen el az, aki tudva, hogy koronavírus-fertőzött, felveszi a munkát. Ez azonban csak olyan munkakörökre vonatkozik, ahol a foglalkozás jellegéből fakadóan világos követelmények vonatkoznak a munkahelyi fertőzésvédelemre.

Felelősségre vonható-e az, aki összezár engem olyannal, aki fertőzött, vagy szándékosan fertőz meg?

Szinte biztosan nem, ez csak extrém esetben fordulhat elő.

  1. A koronavírus-gyanús személyeket és a betegek járványügyi elkülönítését kórházban kell végrehajtani. Ha a kórházban a kapacitáshiány miatt egy szobába kerülnek fertőzöttek és nem fertőzött, de fertőzésgyanús személyek, az nem valósítja meg a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményét, mivel ezt az intézkedést jogszabály teszi lehetővé. Ráadásul a bizonyítást ellehetetlenítené, hogy ilyen elkülönítést csak olyanokkal szemben lehet elrendelni, akiknél eleve fennállt a fertőzés gyanúja, így nem lenne bizonyítható, hogy csak az elkülönítés során betegedtek meg. Az elkülönített egyébként köteles együttműködni az egészségügyi dolgozókkal, különben ő maga követheti el a Btk. szerinti „járványügyi szabályszegés” bűncselekményt.
  2. A szándékos megfertőzés esetében elméletileg felmerül a büntetőjogi felelősség, de járvány alatt szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a beteg mely konkrét személytől kapta el a betegséget. Az okozati összefüggés hiányában nem lehet senkit büntetőjogi felelősségre vonni.
  3. Az tehát, hogy valakit büntetőjogi felelősségre vonjanak egy fertőzés miatt, két esetben lehetséges: (1) egészségügyi dolgozó jogszerűtlenül kényszerítse fertőzöttek közé, vagy (2) teljes biztonsággal bizonyítható legyen, hogy a betegséget a sértett máshogy nem kaphatta el, csak az elkövető miatt. Ez utóbbi esetben a konkrét ügy minden körülménye alapján dönthető el, hogy büntethető-e, aki továbbadta a fertőzést.

A kijárási korlátozások megsértése szabálysértés, a járványügyi intézkedések - így a karantén - szabályainak megszegése bűncselekmény. Erről bővebben a Kijárási korlátozás és a Karantén menüpontokban olvashatsz.

Kilakoltatás, végrehajtás

Milyen feltételek mellett mondhatja fel a főbérlő (bérbeadó) a lakásbérleti jogviszonyt?

A felmondással kapcsolatban az általános szabályok irányadók, nincsenek speciális szabályok a veszélyhelyzetre nézve. Az, hogy ki és mikor vethet véget a lakásbérletnek, attól függ, hogy rendes felmondásról van szó, vagy szerződésszegés miatt kerül sor a felmondásra. 

  1. Rendes felmondás: A határozatlan időre kötött szerződést – ha csak a szerződésben a felek másról nem állapodtak meg – a bérbeadó a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére mondhatja fel. Tehát például egy április 15-ig bejelentett felmondás május végére szólhat. A határozott időre kötött szerződést nem lehet rendes felmondással felmondani, tehát egyik fél sem dönthet úgy, hogy egyoldalúan megszünteti a szerződést.
  2. Rendkívüli felmondás: Ha a bérlő megszegi a szerződést akkor a bérbeadónak előzetesen fel kell szólítania őt arra, hogy teljesítse azt, amit vállalt. Ha a szerződésszegés abban áll, hogy a bérlő késik a lakbérrel, a bérbeadó írásbeli felszólítása után a bérlőnek nyolc napja van, hogy fizessen. Ha a bérlő ezalatt nem tud fizetni, a bérbeadó további nyolc napon belül élhet írásbeli felmondással.

A rendkívüli felmondás sosem lehet azonnali, legalább tizenöt napos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára lehet felmondani. 

Felszólítás nélkül csak akkor lehet felmondani, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni, de erre csak szélsőséges esetekben lehet hivatkozni – a felmondást ilyen esetekben 8 napon belül kell közölni, onnantól, hogy az alapjául szolgáló okról a bérbeadó tudomást szerez. Önmagában a lakbérfizetés elmaradása nem minősíthető ilyen oknak.

A bérlőnek nem a felmondás pillanatában, hanem csak a felmondási idő leteltével kell elhagynia a lakást. Ha a bérlő erre nem hajlandó, a bérbeadó pert indíthat, hogy bíróság mondja ki: a bérleti szerződés felmondása érvényes volt és a bérlőnek a lakást el kell hagynia. A lakás kiürítését a végrehajtótól csak akkor lehet kérni, ha már megszületett és jogerős a bíróság ítélete, ez pedig akár éveket is jelenthet. A végrehajtást azonban akkor is lehet kérni, ha a bérlő közjegyző előtt a szerződéskötéskor kiköltözési nyilatkozatot tett – ez ugyanis közvetlenül végrehajtható. 

A mostani veszélyhelyzet alatt ki lehet lakoltatni?

Nem lehet. Jó tudni, hogy ha a lakásban magánszemély lakik, akkor a lakóingatlant november 15 és április 30-a között egyébként sem lehet kiüríteni, a kiürítést el kell halasztani olyan időpontra, ami ezen az időszakon kívül esik. Ez a moratórium a veszélyhelyzettől teljesen független és minden magánszemélyre vonatkozik – ez alól az jelenthet kivételt, ha önkényesen elfoglalt lakást kell kiüríteni, vagy ha egy korábbi végrehajtási eljárásban rendbírságot kellett kiszabni a lakásban lakóval szemben. 

A veszélyhelyzetre vonatkozó új szabályok ezeken a szabályokon tovább enyhítettek: lakást kiüríteni csak a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet, akkor is, ha a veszélyhelyzetnek április 30-a után lesz vége. 

Hogyan változnak a végrehajtás szabályai a veszélyhelyzet alatt?

1. Főszabály szerint szünetelnek a NAV által foganatosított végrehajtások. Kivételt képeznek a járványügyi intézkedések megsértése miatti követelések és egyes más, főleg közigazgatási ügyekben (pl. építmény bontása, üzlet ideiglenes bezárása) vagy büntetőügyekben (pl. vagyonelkobzás) elrendelt végrehajtások.

2. A bírósági végrehajtások szabályai a következők szerint alakulnak:

  • A rendelet minimálisra akarja csökkenteni a személyes érintkezések lehetőségét a végrehajtási eljárásban. Ezért kapcsolattartásra csak postán vagy elektronikus úton kerülhet sor, a végrehajtó az ügyfélfogadást felfüggeszti. Minden kötelezettség, ami személyes érintkezés nélkül intézhető – például a részletfizetés –, továbbra is fennáll.
  • A végrehajtható okirat – postai vagy elektronikus – kézbesítésével egyidejűleg a végrehajtó tájékoztatást nyújt a részletfizetésről.
  • A végrehajtó a hitelező hozzájárulása nélkül is engedélyezhet részletfizetést.
  • Kilakoltatást elrendelni lehet, de a kilakoltatást végrehajtani nem lehet a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Ha a veszélyhelyzet átnyúlna arra az időszakra, amikor egyébként is kilakoltatási moratórium lenne (november 15-április 30), akkor új kilakoltatásra legkorábban április 30-a után 15 nappal kerülhet sor.
  • Nem lehet magánszemély lakóingatlanára új végrehajtási árverést kitűzni, a már kitűzöttekre nem lehet licitálni. Nem lakóingatlanra vagy cég tulajdonában lévő lakóingatlanra ez nem vonatkozik.
  • Aki járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került nehéz élethelyzetbe, a végrehajtást foganatosító bíróságtól kérheti, hogy függessze fel a végrehajtást (a bíróság azonban ennek nem köteles helyt adni). Karanténba helyezés esetén erre biztosan lehet hivatkozni, de valószínűleg egy esetleges kijárási tilalom vagy a járvánnyal szorosan összefüggő más korlátozások miatt is. A bíróság mindig az egyedi ügy minden körülménye alapján dönt. Tájékozódjon a végrehajtást foganatosító bíróságnál, hogy ítélkezési szünet van-e! Az illetékes bíróságot megkeresheti a https://birosag.hu/birosag-kereso oldalon.
  • Gépjárművet nem lehet forgalomból kivonni a veszélyhelyzet vége utáni 15. napig.
  • Nem lehet rendbírságot kiszabni, ha valaki járványügyi intézkedés miatt nem tudott eleget tenni valamely kötelezettségének, például ha karanténban volt vagy polgári szolgálatot teljesített. Aki ilyen okból nem teljesíti valamely kötelezettségét (pl. gyermek átadása, adatszolgáltatás a végrehajtónak, stb.), nem büntethető rendbírsággal.

Szülőknek, családoknak

Ide kattintva választ kaphatsz többek között arra, hogy ha egy gyermek kerül karanténba, mehet-e vele a szülő, milyen szabályok vonatkoznak a kapcsolattartásra és milyen feltételekkel látogathatod rokonaidat.

65 év felettieknek és róluk gondoskodóknak

Ide kattintva arról olvashatsz egyebek mellett, hogyan vásárolhatnak a 65 év felettiek, ki és hogyan gondoskodik róluk.

Munkavállalóknak és munkaadóknak

Ide kattintva megtudhatod például, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni, áthelyezhetnek-e másik munkakörbe, elküldhetnek-e fizetés nélküli szabadságra, mi van, ha a gyerek nem tud iskolába menni és meg lehet-e tagadni a munkavégzést, ha félsz a fertőzéstől.

Társasházi szabályok

Ide kattintva elolvashatod, mi a helyzet a házibulikkal, kell-e szólni a közös képviselőnek a külföldi bérlőkről és lehet-e korlátozni a közös kert használatát.

Határátlépés, ki- és beutazás

Ide kattintva olvashatsz többek közt a Magyarországra való belépés szabályairól és a külföldre utazással kapcsolatos tudnivalókról.

Egészségügyi dolgozóknak

Ide kattintva részletes tájékoztatót olvashatsz olyan témákban, mint az orvosok, egészségügyi dolgozók, orvostanhallgatók kirendelése, a védőfelszerelés biztosítása vagy a kiutazási tilalom.

Újságíróknak

Ide kattintva elolvashatod, hogyan dolgozhatnak az újságírók a kijárási korlátozás alatt, nyilvánosságra lehet-e hozni a koronavírussal diagnosztizált személyek kilétét, kötelezhetik-e a sajtót konkrét anyagok közlésére.

Ártalomcsökkentő szolgáltatásban és elterelésen résztvevőknek

Ide kattintva megtudhatod, hogyan veheted igénybe az ellátást a járvány idején, és mit tehetsz, ha az intézmény zárva tartása miatt nem tudsz részt venni az elterelésen.

Polgármesterek jogai

Ide kattintva arról olvashatsz, hogy a településvezetők vezethetnek-e be külön kijárási korlátozásokat.

Sajtómegjelenéseink a koronavírussal kapcsolatban

Megosztás