Koronavírus - Kérdések és válaszok

2020. június 18-ával végetért a rendkívüli jogrend, és számos szabály megváltozott, amivel folyamatosan frissítjük az oldalt.

Folyamatosan frissülő oldalunkon a járványügyi helyzettel kapcsolatban felmerülő jogi tudnivalókat gyűjtjük össze, válaszokat adunk a leggyakoribb kérdésekre.

Könnyen érthető tájékoztató a koronavírusról »

A rendkívüli jogrend visszavonása után is működik megerősített jogsegélyszolgálatunk.

Ha olyan kérdésed van a jogaiddal, a bevezetett korlátozó intézkedésekkel és a karanténnal kapcsolatban, amire nem találsz választ ezen az oldalon, keress bennünket a jogsegely@tasz.hu címen. Kérjük, a tárgyba írd bele, hogy koronavírus.

Egészségügyi kérdésekre nem tudunk válaszolni, ezekkel keressétek az NNK zöld számait (06-80/277-455 és 06-80/277-456), vagy írjatok a koronavirus@bm.gov.hu-ra.

Segítünk a családoknak, amikor értelmezni kell a folyton változó rendeleteket, ingyenes jogi tanácsokkal támogatjuk az egészségügyi dolgozókat, ott vagyunk a bizonytalan helyzetbe kerülő munkavállalók mellett, és ott vagyunk melletted is, amikor szorongva nézed a hatóságok bejelentését és azt érzed, hogy nem értesz belőle semmit.

Támogass minket, hogy biztonságban érezhesd magad a rendkívüli helyzetben is!

Általános tudnivalók

Mi a teendő, ha valaki koronavírusra jellemző tüneteket észlel magán?

Fontos, hogy mindenképpen maradjon otthon. A háziorvost sem személyesen, hanem telefonon keresse, aki kérdéseket tesz fel az állapotáról és arról, hogy kivel került kapcsolatba, járt-e külföldön.

Ha ez alapján felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, és

  • a tünetek enyhék, és a beteg nem tartozik a koronavírus szempontjából kockázati csoportba, tehát nem igényel kórházi kezelést, valamint az otthoni elkülönítése megoldható, akkor otthoni karanténba kerül, és ha van rá kapacitás, tesztet is végeznek rajta;
  • a tünetei súlyosak (pl. nehézlégzés, tüdőgyulladás) és/vagy kockázati csoportba tartozik (idős, krónikus beteg), vagy az otthoni karantén nem oldható meg (pl. azért, mert az illető idős, beteg rokonnal lakik együtt), akkor a háziorvos speciális mentőt hív, ami kórházba viszi.

Kit tesztelnek koronavírusra?

A gyanús és a valószínűsített eseteket kötelezően tesztelik a vírusra, ha kórházba kerülnek vagy ott tartózkodnak. Ha otthon vannak, akkor kapacitás függvényében végzik el a tesztet, tehát nem feltétlenül kerül rá sor.

Gyanús esetnek számít,

  1. aki lázas (legalább 38°C) VAGY köhög, légszomja van ÉS a tünetek kezdetét megelőző 14 napban külföldön járt,
  2. aki lázas (legalább 38°C) VAGY köhög, légszomja van ÉS szoros kapcsolatban volt olyannal, aki megerősítetten vagy valószínűsítetten fertőzött (egy háztartásban él vele, 15 percen keresztül, egy légtérben tartózkodott vele 2 méter távolságon belül),
  3. lázas (legalább 38°C) ÉS a légúti megbetegedés legalább egy tünete fennáll nála (pl.köhögés, légszomj, tüdőgyulladás) ÉS állapota kórházi kezelést indokol
  4. akinek légúti tünetei vannak ÉS az orvos / hatóság gyanús esetnek minősíti.

Valószínűsített esetnek számít, ha valaki teljesíti a gyanús eset kritériumait ÉS

  • a laboreredménye nem egyértelmű VAGY
  • olyan gyanús eset, akinek a laboratóriumi vizsgálata nem volt elvégezhető, VAGY
  • kizárólag gyorsteszt elvégzésére került sor (annak eredményétől függetlenül).

Milyen járványügyi intézkedések vannak?

Egyéni intézkedések

Nézzük először azokat a járványügyi intézkedéseket, amik egy-egy emberrel kapcsolatosak, akikről gyanítható, vagy tudható, hogy fertőző betegségben szenvednek.

Velük szemben az alábbi intézkedéseket lehet megtenni:

  • járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat;
  • járványügyi elkülönítés;
  • járványügyi megfigyelés és zárlat;
  • járványügyi ellenőrzés (ezt koronavírus esetén nem alkalmazzák)

A fenti fogalmak a hétköznapi szóhasználat szerint nagyon hasonlónak tűnhetnek – nézzük kicsit részletesebben, hogy mit takarnak.

Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat

Ez a lakosság egészének vagy egy csoportjának járványügyi vizsgálatát jelenti. Ezek a csoportok vonatkozhatnak például egy meghatározott terület lakosságára, egy adott munkahelyen dolgozókra, külföldről érkező személyekre, vagy egy már beazonosított, fertőző beteggel korábban érintkező személyekre. Ezeket az embereket arra lehet kötelezni, hogy szűrővizsgálaton vegyenek részt.

Ennek az intézkedésnek az első jeleit tapasztalhatjuk a reptereken, amikor mindenkinek kérdés nélkül megmérik a lázát.

Ha valaki ellenállna a szűrővizsgálatnak, a hatóság ezt hivatalosan is elrendeli, a határozata pedig ott, helyben végrehajthatóvá is válik, függetlenül attól, hogy jogellenesnek tartjuk és fellebbezünk-e ellene.

Járványügyi elkülönítés

Ez a fertőző beteg elkülönítését jelenti az otthonában vagy kórházban. Kötelező azok elkülönítése, akiknél igazolták, hogy koronavírusban szenvednek. Az elkülönítés ebben az esetben a kijelölt fekvőbeteg osztályokon, illetve a Dél-Pesti Centrumkórházban, az erre kijelölt kórtermekben történik.

Járványügyi megfigyelés

Aki koronavírussal fertőzött személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ugyanezt lehet tenni azzal is, aki koronavírusos beteggel (légúti váladékával) került szoros kapcsolatba. A megfigyelés 14 napig tart. A járványügyi megfigyelés módja (otthon történő elkülönítés vagy szükség esetén járványügyi zárlat) a kontaktszemély egyedi körülményeire vonatkozóan kerül meghatározásra olyan módon, amellyel biztosítható a fertőzés további terjedésének megelőzése. Ha ebben az időszakban klinikai tünetek jelentkeznek, a beteg további vizsgálata szükséges.

A járványügyi megfigyelés szigorúbb formája a járványügyi zárlat, amelyet kifejezetten erre a célra kijelölt helyen hajtanak végre.

Járványügyi ellenőrzés

Ez az intézkedés jelenleg csak a Salmonella typhi fertőzés esetén jöhet szóba, az új koronavírus kapcsán irreleváns.

A járványügyi ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha valakiben megtalálható egy kórokozó, de ő maga nem szenved a betegség tüneteitől – ilyenkor kórokozó-hordozónak minősül. Ő képes másokat megfertőzni, ezért vele szemben is bevezethetők járványügyi intézkedések.

A kórokozó-hordozók korlátozhatók foglalkozásuk gyakorlásában, kapcsolattartási jogukban és mozgási szabadságukban.

Ez azt jelenti, hogy a kórokozó-hordozó

  • köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni;
  • köteles bejelenteni, ha két hétnél hosszabb időre elhagyja a lakóhelyét;
  • nem mehet gyermekintézménybe (pl. óvodába, bölcsődébe) és oktatási intézménybe;
  • nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvízellátást szolgáló munkakörben.

Csoportos intézkedések

Vannak olyan járványügyi intézkedések, amik nem egy-egy emberre, hanem betegek nagyobb csoportjára terjednek ki. Itt már találunk a területi karanténra vonatkozó szabályokat is. Járványveszély vagy járvány esetén korlátozható vagy megtiltható

  • minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti;
  • az egyes területek közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás;
  • az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése;
  • a kórházak látogatása;
  • az egyes területek elhagyása;
  • egyes élelmiszerek árusítása, fogyasztása;
  • az ivóvíz fogyasztása.

Járványveszély vagy járvány esetén felfüggeszthető a bölcsődék, óvodák, iskolák működése; bezárhatók más helyi közösségi intézmények is, és rendezvények is megtilthatók. El lehet rendelni kórházi osztályok működésének korlátozását vagy bezárását is. Emellett a tömegközlekedés is korlátozható vagy meg is tiltható.

Ki rendeli el a járványügyi intézkedéseket?

Alapvetően az országos tisztifőorvos. Helyi intézkedéseket a megyei, fővárosi kormányhivatalok és a járási, kerületi hivatalok is hozhatnak. Az egyéni rendelkezéseket pedig akár az orvos is elrendelheti.

Kötelező alávetnem magam a járványügyi intézkedéseknek?

Igen. A járványügyi intézkedések kötelezők, tehát nem kell hozzá a beleegyezésünk, ezeket akár az egyén szabadságának korlátozásával is meg lehet valósítani. Az erről szóló döntés azonnal végrehajtható, ha ellenáll valaki, akkor akár erőszakkal is érvényt szereznek neki. 

Minden egészségügyi beavatkozást hagynom kell, vagy van, amit megtagadhatok?

Csak olyan beavatkozásokra vagy kötelezhető, amik a járvánnyal vannak összefüggésben! Előírhatják, hogy bizonyos vizsgálatoknak alá kell vetned magad, a vírus kitenyésztéséhez mintát kell adnod, vagy gyógyszert kell szedned, de ez csakis a járvány diagnosztizálása, kezelése és megállítása érdekében történhet. Semmilyen más egészségügyi beavatkozásnak nem vagy köteles alávetni magad!

Védelmi intézkedések

2020. június 18-ától országosan egységes védelmi intézkedéseket vezettek be. A kijárási korlátozások megszűntek.

Jelenleg az ország egész területén a következő védelmi intézkedéseket kell betartani:

Kötelező maszkot (vagy más, a szájat és az orrot eltakaró eszközt, például sálat, kendőt, stb.) viselni

  1. a tömegközlekedési eszközökön;
  2. üzletekben a vásárlás során;
  3. vendéglátó üzletek zárt helyiségében az eladóknak.

Kivétel: 6 évesnél fiatalabb gyerekeknek nem kell maszkot viselniük.

500 főnél többen nem lehetnek egyszerre rendezvény helyszínén – akár zárt, akár nyitott helyszínen.

    Egészségügyi válsághelyzet

    A veszélyhelyzetnek vége, ezért a különleges jogrendről elvileg már vissza is álltunk a normál jogrendre. Azaz mégsem teljesen. Az egészségügyi törvény módosítása ugyanis bevezetett egy új kategóriát, az „egészségügyi válsághelyzet”-et, amit a kormány rögtön el is rendelt. 2020. június 18-ától tehát Magyarországon egészségügyi válsághelyzet van, amelyhez járványügyi készültség kapcsolódik, és ezzel a kormánynak most is sok olyan különleges jogköre van, mint amilyenek a veszélyhelyzetben voltak. Ebben a tájékoztatóban részletesen elmagyarázzuk, hogy mit jelent pontosan ez az új jogi helyzet.

    De mit is jelent az egészségügyi válsághelyzet?

    Egészségügyi válsághelyzetet a kormány rendelhet el, többek között akkor, ha valamilyen járványveszély (ún. járványügyi szükséghelyzet) áll fenn. Azt, hogy mikor áll fenn ilyen járványügyi szükséghelyzet, hivatalosan az országos tisztifőorvos állapítja meg. Az egészségügyi válsághelyzetben a kormány járványügyi készültséget is bevezethet.

    Ez a helyzet nagyjából egy „mini-veszélyhelyzetnek” vagy „veszélyhelyzet light”-nak  fogható fel, amiben már nincs olyan sok különleges szabály és kormányzati jogkör (pl. nem lehet már kijárási korlátozást elrendelni), de a kormány még mindig elég fontos területeket szabályozhat rendeletben – vagyis egyelőre nincs teljesen vége annak, hogy akár egyik napról a másikra változzanak az előírások.

    Az egészségügyi válsághelyzet továbbra is lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy a parlament nélkül gyakorolja a hatalmat nagyon lényeges kérdésekben, például alapjogok (mozgásszabadság, egészségügyi ellátáshoz való jog) gyakorlásával kapcsolatban. Annyiban pedig a veszélyhelyzetnél is veszélyesebb, hogy nélkülözi azokat a korlátokat, amiket veszélyhelyzet esetén az Alaptörvény határoz meg. (Pl. hogy a kormány rendelete egy idő után csak a parlament jóváhagyásával maradhat hatályban.)

    Meddig maradhat fenn az egészségügyi válsághelyzet?

    A válasz egyszerű: addig, amíg járványveszély van. Az, hogy járványveszély van-e, szakmai kérdés, amit a tisztifőorvos kísér figyelemmel. Ha úgy látja, hogy már nincs ilyen veszély, akkor ezt jelzi az egészségügyért felelős miniszternek, aki pedig javasolja a kormánynak az egészségügyi válsághelyzet visszavonását. Az ugyanakkor kérdéses, hogy ha a helyzet fokozódik, és a járványveszély helyébe konkrét járványhelyzet lép, a kormány ismét elrendelné-e a különleges jogrendet.

    A törvény azt is előírja, hogy a kormány egészségügyi válsághelyzetet elrendelő rendelete csak 6 hónapig maradhat hatályban (vagyis utána automatikusan megszűnik az egészségügyi válsághelyzet), de ugyanez a törvény arra is lehetőséget ad, hogy ha kell (ha még fennáll a járványveszély), a kormány ezt a 6 hónapot bármeddig meghosszabbítsa.

    Vagyis összességében az egészségügyi válsághelyzet alapkérdése a tisztifőorvos kezében van, mert ő mondja majd meg, hogy mikor nincs már járványveszély, de a válsághelyzet elrendeléséről a kormány hoz döntést. A tisztifőorvos azonban maga is a kormány által kinevezett személy, vagyis nem független intézmény. Ezután pedig kérdéses, hogy mennyben számíthatunk olyan javaslatokra, amelyek a kormány politikai céljaitól függetlenek, szigorúan csak tudományos bizonyítékokon alapulnak.

    Milyen korlátozásokat tehet meg a kormány továbbra is?

    A törvény szerint a kormány csak olyan korlátozásokat vagy tilalmakat vezethet be, amelyek a járvány megakadályozásával vagy leküzdésével kapcsolatosak, ám ez még így is elég széles körben teszi számára lehetővé az állampolgárok életébe való közvetlen beavatkozást.

    A kormány korlátozhatja vagy akár meg is tilthatja minden olyan intézmény működését, illetve minden olyan rendezvényt és tevékenységet, amely a járvány terjedését elősegítheti. Ilyen lehet például az iskolák, óvodák bezárásának elrendelése.

    Korlátozhatja vagy megtilthatja továbbá

    • az üzletek működését, nyitvatartását,
    • az országon belüli vagy Magyarország és más ország közötti utazást, szállítást, vagy a lakosok érintkezését,
    • az egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények, gyermekotthonok, könyvtárak és hasonló helyek látogatását,
    • adott terület elhagyását,
    • bizonyos élelmiszerek, termékek árusítását, fogyasztását, vásárlását,
    • az ivóvíz fogyasztását,
    • meghatározott állatok tartását.

    A kormány különleges szabályokat hozhat a gyógyszerekre és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan is, továbbra is fenntarthatja a kórházparancsnoki rendszert – sőt, ezt akár kiterjesztheti az idősotthonokra is.

    Továbbra is alkothat védelmi intézkedéseket a szociális távolságtartásra és védőeszköz viselésére vonatkozóan, meghatározhat külön idősávot a vásárlásra akár az időseknek, akár másoknak. Előírhat az iskolákra, egyetemekre vonatkozó szabályokat, korlátozhatja a közlekedést, a postaforgalmat. 

    Bónuszként pedig azt is lehetővé teszi a törvény, hogy akár „egyéb” rendelkezésekkel is éljen a kormány minden olyan kérdésben, amit a törvény nem sorol fel.

    Fontos viszont tudni, hogy a kormány általános kijárási korlátozást nem vezethet be – bár azt egyelőre nem tudjuk, hogy ez hogyan viszonyul majd a területek elhagyására vonatkozó előírásokhoz. 

    Van-e más szerveknek is különleges feladata, jogköre egészségügyi válsághelyzetben?

    Igen, továbbra is fennmarad az önkormányzatok lehetősége arra, hogy a helyi piac és vásár, illetve a piac vagy vásár területén működő üzletek nyitva tartását szabályozzák. Piacra, vásárba indulás előtt tehát érdemes tájékozódni az önkormányzat honlapján, hogy mik a helyi szabályok.

    Továbbra is működik az Operatív Törzs, amelynek néhány hatásköre – például az adatkezeléshez való speciális jogai – bármelyikünket érintheti. Ezekről a szabályokról folyamatosan frissülő tájékoztatóinkban adunk pontos tájékoztatást. 

    Karantén

    A jogszabályok megengedik, hogy beteg, vagy potenciálisan fertőzött személyeket el lehessen különíteni. A köznyelv szerint ez az elkülönítés a „karantén”, amire a jogszabályok többféle különböző elnevezés alatt adnak lehetőséget.

    Annak, hogy pontosan milyen járványügyi intézkedésről van szó, és ez mivel jár, mindig ki kell derülnie abból a határozatból, amelyben azt az adott járványügyi intézkedést az erre jogosult hatóság elrendeli. A koronavírus-járvány kapcsán a sokféle létező járványügyi intézkedés közül eddig leginkább hármat vehettünk számításba: a járványügyi elkülönítést, a járványügyi zárlatot és a járványügyi megfigyelést. A korábbi intézkedések most egy újjal bővültek: ez az ún. hatósági házi karantén. Az új eszköz megjelenésével az egyes karanténintézkedések egymáshoz való viszonya megváltozott, és egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy hogyan alakul majd az új gyakorlat. Ugyanakkor az új szabályozás indoklásából arra tudunk következtetni, hogy a frissen bevezetett hatósági házi karanténnal a jogalkotó csak nevet akart adni a koronavírus 2020 tavaszi hulláma alatt már kidolgozott járványügyi intézkedésnek. A szabályok várható alakulását erre tekintettel ismertetjük.

    Megtagadhatom, hogy karanténba tegyenek?

    Nem. A járványügyi intézkedéseknek mindenki köteles alávetni magát. Ha ellenállsz, akár erőszakkal is végrehajtják az intézkedést!

    Miről kell tájékoztatni engem a karanténnal kapcsolatban?

    A karanténban is teljes körű egészségügyi tájékoztatást kell adni. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni, hogy kérdezz, és olyan válaszokat kapj, amik érthetők. Az, hogy egyes jogaid a karanténban korlátozhatók, vagy hogy bizonyos beavatkozásoknak köteles vagy alávetni magad, nem jelenti azt, hogy ezekről nem kell tájékoztatni!

    Hatósági házi karantén

    Ki rendeli el a hatósági házi karantént?

    A járványügyi hatóság rendeli el, ami a gyakorlatban a járási (Budapesten a kerületi) hivatal népegészségügyi osztályát jelenti.  Ha bármilyen kérdés vagy probléma merül fel, ezzel a hatósággal kell kommunikálni – elérhetőségeik az elrendelésről szóló határozaton szerepelni fognak. 

    Mikor lehet hatósági házi karantént elrendelni?

    Hatósági házi karantént két esetben lehet elrendelni:

    1. Akkor, ha valaki meghatározott országokból utazik be Magyarországra. Ehhez lásd a Határátlépés, ki- és beutazás című alpontot!  
    2. Akkor, ha valakiről a tesztek alapján  is bebizonyosodott, hogy elkapta a koronavírust, de állapota nem indokolja a kórházi kezelést.

    Hatósági házi karanténba tettek – hol kell tartózkodnom?

    Akit hatósági házi karantén alá helyeztek, nem hagyhatja el a számára meghatározott lakást. Azt, hogy ez pontosan milyen cím lesz, minden esetben a járványügyi hatóság dönti el, járványügyi szempontok alapján – tehát a hatóság figyelembe veszi, hogy ha több lehetőség is van, akkor melyik biztosítja leginkább a biztonságos elkülönítést. Ez a lakás lehet az illető otthona a hozzá tartozó bekerített hellyel (udvarral, kerttel), de lehet akár más hely is, például nyaraló, ismerős háza, vagy bérelt lakás is. A lényeg, hogy házi karantén esetén biztosan nem kell kórházba, vagy karantén céljára központilag kijelölt másik helyre menni. 

    Mikortól kötelező a hatósági házi karantén?

    A döntésről határozatot kell hozni, de a hatósági házi karantént már attól a pillanattól kötelező betartani, hogy a döntést szóban közlik, tehát el kell indulni a meghatározott címre. Beutazás esetén a döntést a rendőr is közölheti (hiszen vele találkozik az, aki átlépi a határt), fertőzés vagy megbetegedés esetében pedig bármilyen erre kijelölt egészségügyi dolgozó is, akár telefonon vagy emailben is. Az írásbeli határozatot elég később is megküldeni.

    Mennyi ideig tart a hatósági házi karantén?

    Ha valaki meghatározott külföldi országokból utazik be Magyarországra, a hatósági házi karanténba kerül, ami az eddigi gyakorlat alapján valószínűleg 14 napig tart majd (tájékoztatónk folyamatosan frissül). A beteg elkülönítése a gyógyulásig tart. 

    Mivel jár a hatósági házi karantén?

    A határozatban a szabályok részletesen is benne lesznek, de a lényeg az, hogy a hatósági házi karantén alatt a karantén alá vont személynek a lakást nem szabad elhagynia és nem szabad vendégeket fogadnia.

    A virtuális kapcsolattartás viszont nem korlátozható! Tehát telefonon, interneten bárkivel beszélhetsz és abba sem szólhat bele senki, hogy mit mondasz el – a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot nem lehet járványügyi okokra hivatkozva korlátozni!

    Lehetnek többen egy lakásban a hatósági házi karantén alatt?

    Előfordulhat, hogy a hatósági házi karantént csak olyan helyre lehet elrendelni, ahol egészséges embereket zárnak össze az érintettel. Lehetséges például, hogy a karantén alá helyezett személy otthonában élnek a családtagjai, akik egészségesek, és nem most utaztak be a felsorolt országokból Magyarországra. Ezzel együtt is elképzelhető, hogy az érintettet velük együtt helyezik majd el. A hatósági házi karanténnak nincs igazán alternatívája, hiszen minden egyes lehetséges fertőzött elkülönítésére nincs kapacitás. Ha pedig a lehetséges fertőzötteket egymással zárnák össze egy elkülönített helyen, az csak ahhoz vezetne, hogy jó eséllyel mindannyian megfertőződnének. Ha a hatóság így dönt, akkor valóban együtt kell élni a lehetséges beteggel, és ilyenkor fokozottan figyelni kell arra, hogy elkerüljük vele az érintkezést.

    Ha az érintett otthonában például idős, beteg ember él, aki a fertőzésnek fokozottan kitett csoportba tartozik, lehetőség van arra, hogy a hatósági házi  karantén helyett intézményi elhelyezést kérjünk.

    Hatósági házi karanténba helyezték azt, akivel együtt lakom. Rám is a karantén szabályai vonatkoznak?

    A karantén elrendeléséről a hatóság mindenki esetében külön-külön dönt (kivéve, ha egész épületeket, vagy akár településeket helyeznek karantén alá, de erről is külön döntés születik). Önmagában a közös háztartásban élő érintett karanténba helyezése miatt senki másra nem vonatkoznak a karantén szabályai. Ez azt jelenti, hogy a többiek, akik nincsenek karantén alatt, elhagyhatják az otthonukat. Ha pedig a velünk egy háztartásban élő személy fertőzöttsége beigazolódik, akkor mi is kontaktszemélynek számítunk, ezért a hatóság – külön, ránk nézve – el fogja rendelni a karantént.

    Nem szeretném megfertőzni a velem együtt élőket, kérhetem, hogy ne házi karanténba helyezzenek?

    Igen: a járványügyi hatóság minden esetben az egyedi körülmények mérlegelése alapján hoz döntést arról, hogy kit hol helyeznek karanténba. Ez azt jelenti, hogy kérni lehet, hogy vegyék figyelembe, hogy lehetséges fertőzöttként másokkal kellene együtt laknunk. A konkrét esettől függően kórházban vagy más, karantén céljára kialakított intézményben kell elhelyezni azt,

    • aki saját maga rizikócsoportba tartozik (pl. idős, vagy krónikus betegsége van); vagy
    • akinek ilyen személlyel kéne összezárva élnie; illetve 
    • aki kórházi kezelésre szorul, vagy másként nem tudná eltartani magát.

    Hogyan mentesülhetek a már elrendelt hatósági házi karantén alól?

    A hatósági házi karantén alól az mentesíthet, aki elrendelte. Ez a szerv a járási hivatal népegészségügyi osztálya, amely módosíthat a hatósági házi karantén szabályain (például engedélyezheti a lakás elhagyását egy meghatározott időpontban, vagy azt, hogy vendéget lehessen fogadni), de akár azt is kimondhatja, hogy a hatósági házi karantén a határozatban foglalt időpont előtt véget ér. Ennek feltétele, hogy különös méltánylást érdemlő esetről legyen szó, és a járványügyi védekezés a hatósági karantén alkalmazása nélkül is biztosítható legyen. Tehát a már elrendelt hatósági házi karantén alóli mentesüléshez az önmagában nem lesz elég, hogy sürgős elfoglaltságunk akad (például ügyeket kell intézni, vizsgázni, vagy temetésre kell menni), viszont ha emellett például teszttel is igazolható, hogy nincs szó fertőzöttségről (tehát nem kell karantén a járványügyi védekezéshez), akkor van esély arra, hogy a járványügyi hatóság kérelemre mentesítsen.

    Ha hatósági házi karanténban vagyok, akkor hogyan vásárolok?

    A karantént mindig egyedi határozattal rendelik el. Ilyenkor nemcsak az illető személy állapotát mérlegelik, hanem azt is, hogy az ellátása biztosított-e. Annak, akinek az esetében nem biztosított, hogy képes ellátni magát, a házi karantén sem rendelhető el, ekkor egy erre a célra kijelölt helyen kell kitölteni a karantént. 

    Hogyan ellenőrzik, hogy betartom-e a hatósági házi karantén szabályait?

    Ezt a rendőrség ellenőrzi, szúrópróbaszerűen. A rendőrség automatikusan megkapja a járványügyi hatóságtól a hatósági házi kartén elrendeléséről és az egyéb járványügyi intézkedésekről szóló határozatot, hogy ellenőrzési feladataikat el tudják látni, tehát az illetékes rendőrkapitányság mindig tudja, hogy az illetékességi területén kik vannak karanténban. Ha valaki a hatósági házi karantén idején elhagyja a lakást, akkor igazoltatás esetén ez ki fog derülni. 

    Arra is lehetőségünk van arra, hogy mobilapplikáció telepítésével váltsuk ki a rendőri ellenőrzést. A szoftver telepítését önként választhatjuk. Ebben az esetben a telepítéskor fényképet kell készítenünk, amelyet az alkalmazás összevet a különböző nyilvántartásokban tárolt fotóinkkal. A regisztráció után az érintett „köteles együttműködni, és a szoftverrel a rendőrség által előírt műveletet elvégezni.” Ez azt jelenti, hogy amikor a rendőrség értesítést küld, 15 percen belül szelfit kell készítenünk, amely alapján a telefonra telepített arcfelismerő program ellenőrzi a személyazonosságunkat. Az app ezen kívül folyamatosan továbbítja a rendőrségnek a helyadatainkat. A rendőrség csak akkor ellenőrizheti személyesen az applikációt telepítő érintettet, ha felmerül, hogy megszte a karantén szabályait, vagy ha nem használja az appot az utasítás szerinti, kellő időben. Fontos szabály, hogy este tíz és reggel hat között mindenki nyugodtan pihenhet, ekkor nem ébresztenek fel senkit azért, hogy fotót küldjön. 

    Karantén kifejezetten erre a célra kijelölt helyen

    A karanténra sor kerülhet kórházban, vagy egyéb, a lehetséges fertőzöttek fogadására alkalmas intézményben: ha az érintett egyedi körülményei és a vírus terjedésének megakadályozása miatt ez szükséges, akkor a karantént a hatóság döntésének megfelelően kórházban vagy egyéb intézményben kell végrehajtani. Ilyen esetekben biztosítani kell, hogy a karanténban lévők egymástól elkülönítve, külön helyiségben legyenek elhelyezve. A karantént abban az intézményben kell végrehajtani, amelyet a hatóság erre kijelöl a potenciális fertőzött egyéni helyzetét és az ellátórendszer kapacitásait mérlegelve.

    Ha nem otthon, akkor csak kórházban helyezhetnek el?

    A karantén nemcsak kórházban hajtható végre. Az elkülönítés megvalósításához szükséges feltételeket többféle módon, többféle épületben is biztosítani lehet, ezért a megfelelő átalakítások után kollégiumok, mobil konténerek, illetve más helyszínek is bevonhatók az ellátásba. A karantén elrendelésekor a hatóság járványügyi és hatékonysági szempontokat mérlegel, ezért a végrehajtásra nem feltétlenül a területileg egyébként illetékes kórházat jelöli ki, illetve a helyszín szempontjából a karantén alá vont lakcíme nem feltétlenül releváns. Mivel a hatóság döntése során köteles egyedi körülményeket is mérlegelni, kérni lehet, hogy pl. családtagokat együtt, vagy gyermeket a szüleihez közelebb eső intézményben helyezzenek el. Az elsődlegesek azonban a hatékonysági szempontok, ezért a hatóság ezeknek a kérelmeknek nem köteles helyt adni.

    Ki kerül kórházi karanténba?

    Azok a gyanús/kivizsgálás alatt álló esetek, akik

    • súlyos állapotban vannak, és/vagy
    • életkoruk és más betegségeik miatt kockázati csoportba tartoznak, valamint
    • otthonukban nem megoldható az elkülönítés.

    Akiknél eleve a kórházban állapítják meg a koronavírus-fertőzést, azokat mindenképpen a kórházban különítik el.

    Akiknél nem megoldható az otthoni elkülönítés, de az állapotuk nem indokol kórházi ellátást, az állam által erre a célra kijelölt más intézményekben is elkülöníthetők.

    Milyen ellátást biztosítanak a kórházban?

    A kórházban elrendelt járványügyi elkülönítés esetén az intézménynek biztosítania kell az élelmiszer-ellátást, „egészségügyi textíliát”, vagyis valamilyen pizsamához hasonló ruhaneműt.

    Mi történik, ha elhagyom a kijelölt helyszínt?

    Ha valaki kórházban, vagy a karanténra kijelölt egyéb helyen van karanténban, azzal szemben körözést is el lehet rendelni, hogy felkutassák és előállítsák. 

    Hogyan alakulnak a karantén szabályai szociális ellátó intézményekben?

    A szociális intézményeket nem helyezik teljes egészében, automatikusan karantén alá attól, ha egy fertőzöttet találnak. Ilyenkor az ellátószemélyzet vele kapcsolatba lépő tagjai kontaktszemélyeknek számítanak, akiket az otthonukban vagy kijelölt intézményben kell elkülöníteni. Azoknak az ellátottaknak az „otthoni” elkülönítését, akik érintkeztek a fertőzött személlyel, az intézményben kell megoldani, ha a hatóság máshogy nem dönt.

    Magánszféra védelme és korlátozása, adatvédelem

    Ki férhet hozzá a személyes adataimhoz járványügyi indokból?

    Egészségügyi intézmények és a járványügyi hatóság

    Járványügyi indokból a járványügyi igazgatást és egészségügyi ellátást végző szervek (a kórházak és a járványügyi hatóság) egymás között széles körben megoszthatják és felhasználhatják az érintettek személyes adatait, akár nemzetközi együttműködés keretében is. Erre a GDPR és a magyar törvények is lehetőséget adnak. Akik potenciálisan fertőzöttek lehetnek, kérésre kötelesek az egészségügyi adataikat, személyazonosító adataikat és az elérhetőségüket megadni a fertőző beteg kontaktjuk kezelőorvosnak, a helyi tisztiorvosnak és a járványügyi felügyelőnek, vagy másnak, akit az adatkezelésre törvény feljogosít. Ezeket az adatokat és elérhetőségeket a jogosult szervek bármilyen, azokat kezelő adatbázisból vagy intézménytől is elkérhetik. Ezek az adatkérésre jogosított szervek tehát beazonosíthatják a lehetséges fertőzötteket és a kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket, továbbá megismerhetik az egészségügyi adatbázisokban tárolt adataikat azzal a megkötéssel, hogy ezt csak a járványügyi szempontból indokolt mértékig tehetik meg.

    Rendőrség

    A karantén ellenőrzése, a járványügyi intézkedéssel érintettek felkutatása és előállítása érdekében a rendőrség személyes adatokat kérhet bármilyen adatkezelőtől, aki azt teljesíteni köteles. Az adatok közül csak azokat lehet nyilvántartásba venni, amelyek a járványügyi védekezés vagy a karantén ellenőrzése céljából szükségesek, és a járványügyi intézkedés végével törölni kell őket.

    Ha hatósági házi karanténba helyeztek, lehetőségünk van arra, hogy mobilapplikáció telepítésével váltsuk ki a rendőri ellenőrzést. A rendőrség jogosult a szoftveren át érkező adatok kezelésére.

    A szoftver telepítését önként választhatjuk. Ebben az esetben a telepítéskor fényképet kell készítenünk, amelyet az alkalmazás összevet a különböző nyilvántartásokban tárolt fotóinkkal. A regisztráció után az érintett köteles együttműködni a rendőrséggel. Ez azt jelenti, hogy amikor a rendőrség értesítést küld, 15 percen belül szelfit kell készítenünk, amely alapján a telefonra telepített arcfelismerő program ellenőrzi a személyazonosságunkat. Az app ezen kívül folyamatosan továbbítja a rendőrségnek a helyadatainkat. A rendőrség csak akkor ellenőrizheti személyesen az applikációt telepítő érintettet, ha felmerül, hogy megszte a karantén szabályait, vagy ha nem használja az appot az utasítás szerinti, kellő időben.

    Kinek vagyok köteles megadni a saját, és a kontaktjaim személyes adatait?

    Az egészségügyi adatkezelési törvény szerint a következő személyeknek, szerveknek kell megadnunk a személyes adatainkat, elérhetőségeinket:

    • a fertőző beteg kontaktunk kezelőorvosának;
    • a járványügyi hatóság tisztiorvosának;
    • a közegészségügyi-járványügyi felügyelőnek;
    • a járványügyi célból adatkezelésre feljogosított egyéb szervnek vagy személynek (ilyen lehet pl. a rendőrség);
    • a nemzetközi járványügyi együttműködésben részt vevő hazai szervek alkalmazottjának (ez elsősorban az NNK).

    Beszélhetek az állapotomról? Posztolhatok képeket közösségi médiában, miközben karantén alatt vagyok?

    Természetesen igen. A karantén semmilyen körülmények között nem terjedhet ki a szólásszabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására! Tehát nemcsak a karanténról magáról tudósíthatsz, hanem azt is elmondhatod, hogy milyen az élet odabent, vagy hogy éppenséggel jó ötletnek tartod-e a zárlatot.

    Egy dologra viszont nagyon figyelj: az egészségügyi állapotra vonatkozó információk különleges személyes adatnak minősülnek. Ha más is szerepel a képen, videón, hangfelvételen, amit megosztasz, ezt csak akkor teheted meg, ha hozzájárult! Különösen így van ez akkor, ha a megosztott információkból az illető egészségi állapota is kiderül. 

    Kiadhatják a nevemet vagy bármilyen személyes adatomat a sajtónak, ha megfertőződtem vagy karanténba kerültem?

    Nem. A fertőzés ténye különleges személyes adat, ez semmilyen körülmények között nem hozható nyilvánosságra, hacsak nem járulsz hozzá kifejezetten.

    A sajtóra vonatkozó további tudnivalók az Újságíróknak menüpontban találhatók.

    Mikor lehet valakiről nyilvánosságra hozni, hogy fertőzött? Kinek adhat át az egészségügyi személyzet információt?

    Az adatkezelés az egészségügyi törvény, az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény , a GDPR, az információs önrendelkezésről szóló törvény és a polgári törvénykönyv szabályai szerint lehetséges. A jogszabályokhoz a következő kérdésben találsz linket.

    Az egészségügyi dolgozók kötelesek a titoktartásra, és csak az egészségügyi törvényben és az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvényben erre feljogosítottakkal közölhetnek egészségügyi állapotra vonatkozó adatot.

    Járványügyi indokból a járványügyi igazgatást és egészségügyi ellátást végző szervek (a kórházak és a járványügyi hatóság) egymás között széles körben megoszthatják és felhasználhatják az érintettek személyes adatait, akár nemzetközi együttműködés keretében is. Erre a GDPR és a magyar törvények is lehetőséget adnak. Akik potenciálisan fertőzöttek lehetnek, kérésre kötelesek az egészségügyi adataikat, személyazonosító adataikat és az elérhetőségüket megadni a kezelőorvosnak, a helyi tisztiorvosnak és a járványügyi felügyelőnek, vagy másnak, akit az adatkezelésre törvény feljogosít. Ezeket az adatokat és elérhetőségeket a jogosult szervek bármilyen, azokat kezelő adatbázisból vagy intézménytől is elkérhetik. Ezek az adatkérésre jogosított szervek tehát beazonosíthatják a lehetséges fertőzötteket és a kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket, továbbá megismerhetik az egészségügyi adatbázisokban tárolt adataikat azzal a megkötéssel, hogy ezt csak a járványügyi szempontból indokolt mértékig tehetik meg.

    Milyen jogszabályok vonatkoznak az adatkezelésre?

    A sajtóra vonatkozó további tudnivalók az Újságíróknak menüpontban találhatók.

    Büntetőjogi felelősség

    Mikor van büntetőjogi felelősségem, ha lehetséges vagy bizonyított vírushordozó vagyok?

    A legfontosabb, hogy az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés (ezekről részletesen írtunk ITT) szabályait be kell tartani. Aki ezeket a szabályokat megszegi, bűncselekményt követ el.

    1. Testi sértés esetén akkor is nehéz kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a sértett kitől kapta el a betegséget, ha a környezetében csak egy vírusfertőzöttről lehet tudni, mert még ebben az esetben is csak valószínűségről, de nem okozatosságról beszélhetünk, ami a büntethetőség feltétele.
    2. Elképzelhető, hogy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést kövessen el az, aki tudva, hogy koronavírus-fertőzött, felveszi a munkát. Ez azonban csak olyan munkakörökre vonatkozik, ahol a foglalkozás jellegéből fakadóan világos követelmények vonatkoznak a munkahelyi fertőzésvédelemre.

    Felelősségre vonható-e az, aki összezár engem olyannal, aki fertőzött, vagy szándékosan fertőz meg?

    Szinte biztosan nem, ez csak extrém esetben fordulhat elő.

    1. A koronavírus-gyanús személyeket és a betegek járványügyi elkülönítését kórházban kell végrehajtani. Ha a kórházban a kapacitáshiány miatt egy szobába kerülnek fertőzöttek és nem fertőzött, de fertőzésgyanús személyek, az nem valósítja meg a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményét, mivel ezt az intézkedést jogszabály teszi lehetővé. Ráadásul a bizonyítást ellehetetlenítené, hogy ilyen elkülönítést csak olyanokkal szemben lehet elrendelni, akiknél eleve fennállt a fertőzés gyanúja, így nem lenne bizonyítható, hogy csak az elkülönítés során betegedtek meg. Az elkülönített egyébként köteles együttműködni az egészségügyi dolgozókkal, különben ő maga követheti el a Btk. szerinti „járványügyi szabályszegés” bűncselekményt.
    2. A szándékos megfertőzés esetében elméletileg felmerül a büntetőjogi felelősség, de járvány alatt szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a beteg mely konkrét személytől kapta el a betegséget. Az okozati összefüggés hiányában nem lehet senkit büntetőjogi felelősségre vonni.
    3. Az tehát, hogy valakit büntetőjogi felelősségre vonjanak egy fertőzés miatt, két esetben lehetséges: (1) egészségügyi dolgozó jogszerűtlenül kényszerítse fertőzöttek közé, vagy (2) teljes biztonsággal bizonyítható legyen, hogy a betegséget a sértett máshogy nem kaphatta el, csak az elkövető miatt. Ez utóbbi esetben a konkrét ügy minden körülménye alapján dönthető el, hogy büntethető-e, aki továbbadta a fertőzést.

    A kijárási korlátozások megsértése szabálysértés, a járványügyi intézkedések - így a karantén - szabályainak megszegése bűncselekmény. Erről bővebben a Kijárási korlátozás és a Karantén menüpontokban olvashatsz.

    Szülőknek, családoknak

    Ide kattintva választ kaphatsz többek között arra, hogy ha egy gyermek kerül karanténba, mehet-e vele a szülő, milyen szabályok vonatkoznak a kapcsolattartásra és milyen feltételekkel látogathatod rokonaidat.

    Nyári gyermekfelügyelet bölcsődében, óvodában, iskolában, nyári táborok

    Ide kattintva választ kaphatsz az erre vonatkozó kérdéseidre.

    Munkavállalóknak és munkaadóknak

    Ide kattintva megtudhatod például, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni, áthelyezhetnek-e másik munkakörbe, elküldhetnek-e fizetés nélküli szabadságra, mi van, ha a gyerek nem tud iskolába menni és meg lehet-e tagadni a munkavégzést, ha félsz a fertőzéstől.

    Közfoglalkoztatottaknak

    Ide kattintva olvashatod a tudnivalókat.

    Társasházi szabályok

    Ide kattintva elolvashatod, mi a helyzet a házibulikkal, kell-e szólni a közös képviselőnek a külföldi bérlőkről és lehet-e korlátozni a közös kert használatát.

    Határátlépés, ki- és beutazás

    Ide kattintva olvashatsz többek közt a Magyarországra való belépés szabályairól és a külföldre utazással kapcsolatos tudnivalókról.

    Egészségügyi dolgozóknak

    Ide kattintva részletes tájékoztatót olvashatsz olyan témákban, mint az orvosok, egészségügyi dolgozók, orvostanhallgatók kirendelése, a védőfelszerelés biztosítása vagy a kiutazási tilalom.

    Szociális területen dolgozóknak

    Ide kattintva megtudhatod egyebek mellett, hogy kötelezhetők-e arra az óvónők, hogy időseket gondozzanak, az idősotthonban dolgozó ápolók pedig arra, hogy beköltözzenek az otthonba.

    Újságíróknak

    Ide kattintva elolvashatod, hogyan dolgozhatnak az újságírók a kijárási korlátozás alatt, nyilvánosságra lehet-e hozni a koronavírussal diagnosztizált személyek kilétét, kötelezhetik-e a sajtót konkrét anyagok közlésére.

    Nevelőszülőnél vagy gyerekotthonban élő gyerekek és családjaik számára

    Ide kattintva kaphatsz választ arra, hogy a járvány idején hogyan lehet együttműködni a családgondozóval, kiemelhetik-e a gyereket, milyen szabályok vonatkoznak a kapcsolattartásra, mit jelent a látogatási tilalom, és még több más kérdésre.

    Fogyatékossággal élő emberek, szociális bentlakásos intézmények

    Ide kattintva olvashatsz a látogatás, kijárás szabályairól és egyéb témákról.

    Ártalomcsökkentő szolgáltatásban és elterelésen résztvevőknek

    Ide kattintva megtudhatod, hogyan veheted igénybe az ellátást a járvány idején, és mit tehetsz, ha az intézmény zárva tartása miatt nem tudsz részt venni az elterelésen.

    Polgármesterek jogai

    Ide kattintva arról olvashatsz, hogy a településvezetők vezethetnek-e be külön kijárási korlátozásokat.

    Szabálysértési eljárások

    Ide kattintva arról olvashatsz, hogy a milyen változásokat hozott a koronavírus a szabálysértési eljárásokkal kapcsolatban.

    Bűncselekmények áldozatainak: eljárási tudnivalók a veszélyhelyzet idejére

    Ide kattintva érheted el ezt az oldalt.

    Sajtómegjelenéseink a koronavírussal kapcsolatban

    Megosztás