Koronavírus - Betegszabadság, táppénz a koronavírus alatt

A következőkben összefoglaljuk, hogy kinek és hogyan jár táppénz, illetve ki és hogyan mehet betegszabadságra azok közül, akiknek pozitív lett a koronavírus-tesztjük, akik kontaktszemélyek, vagy más, fokozottan érintett csoportba tartoznak – mint például az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok.

Általános szabályok

Általában elmondható, hogy betegség esetén a munkáltatónak betegszabadságot kell kiadnia, ami évente maximum 15 nap lehet. A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár (a távolléti díj az az összeg, amit pl. szabadság idején kapunk). Ha valaki ennél hosszabb ideig beteg (vagy az adott évben elfogyott a 15 nap betegszabadsága), táppénzre írják ki.

Ha valaki megbetegedés miatt vagy kontaktszemélyként karanténba kerül, akkor viszont nem kell betegszabadságra mennie, ilyenkor az első naptól kezdve jár a táppénz. Ugyanez a helyzet akkor, ha megállapítják, hogy valaki munkavégzéssel összefüggően fertőzödött meg. (Ezt szakszóval foglalkozási megbetegedésnek hívják, lásd bővebben lejjebb.) Ha tehát valaki elkapja a koronavírust, de még nem helyezték karanténba, betegszabadságot kell kivennie, amíg karanténba nem helyezik.

A keresőképtelenség
A betegszabadság és a táppénz kiírásának feltételeit pontosan meghatározza a jogszabály. Azokat az eseteket, amikor betegszabadság, illetve táppénz járhat, összefoglalóan keresőképtelenségnek nevezik. Ahhoz tehát, hogy betegszabadságra vagy táppénzre írhassanak ki, az szükséges, hogy orvos állapítsa meg, hogy keresőképtelenek vagyunk.A vonatkozó jogszabályok különböző élethelyzeteket sorolnak fel, ami alapján keresőképtelennek nyilváníthatnak valakit, eszerint keresőképtelen az,

  1. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
  2. aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
  3. az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
  4. a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
  5. a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
  6. aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
  7. akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
  8. a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,
    1. aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
    2. a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

Alapesetben tehát miután a 15 nap betegszabadságunk elfogyott, táppénzre tudunk menni, ha a fenti keresőképtelenségi okok egyike fennáll. A táppénz összege a jövedelmünktől függ, vagyis a táppénz összegét az annak alapjául szolgáló jövedelem százalékában állapítják meg. A táppénz napi felső határa 2020-ban 10.733 Ft, vagyis egy napra ennél többet senki sem kaphat.

  • 60%-os táppénz jár annak, akinek legalább két év biztosítási ideje van (vagyis a gyakorlatban legalább ennyi ideig volt bejelentett munkaviszonya)
  • 50%-os táppénz jár annak, akinek a két éves biztosítási ideje nincs meg, vagy annak, akit kórházban ápolnak.

A táppénz után csak 15% személyi jövedelemadót kell fizetni.

Ahhoz, hogy a táppénz járjon, igazolni kell a keresőképtelenségünket. A keresőképtelenség igazolását a háziorvos adja ki, maximum 5, kivételes esetben 30 napra visszamenőleg. Akit pedig kórházban ápolnak, annak kórházi igazolást ad ki a kezelőorvosa a gyógykezelés időtartamáról. Ezt az igazolást ezután a munkáltatónknak kell leadni, aki 5 napon belül köteles továbbítani a kormányhivatalhoz, ahol ezt követően bírálják el a táppénz iránti kérelmet.

Szabadság, betegszabadság vagy táppénz?

Ha valakinél megjelennek a tünetek, de még nem került karanténba, akkor betegszabadságot kell igénybe vennie. A tünetmentesen önkéntesen otthon maradók csak rendes szabadságot tudnak kivenni. Ha viszont a munkavállaló bármilyen okból karanténban van (kivéve külföldről érkezők, lásd lejjebb), függetlenül attól, hogy fertőzött vagy kontaktszemély, akkor keresőképtelennek minősül és 60%-os táppénzre jogosult a karantén első napjától. A keresőképtelenség ideje alatt a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, vagyis nem köteles munkahelyén vagy otthonról dolgozni.

Ha a keresőképtelenség járványügyi elkülönítés vagy járványügyi megfigyelés miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő népegészségügyi hatóság értesíti a kezelőorvost, aki ezután igazolja a keresőképtelenséget.

A karantén ideje alatt a táppénz és a munkajövedelem különbségét az állam a dolgozó részére – elvileg – megtéríti. Az erre vonatkozó gyakorlat azonban nem ismert. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem tudja megmondani, hogy a különbözet melyik szervtől és milyen eljárásban igényelhető, ezért ez a lehetőség praktikusan még nem elérhető. Ha ezzel kapcsolatos tapasztalatod van, írj nekünk a jogsegely@tasz.hu-ra!

Külföldről beutazók

A jogszabály szerint az, akire a határátlépéskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek és így táppénz sem jár neki. Ezért erre az időszakra a táppénz és a munkajövedelem különbségét nem téríti meg az állam. A hatósági házi karantén időszakára otthoni munkavégzés rendelhető el, vagy szabadságot kell kivenni.

Egészségügyi dolgozók, pedagógusok

Aki munkavégzése, foglalkozás gyakorlása során kapja el a koronavírust, pl. a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentősök stb. –, akkor az foglalkozási megbetegedésnek minősül és 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz).

Először csak az alap táppénz jár, ugyanúgy, mint bármilyen más megbetegedés esetén. A maradékhoz akkor lehet hozzájutni, ha a foglalkozási megbetegedést az illetékes hatóságok kivizsgálják és megállapítják. Ennek a menete a következő.

A foglalkozási megbetegedés gyanúját az észlelő orvos jelenti be a munkavédelmi hatóságnak (vagyis a munkáltató telephelye szerint illetékes járási hivatalnak), aki az erre vonatkozó vizsgálatokat elvégzi és jelentést készít. A jelentést ezután megküldik a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez (ez a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügy Főosztálya), ahol döntést hoznak arról, hogy a foglalkozási megbetegedést üzemi balesetként ismerik el. A foglalkozási megbetegedés elismerése után a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, ezután igényelhető a fent már ismertetett módon a baleseti táppénz, visszamenőleg legfeljebb hat hónapig tartó időszakra.

A kormány korábbi ígérete szerint a munkájukat ellátni nem tudó, szoros kontaktnak minősülő pedagógusok is 100%-os táppénzt kapnának, az erre vonatkozó szabályokat azonban nem hozták még meg.

Megosztás