Koronavírus - Betegszabadság, táppénz a koronavírus alatt

Ez a tájékoztató 2020. november 12-én frissült utoljára. Igyekszünk anyagainkkal a jogszabályi változásokat követni, ha pontatlanságot vagy hatálytalan részt találsz, jelezz nekünk a jogsegely@tasz.hu címen. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összes jogi tudnivalót a tasz.hu/koronavirus oldalon találod.

A következőkben összefoglaljuk, hogy kinek és hogyan jár táppénz, illetve ki és hogyan mehet betegszabadságra azok közül, akiknek pozitív lett a koronavírus-tesztjük, akik kontaktszemélyek, vagy más, fokozottan érintett csoportba tartoznak – mint például az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok.

Általában elmondható, hogy betegség esetén a munkáltatónak
betegszabadságot kell kiadnia, ami évente maximum 15 nap lehet. A
betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár (a távolléti díj az
az összeg, amit pl. szabadság idején kapunk). Ha valaki ennél hosszabb
ideig beteg (vagy az adott évben elfogyott a 15 nap betegszabadsága),
táppénzre írják ki.

Ha valaki megbetegedés miatt vagy kontaktszemélyként karanténba
kerül, akkor viszont nem kell betegszabadságra mennie, ilyenkor az első
naptól kezdve jár a táppénz. Ugyanez a helyzet akkor, ha megállapítják,
hogy valaki munkavégzéssel összefüggően fertőzödött meg. (Ezt szakszóval
foglalkozási megbetegedésnek hívják, lásd bővebben lejjebb.) Ha tehát
valaki elkapja a koronavírust, de még nem helyezték karanténba,
betegszabadságot kell kivennie, amíg karanténba nem helyezik.

A betegszabadság és a táppénz kiírásának feltételeit pontosan
meghatározza a jogszabály. Azokat az eseteket, amikor betegszabadság,
illetve táppénz járhat, összefoglalóan keresőképtelenségnek nevezik.
Ahhoz tehát, hogy betegszabadságra vagy táppénzre írhassanak ki, az
szükséges, hogy orvos állapítsa meg, hogy keresőképtelenek vagyunk.A
vonatkozó jogszabályok különböző élethelyzeteket sorolnak fel, ami
alapján keresőképtelennek nyilváníthatnak valakit, eszerint
keresőképtelen az,

1. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
2. aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
3. az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
4. a
   szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára
   abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a
   fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
5. a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
6. aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
7. akit
   közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem
   kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá
   aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén
   megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem
   foglalkoztatható;
8. a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,
   1. aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
   2. a
      12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi
      kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett
      tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

Alapesetben tehát miután a 15 nap betegszabadságunk elfogyott,
táppénzre tudunk menni, ha a fenti keresőképtelenségi okok egyike
fennáll. A táppénz összege a jövedelmünktől függ, vagyis a táppénz
összegét az annak alapjául szolgáló jövedelem százalékában állapítják
meg. A táppénz napi felső határa 2020-ban 10.733 Ft, vagyis egy napra
ennél többet senki sem kaphat.

• 60%-os táppénz jár annak, akinek legalább két év biztosítási
  ideje van (vagyis a gyakorlatban legalább ennyi ideig volt bejelentett
  munkaviszonya)
• 50%-os táppénz jár annak, akinek a két éves biztosítási ideje nincs meg, vagy annak, akit kórházban ápolnak.

A táppénz után csak 15% személyi jövedelemadót kell fizetni.

Ahhoz, hogy a táppénz járjon, igazolni kell a keresőképtelenségünket.
A keresőképtelenség igazolását a háziorvos adja ki, maximum 5,
kivételes esetben 30 napra visszamenőleg. Akit pedig kórházban ápolnak,
annak kórházi igazolást ad ki a kezelőorvosa a gyógykezelés
időtartamáról. Ezt az igazolást ezután a munkáltatónknak kell leadni,
aki 5 napon belül köteles továbbítani a kormányhivatalhoz, ahol ezt
követően bírálják el a táppénz iránti kérelmet.

Ha valakinél megjelennek a tünetek, de még nem került karanténba,
akkor betegszabadságot kell igénybe vennie. A tünetmentesen önkéntesen
otthon maradók csak rendes szabadságot tudnak kivenni. Ha viszont a
munkavállaló bármilyen okból karanténban van (kivéve külföldről érkezők, lásd lejjebb), függetlenül attól, hogy fertőzött vagy kontaktszemély,
akkor keresőképtelennek minősül és 60%-os táppénzre jogosult a karantén
első napjától. A keresőképtelenség ideje alatt a munkavállaló mentesül
rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, vagyis nem
köteles munkahelyén vagy otthonról dolgozni.

Ha a keresőképtelenség járványügyi elkülönítés vagy járványügyi
megfigyelés miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő népegészségügyi
hatóság értesíti a kezelőorvost, aki ezután igazolja a
keresőképtelenséget.

Az eddigi bizonytalan gyakorlat miatt az NNK
állásfoglalását kértük a különböző kódokhoz fűződő következményekről. Az
állásfoglalás (ide kattintva elérhető)
tisztázza, hogy 7-es kóddal az kerülhet táppénzre, akire a járványügyi
hatóság határozatban rendel el járványügyi intézkedést. (Ilyen
lehetséges akkor is, ha az illető nem beteg, hanem pusztán
kontaktszemély.) Ha tényleges megbetegedés történik a háziorvos rendeli
el a járványügyi elkülönítést (erről nem születik külön határozat,
általában egyszerűen az orvossal való egyeztetés eredménye lesz), akkor
8-as kódot kell alkalmazni, és ebből fakadóan a betegszabadság igénybe
vehető.

A karantén ideje alatt a táppénz és a munkajövedelem
különbségét az állam a dolgozó részére – elvileg – megtéríti. Az erre
vonatkozó gyakorlat azonban nem ismert. Az állásfoglalás szerint az
állammal szembeni megtérítés igény érvényesítésének lehetősége nem a
kódolástól, hanem az elrendelt járványügyi intézkedéstől függ. Az Emberi
Erőforrások Minisztériuma sem tudja megmondani, hogy a különbözet
melyik szervtől és milyen eljárásban igényelhető, ezért ez a lehetőség
praktikusan még nem elérhető. Ha ezzel kapcsolatos tapasztalatod van, írj nekünk a jogsegely@tasz.hu-ra!

Bár nagyon hasonló, de az állami kompenzáció és a 100%-os
táppénz nem azonos. Állami kompenzáció a táppénz kódtól függetlenül,
karantén esetén jár, a 100%-os táppénz viszont csak a foglalkozási
megbetegedések esetén igényelhető (részletesebben lásd lejjebb).

A jogszabály szerint az, akire a határátlépéskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek és így táppénz sem jár neki. Ezért erre az időszakra a táppénz és a munkajövedelem különbségét nem téríti meg az állam. A hatósági házi karantén időszakára otthoni munkavégzés rendelhető el, vagy szabadságot kell kivenni.

Aki munkavégzése, foglalkozás gyakorlása során kapja el a
koronavírust, pl. a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó
egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentősök stb. – vagy
pedagógusok, akkor az foglalkozási megbetegedésnek minősül és 100%-os
táppénz jár (baleseti táppénz).

Először csak az alap táppénz jár, ugyanúgy, mint bármilyen más
megbetegedés esetén. A maradékhoz akkor lehet hozzájutni, ha a
foglalkozási megbetegedést az illetékes hatóságok kivizsgálják és
megállapítják. Ennek a menete a következő.

A koronavírusra utaló tüneteket mutató személynek telefonon
kell értesítenie a háziorvost, aki megrendeli a tesztet. Ha a
laboratóriumi vizsgálat pozitív, a fertőzöttséget megállapítják. A
munkavállaló a pozitív eredményt követően a jelezheti az orvosnak, hogy a
vírust nagy valószínűséggel a munkavégzéssel összefüggésben kapta el.

Ezután az észlelő orvos jelenti be a foglalkozási
megbetegedés gyanúját a munkavédelmi hatóságnak,vagyis a munkáltató
telephelye szerint illetékes járási hivatalnak (C21 kóddal a
„Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott
egyéb betegségek” kategóriát megjelölve). Ha a foglalkozási megbetegedés
gyanúját az észlelő orvos nem jelenti be, a közvetlenül is fordulhatunk
a járási hivatalhoz. A munkaügyi hatóság az erre vonatkozó
vizsgálatokat elvégzi, jelentést készít, amit ezután megküld a
munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez (ez a Nemzeti
Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügy
Főosztálya), ahol döntést hoznak arról, hogy a foglalkozási
megbetegedést üzemi balesetként ismerik el.

A baleseti táppénz és a korábban folyósított táppénz különbözetének kifizetése mindezen eljárás után történik meg.

A pedagógusok koronavírushoz kapcsolódó táppénzével kapcsolatban az EMMI adott ki hivatalos iránymutatást,
ez azonban csak a fertőzöttekre vonatkozik. A kormány korábbi ígérete
szerint a munkájukat ellátni nem tudó, szoros kontaktnak minősülő
pedagógusok is 100%-os táppénzt kapnának, az erre vonatkozó szabályokat
azonban nem hozták még meg.