Tájékoztató életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokról

A kötelező védőoltásokat jogszabály sorolja fel, az NNK pedig minden évben módszertani levelet ad ki, amelyben összefoglalják a védőoltásokkal kapcsolatos tudnivalókat, előírásokat és állami feladatokat, és meghatározzák a kampányoltások időszakát. Ez a módszertani levél tartalmazza az oltások ellenjavallatait is. A jogszabály alapján a 2022-ben kötelező oltások és beadásuk időpontja itt érhető el.

A védőoltás ugyanolyan egészségügyi beavatkozás, mint bármely más ellátás – így az egészségügyi törvényben megfogalmazott betegjogok az oltás beadása során is érvényesek. A kötelező védőoltás beadásakor is mindenkit megillet a tájékoztatáshoz való jog (ezzel kapcsolatban lásd később). Az ellátáshoz való jog értelmében a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a kötelező védőoltást ingyenesen megkapja. A kapcsolattartáshoz való jog ebben az esetben azt jelenti, hogy a szülő jelen lehet az oltás beadásakor. A szülőnek joga van ahhoz is, hogy ha a gyermek egészségi állapota azt kívánja, akkor kérhesse az oltás beadásának elhalasztását, vagy a védőoltás alóli végleges mentesítést. A mentesítéssel kapcsolatos eljárás során a döntéssel kapcsolatban fellebbezési, jogorvoslati joga is van. Az állam kötelessége garantálni a biztonságos oltóanyagot. Ha valaki oltási szövődmény esetén súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítani köteles. Két betegjog ugyanakkor nem érvényesül a kötelező védőoltások esetében: az önrendelkezés és az ellátás visszautasításának jogával nem lehet élni, hiszen a védőoltást kötelezően be kell adni, vagyis az nem visszautasítható.

Az egészségügyi törvény előírja, hogy még akkor is személyre szabott tájékoztatást kell adni, ha olyan egészségügyi ellátásról van szó, amivel kapcsolatban nem dönthetünk, hogy kérjük-e vagy sem. Tehát attól még, hogy kötelező az oltás, a részletes tájékoztatás megilleti a szülőt. A BCG-oltást még a kórházban megkapja a kisbaba, tehát erről a tájékoztatást ott adják meg. A későbbi, életkorhoz kötött oltásokkal kapcsolatban a védőnő feladata, hogy az oltás előtt legalább 8 nappal írásban értesítse az oltandó gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét) az oltással kapcsolatban. Ezekre a kérdésekre kell választ kapnod írásban:

• hol és mikor adják be az oltást,
• milyen betegség ellen véd,
• mik lehetnek a mellékhatásai, szövődményei,
• mi történhet a gyerekeddel, ha elmulasztják az oltás beadatását.

Ezen túl az oltásról egyénesített, szóbeli tájékoztatás is megilleti a szülőt (törvényes képviselőt): az oltóorvosnak érthetően el kell magyaráznia az oltással kapcsolatos tudnivalókat és a felmerülő kérdéseket is meg kell válaszolnia. A tájékoztatásnak arra is ki kell térnie, hogy milyen mellékhatások, szövődmények fordulhatnak elő. Fontos, hogy a szülő tudja, hogy hová forduljon ilyen esetben, így a gyermek gyorsabban kaphasson megfelelő ellátást, ha szövődmény merül fel. A megfelelően részletes tájékoztatás a védőoltásokban való bizalom növeléséhez is elengedhetetlen.

Az iskolás korban esedékes, úgynevezett kampányoltásokkal kapcsolatban is írásbeli tájékoztatást kapnia a szülőnek az iskolai védőnőtől. A szülőn (törvényes képviselőn) kívül a gyereeket is megilleti a tájékoztatás. A hetedikes gyerekeknek adott, Hepatitis B védőoltás beadása előtt például a szülőket és az oltandó gyermeket is tájékoztatni kell az oltás indokáról, esetleges veszélyeiről, az elmaradásának kockázatairól. Az iskolai védőoltással kapcsolatos tájékoztatót a szülőnek és a gyermeknek is alá kell írnia és mindkettőnek lehetőséget kell adni – még az oltás előtt – a felmerülő kérdések tisztázására. Ezt általában egy iskolaorvosi fogadóóra keretében teszik lehetővé.

A védőnő feladata gondoskodni arról, hogy mindenki megkapja a számára éppen aktuális védőoltást. A védőnő vezeti a nyilvántartást az illetékességi területén az oltandó gyerekekről, és arról, hogy mindenki megkapta-e az oltást. A védőnők feladata az is, hogy írásbeli tájékoztatót adjanak át a gyerek törvényes képviselőjének az oltásról. Ha az oltást nem tudják beadni, a védőnő feladata a jogi lépések megtétele. Erről ld. részletesen később.

A védőoltásokat követő nemkívánatos eseményeket három csoportba szokták sorolni:

• enyhe oltási reakciók: gyakran előforduló, oltást követő, kisebb kóros jelenségek, pl. bőrpír, hőemelkedés;
• súlyos oltási reakciók (oltási szövődmények): a védőoltásoknak nem szükségszerű és rendszeres velejárói, az oltás következtében fellépő súlyos kóros jelenségek, pl izomgörcs, anafilaxiás sokk. Amennyiben oltási szövődmény, súlyos reakció lép fel, érdemes rögtön visszamenni az orvoshoz. Azt is célszerű kérni, hogy a tüneteket írásban rögzítsék. Az oltási szövődményt az orvosnak kötelessége jelenteni, de az érintett, vagy hozzátartozója is jelentheti. Két helyre kell eljuttatni a jelentést: a járási (kerületi) hivatal népegészségügyi osztályára, és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz.
• oltási balesetek: az oltóanyag nem megfelelő minősége, tévedés vagy a helytelen oltási technika miatt keletkező egészségkárosodás.

Az oltással kapcsolatos nemkívánatos események éves jelentése az Oltást Követő Nemkívánatos Események (OKNE) felügyelete oldalán található.

Az oltóorvos feladata, hogy a gyermek aktuális egészségi állapotát figyelembe véve eldöntse, hogy az oltás beadható-e. Ha beteg a gyerekünk, mindenképp hívjuk fel erre az orvos figyelmét, és kérdezzünk rá, hogy a betegsége nem akadálya-e az oltás beadásának! Ha a gyermek épp beteg, és a betegségét károsan befolyásolná a védőoltás beadása, de várható, hogy ez az állapot hamarosan megszűnik, a kezelőorvos dönthet úgy, hogy a védőoltást egy későbbi időpontban adja be. Ezt nevezzük a védőoltás halasztásának.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott módszertani levél meghatározza, hogy mely esetekben kell az oltást elhalasztani.

A szülőnek (törvényes képviselőnek) kötelessége a gyermekkel az oltásra kijelölt időpontban megjelennie a kijelölt helyen. Ha erre nem kerül sor, akkor a védőnő még kétszer értesíti írásban az érintett gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét). Az értesítésnek tartalmaznia kell a következőket:

• oltás esedékessége és jelentősége;
• a beoltás helyszíne és időpontja;
• a várható általános reakciók; és
• a védőoltás elmulasztásának jogi következményei.

Ha beteg a gyerek, akkor is el kell menni, vagy jelezni és kérni az orvost, hogy a betegségre való tekintettel ne most adja be az oltást, hanem határozzon meg egy későbbi időpontot. Ez a védőoltás elhalasztása. Lásd bővebben a halasztásról szóló részben.

Ha a szülő a gyerekével bármilyen más okból nem tud elmenni az oltásra, köteles ezt haladéktanul bejelenteni. Ilyenkor új időpontot kap. Ha háromszor nem megy el az időpontra, akkor már írásbeli felszólítást kap. Ha az írásbeli felszólítás is eredménytelen, akkor a járási (Budapesten a kerületi) népegészségügyi hatóság határozattal rendeli el a védőoltás beadását. Ha még ennek ellenére sem történik meg a védőoltás beadatása, akkor a népegészségügyi hatóság általában úgy ítéli meg, hogy a szülő a gyermekét veszélyezteti a védőoltás elhagyásával, ezért értesíteni fogja a gyermekvédelmet. A lehetséges következményekről lásd lejjebb.

A halasztás azt jelenti, hogy a védőoltást később kell megkapni. A halasztásról a kezelőorvos dönt. Az orvos akkor dönt az oltás elhalasztásáról, ha a gyermeknek olyan betegsége van, amelyet károsan befolyásolna a védőoltás beadása, de várható, hogy ez az állapot hamarosan meg fog szűnni. Ezek az okok meglehetősen gyakoriak, például lázas megbetegedés, vírusfertőzés, stb. Az indok megszűnte után haladéktalanul pótolni kell az oltást. Amennyiben a betegség előreláthatóan olyan sokáig tart, hogy a gyermek tartósan nem oltható, akkor mentesítést kell kérvényezni.

A mentesítés azt jelenti, hogy a védőoltást egyáltalán nem kell megkapni. Vagyis végleges mentesülést jelent a védőoltásra vonatkozó kötelezettség alól. A mentesítést a gyerek kezelőorvosa, illetve a szülője (törvényes képviselője) kezdeményezheti. Erre akkor van lehetőség, ha a gyereknek olyan krónikus betegsége van, amelyet károsan befolyásolna a védőoltás beadása, és a körülményekben nem várható változás, mert a betegségből nem lehet meggyógyulni. Abban az esetben is mentesítést kell kérni, ha olyan hosszan tartó betegsége van a gyereknek, amely tartósan nem teszi lehetővé az oltás beadását. Az orvosi indokokat egy jogi eljárásban mérlegelik és ez engedélyezik, vagy utasítják el a mentesítést. Erről lásd a következő kérdést.

A mentesítést a gyermek kezelőorvosa, illetve szülője (törvényes képviselője) kezdeményezheti. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes járási (Budapesten: kerületi) hivatal népegészségügyi osztályához kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a gyermek háziorvosa vagy kezelőorvosa által készített szakvéleményt, amely kifejti, hogy milyen egészségügyi indok miatt javasolja a mentesítést. Tehát csak támogató orvosi vélemény birtokában érdemes próbálkozni, mert ha a háziorvos vagy a kezelőorvos szerint nincs orvosi ok a mentesítésre, akkor a kérelmünket biztosan el fogja utasítani a hatóság. A már említett módszertani levél tartalmazza azokat az indokokat, amelyek alapján dönt a hatóság. Akkor adják meg a mentesítést, ha a gyereknek olyan meglévő betegsége van, amelyet egyértelműen károsan befolyásolna, ha megkapná a védőoltást és nem várható, hogy ez a betegség elmúlik, vagy javul a gyermek állapota. Jelenleg nehéz elérni a mentesítést, mert a lehetséges ellenjavallatok köre a módszertani levél szerint meglehetősen szűk, vagyis kevés olyan eset van, amikor megengedik. Sőt a módszertani levél még azokat a betegséget is név szerint felsorolja, amelyeket nem tekint elegendőnek ahhoz, hogy a mentesítést megadják.

Fontos tudni, hogy a mentesítés mindig csak egy adott védőoltásfajtára vonatkozik. Olyan tehát nem képzelhető el, hogy valakit az összes létező, kötelező védőoltás alól egyszerre felmentsenek.

Amennyiben megindítanak egy eljárást, mielőtt a mentesítési eljárás lezárult volna, akkor a felszólításban szereplő fellebbezési határidőn belül (általában 15 napon belül) feltétlenül fellebbezni kell, melyben felhívjuk a hatóság figyelmét arra, hogy a gyermek olthatóságával kapcsolatban mentesítési eljárás van folyamatban és az Eütv. 58. § (4) bekezdése alapján ennek jogerős lezárultáig írásbeli felszólításnak, illetve az adott védőoltás elrendelésének nincs helye.

Aki nem oltatja be a gyerekét, és nem kezdeményez halasztást vagy mentesítést (vagy ha ezeket elutasították), több következményre is számíthat.

• Népegészségügyi bírság: A népegészségügyi hatóság 10 000-től 500 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki az előírt a védőoltás beadatásának elmulasztása miatt. Ez akár ismételten is kiszabható, mindaddig, amíg a jogsértés fennáll, vagyis a védőoltás beadatásáig.
• Szabálysértési bírság: Aki elmulasztja a gyermekét beoltatni, azzal szemben a fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása nevű szabálysértés miatt szabálysértési bírság is kiszabható.
• Gyermekvédelmi eljárás: A fenti kényszerítő eszközökkel párhuzamosan a kötelező oltás elmaradása miatt sokszor a gyermekvédelmi jelzőrendszer is beindul. Első lépésben a védőnő jelzi a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatnak, illetve a gyámhatóságnak az oltás elmaradását. Ezt a hatóság általában a gyermek veszélyeztetésének minősíti és védelembe vételi eljárást indít. Ha a hatóság elrendeli a védelembe vételt, akkor a gyermeket még nem emelik ki a családból, de a szülőknek egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően a kirendelt családsegítővel és esetmenedzserrel kell együttműködniük. Az együttműködést egy év múlva felülvizsgálják és ez alapján szüntetik meg, vagy hosszabbítják meg a védelembe vételt. A kötelező védőoltás elmaradása esetén viszont általában nem várják meg az egy év leteltét. Hamarabb is dönthetnek úgy, hogy a szülők nem működnek együtt, ami már súlyos veszélyeztetésnek minősül, és így a gyermeket akár nevelésbe is vehetik, azaz kiemelhetik a családból. Ha ez megtörténik, akkor a szülő már nem tudja megakadályozni, hogy az oltást beadják.

Fontos hangsúlyozni, hogy a népegészségügyi és a szabálysértési bírság két külön szankciótípus, így párhuzamos alkalmazásuk sem kizárt, és ezek mellett megindulhat a gyermekvédelmi eljárás is.

Nem igaz! A Kúria elvi döntése alapján a szülők bűnössége nem állapítható meg kiskorú veszélyeztetése bűntettében, ha gyermekük életkorhoz kötött védőoltásainak beadatását megtagadják, ha ezzel a kiskorú testi fejlődését ténylegesen (közvetlenül) nem veszélyeztetik. Közvetlen veszélyeztetés pedig csak akkor állapítható meg, ha pl. éppen járvány van, és a gyermek az ellen az adott betegség ellen nincs beoltva.

A gyerekközösségbe, oktatási intézménybe járó gyerekek orvosi, védőnői ellátását végzők ellenőrzik a életkorhoz kötött kötelező védőoltások meglétét, tehát a közösségbe járó gyermekről előbb-utóbb kiderül, hogy hiányoznak-e oltásai. Ha hiányoznak, a gyerek hetedik életévének betöltése előtt a leghamarabb be kell ezeket adni, ennek elmulasztása esetén pedig ugyanolyan szankciókra lehet számítani, mint amikről korábban már írtunk. Ha a gyerek elmúlt hétéves és még mindig nincs beoltva, akkor a hatóság határozattal kötelezi a szülőt az elmaradt védőoltás(ok) pótlására, kivéve azokat a védőoltásokat, amelyeket az életkori sajátosságok miatt már nem szükséges megkapnia. Az oltások pótlásának szabályairól és sorrendjéről itt tájékozódhatsz.

Nem! A gyámhatóság mindaddig nem indíthat – a védőoltás elmaradására hivatkozva – gyermekvédelmi eljárást, így nem is állapíthatja meg a gyermek veszélyeztetését, amíg a mentesítési eljárás le nem zárult. Ugyanez vonatkozik a hatósági intézkedésekre is, tehát például az ideiglenes hatályú elhelyezésre. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy mentesítési eljárást kezdeményezzen, és mindaddig, amíg ebben döntés nem születik, nem állapítható meg, hogy az oltás hiánya jogellenes lenne. Vagyis az oltás be nem adatása csak akkor lesz jogellenes, és akkor jelentheti a gyermek veszélyeztetését, ha a mentesítési eljárásban kimondják, hogy a gyermeket be kell oltani, mert az oltásnak nincs egészségügyi kockázata. Ez pedig egészen addig nem dől el hivatalosan, amíg a népegészségügyi hatóság (vagy a határozatát felülvizsgálaó bíróság) el nem bírálta a mentesítési kérelmet.

Ha a kérelemnek nem adnak helyt, akkor a gyermeket be kell oltatni. Ha a szülő a továbbiakban is megtagadja az oltás beadatását, azzal már megvalósítja a veszélyeztetést. Ha viszont az derül ki, hogy a mentesítési kérelem jogos, és tényleg fennáll a gyermeknél olyan ok, ami miatt nem szabad beoltani, akkor a gyermekvédelemnek ezt természetesen el kell fogadnia.

Ha a gyermekvédelem eljárást indított, védelembe vétel vagy nevelésbe vétel van folyamatban gyermekünk ügyében, akkor, amikor még a mentesítési eljárás is tart, akkor a gyermekvédelmi eljárásban hivatkozhatunk arra, hogy a mentesítési eljárás még nem zárult le, és annak lezárultáig a védelembe vagy nevelésbe vétel nem jogszerű. Ha valamilyen jogkorlátozó döntést hoznának azért, mert a gyerek nincs beoltva – például védelembe veszik vagy ideiglenes hatállyal elhelyezik – azalatt, amíg a mentesítési eljárás tart, a döntést erre hivatkozva megfellebbezhetjük, megtámadhatjuk bíróságon.