Szülő nők jogai - koronavírus idején

A szülő nők jogait érintő tájékoztató a Másállapotot a Szülészetben! Mozgalom és a TASZ együttműködésével készült.

Az egészségügyi ellátás a veszélyhelyzet ideje alatt az ún. “egészségügyi válsághelyzeti ellátás” szabályai szerint zajlik. Ez jelent néhány fontos eltérést az egészségügy normál működésétől. Nem jelenti azonban azt, hogy a szülő nő mellett ne lehessen kísérő, hogy automatikus lenne a császármetszés, és azt sem, hogy anyát és babát elválaszthatják egymástól a kórházban. Tájékoztatónkba a jogi előírások mellett a szakmai irányelveket, ellátásrendeket és a tisztifőorvos hivatalos kijelentéseit is belefoglaltuk.

Velem lehet-e a párom, dúlám vagy másvalaki a szülés ideje alatt?

Igen. Jelenleg ugyanis csak látogatási tilalom áll fenn, a szülő nő kísérése azonban nem “látogatás”.  Ezt az országos tisztifőorvos is egyértelművé tette, amikor az összes kórházat KÖTELEZTE, hogy tegyék lehetővé, hogy a SZÜLŐ NŐ ÁLTAL MEGJELÖLT SZEMÉLY A VAJÚDÁS ÉS A SZÜLÉS TELJES HOSSZA alatt a nővel lehessen.

A koronavírus járvány alatt érvényes szülészeti-nőgyógyászati ellátásrend (az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészeti-Nőgyógyászati és Asszisztált Reprodukciós Tagozatának ajánlása a COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatban) is kimondja, hogy a szülés idején jelen lehet a szülő nő kísérője.

Sokszor előfordul, hogy a kórház egyszerűen a koronavírusra hivatkozással ki akarja zárni a kísérőt a szülésből. Fontos tudni, hogy önmagában a járványügyi helyzet nem indok arra, hogy ne engedjék be a kísérőt a szülő nő mellé a vajúdás és a szülés idejére. A kísérőt csak akkor lehet kizárni, ha a kórház igazolni tudja, hogy a kísérő jelenléte a konkrét esetben zavarja a betegellátást vagy sérti más betegek jogait. Az ombudsman tájékoztatása szerint a kísérő kizárásának tudományos alapon kell nyugodnia: fel kell mérni, hogy adott kórházban mekkora ténylegesen a fertőzésveszély, és ehhez igazítani a szülő nő kísérésének korlátozását. A legtöbb esetben azonban a szülészeten nem áll fenn olyan mértékű fertőzésveszély, hogy indokolt lenne a kísérő kizárása.

Velem lehet-e a párom, dúlám vagy másvalaki, ha császármetszéssel hozom világra a babám?

Az EMMI 2/2020. számú október  12-i egyedi utasítása értelmében a császármetszés időtartama alatt a műtő légterében kísérő nem tartózkodhat. A tisztifőorvos állásfoglalása alapján azonban  a császármetszés műtőn kívüli szakaszában, a szülés ideje alatti jelen lehet kísérő.

Az EMMI utasítás csak a műtő légterében való tartózkodásra vonatkozóan fogalmaz meg tiltást, ezért  az előkészítésre és a műtét utáni aranyórára – ha erre nem a műtő légterében kerül sor – az általános kapcsolattartási szabályok az irányadóak. A műtőn kívül a szülő nő mellett lehet a választott kísérő.  A kísérő beengedése a születés utáni aranyórára azért is indokolt, mert az anya akadályoztatása esetén az irányelv által ajánlott bőrkontaktus csak az apával, kísérővel valósítható meg.

A vajúdás teljes hossza alatt velem lehet a kísérőm? Azt hallottam, van, ahol csak a szülés végén jöhet be.

Igen, a vajúdás és szülés teljes ideje alatt jelen lehet a szülő nő által választott személy. Ez alól csak a császármetszéses szülés műtőben zajló rész kivétel.

Velem lehet-e a párom, dúlám, vagy másvalaki a szülés ideje alatt, ha fertőzött vagyok?

Jogi akadálya nincs annak, hogy akár koronavírus-fertőzött szülő nő mellett is jelen legyen kísérő. A szülő nőt kísérő személynek a koronavírus-helyzettől függetlenül is védőfelszerelést kell viselnie a szülőszobán. Fertőzött szülő nő esetében a védőfelszerelésnek a koronavírus ellen is megfelelő védelmet kell biztosítania. Amennyiben ez a felszerelés rendelkezésre áll, nincs járványügyi indoka, hogy a kísérőt ne engedjék be a szülő nő mellé.

Félek, hogy a kórházban fertőződöm meg. Hazamehetek-e a szülés után a gyermekemmel vagy mindenképpen bent kell töltenem a szokásos 3 napot?

A gyógyintézet elhagyásának a jogával a koronavírus járvány alatt is élhet a szülő nő, ezt a jogot a gyermeke gondviselőjeként is gyakorolja. A járvány alatt érvényes szülészeti eljárásrend kimondja, hogy fertőzésre nem gyanús esetben törekedni kell a korai hazabocsátásra. 

Mindez természetesen csak arra az esetre igaz, ha a babával nincs semmi probléma. Sajnos az igazsághoz hozzátartozik, hogy Magyarországon egyelőre nem általános az, hogy a kismamát és a babát könnyen „elengednék” a kórházból. Ilyenkor általában az újszülött egészségi állapotára hivatkozva igyekeznek korlátozni a kórház elhagyását. Vagyis azt hangsúlyozzák, hogy az újszülött egészsége veszélyben forog, ha az anya elviszi. Egészségesen született és jó általános állapotban lévő újszülött esetében azonban bátran lehet arra hivatkozni, hogy nincs szó veszélyeztetésről, hiszen a gyermek egészségét, testi épségét nem fenyegeti semmi.

Ha a szakemberek egészségügyi okokra hivatkoznak a távozás megtagadásakor, kérhetjük a szakszemélyzetet – élve a tájékoztatáshoz és önrendelkezéshez való jogainkkal –, hogy adja írásba a véleményét, diagnózisát. Ha nincs konkrét orvosi gyanú, tünet, vizsgálati eredmény az újszülöttnél, és a szülő távozik a babával az intézményből, ebben őt (őket) fizikailag megakadályozni nem lehet. Annak érdekében viszont, hogy csökkentsük az ilyen jellegű konfliktusok esélyét, érdemes az távozási szándékról előzetesen egyeztetni a kezelőorvossal vagy akár a kórházi osztállyal.

Sajnos néha előfordul, hogy a kórház ilyen távozás esetén a gyermek veszélyeztetésére hivatkozva jelzést tesz a gyermekjóléti szolgálatnak az ügyről. A jelzés nem egyenlő a súlyos veszélyeztetés megállapításával, ilyenkor a gyámhatóság feladata, hogy kivizsgálja az esetet. Ha nincs veszélyeztetés (mert a baba otthon is jól van), akkor a kivizsgálásnak nem lehet semmiféle hátrányos következménye. De a vizsgálat során igazolni kell az együttműködést az egészségügyi ellátókkal (védőnő, házi gyermekorvos, oltások, kontrollok, stb). Jó, ha van szakember, gyermekorvos, kórház, aki igazolja, hogy gondozza az újszülöttet, elvégzi a szükséges vizsgálatokat (például a PKU-tesztet). Érdemes nyilatkozni arról, hogy a szülők vállalják a BCG oltás beadatását, a PKU-teszt levetetését, és együttműködnek gyermekorvossal, védőnővel.

Fontos végül tudni, hogy ha a baba egészsége tényleg veszélyben forog, akkor a szülő nem viheti haza, mert nem kockáztathat a gyermeknél súlyos egészségkárosodást a döntésével.

Mindenképpen császármetszéssel kell-e szülnöm, ha fertőzött vagyok?

A nemzetközi ajánlások (ACOG – Amerikai Szülészeti-Nőgyógyászati Szakkollégium, WHO – Egészségügyi Világszervezet) ajánlásai szerint a pozitív COVID-teszt önmagában nem indokolja a császármetszést. (A hivatkozott ajánlások a rövidítésekre kattintva megtekinthetők.)

A járvány alatt érvényes magyar szülészeti-nőgyógyászati ellátásrend sem tesz ilyen javaslatot, nem említi, hogy pusztán a fertőzöttség ténye miatt császármetszést kellene végezni. Jelenleg e témában még várjuk a tisztifőorvos és a szakkollégium hivatalos állásfoglalását, amely megerősítheti az előbbieket.

Tájékozódtam a jogaimról a járványügyi intézkedések fényében, de jogsértés ért egy szülészeti intézményben. Mit tehetek?

A jogsértés típusától is függ, hogy milyen jogérvényesítési eljárás jöhet szóba. Amit minden esetben meg lehet tenni, az a panasztétel. A panaszt az egészségügyi intézmény vezetőjének vagy a fenntartónak érdemes címezni, az állításokat lehetőleg dokumentumokkal alátámasztani és kérni az eset kivizsgálását. A panaszt a fenntartó köteles 30 napon belül kivizsgálni és az eredményről, megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni a panaszost. 

Amennyiben a betegjogok (pl. kapcsolattartáshoz való jog, tájékoztatáshoz való jog, intézmény elhagyásának joga) sérültek és ezt igazolni is tudjuk, akkor személyiségi jogi perben lehet ezek sérelmét kimondatni. Egy ilyen perben kiváltképp fontos, hogy a jogsérelem valamilyen formában dokumentálva legyen, ezért erre érdemes már a jogsértés során gondolni, lehetőleg írásban kommunikálni a kórházzal, adott esetben hangfelvétellel rögzíteni az elhangzottakat.

Betegjogi jogsértésekkel összefüggésben a TASZ jogsegélyszolgálatánál kaphatnak bővebb információt a tasz@jogsegély.hu emailcímen.

Az intézmény, ahol szülni szeretnék jogsértő gyakorlatot folytat, melyről közvetve vagy közvetlenül értesültem. Mit tehetnék?

Amennyiben kiderül, hogy nem engedik majd be a kísérőt, akkor jelezhetik az intézménynek, hogy az országos tisztifőorvos állásfoglalása alapján ragaszkodnak ahhoz, hogy a kísérő jelen legyen. Annak érdekében, hogy ne a vajúdás során kerüljön sor a személyzettel való vitára, ajánljuk, hogy előre, írásban értesítsék a kórházat, arról hogy ragaszkodnak a kísérő jelenlétéhez, aki a járványügyi előírásnak megfelelő védőfelszerelésben jelenik majd meg a szülésnél, kérik ennek szíves tudomásulvételét. Amennyiben erre olyan választ kapnának, amiben megtiltják ezt akkor első körben érdemes az intézményvezető felé panasszal élni. Amennyiben ez nem jár sikerrel, az alapvető jogok biztosához (ombudsman) lehet fordulni (ombudsman), aki ajánlást tehet  a kórháznak a jogsértő gyakorlat megváltoztatására. Amennyiben, benyújtanának ilyen panaszt az ombudsmannak és ebben segítséget szeretnének igénybe venni akkor a TASZ jogsegélyszolgálatához fordulhatnak a tasz@jogsegély.hu emailcímen. Gyakran szembesülünk azzal, hogy a járványra hivatkozva írnak elő beavatkozásokat, császármetszést, babától való elválasztást, de fontos tudni, hogy az egészségügyi törvényt nem írja felül a járvány, a nem szükséges, és nem arányos korlátozást vissza lehet utasítani. 

Az intézményben, ahol szülni szeretnénk, 48 óránál nem régebbi negatív PCR tesztet kell bemutatnom nekem és a kísérőmnek. Most akkor kétnaponta PCR tesztet kell csináltatnunk?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai állásfoglalása alapján, az NNK honlapján elérhető az érvényben lévő 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatos eljárásrend, mely részletesen leírja, hogy milyen esetekben szükséges negatív PCR teszt felmutatása, illetve mely esetekben térítésmentes a tesztelés. Amennyiben az eljárásrenden felül az adott egészségügyi szolgáltató negatív PCR teszthez köti a rendelésen/kezelésen való részvételt, úgy a tesztelés lebonyolítását és költségét az egészségügyi szolgáltatónak kell viselnie. Az NNK eljárásrendje  a fertőzésre gyanús páciens tesztelését írja elő csak.

A magánintézményben akkor lehetséges ez, ha a szerződésben ez belefoglalták.

Koronavírus pozitív várandós vagyok. A szülésig hátralévő időben azonban szinte teljesen biztos, hogy meg fogok gyógyulni. Szükségem lesz két negatív PCR tesztre ahhoz, hogy az általam korábban választott intézményben szülhessek?

A háziorvos tiszte eldönteni, hogy meggyógyult-e a koronavírus fertőzött. Amennyiben  hivatalosan feloldották a járványügyi elkülönítést, ezután a várandós egészségesnek számít, már nem kérhetnek külön tesztet. Kivételt képeznek a magánintézmények, ahol, amennyiben a szerződésben ebben állapodtak meg, akkor lehetőség van negatív PCR tesztet kérni.

Elválaszthatnak-e kisbabámtól a koronavírus járványra hivatkozva?

Nem, az érvényben lévő neonatológiai eljárásrendek támogatják az együttes elhelyezést, koronavírussal nem fertőzött anya-baba esetén nincs változás a szülés utáni ellátásban, ajánlott az aranyóra, és az együttes elhelyezés (rooming-in). A koronavírus alatt érvényes eljárásrend fertőzöttség esetén is anya és babája együttes elhelyezését írja elő, ha anya és baba jó fizikai állapotban van. Ilyenkor a fertőzött anya-baba párt együttesen kell elkülönítve elhelyezni. Természetesen ez változhat akkor, ha az anya vagy a baba esetleg rossz állapotba kerül. De amint újra jól vannak, ismét együtt kell őket elhelyezni.

Fontos tudni, hogy az együttes elhelyezést az alapozza meg, hogy a kiskorú betegnek (tehát a babának is) joga van ahhoz, hogy ott legyen mellette az egyik szülő, törvényes képviselő. A baba mellett lét szintén nem minősül látogatásnak, tehát nem esik a látogatási tilalom alá.

Látogathatom a koraszülött babámat?

Igen, jelenleg sem indokolt megtiltani a koraszülött intenzíven ápolt újszülött látogatását, és még a kórházban ápolt fertőzött vagy fertőzésre gyanús anya esetében is biztosítani kell, hogy részt vehessen az újszülött gondozásában. A járvány nem írja felül a gyermekek jogait. Ezt erősíti meg a koronavírus alatt kidolgozott neonatológiai ellátásrend is.

Vetélés, halvaszülés esetén lehet kísérőm?

Igen, vetélés, halva szülés esetén a tisztifőorvos álláspontja szerint biztosítandó a kísérő jelenléte. A Másállapotot a Szülészetben Facebook-oldalán is közzétett álláspontot az alábbiakban idézzük:

“A Nemzeti Népegészségügyi Központ szeptember 8-án kelt, 42935-1/2020/EÜIG iktatószámú határozatában (a továbbiakban: Határozat) foglaltak szerint a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknál elrendelt látogatási tilalom alól – megfelelő védőfelszerelés biztosítása mellett – kivételt képez pl. a szülő nő vonatkozásában az általa megjelölt nagykorú személy, aki az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 11. § (3-6) bekezdésében foglalt kapcsolattartás biztosítása érdekében a nő vajúdása és szülése alatt vele lehet.

Fontos megjegyezni, hogy bár orvosi szempontból szülésről a terhesség 24. betöltött hetétől kezdve beszélhetünk, a 24. hét előtt befejeződő terhesség pedig vetélésnek minősül, magát a szülés fogalmát az egészségügyi tárgyú jogszabályok nem határozzák meg.

Így álláspontom szerint a betegségek, komplikációk miatt korán záruló várandósságok (szülések) alkalmával is jelen lehet a szülő nő által megjelölt nagykorú személy, valamint a Határozatban foglaltak alapján lehetőség van arra is, hogy egyedi méltányosság keretében az egészségügyi szolgáltató a kapcsolattartás lehetőségének biztosítását mérlegelje, és indokolt esetben biztosítsa is azt.”

Meglátogathat a családom a gyermekágyas napok alatt?

Nem, sajnos ez már tényleg látogatásnak minősül, ami jelenleg általánosan tiltott. 

Bejöhet velem a párom a várandósság alatti vizsgálatokra?

Nem, kísérő  csak a vajúdás, szülés ideje alatt tartózkodhat a várandós nő mellett.

Jelen lehetek a kisbabám orvosi vizsgálatai alatt?

Igen, ehhez továbbra is a joga van minden gyermeknek.

Este 8 után a gyermekem apja, illetve a szülésem egyéb kísérője megszegheti a kijárási korlátozást?

Igen. Este 8 óra és reggel 5 óra között ki lehet menni: egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal.

Bár a rendelet nem egyértelmű, de véleményünk szerint az „életvédelmi cél” alá tartozik a szüléssel járó helyzet, hiszen a kórházba el kell jutni, még ha 20 óra után is kezdődik a szülés. A biztonság kedvéért azt ajánljuk, hogy legyen valamilyen írásos dokumentum a terhességről (pl kiskönyv másolata). Így egy igazoltatás esetén a rendőröknek ezt bemutatva tudja igazolni, hogy valós az állítása.

A gyermekem apja lesz velem a szülés ideje alatt, és idősebb gyermekünkre otthon rokon, babysitter vigyáz majd. Ha este 8 után megyünk a szüléshez, intézkedhet a rendőrség a rokonnal, segítővel szemben, mert megszegi a kijárási korlátozást?

Nem, mivel este 8 óra és reggel 5 óra között ki lehet menni: egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal.

Az egyedül maradó gyermek éjszakai felügyelete ez utóbbiba tartozik. A biztonság kedvéért azt ajánljuk, hogy a gyermekfelügyeletet vállaló rokonnál legyen valamilyen írásos dokumentum, arról hogy az egyedül maradó gyermekhez kell mennie. Jól jöhet egy írásos felkérés a várandóstól, amihez valamilyen hivatalos dokumentum másolata a terhességről sem árt (pl kiskönyv másolata). Így egy igazoltatás esetén a rendőröknek ezt bemutatva tudja igazolni, hogy valós az állítása.

Koronavírus pozitív várandós vagyok. Ki végzi el az aktuális várandósság alatti vizsgálatokat, különös tekintettel az időhöz kötött genetikai, egyéb vizsgálatokra?

Ezek a vizsgálatok legtöbb esetben több héten keresztül is eredményesen elvégezhetők. Ezért legtöbb esetben lehetőség van kivárni a gyógyulást, és csak ezután elvégezni a szükséges szűrővizsgálatokat.

Előfordulhat azonban, hogy a várandós már kicsúszna a megfelelő időszakból, ha kivárná a gyógyulását. Erre az esetre a szülészeti-nőgyógyászati ellátásrend lehet irányadó. Az ellátásrend azt mondja, hogy az időkorláthoz kötött beavatkozásokat mindenképpen zavartalanul el kell végezni. Ide tartozhatnak egyes vizsgálatok, amelyek elvégzését akkor is meg kell oldani, ha a várandós nő koronavírusos. 

Mi történik akkor, ha elmaradnak vizsgálatok a járványhelyzet miatt? A védőnő gyermekvédelmi eljárással fenyegetett, mert nem vettem részt egy vizsgálaton.

A felajánlott vizsgálatok rendje több intézményben is változott, mert a koronavírus alatt érvényes eljárásrend szerint minimumra csökkentik a vizsgálatok számát, és csak a feltétlenül szükségesek végezhetőek el.

Mindemellett fontos tudni, hogy kötelező vizsgálat nincs, csak kötelezően felajánlandó. A 24. hét utáni vizsgálatok közül nem utasítható vissza az, melynek elmaradása a baba testi épségét veszélyeztetné.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ombudsman szerint sem kötelező a várandósgondozás

Tavasszal már írtunk róla, hogy 2017 végén az alapvető jogok biztosához fordultunk, mert nem tartottuk egyértelműnek, hogy kötelezők-e a terhesség alatti vizsgálatok – például az ultrahang és a vérvétel – vagy sem. Szerintünk a jogi szabályozás nem egyértelmű a kérdésben, ez pedig a várandós nő önrendelkezési jogának sérelmével jár. Az ombudsman pár napja kiadott jelentése minket igazolt.

Jó az irány, de nem látszik a garancia, hogy érdemben fog-e tenni a kórházi fertőzések ellen a kormány

Üdvözljük, hogy a Kormány meghallotta a szakmai szervezetek, szakértők és jogvédők évek óta hangsúlyozott álláspontját, hogy a kórházi fertőzések ellen átfogó kormányzati intézkedésekkel, jól kidolgozott terv alapján kell fellépni. De látnunk kell, hogy a Kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez – eddig sem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásának hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat – mi mindent el fogunk követni, hogy ezt számonkérjük az illetékes szerveken.

Kettős mércét alkalmazott a bíróság

Két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte a bíróság Geréb Ágnest, a mellékbüntetés mértékét szigorította: 5 évről 10 évre emelte foglalkozástól való eltiltását.