Lelkiismereti- és vallásszabadság

A magyar alkotmány 60. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.”

A lelkiismereti és vallásszabadságot két értelemben is nevesíti az alkotmány. Az első dimenzióját az egyéni szabadságjogi megfogalmazása teszi ki, melyet az alkotmány 60.§ (2) bekezdése tartalmaz: „Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.” Ez a rendelkezés biztosítja - az egyén számára – a lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását (melybe beletartozik annak megvallása vagy megvallásának mellőzése), a vallás gyakorlásának szabadságát (kultuszszabadság) és felöleli azokat a magatartásokat, amelyek konfliktust okozhat(ná)nak a társadalmi és állami szférával való kapcsolatban pl.: eskütételtől való elzárkózás, vallási ünnepen történő munkavégzés elutasítása.

A lelkiismereti és vallásszabadság másik dimenziója az államszervezeti-intézményi kérdésekre ad meglehetősen egyszerűen választ. Az alkotmány 60. § (3) bekezdése az állam és egyház(ak, felekezetek, egyéb vallási csoportok) viszonyával kapcsolatban fogalmaz meg egyetlen negatív feltételt, nevezetesen: „A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.”

Magyarországi jogi szabályozás
 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kiforgatott jogrend - Orosz Mihály Zoltán szerint őt diszkriminálja a TASZ

Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult a TASZ-hoz „Rend és tisztesség” Tiszavasváriban – terjed az érpataki modell című bejegyzésünk miatt, melyben arról adtunk hírt, hogy Tiszavasvári önkormányzata együttműködési megállapodást kötött az érpataki polgármester szervezetével. Orosz 13 oldalas levélben szólít fel minket az írás gyakorlatilag összes mondatának helyreigazítására, melynek elmaradása esetén perrel fenyegetőzik.

Árnyaltabban kellett volna fogalmazni, akkor nem ülnénk itt

Első fokon 50.000 forint pénzbírságra ítélete a bíróság ügyfelünket, Vágvölgyi B. Andrást egy Facebook posztért.

Kis lépés a Ptk-nak, hatalmas ugrás a szólásszabadságnak

A TASZ üdvözli az Alkotmánybíróság tegnapi döntését, mellyel megsemmisítette az új polgári törvénykönyv egy korlátozó szabályát. Az alkotmánybírósági határozat azért is nagyon fontos, mert részletesen és pontosan kijelölte azt a határt, ameddig az emberi méltósághoz való jog korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés iránymutatás a jogalkalmazó szerveknek – elsősorban a bíróságoknak – melynek segítségével a jövőben nőhet a szólás- és sajtószabadságot érvényesítő ítéletek száma.