Lelkiismereti- és vallásszabadság

A magyar alkotmány 60. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.”

A lelkiismereti és vallásszabadságot két értelemben is nevesíti az alkotmány. Az első dimenzióját az egyéni szabadságjogi megfogalmazása teszi ki, melyet az alkotmány 60.§ (2) bekezdése tartalmaz: „Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.” Ez a rendelkezés biztosítja - az egyén számára – a lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását (melybe beletartozik annak megvallása vagy megvallásának mellőzése), a vallás gyakorlásának szabadságát (kultuszszabadság) és felöleli azokat a magatartásokat, amelyek konfliktust okozhat(ná)nak a társadalmi és állami szférával való kapcsolatban pl.: eskütételtől való elzárkózás, vallási ünnepen történő munkavégzés elutasítása.

A lelkiismereti és vallásszabadság másik dimenziója az államszervezeti-intézményi kérdésekre ad meglehetősen egyszerűen választ. Az alkotmány 60. § (3) bekezdése az állam és egyház(ak, felekezetek, egyéb vallási csoportok) viszonyával kapcsolatban fogalmaz meg egyetlen negatív feltételt, nevezetesen: „A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.”

Magyarországi jogi szabályozás
 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Újabb bírósági ítélet mondta ki, hogy jogsértően működött a Mediaworks, amikor a Népszabadságot bezáratta

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által indított eljárásban a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kimondta, hogy jogsértő volt a Népszabadságot bezáró Mediaworks Hungary Zrt. működése, mivel a társaság nem biztosította a munkavállalók képviseletét a társaság felügyelőbizottságában. A felügyelőbizottság volt az a szerv, amelyik a Népszabadság bezárásáról döntött.

Az idézés szabadsága

A híreszteléssel elkövetett jogsértés a magyar sajtó régóta visszatérő problémája. Az eddigi általános szabályt, vagyis hogy a média minden idézetért úgy felel, mintha saját szöveg volna, áttörni látszik egy friss, első fokú ítélet.