Lelkiismereti- és vallásszabadság

A magyar alkotmány 60. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.”

A lelkiismereti és vallásszabadságot két értelemben is nevesíti az alkotmány. Az első dimenzióját az egyéni szabadságjogi megfogalmazása teszi ki, melyet az alkotmány 60.§ (2) bekezdése tartalmaz: „Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.” Ez a rendelkezés biztosítja - az egyén számára – a lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását (melybe beletartozik annak megvallása vagy megvallásának mellőzése), a vallás gyakorlásának szabadságát (kultuszszabadság) és felöleli azokat a magatartásokat, amelyek konfliktust okozhat(ná)nak a társadalmi és állami szférával való kapcsolatban pl.: eskütételtől való elzárkózás, vallási ünnepen történő munkavégzés elutasítása.

A lelkiismereti és vallásszabadság másik dimenziója az államszervezeti-intézményi kérdésekre ad meglehetősen egyszerűen választ. Az alkotmány 60. § (3) bekezdése az állam és egyház(ak, felekezetek, egyéb vallási csoportok) viszonyával kapcsolatban fogalmaz meg egyetlen negatív feltételt, nevezetesen: „A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.”

Magyarországi jogi szabályozás
 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Újabb eljárás Bácsfi Diána ellen

2005. május 3-án 10 órakor kezdődött Bácsfi Diána szabálysértési ügyének tárgyalása a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő utcai épületében, miután április 30-án karlendítés és "fasiszta jellegű kifejezés" használata miatt a Magyar Jövő Csoport által szervezett rendezvényről a rendőrség előállította és szabálysértési őrizetbe vette. A rendezvényt a rendőrségnek bejelentették, de nyilvánosan nem volt meghirdetve, azon csak a Magyar Jövő Csoport tagjai vettek részt.

Az ilyen döntések miatt lesz egyre nehezebb Magyarországon kimondani, amit gondolunk

Somogyi Mária még 2014-ben kritizálta a tatai önkormányzatot ingatlanok eladása miatt egy Facebook bejegyzés megosztásával. Az önkormányzat jó hírneve megsértése miatt pert indított ellene, amit ügyfelünk elvesztett. Az Alkotmánybíróságtól vártuk, hogy megvédje a szólásszabadságot, de reményeink alaptalanok voltak: az AB el sem bírálta a panaszunkat.