Lelkiismereti- és vallásszabadság

A magyar alkotmány 60. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.”

A lelkiismereti és vallásszabadságot két értelemben is nevesíti az alkotmány. Az első dimenzióját az egyéni szabadságjogi megfogalmazása teszi ki, melyet az alkotmány 60.§ (2) bekezdése tartalmaz: „Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.” Ez a rendelkezés biztosítja - az egyén számára – a lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását (melybe beletartozik annak megvallása vagy megvallásának mellőzése), a vallás gyakorlásának szabadságát (kultuszszabadság) és felöleli azokat a magatartásokat, amelyek konfliktust okozhat(ná)nak a társadalmi és állami szférával való kapcsolatban pl.: eskütételtől való elzárkózás, vallási ünnepen történő munkavégzés elutasítása.

A lelkiismereti és vallásszabadság másik dimenziója az államszervezeti-intézményi kérdésekre ad meglehetősen egyszerűen választ. Az alkotmány 60. § (3) bekezdése az állam és egyház(ak, felekezetek, egyéb vallási csoportok) viszonyával kapcsolatban fogalmaz meg egyetlen negatív feltételt, nevezetesen: „A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.”

Magyarországi jogi szabályozás
 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabad-e a kendertermesztésről cikket írni Magyarországon?

Az elmúlt héten egy politikai párt ifjúsági szervezete feljelentéssel élt a Fővárosi Főügyészségen egy kulturális magazin kendertermesztéssel kapcsolatos cikkei miatt. Állításuk szerint az újságban megjelent tartalom bűncselekmény. Az akcióval kapcsolatban számos nyilatkozat elhangzott, és a közszolgálati rádió egy riportere megszólaltatta a TASZ egy munkatársát is. Sajnálatos módon azonban a TASZ ez ügyben megszólaló kollégája egy félreértés folytán nyilatkozatában jogértelmezési hibát vétett.
A TASZ ezért ezúton kívánja leszögezni a kérdésben jogi álláspontját.

TASZ álláspont a polgári jogi „gyűlöletbeszéd” törvénymódosításról

Az Országgyűlés előtt van a Polgári Törvénykönyvnek a „gyűlöletbeszéd” szankcionálására vonatkozó törvénymódosítási javaslata. A törvényjavaslatot alkotmányossági, szakmai-jogdogmatikai és jogpolitikai szempontból is elhibázottnak, valamint kontraproduktívnak tartjuk.

A VI. kerület jó hírneve a bíróságon

A TASZ jogsegélyszolgálata elvállalta Marinov Péter, az ÓVÁS! Egyesület vezetőjének képviseletét abban a perben, amelyet jó hírneve védelmében a VI. Kerületi Önkormányzat indított vele szemben a Fővárosi Bíróság előtt.