Mi a baj a médiaszabályozással?

  1. A médiaszabályozás nem veszi figyelembe a médiatípusok közötti különbséget: a nyomtatott lapokra, az internetes újságokra, az internetes videotárakra, a rádiókra és a televíziókra egyaránt tartalmi követelményeket ír elő. Teljesen indokolatlan, hogy tartalmi szempontból hatóság felügyelje az internetes videotárakat, az internetes és a nyomtatott sajtót.
  2. A törvény meghatározásai nagyon bizonytalanok. A tartalmi követelmények bizonytalansága miatt az újságírók nem tudhatják, hogy mikor szegik meg az előírásokat. Az elfogadott törvények alapján azt sem lehet pontosan tudni, melyik internetes honlap minősül sajtónak, és melyik nem.
  3. 2011. június 30-ig be kell jelenteni az internetes és a nyomtatott újságokat is. Aki ezt elmulasztja, 1 millió forintos bírságot kaphat.
  4. A törvények megsértéséért kiszabható szankciók aránytalanok. A Médiahatóság a nagy televíziókra akár 200 milliós, az országos napilapok és a honlapok esetén 25 milliós, országos hetilapok esetén 10 milliós bírságot is kiszabhat, ha megsértik a törvényt, sőt a honlapok lekapcsolására is lehetőség van.
  5. A Médiatanács tagjait kizárólag a Fidesz jelöltjei közül választotta az országgyűlés.
  6. Az újságírói források védelme nem biztosított. A bíróságok vagy a hatóságok az újságírót forrása felfedésére kötelezhetik, pusztán a közrend védelmére vagy bűnmegelőzésre hivatkozva.
  7. A hatóság kiterjedt vizsgálati jogköre és iratbetekintési jogosítványai teljesen indokolatlanul nyomozati jogkörrel ruházzák fel a hatóságot. A nyomozás a rendőrség és az ügyészség feladata kellene hogy legyen.
  8. A közszolgálati televíziók és rádiók független és átlátható finanszírozása nem megoldott. 2012-ben több mint 64 milliárd forint közpénz úgy kerül elköltésre, hogy az összeghez nincsenek konkrét feladatok rendelve.
  9. A központi hírgyártás a három köztévé és a közrádió esetében veszélyezteti a tájékoztatási szabadságot.
  10. A frekvencia-döntés során alkalmazandó, garanciát jelentő értékelési szempontok, illetve az érdemi bírósági felülvizsgálat lehetőségét biztosító rendelkezések hiányoznak a törvényből.
  11. A digitális átállás elhalasztásával nem szabadulnak fel frekvenciák, az átállás elhalasztása költséges, és az ország további digitális leszakadásához vezet.
  12. A médiaszabályozás nem felel meg a sajtó- és szólásszabadság elvárható szintjének, a magyar Alkotmánynak, az Alkotmánybíróság gyakorlatának, az Európai Unió Alapjogi Chartájának, az Emberi Jogok Európai Egyezményének és az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kiforgatott jogrend - Orosz Mihály Zoltán szerint őt diszkriminálja a TASZ

Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult a TASZ-hoz „Rend és tisztesség” Tiszavasváriban – terjed az érpataki modell című bejegyzésünk miatt, melyben arról adtunk hírt, hogy Tiszavasvári önkormányzata együttműködési megállapodást kötött az érpataki polgármester szervezetével. Orosz 13 oldalas levélben szólít fel minket az írás gyakorlatilag összes mondatának helyreigazítására, melynek elmaradása esetén perrel fenyegetőzik.

Árnyaltabban kellett volna fogalmazni, akkor nem ülnénk itt

Első fokon 50.000 forint pénzbírságra ítélete a bíróság ügyfelünket, Vágvölgyi B. Andrást egy Facebook posztért.

Kis lépés a Ptk-nak, hatalmas ugrás a szólásszabadságnak

A TASZ üdvözli az Alkotmánybíróság tegnapi döntését, mellyel megsemmisítette az új polgári törvénykönyv egy korlátozó szabályát. Az alkotmánybírósági határozat azért is nagyon fontos, mert részletesen és pontosan kijelölte azt a határt, ameddig az emberi méltósághoz való jog korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés iránymutatás a jogalkalmazó szerveknek – elsősorban a bíróságoknak – melynek segítségével a jövőben nőhet a szólás- és sajtószabadságot érvényesítő ítéletek száma.