Mi a baj a médiaszabályozással?

  1. A médiaszabályozás nem veszi figyelembe a médiatípusok közötti különbséget: a nyomtatott lapokra, az internetes újságokra, az internetes videotárakra, a rádiókra és a televíziókra egyaránt tartalmi követelményeket ír elő. Teljesen indokolatlan, hogy tartalmi szempontból hatóság felügyelje az internetes videotárakat, az internetes és a nyomtatott sajtót.
  2. A törvény meghatározásai nagyon bizonytalanok. A tartalmi követelmények bizonytalansága miatt az újságírók nem tudhatják, hogy mikor szegik meg az előírásokat. Az elfogadott törvények alapján azt sem lehet pontosan tudni, melyik internetes honlap minősül sajtónak, és melyik nem.
  3. 2011. június 30-ig be kell jelenteni az internetes és a nyomtatott újságokat is. Aki ezt elmulasztja, 1 millió forintos bírságot kaphat.
  4. A törvények megsértéséért kiszabható szankciók aránytalanok. A Médiahatóság a nagy televíziókra akár 200 milliós, az országos napilapok és a honlapok esetén 25 milliós, országos hetilapok esetén 10 milliós bírságot is kiszabhat, ha megsértik a törvényt, sőt a honlapok lekapcsolására is lehetőség van.
  5. A Médiatanács tagjait kizárólag a Fidesz jelöltjei közül választotta az országgyűlés.
  6. Az újságírói források védelme nem biztosított. A bíróságok vagy a hatóságok az újságírót forrása felfedésére kötelezhetik, pusztán a közrend védelmére vagy bűnmegelőzésre hivatkozva.
  7. A hatóság kiterjedt vizsgálati jogköre és iratbetekintési jogosítványai teljesen indokolatlanul nyomozati jogkörrel ruházzák fel a hatóságot. A nyomozás a rendőrség és az ügyészség feladata kellene hogy legyen.
  8. A közszolgálati televíziók és rádiók független és átlátható finanszírozása nem megoldott. 2012-ben több mint 64 milliárd forint közpénz úgy kerül elköltésre, hogy az összeghez nincsenek konkrét feladatok rendelve.
  9. A központi hírgyártás a három köztévé és a közrádió esetében veszélyezteti a tájékoztatási szabadságot.
  10. A frekvencia-döntés során alkalmazandó, garanciát jelentő értékelési szempontok, illetve az érdemi bírósági felülvizsgálat lehetőségét biztosító rendelkezések hiányoznak a törvényből.
  11. A digitális átállás elhalasztásával nem szabadulnak fel frekvenciák, az átállás elhalasztása költséges, és az ország további digitális leszakadásához vezet.
  12. A médiaszabályozás nem felel meg a sajtó- és szólásszabadság elvárható szintjének, a magyar Alkotmánynak, az Alkotmánybíróság gyakorlatának, az Európai Unió Alapjogi Chartájának, az Emberi Jogok Európai Egyezményének és az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megnyertük az első hiperlinkeléssel foglalkozó ügyet Strasbourgban, szabadabb lesz az újságírók munkája ezentúl

Sérti a szólásszabadságot az a magyar bírósági döntés, amely alapján megállapították, hogy a 444.hu hiperlinkeléssel sértette meg a Jobbik jó hírnevét. A 2013-ban indult ügyben végül a strasbourgi bíróság adott igazat az online újságnak. A bíróság ebben az ügyben foglalkozott először a hiperlinkelés és a szólásszabadság kapcsolatával. A Magyar Jeti Zrt-t, a 444.hu kiadóját a londoni székhelyű Media Legal Defence Initiative (MLDI)-vel képviseltük.

Civil szervezetek az online cenzúra lehetősége ellen tiltakoznak

Október 16-án ötvenhat másik szervezettel együtt egy közös levelet küldtünk az Európai Bizottság elnökének, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, mert elfogadhatatlannak tartunk egy olyan szabálytervezetet, ami veszélyezteti az internetes véleménynyilvánítás szabadságát. A levelünkben a tervezett szabály törlésére kértük a jogalkotásban részt vevő szervezeteket.

Örömteli fejlemények az új büntetőeljárási törvény tervezetében

Az 1998-ban elfogadott büntetőeljárási kódex helyett új készül, amelynek tervezetét megkaptuk és véleményeztük.