Mi a baj a médiaszabályozással?

  1. A médiaszabályozás nem veszi figyelembe a médiatípusok közötti különbséget: a nyomtatott lapokra, az internetes újságokra, az internetes videotárakra, a rádiókra és a televíziókra egyaránt tartalmi követelményeket ír elő. Teljesen indokolatlan, hogy tartalmi szempontból hatóság felügyelje az internetes videotárakat, az internetes és a nyomtatott sajtót.
  2. A törvény meghatározásai nagyon bizonytalanok. A tartalmi követelmények bizonytalansága miatt az újságírók nem tudhatják, hogy mikor szegik meg az előírásokat. Az elfogadott törvények alapján azt sem lehet pontosan tudni, melyik internetes honlap minősül sajtónak, és melyik nem.
  3. 2011. június 30-ig be kell jelenteni az internetes és a nyomtatott újságokat is. Aki ezt elmulasztja, 1 millió forintos bírságot kaphat.
  4. A törvények megsértéséért kiszabható szankciók aránytalanok. A Médiahatóság a nagy televíziókra akár 200 milliós, az országos napilapok és a honlapok esetén 25 milliós, országos hetilapok esetén 10 milliós bírságot is kiszabhat, ha megsértik a törvényt, sőt a honlapok lekapcsolására is lehetőség van.
  5. A Médiatanács tagjait kizárólag a Fidesz jelöltjei közül választotta az országgyűlés.
  6. Az újságírói források védelme nem biztosított. A bíróságok vagy a hatóságok az újságírót forrása felfedésére kötelezhetik, pusztán a közrend védelmére vagy bűnmegelőzésre hivatkozva.
  7. A hatóság kiterjedt vizsgálati jogköre és iratbetekintési jogosítványai teljesen indokolatlanul nyomozati jogkörrel ruházzák fel a hatóságot. A nyomozás a rendőrség és az ügyészség feladata kellene hogy legyen.
  8. A közszolgálati televíziók és rádiók független és átlátható finanszírozása nem megoldott. 2012-ben több mint 64 milliárd forint közpénz úgy kerül elköltésre, hogy az összeghez nincsenek konkrét feladatok rendelve.
  9. A központi hírgyártás a három köztévé és a közrádió esetében veszélyezteti a tájékoztatási szabadságot.
  10. A frekvencia-döntés során alkalmazandó, garanciát jelentő értékelési szempontok, illetve az érdemi bírósági felülvizsgálat lehetőségét biztosító rendelkezések hiányoznak a törvényből.
  11. A digitális átállás elhalasztásával nem szabadulnak fel frekvenciák, az átállás elhalasztása költséges, és az ország további digitális leszakadásához vezet.
  12. A médiaszabályozás nem felel meg a sajtó- és szólásszabadság elvárható szintjének, a magyar Alkotmánynak, az Alkotmánybíróság gyakorlatának, az Európai Unió Alapjogi Chartájának, az Emberi Jogok Európai Egyezményének és az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem, a tanároknak sem tilthatják meg a nyilatkozást

Az RTL Klub tegnapi híre szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körüzenetben korlátozta a nyilatkozást azután, hogy kiderült, hogy egy komáromi iskolában szégyenfalra tűzik a „renitens” diákok nevét. Már többször elismételtük, de sajnos ezúttal is aktuális: nem, egyetlen iskola, kórház, intézményfenntartó vagy igazgató sem tilthatja meg általánosságban a nyilatkozást. Nézzük, mit tehet a nyilatkozni vágyó közalkalmazott! Posztunkban jogi túlélőkészlet is található!

Megsértette a munkavállalók jogait a Mediaworks a Népszabadság hirtelen bezárásával

Megsértette a Munka Törvénykönyvének szabályait a Mediaworks Zrt., mert nem kérte ki a munkavállalók képviselőinek előzetes véleményét, mielőtt a Népszabadság bezárásáról döntött volna, mondta ki elsőfokú végzésben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

A magyar hatóságok sorozatosan megsértik a sajtószabadságot

A röszkei határátkelő lezárását követően zavargások alakultak ki. A menekültek egy része erőszakosan akarta áttörni a határzárat, míg mások békésen tüntettek. Teljesen természetes, hogy a sajtó is jelen van a magyar-szerb határon és az eseményekről tudósít, különösen amikor a nyugati sajtóban hetek óta vezető hír az, hogy hogyan bánnak a magyar hatóságok a  menekültekkel.