Miért jött létre az "Intézet helyett" program és mik a céljai?

12 évvel ezelőtt törvény mondta ki, hogy a fogyatékos személyeket elzáró tömegintézmények legnagyobb részét meg kell szüntetni. A határidő 2010. január 1-jén jár le, de fogyatékos és mentális zavarokkal élő magyar állampolgárok ezrei továbbra is nagy létszámú intézményekben élnek, századmagukkal összezárva, távol családjuktól és a társadalomtól, megannyi visszaélés lehetséges áldozataiként. A közelmúlt eseményei után nem kételkedhetünk benne: a magyar kormányok nem tartják be és nem veszik komolyan az országgyűlés által hozott jogszabályokat és emberi jogi egyezményeinket.

2009-ben a kormány is észlelte a mulasztást, ezért – az utolsó utáni pillanatban – vállalta, hogy a lakhatást nyújtó intézményrendszer reformjának megtervezéséhez nyilvános honlapot hoz létre, és 2010. januárjában elkészíti a fogyatékos személyek tömegintézményei megszüntetésének menetrendjét. Az elmúlt két hónapban azonban mindebből semmi nem valósult meg, a munkálatok nem indultak meg. Mindez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy fogyatékos és mentális zavarokkal élő magyar állampolgárok 15-20 év múlva is nagy létszámú tömegintézményekben kénytelenek majd élni.

Ezért a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért 2010-ben javaslatot tesz a nagy létszámú intézmények megszüntetésének módjára, és igyekszik megrajzolni egy korszerű, a fogyatékos állampolgárok társadalmi beilleszkedését, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését és közösségi beágyazódását elősegítő szociálpolitika körvonalait. A munkához teljes nyilvánosságot biztosít, és várja az érintett fogyatékossággal és mentális zavarokkal élő személyek, családjaik, szakmai műhelyek és civil szervezetek javaslatait.

Célunk, hogy az év végére olyan javaslatot dolgozzunk ki, amely partnereink körében konszenzust élvez, és amelynek megvalósításáról közösen győzhetjük meg a hazai szociálpolitika vezetőit. Tudományos bizonyítékokra alapozott, vitára alkalmas tervet kívánunk készíteni, amely konkrét társadalompolitikai reform alapja lehet.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alaptörvény-sértő a kormány passzivitása a koronavírus második hullámában

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.

Beleállunk: ki fogjuk harcolni a kórházi fertőzések adatainak nyilvánosságát!

Elfogadhatatlan, amit a Magyarországon előforduló kórházi fertőzések adataival művel az állam. Bujkálás, kavarás, sunyiskodás, jogsértés, hülyének nézés – úgy tűnik, a kormányzati szerveknek bármi megéri, csak elkerülhessék az adatok nyilvánosságra hozatalát. Itt az utolsó esély: ha most sem teszik közzé a számokat kórházankénti bontásban, perre megyünk.

25 kilométert gyalogolni a legközelebbi ügyeletre - 1.rész

Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.