Miért kell szólni?

Világjelenség a társadalmi polarizáció, vagyis az, hogy a társadalom egyes csoportjai egymással élesen ellentétes nézeteket vallanak, és ezek határozzák meg az alapvető viszonyaikat. Ezt a jelenséget fokozza az olyan kormányzati politika, amely kampányai középpontjába gyakran emeli emberek kirekesztését, megkülönöztetését.

Magyarországon is jellemző a társadalmi megosztottság, amelyhez a feldolgozatlan és máig velünk élő történelmi traumák is hozzátesznek. A rendszerváltozást követő politikai életben gyakran megjelentek a társadalom különböző tagjainak egyenlőségét megkérdőjelező, a kirekesztést fokozó megnyilvánulások. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a megosztottság erős legyen a társadalmunkban, olyan meghatározó, hogy ellentétes oldalakon állókkal alig tudunk beszélgetni. Az a kormányzati politikai, ami fokozza ezt, és bátorítja a kirekesztést, az egész társadalomra nézve káros. Emellett alkotmányosan sem elfogadható: a kormány kötelessége lenne megvédeni az emberek alapvető jogait, így az egyenlő méltóságukat is.

  • 2015-2018 között a bevándorlók és menekültek álltak a kormány gyűlöletpropagandájának célkeresztjében. Idegenellenes óriásplakát- és közösségi média kampányok, migrációellenes propagandahíradások a közmédiában – többek között ez jellemezte ezt az időszakot, amikor először vált a gyűlöletkeltés a kormány egyik legfőbb politikai eszközévé.
  • 2019-ben a menekültek mellett a magyar emberek is sorra kerültek, és egyre több homofób megnyilvánulást hallhattunk politikusok részéről.
  • 2020 elején a gyöngyöspatai romák elleni gyűlöletkeltéssel indított a miniszterelnök, és nemzeti konzultációt is hirdetett a kérdésben, de közbeszólt a járvány. Tavasszal a transznemű embereket ellehetetlenítő törvényjavaslatot fogadtak el, majd nyár elején, a járványhelyzet enyhülésével ismét a romák ellen fordították a közhangulatot a Deák téri gyilkosságok kapcsán, és amikor az iskolaőrséget bevezették. Ősszel újult erővel folytatta a kormány a kisebbségek elleni hadjáratot, ezúttal ismét az LMBTQ emberek kerültek előtérbe. Az örökbefogadási szabályokat és az Alaptörvényt is úgy módosították, hogy az hátrányos legyen rájuk nézve…

A listát bővíthetnénk és akár korábbról is indíthatnánk. A jelenlegi kormánytól ugyanis sosem állt távol az, hogy emberek bizonyos csoportjait megbélyegezze. Hajléktalan emberek, újságírók, civil szervezetek vagy akár csak a kormánnyal kritikus polgárok - mind céltábláivá váltak már a gyűlölködő megnyilvánulásoknak és a sokszor ezzel párhuzamosan zajló, megbélyegző jogszábályalkotásnak.

2021-re azonban egyre gyakrabban látunk példát arra, hogy a kormány és a kormányfő a magyar embereket csoportokra szabdalja, és egyes csoportokat kirekeszt a nemzetből. Egyértelművé vált, hogy bárki, magyar polgárok is lehetnek áldozatok, ha a hatalom érdeke úgy kívánja. Ez pedig nemcsak morálisan elfogadhatatlan, hanem alaptörvény-ellenes is. A kormány és a miniszterelnök nemcsak a többség kormánya és miniszterelnöke, hanem azoké is, akikkel nem értenek egyet, vagy épp nem felelnek meg a kormány világnézetének. Kötelességük lenne megvédeni az emberek alapvető jogait, így az egyenlő méltóságukat is. Ezt a kötelességét a kormány és a kormányfő nem áldozathatja fel pillanatnyi politikai céljaiért.

Félő, hogy a közelgő választások tovább mélyítik a problémát. Az elmúlt több mint harminc év szomorú tanulsága, hogy kampányidőszakokban a politikusok hajlamosabbak még keményebben fogalmazni, hogy az emberek indulatait, frusztrációit a választás megnyerésére használják fel. A kirekesztés és gyűlöletkeltés azonban hosszú távon mérgezik a társadalmunkat, ezért egyetlen kampány, egyetlen párt céljai sem igazolhatják ezeket a megnyilvánulásokat. Kampányidőszakban a véleménynyilvánítás szabadságának szerepe még a megszokotthoz képest is felértékelődik, mert ilyenkor különösen fontossá válik, hogy szabadon beszélhessünk a közügyekről, de ettől még az egyenlő emberi méltóság kijelöl egy objektív határt, amelyet egyetlen megszólalás sem léphet át.

Mi abban hiszünk, hogy egy ország akkor lehet igazán erős, ha a polgárai együtt dolgoznak a problémák megoldásán. Eddig is indítottunk eljárásokat, hogy gátat szabjunk a kormányzati gyűlöletkeltésnek, ezeket még nagyobb erővel folytatjuk. De csak akkor érhetünk el változást, hogy ha felismerjük a gyűlöletkeltést és közösen teszünk ellene.

Megosztás