Mit jelent az adatvédelem?

Egészségügyi adatok kezelése
A képmáshoz való jog
Nemzetbiztonsági megfigyelés
Rendőrségi adatkezelés

A személyes adatok védelméhez való jog biztosítja, hogy az egyén maga rendelkezzen a személyével kapcsolatba hozható adatok nyilvántartásáról, felhasználásáról. A rendelkezési jog azt jelenti, hogy a személy azonosítására alkalmas adatokat - az úgynevezett személyes adatokat - csak az érintett beleegyezésével lehet rögzíteni, illetve továbbítani. Nevünk, címünk, foglalkozásunk, etnikai hovatartozásunk, egészségi állapotunk mind-mind olyan adat, amely fölött magunk kell hogy rendelkezzünk. Az információs önrendelkezési jog az adatvédelemhez való jog megfogalmazása. Szerencsés elnevezés, mert tartalmazza az egyén aktív rendelkezési jogát: nem csupán védettséget élvezünk, de aktívan dönthetünk is adataink kezeléséről.

Miért kell védeni személyes adatainkat?
Melyek Magyarország főbb adatvédelmi rendelkezései?
Miként szabályozzák az adatvédelmet külföldön?


Miért kell védeni személyes adatainkat?

A személy azonosítására alkalmas, az őt jellemző adatok birtokában bárki, aki azokhoz hozzáfér, képet alkothat az adott emberről anélkül, hogy őt személyesen ismerné. Ha személyes adataink hozzájárulásunk nélkül nyilvántarthatók és továbbíthatók lennének, akkor az állami vagy egyéb szervek tudtunk nélkül megismerhetnék személyes tulajdonságainkat, magánéletünk tényeit, felfogásunkat, vagyoni helyzetünket, akár betegségeinket is. Betekintést nyerhetnének életünk legszemélyesebb rétegeibe, következtetéseket vonhatnának le rólunk, esetleg sorsunkat érintő döntéseket hozhatnának anélkül, hogy ehhez egyetértésünket adtuk volna.

A személyi jegyektől megfosztott "anonimizált" adatokra már nem terjed ki a védelem, hiszen ha az adat már nem köthető az adott személyhez, akkor az illetőnek nem is okozhat hátrányt, ha statisztikai vagy tudományos célokra felhasználják. Az egyén lelkiismereti szabadsága körébe tartozik például, hogy a honvédelmi kötelezettség keretei között a fegyveres szolgálat helyett a polgári szolgálatot választja. Nem tartozik a nyilvánosságra, hogy személy szerint kik voltak azok a hadkötelezettek, akik így döntöttek - ugyanakkor kötöttségek nélkül publikálható az az adat, hogy Magyarországon hányan választják a polgári szolgálatot.

Melyek Magyarország főbb adatvédelmi rendelkezései?

Az alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot, és ugyanennek a cikknek a (3) bekezdése előírja, hogy adatvédelmi törvényt kell alkotni. Az általános szabályokat a Polgári törvénykönyv is megfogalmazza. Az Alaptörvény előírása alapján született meg az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, amely célként fogalmazza meg, hogy személyes adataival mindenki maga rendelkezzen. A nemzetközi normákkal összhangban meghatározza a személyes adatok gyűjtésének és feldolgozásának feltételeit.

Az adatvédelmet szabályozó törvény értelmében mindenkinek joga van megtudni, hogy milyen nyilvántartást vezetnek róla, és mindenki kérheti téves adatai törlését. A személyes adatokat az arra jogosult szervek is csak meghatározott célból és csak a feltétlenül szükséges mértékben és ideig kezelhetik. Az adatfelvétel előtt a kérdezett személlyel közölni kell, hogy az adat szolgáltatása önkéntes vagy kötelező. Amennyiben az adatszolgáltatás kötelező, meg kell jelölni az azt elrendelő jogszabályt is. Személyes adatot harmadik fél számára továbbítani csak az érintett beleegyezésével lehet. Kivételt e szabály alól - meghatározott indokból - csak törvény teremthet.

A személyes adatoknál is szigorúbban védettek az úgynevezett különleges adatok. Különleges adatnak minősül minden információ, amely faji eredetre, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra vonatkozik. Szintén különleges adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Különleges adat kezeléséhez vagy az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges, vagy törvény adhat rá felhatalmazást.
Etnikai hovatartozásról az állam nem vezethet nyilvántartást és nem szólíthatja fel polgárait, hogy ilyen adataikról nyilatkozzanak. A magyar szabályozás összhangban van az Európai Unióban e tárgykörben megfogalmazott irányelvvel, amely az etnikai, faji hovatartozásra, politikai, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szakszervezeti tagságra, egészségügyi vagy szexuális életre vonatkozó adatok feldolgozásának kategorikus tiltását szorgalmazza, ez alól kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulása vagy az ő érdekében történő eljárás esetében tesz kivételt.

Miként szabályozzák az adatvédelmet külföldön?

Az információs önrendelkezés viszonylag új keletű alapjog, megszilárdulása a XX. század második felére tehető. Az angolszász országok élen jártak a kodifikációban: az Egyesült Államokban 1966-ban, az Egyesült Királyságban 1984-ben foglalták először törvénybe az adatvédelem szabályait.

Az adatvédelem jogi szabályozására mára kétfajta megoldás terjedt el. Vannak országok, ahol egyazon törvényben szabályozzák az egyén információs önrendelkezési jogát, valamint a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésének jogát. A törvénynek kettős feladatot kell ellátnia: biztosítania kell, hogy az egyén védelmet élvezzen az állam növekvő információigényével szemben, ugyanakkor azt is, hogy az állami intézmények működésének dokumentumai az egyén számára hozzáférhetővé váljanak. Az előző fejezetben már említett megfogalmazás szerint alapkövetelmény, hogy az állampolgárok magántitkai minél nehezebben legyenek megismerhetők, míg az állam legyen minél átláthatóbb.

Más országokban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogokról külön-külön törvény rendelkezik, és az egyes különösen érzékeny vagy bonyolult kérdésköröket önállóan szabályozzák. Példa erre az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény, vagy a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelésére vonatkozó speciális szabályok összessége.

Számos ország - így például Kanada, az Egyesült Államok, Anglia, Új-Zéland, Németország és Magyarország - ismeri az adatvédelmi előírások betartatásán őrködő biztos (ombudsman) vagy testület intézményét. A biztos felügyeli az adatkezelők működésének törvényességét és ajánlásokat fogalmaz meg azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a gyakorlat eltér a kívánatostól. Hozzá fordulhatnak panasszal azok, akik úgy érzik, hogy valamely intézmény jogsértő módon gyűjtött és tárolt róluk adatokat.

Az első jelentős nemzetközi előírásnak az Európa Tanács 1981-es adatvédelmi egyezménye tekinthető. Az adatvédelmi egyezményt ratifikáló európai államok - így Magyarország is - kötelezettséget vállaltak arra, hogy az okmányba foglalt adatvédelmi előírásokat betartják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyes országokban ne alkothatnának az egyezménybe foglaltnál szigorúbb szabályokat az információs önrendelkezés biztosítására.

A határokon átnyúló adatforgalom gyors növekedésére reagálva az Európai Unió 1995-ben irányelvekbe foglalta, hogyan valósítható meg az a kettős célkitűzés, hogy az adatok szabadon áramolhassanak a határokon át, ugyanakkor az adatok védelme se szenvedjen csorbát. Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve tovább erősítette a személyes adatok gépi feldolgozására vonatkozó adatvédelmi előírásokat.
Külön ajánlások születtek azokra a speciális adatkezelőkre, akik speciális védelmet igénylő személyes adatokat kezelnek. A fokozott nemzetközi figyelmet az indokolja, hogy a különleges adatok nyilvánosságra kerülése rendkívül hátrányosan érintheti azt, akire az adat vonatkozik. 1987-ben a rendőri szervekre, 1997-ben az egészségügyi adatok kezelőire vonatkozó Európa tanácsi ajánlás született.

Az említett dokumentumok alapján a személyes adatok védelmére vonatkozóan az alábbi elveket fogalmazhatjuk meg:

  • személyes adat csak az érintett beleegyezésével vagy törvény által meghatározott esetekben rögzíthető és használható;
  • a felvett adatnak pontosnak és időszerűnek kell lennie;
  • személyes adat csak az adott cél megvalósításához szükséges mértékben és ideig kezelhető, azután meg kell semmisíteni;
  • személyes adat csak kivételes esetben továbbítható az érintett beleegyezése nélkül;
  • kiemelt védelem illeti az etnikai hovatartozásra, a lelkiismereti és a politikai meggyőződésre, az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatokat;
  • kívánatos, hogy biztos (ombudsman) vagy testület felügyelje az adatkezelést;
  • az adatvédelmi szabályok megszegését büntetőjogi rendelkezésnek kell szankcionálnia;
  • az embereknek joguk van a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez;
  • az érintett személy kérheti a szükségtelenné vált adat törlését, valamint a téves adat kijavítását.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Rendőri vizsgálat a gumilövedékek ügyében

"A Budapesti Nyomozó Ügyészség megkeresésére - a TASZ tegnapi sajtótájékoztatóját követően - az ORFK vezetőjének döntése alapján az ORFK Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Főosztálya vizsgálatot indított, amelynek célja, hogy tisztázza, jogszerű volt-e a vitatott fegyverek, illetve a gumilövedékek alkalmazása. Az eddig rendelkezésre álló információk, valamint a hivatkozott normák azt támasztják alá, hogy az eszközök alkalmazása törvényes volt." - áll a www.police.hu oldalon egy közleményben.

A diákok kikérdezése diktatúrákat idéző gyakorlat

A TASZ sajtóhírekből értesült arról, hogy fennáll a gyanúja annak, hogy egyes oktatási intézményekben a diákok politikai véleményét jogosulatlanul gyűjtik és kezelik. A TASZ szerint, ha a listázásról szóló hírek igaznak bizonyulnak, akkor az nagyon súlyos jogsértést jelent, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk a helyzet jogi értékelését és az érintettek tájékoztatását a jogaikról.

Tartsa távol a rendőrség a szélsőséges provokátorokat a Pride-tól!

A Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvánnyal felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Budapest Pride fesztivál ellenzői alaptalanul követelik a felvonulás betiltását, és hogy komoly következményekkel járhat a fesztivál rendezvényeinek megzavarása. Öt pontban foglaltuk össze álláspontunkat Toroczkai László és a szélsőségesek fenyegetőzésével kapcsolatban.