Munkahelyen kötelező koronavírus védőoltás – tájékoztató munkavállalóknak és munkáltatóknak

A munkahelyen kötelező koronavírus-oltással kapcsolatos állásfoglalásunk itt érhető el, az összes ehhez kapcsolódó anyagunkat pedig ezen az oldalon gyűjtöttük össze: tasz.hu/koronavirus-vedooltasok.

Ez a tájékoztató 2022. június 24-én frissült utoljára. Igyekszünk anyagainkkal a jogszabályi változásokat követni, ha pontatlanságot vagy hatálytalan részt találsz, jelezz nekünk a jogsegely@tasz.hu címen.

2022. június 1-jétől változnak a szabályok, szűkül a munkáltatók lehetősége a védőoltás kötelezővé tételére. Főszabály szerint a munkáltatók nem tehetik kötelezővé a munkavállalók számára a koronavírus elleni védőoltás felvételét, de bizonyos esetekben még mindig előírhatják a kötelező védőoltást. Arról, hogy ez mikor lehet jogszerű, és mikor jogellenes, itt adunk részletes tájékoztatást.

Egyes állami foglalkoztatóknál fennálló általános kötelezés megszűnik, a munkáltató viszont maga elrendelheti a kötelező oltást. Ebben a tájékoztatónkban végigvesszük, hogy a szabályok mit jelentenek pontosan a munkavállalókra és a munkáltatókra nézve.

Munkavállalóknak

Kiknek kötelező felvenni a koronavírus elleni védőoltást?

2022. március 7-étől a munkáltatók csak a korábbi mérce szerint rendelhetnek el munkakörhöz kötötten kötelező védőoltást, amiről itt lehet részletesen tájékozódni.

Azoknak, akik az államnak vagy önkormányzatnak dolgoznak bizonyos munkahelyen vagy jogviszonyban – nekik munkáltatói előírás alapján lehetséges, hogy kötelező beoltatniuk magukat.

    Nem állami vagy önkormányzati munkavállalók

    A munkáltatók 2022. március 7-étől az 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alapján már nem kötelezhetik munkávállalóikat a védőoltás felvételére.

    Az élethelyzetek sokfélesége miatt nem lehet megmondani általános jelleggel, hogy mely munkahelyeken fogadható el a védőoltásra kötelezés, és melyeken nem indokolt. Ráadásul ugyanannál a munkáltatónál a különböző munkakörökben dolgozókra is eltérő szabályok vonatkozhatnak – könnyen lehet, hogy az eladótérben dolgozók, vagy az ügyfélszolgálatos munkatársaknak előírható a védőoltás, de az ugyanott a raktárban vagy az irodában dolgozókra nem.

    Ebben az állásfoglalásunkban gyűjtöttük össze, hogy a munkaköri kötelező védőoltás elrendelésekor milyen szempontokat kell mérlegelni.

    Állami vagy önkormányzati dolgozók

    Az állami és önkormányzati dolgozókat a korábbi szabályok szerint 2022. június 1-től már nem kötelezik a védőoltás felvételére. Viszont a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy járványügyi készültség esetén a munkavégzés feltételévé tegyék a védőoltásra felvételét. Magyarországon 2022. december 18-áig hirdettek járványügyi készültséget, vagyis jelenleg előírhatja a munkáltató a koronavírus elleni védőoltás felvételét.


    Milyen dolgozókat köteleznek a védőoltás felvételére?

    Járványügyi készültség idején a következő munkavállalóknak rendelhetik el a kötelező munkahelyi védőoltást:

    • az állami foglalkoztatottaknak (a bírósági és az ügyészségi foglalkoztatottak kivételével)

    • önkormányzati foglalkoztatottaknak

    • közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnál foglalkoztatottaknak (pl. nem állami egyetemek),

    • illetve nem állami felsőoktatási intézményi fenntartásban vagy tulajdonban működő szervnél, intézménynél vagy gazdasági társaságnál foglalkoztatottaknak.

    A kötelező védőoltás elrendeléséről a munkáltató elektronikus úton (pl. e-mailben) vagy papír alapon kell, hogy tájékoztassa a foglalkoztatottat, a határidővel és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.
    A szociális intézményekben dolgozókat a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóira és az az egészségügyi és egészségügyben dolgozókra vonatkozó általános kötelezés 2022. június 1-jével megszűnt.
    Az oktatásban dolgozók, a kulturális intézmények dolgozói, és a közszolgák kötelezése már korábban megszűnt.

    Mi történik, azokkal akiket korábban fizetés nélküli szabadságra küldtek és megszűnik a járványügyi készültség?

    Ha a jogviszony megszűnésére, megszüntetésére nem kerül sor, akkor a járványügyi készültség utolsó napjával a fizetés nélküli szabadság megszűnik.

    Meddig kell felvenni a védőoltást?

    A munkáltató határozza meg a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, többdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen.

    Ha a védőoltás többdózisú, akkor a védőoltás következő dózisainak időpontját az oltóorvos határozza meg.

    Az állami és önkormányzati dolgozókat a korábbi szabályok szerint 2022. június 1-től már nem kötelezik a védőoltás felvételére. Viszont a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy járványügyi készültség esetén a munkavégzés feltételévé tegyék a védőoltásra felvételét. Magyarországon 2022. december 18-áig hirdettek járványügyi készültséget, vagyis jelenleg előírhatja a munkáltató a koronavírus elleni védőoltás felvételét.


    Ki mondja meg, hogy „ügyfelekkel rendszeresen találkozó”-nak minősülök-e?

    A munkáltató állapítja meg, hogy a munkavállaló munkavégzése során ügyfelekkel rendszeresen találkozik vagy sem. Ha úgy gondolja, hogy a munkáltató nem megfelelő kategóriába sorolta be, akkor bíróság előtt támadhatja meg a munkáltató oltást elrendelő utasítását.

    Honnan tudhatja a munkáltatóm, hogy be vagyok oltva vagy sem?

    A munkáltató alapvetően a munkavállaló nyilatkozatából tudhat az oltottsági státuszról, amit a munkavállalónak igazolnia kell.

    A védőoltás felvételének ellenőrzése céljából a munkáltató kezeli

    a) a foglalkoztatott nevét, születési helyét és idejét,

    b) a foglalkoztatott TAJ számát,

    c) a védőoltás típusát és a dózisainak számát,

    d) a védőoltás felvételének időpontját, és

    e) a védőoltás ellenjavallatára vonatkozó – orvosi szakvéleményben szereplő – adatokat.

    A munkáltató ezeket az adatokat az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben , de legkésőbb az oltási kötelezettség teljesítését követő 6. hónap végéig kezelheti (amennyiben más jogszabály előírása miatt ennél hosszabb ideig nem kezeli). Ha a foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonya az oltási kötelezettség nem teljesítése miatt megszűnik, akkor az adatokat a munkáltató a megszűnést követő egy évig kezeli.


    Tájékoztatnom kell a munkáltatómat arról, hogy tervezem-e felvenni az oltást?

    Előfordul, hogy a munkáltató már azt is tudni szeretné, hogy a dolgozója tervezi-e felvenni a védőoltást. Ezt az információt a dolgozó nem köteles a munkáltatóval megosztani. Ha nem kívánja a munkáltatóval előre közölni az oltással kapcsolatos terveit, de el akarja kerülni az ebből fakadó esetleges munkajogi problémákat, akkor a legjobb eljárás, ha azt válaszolja, hogy még nem döntött a kérdésben.

    Jogszerű az, hogy nem vesznek fel állami munkahelyekre, ha nem vagyok beoltva?

    Ha az 1. kérdésben foglaltak szerint a munkavállalókra kiterjed a védőoltásra kötelezés, akkor nem lehet foglalkoztatási jogviszonyt létrehozni olyannal, aki a védőoltást (többdózisú oltóanyag esetén minden dózist) nem vette fel. Ebben az esetben is lehet a mentesülésre hivatkozni (lásd lejjebb).

    Egészségügyi okból nem tudom beoltatni magam. Hogyan lehet mentesülni a kötelezés alól?

    Akinek egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvéleménnyel alátámasztja, mentesül a védőoltási kötelezettség alól. Az orvosi szakvélemény kiadását elsősorban az üzemorvostól lehet kérni, de elfogadják az egészségügyi alkalmasság elbírálására jogosult orvos vagy a háziorvos szakvéleményét is.

    Mivel tudom igazolni, hogy beoltattam magam?

    A munkavállaló felhívásra, a munkáltató által meghatározott módon igazolhatja azt, hogy felvette a védőoltást.

    Mi történik, ha nem oltatom be magam a megadott határidőig?

    Aki nem vette fel a védőoltást az előzőekben részletezett határidőig, illetve nem igazolja, hogy egészségügyi okból nem lehet beoltania munkáltató elrendelheti a fizetés (vagy illetmény) nélküli szabadságot, de nem köteles ezt megtenni.

    Aki nem oltatja be magát, vagy igazolja mentesülését, annak a jogviszonyát a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti (erre azonban nem köteles)

    • a járványügyi készültség megszűnésének napjával, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelése óta legalább 6 hónap eltelt, vagy

    • a járványügyi készültség ideje alatt, ha legalább egy éve fizetés nélküli szabadságon van.

    Ilyenkor a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a dolgozóval. Ebben az esetben a foglalkoztatott végkielégítésre sem jogosult és a megszüntetés a foglalkoztatottnak felróható okból történő megszüntetésnek minősül.

    Ha a dolgozó a kötelező fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, vagy bemutatja a mentesítő orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti, és az illetőt továbbfoglalkoztatja.


    Mi a helyzet azokkal, akik hosszabb idő után térnek vissza a munkába?

    Aki még az előírt határidő előtt mentesült a munkavégzési kötelezettség alól és ez a mentesülés még most is tart, pl. mivel szülési szabadságon vagy hosszabb ideig tartó táppénzen van, a munkába visszatérését követően, a munkáltató által megszabott időre köteles a védőoltás első dózisát felvenni (ennek részleteit l. feljebb).


    Lelkiismereti okból nem szeretném felvenni a védőoltást. Nem jogsértő, hogy ennek ellenére köteleznek rá?

    Az, hogy valakit védőoltásra köteleznek, az önrendelkezési jog és az abból fakadó a testi integritáshoz való jog korlátozását jelenti. Ez azonban nem feltétlenül jogellenes, álláspontunk szerint bizonyos körülmények fennállása esetén igazolható lehet ez a jogkorlátozás, vagyis jogszerűen kötelezhet a védőoltás felvételére az állam.

    A mérlegelendő szempontok közül különösen nagy súllyal esik latba kettő. Minél inkább teljesülnek ezek a kiemelt szempontok, annál valószínűbb, hogy a jogkorlátozás arányossága igazolható. Aki olyan munkakört tölt be, amelyben

    • személyesen közszolgáltatást nyújtanak (különösen, ha a szolgáltatás alapjog érvényesülését), és

    • olyan emberekkel kerül kapcsolatba, akik fokozottan ki vannak téve a megfertőződés, a súlyos lefolyású megbetegedés kockázatának,

    az biztosan az elsők közé tartozik, akiknél az oltási kötelezettség elrendelhető. A szociális ellátásban dolgozók jelentős része pl. a fenti feltételeknek megfelelő munkakörben dolgozik.

    A jogkorlátozás megítélésekor fontos elvárás, hogy azok, akik egészségügyi okból nem vehetik fel a védőoltást, mentesülhessenek a kötelezőség alól. A jogszabály rendelkezik is a mentesülésről, eszerint az üzemorvos, a munkaalkalmassági vizsgálatot végző orvos, illetve a háziorvos szakvéleményt állíthat ki, aki ezt bemutatja, nem kötelezhető védőoltásra. A jogszabály ugyanakkor nem részletezi a szakvéleményt kiadó orvos eljárását, nem jelennek meg döntési szabályok és eljárási garanciák. Nem világos tehát, hogy az orvos milyen szempontokat mérlegel a mentesítési döntés meghozatalakor, és hogy milyen jogorvoslatot vehet igénybe, aki úgy érzi, szakmaiatlan, méltánytalan, jogellenes döntést hozott az esetében az orvos.

    A kötelezettség elrendelése mellett továbbra is elengedhetetlen, hogy az állam az oltással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét is teljesítse, ugyanis a védőoltásokba vetett bizalmat a szakmailag helytálló és hiteles információk biztosításával lehet növelni.

    Ki a felelős, ha valami bajom lesz az oltástól? A munkáltatóm vagy az állam?

    Bár jelenlegi tudásunk szerint alacsony a kockázata bármilyen hosszútávú oltási szövődménynek, az egészségügyi törvény 58. § (10) bekezdése alapján a védőoltásra kötelezett személyeket súlyosabb egészségkárosodások esetén az állam kártalanítja. Bár a szabály erre a helyzetre is alkalmazhatónak tűnik, ezzel kapcsolatban vannak kétségek, mert a mostani új helyzet: eddig nem volt arra lehetőség, hogy a munkáltató tegyen kötelezővé egy védőoltást, ráadásul ha így is tesz, magát az oltást továbbra is az állam biztosítja, vagyis a munkáltatónak nincs ráhatása arra, hogy a dolgozója milyen védőoltást kap. Csak remélhetjük, hogy a kormány ezeket a bizonytalanságokat tisztázza, mire elkezdik az új rendeletek alapján beadni a védőoltásokat.

    A magánszektor munkáltatóinak

    Milyen esetben rendelhetem el jogszerűen, hogy a munkavállalóim vegyék fel a védőoltást?

    Erre sajnos nem lehet konkrét választ adni. Nem lehet megmondani általános jelleggel, hogy mely munkakörökben fogadható el a védőoltásra kötelezés, és melyeken nem indokolt. A mérlegelendő szempontok közül különösen nagy súllyal esik latba kettő. Minél inkább teljesülnek ezek a kiemelt szempontok, annál valószínűbb, hogy a jogkorlátozás arányossága igazolható. Aki olyan munkakört tölt be, amelyben

    • személyesen közszolgáltatást nyújtanak (különösen, ha a szolgáltatás alapjog érvényesülését), és

    • olyan emberekkel kerül kapcsolatba, akik fokozottan ki vannak téve a megfertőződés, a súlyos lefolyású megbetegedés kockázatának,

    az biztosan az elsők közé tartozik, akiknél az oltási kötelezettség elrendelhető. Mivel a kormány nem határozott meg további szempontokat, a munkáltató feladata, hogy ezeket a szempontokat mérlegelve ténylegesen csak azokra a munkakörökre nézve rendelje el a védőoltási kötelezettséget, ahol ez indokolt.

    Fontos, hogy a munkáltató személyes véleménye, az oltásról szóló álláspontja ebből a szempontból irreleváns. Ha személyes meggyőződése, hogy az oltás életet ment és mindenkinek minél hamarabb be kellene oltatnia magát, munkáltatóként akkor sem rendelheti el a kötelező védőoltást a home office-ban dolgozó kollégáinak, mert ebben az esetben a kötelezés feltételei nem állnak fenn. Ugyanígy: az oltásszkeptikus munkáltatónak – az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek megteremtése érdekében – el kell rendelnie a kötelező védőoltást, bármennyire nem ért is egyet ezzel.

    Ebben az állásfoglalásunkban gyűjtöttük össze, hogy a munkaköri kötelező védőoltás elrendelésekor pontosan milyen szempontokat kell mérlegelni.

    Megosztás