Nyilvántartás, eljárások

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény értelmében a társadalmi szervezeteket a megyei/Fővárosi Bíróság tartja nyilván. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a szervezet képviselője nyújtja be, a bíróság legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül polgári nem peres eljárás keretében köteles dönteni a szervezetet nyilvántartásba vételéről vagy a kérelem elutasításáról (ebbe a határidőbe a hiánypótlás ideje nem számít be). A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapítók eleget tettek a törvény rendelkezéseinek.

A nyilvántartásba vételt elutasító bírósági határozat ellen a Pp. általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

Garanciális szabály, hogy amennyiben a bíróság ezen döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. Ha a kérelem elbírálására ennek alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel a 60 napos határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal a bíróság határozata nélkül is létrejön.

A társadalmi szervezetek felett (a pártok kivételével) az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol, ennek keretében az ügyész pert indíthat a társadalmi szervezet ellen akár annak feloszlatása érdekében is. A társadalmi szervezet tevékenységének felfüggesztése, feloszlatása illetve megszűnésének megállapítása kizárólag a bíróság hatásköre.

A törvény rendelkezik továbbá arról, hogy a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

Az ügyész illetve a tag által indított per a megyei /Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A bíróság engedélyezte a tüntetést a március 15-i miniszterelnöki beszéd alatt

Szabad a füttykoncert a szabadság ünnepén! A bíróság eldöntötte a kérdést, a rendőrség törvénytelenül tiltotta meg kétszer is, hogy Juhász Péter síposztó tüntetést szervezzen a március 15-i miniszterelnöki beszéd idejére. 

Gyülekezési jog menekülthullám idején

Tüntethetnek, tiltakozhatnak a menedékkérők Magyarországon?

Igen. A békés gyülekezés joga, a tiltakozás szabadsága mindenkit megillető emberi jog, állampolgárságtól függetlenül. E jog azokat a menedékkérőket is megilleti, akik szabálytalanul lépték át a magyar határt, vagy szabálytalanul hagyták el a gyűjtőpontot, befogadó-állomást. A gyülekezési szabadságot nem lehet felfüggeszteni még a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” sem.

KISOKOS: Galaxis útikalauz elégedetlenkedőknek

TÜNTETSZ? ENGEDETLENKEDSZ? ERŐSZAKOSKODNÁL?

Fejezd ki a véleményed bátran, de ne sértsd meg mások jogait!