Nyilvántartás, eljárások

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény értelmében a társadalmi szervezeteket a megyei/Fővárosi Bíróság tartja nyilván. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a szervezet képviselője nyújtja be, a bíróság legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül polgári nem peres eljárás keretében köteles dönteni a szervezetet nyilvántartásba vételéről vagy a kérelem elutasításáról (ebbe a határidőbe a hiánypótlás ideje nem számít be). A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapítók eleget tettek a törvény rendelkezéseinek.

A nyilvántartásba vételt elutasító bírósági határozat ellen a Pp. általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

Garanciális szabály, hogy amennyiben a bíróság ezen döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. Ha a kérelem elbírálására ennek alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel a 60 napos határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal a bíróság határozata nélkül is létrejön.

A társadalmi szervezetek felett (a pártok kivételével) az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol, ennek keretében az ügyész pert indíthat a társadalmi szervezet ellen akár annak feloszlatása érdekében is. A társadalmi szervezet tevékenységének felfüggesztése, feloszlatása illetve megszűnésének megállapítása kizárólag a bíróság hatásköre.

A törvény rendelkezik továbbá arról, hogy a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

Az ügyész illetve a tag által indított per a megyei /Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Az Alkotmánybíróság kiállt a gyülekezési szabadság mellett

Budapest, 2013. február 12. – Az Alkotmánybíróság mai döntése véget vethet az alapjog-sértő gyakorlatnak. Az önkormányzatok és a rendőrség mostantól nem vehetik el mondvacsinált okokkal a közterületeket a gyűlések szervezői elől.

Az alapjogok gyakorlásának biztosítása kötelessége az államnak

Az Alapvető Jogok Biztosa június 11-én adta ki az AJB-3449/2012. számú ügyben készített jelentését, melyben eloszlatott egy súlyos félreértést a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó állami kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ombudsman szerint alkotmányos visszásságot és jogbizonytalanságot eredményez az a gyakorlat, ha az Országos Mentőszolgálat a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények mentési biztosítását csak térítés ellenében végzi.