Nyilvántartás, eljárások

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény értelmében a társadalmi szervezeteket a megyei/Fővárosi Bíróság tartja nyilván. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a szervezet képviselője nyújtja be, a bíróság legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül polgári nem peres eljárás keretében köteles dönteni a szervezetet nyilvántartásba vételéről vagy a kérelem elutasításáról (ebbe a határidőbe a hiánypótlás ideje nem számít be). A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapítók eleget tettek a törvény rendelkezéseinek.

A nyilvántartásba vételt elutasító bírósági határozat ellen a Pp. általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

Garanciális szabály, hogy amennyiben a bíróság ezen döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. Ha a kérelem elbírálására ennek alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel a 60 napos határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal a bíróság határozata nélkül is létrejön.

A társadalmi szervezetek felett (a pártok kivételével) az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol, ennek keretében az ügyész pert indíthat a társadalmi szervezet ellen akár annak feloszlatása érdekében is. A társadalmi szervezet tevékenységének felfüggesztése, feloszlatása illetve megszűnésének megállapítása kizárólag a bíróság hatásköre.

A törvény rendelkezik továbbá arról, hogy a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

Az ügyész illetve a tag által indított per a megyei /Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A kormány szerint méltatlan lehet, ha valaki kifejezi a politikai véleményét, tovább szűkítenék a gyülekezési jogot

Gyorselemzésünk szerint a Kormány az alapjogkorlátozó új gyülekezési törvény elfogadása után ismét jelentősen szűkítené a gyülekezési szabadságot. Ezúttal a településkép védelméről szóló törvénybe csempészve nehezítenék meg a tüntetést. Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor például a Kossuth téren egy egész hónapig nem lehet majd tüntetni télen, de a nemzeti ünnepek idején is kiszorulnak majd a szimbolikus helyszínekről azok a polgárok, akik nem az állami megemlékezéseken kívánnak részt venni.

Tüntetnél, tiltakoznál? Ismerd a jogaid!

Megígértük, hogy senkit nem hagyunk egyedül, aki él politikai szabadságjogaival, és másokkal együtt kinyilvánítja véleményét az utcákon. Ehhez tartjuk magunkat. Készítettünk egy rövid összeállítást a gyülekezési jog gyakorlásának törvényes kereteiről, amit ajánlunk a tüntetések szervezői és résztvevői figyelmébe. Emellett továbbra is készek vagyunk ingyenes jogi tanácsokkal és szükség esetén jogsegéllyel is támogatni titeket az ország egész területén. Forródrótót üzemeltünk be arra az esetre, ha azonnali segítséget szeretnétek kérni tőlünk. Ha tüntetni vagy tiltakozni mentek, ezt a telefonszámot írjátok fel a karotokra: 06 30 722 3356. Van, akinek korábban már hasznos volt, titeket is megnyugtathat.

Pereljük a TEK-et a jogsértő területlezárás miatt

A Terrorelhárítási Központ (TEK) szerint minden tekintetben jogszerű volt, hogy Angela Merkel február eleji látogatása előtt egy nappal rendelt el személy és létesítménybiztosítási intézkedést a Kossuth térre. Bár az intézkedés indokoltságát nem vitatjuk, azt igen, hogy azt csak olyan késői időpontban lehetett elrendelni, hogy a tüntetőknek ne legyen módjuk hatékony jogorvoslattal élni.