Politikai részvételi jogok

A magyar alkotmány 2. § (2) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”

A minden embert – emberi jogként – megillető politikai szabadságjogok mellett létezik a szűk értelemben vett politikai jogok, más néven politikai részvételi jogok csoportja is. A politikai részvételi jogok eltérnek a politikai szabadságjogoktól, elsősorban azért, mert az embert adott politikai közösség tagjaként – legtöbbször állampolgárként – illetik meg. (A politikai részvételi jogok alapja a népszuverenitás eszméje, amely minden hatalom forrásának a népet tekinti. A népszuverenitás gondolatából származik az az elv, hogy az embereknek joguk van eldönteni, hogy milyen közhatalmi intézményt hoznak létre vagy szüntetnek meg, illetve kikre bízzák a közhatalom gyakorlását, az állam irányítását.)

A hagyományos felosztás szerint e jogokat két csoportra osztják: az egyik csoportba tartozik a közvetett hatalomgyakorlást lehetővé tevő választójog, a másik csoportba pedig a közvetlen részvételt biztosító jogok tartoznak: a népszavazáshoz való jog, a népi kezdeményezéshez való jog és a petíciós jog.

A politikai részvételi jogok közül a petíciós jog szorosan kötődik – vélemény- és információszabadsághoz. A petíciós jog alapján az embereknek joguk van ahhoz, hogy véleményüket, kérésüket eljuttassák a közhatalom gyakorlóihoz. A petíciós jog a kérelmezési és a panaszjogot foglalja magában. A kérelmezési jog valamely egyéni vagy közösségi célkitűzés elérésére irányul, a panasz pedig jogi vagy más természetű sérelem orvoslását célozza. A petíciós jog lényege, hogy a polgárok olyan ügyekben, melyekben érdekeltek vagy amelyek közérdekűek, kérelemmel, előterjesztéssel, javaslattal, panasszal fordulhatnak a hatóságokhoz anélkül, hogy ezért valamilyen megtorlással kellene számolniuk. A hatóságoknak a petícióval kötelező foglalkozniuk és válaszadási kötelezettségük is van.

Magyarországi jogi szabályozás

Jogorvoslatok a választási eljárásokban

Ajánló:

Az Országos Választási Iroda honlapja 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Abszurd ítélet a bíróságon: a turisták miatt tilos festéket dobálni

Alapjogsértő ítélet született ma Varga Gergő és Gulyás Márton büntetőügyében. A büntetőbíróság több száz óra közérdekű munkára büntette ügyfelünket és társát, mert az ítélet szerint garázdaságot és rongálást követtek el. A formabontó, meghökkentő véleménynyilvánítás önmagában nem bűncselekmény, a büntetőjog szabályait nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az ítélet ellen fellebezünk.

A diákok kikérdezése diktatúrákat idéző gyakorlat

A TASZ sajtóhírekből értesült arról, hogy fennáll a gyanúja annak, hogy egyes oktatási intézményekben a diákok politikai véleményét jogosulatlanul gyűjtik és kezelik. A TASZ szerint, ha a listázásról szóló hírek igaznak bizonyulnak, akkor az nagyon súlyos jogsértést jelent, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk a helyzet jogi értékelését és az érintettek tájékoztatását a jogaikról.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.