Politikai részvételi jogok

A magyar alkotmány 2. § (2) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”

A minden embert – emberi jogként – megillető politikai szabadságjogok mellett létezik a szűk értelemben vett politikai jogok, más néven politikai részvételi jogok csoportja is. A politikai részvételi jogok eltérnek a politikai szabadságjogoktól, elsősorban azért, mert az embert adott politikai közösség tagjaként – legtöbbször állampolgárként – illetik meg. (A politikai részvételi jogok alapja a népszuverenitás eszméje, amely minden hatalom forrásának a népet tekinti. A népszuverenitás gondolatából származik az az elv, hogy az embereknek joguk van eldönteni, hogy milyen közhatalmi intézményt hoznak létre vagy szüntetnek meg, illetve kikre bízzák a közhatalom gyakorlását, az állam irányítását.)

A hagyományos felosztás szerint e jogokat két csoportra osztják: az egyik csoportba tartozik a közvetett hatalomgyakorlást lehetővé tevő választójog, a másik csoportba pedig a közvetlen részvételt biztosító jogok tartoznak: a népszavazáshoz való jog, a népi kezdeményezéshez való jog és a petíciós jog.

A politikai részvételi jogok közül a petíciós jog szorosan kötődik – vélemény- és információszabadsághoz. A petíciós jog alapján az embereknek joguk van ahhoz, hogy véleményüket, kérésüket eljuttassák a közhatalom gyakorlóihoz. A petíciós jog a kérelmezési és a panaszjogot foglalja magában. A kérelmezési jog valamely egyéni vagy közösségi célkitűzés elérésére irányul, a panasz pedig jogi vagy más természetű sérelem orvoslását célozza. A petíciós jog lényege, hogy a polgárok olyan ügyekben, melyekben érdekeltek vagy amelyek közérdekűek, kérelemmel, előterjesztéssel, javaslattal, panasszal fordulhatnak a hatóságokhoz anélkül, hogy ezért valamilyen megtorlással kellene számolniuk. A hatóságoknak a petícióval kötelező foglalkozniuk és válaszadási kötelezettségük is van.

Magyarországi jogi szabályozás

Jogorvoslatok a választási eljárásokban

Ajánló:

Az Országos Választási Iroda honlapja 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Újabb pert nyertünk a hazug kormánypropaganda ellen

Ügyfeleink jogerősen pert nyertek az origóval szemben. A propaganda portál szándékosan lejáratóan számolt be ügyfeleinkről, akik részt vettek a parlament alakuló ülése napján tartott tüntetésen. A Fővárosi Ítélőtábla az origót elmarasztaló ítéletének indokolásában felhívta a figyelmet az újságírók kiemelt felelősségére, a közölt tények, hírek információk hitelességének ellenőrzésére. A bíróság megállapította, hogy az origo ezeket a szabályokat nem tartotta be.

Egy rövid írás miatt évekig a bíróságon feleslegesen

Egy helyi ügyekkel foglalkozó online újságban megjelent írása miatt indított Balatonszemes polgármestere két eljárást ügyfelünk ellen: egyet rágalmazás miatt büntetőbíróság előtt, egyet pedig jóhírnév megsértése miatt polgári bíróság előtt. A polgári pert már megnyertük, de nem lélegezhet fel az ügyfelünk, a büntetőeljárás továbbra is zajlik.

Kemény Gábor Budapesten él, de nyaralótulajdonosként régóta kötődik Balatonszemeshez, szívén viseli a település sorsát. Ezért is háborodott fel azon 2014-ben, hogy a polgármester egy olyan férfit javasolt alpolgármesternek, akit korábbi tevékenysége alapján erre nem tűnt alkalmasnak. Ügyfelünk véleményét a település ügyeivel foglalkozó internetes újságban tette közzé. Nem sokkal később a polgármester félmillió forint sérelemdíjat és nyilvános bocsánatkérést követelt tőle.

Az első fokon eljáró bíróság még úgy ítélte meg, hogy ügyfelünk azzal a mondatával, miszerint a polgármester az “alkontárnak” nevezett alpolgármester-jelöltet “évek óta favorizálja, fizeti”, megsértette a polgármester jóhírnévhez való jogát. Szerencsére a másodfokú bíróság már figyelembe vette a szólásszabadság védelmében felhozott érveinket. Döntésében rögzítette, hogy közügyekről szólt a cikk. Bár az alkontár erős jelző a bíróság szerint, az értékítélet, amit akkor is véd a szólásszabadság, ha az adott esetben túlzó vagy bántó.

csendesforradalmar_gomb.png


Nem lélegezhet fel azonban ügyfelünk, hiszen a büntetőeljárásban, bár első fokon neki adott igazat a bíróság, a másodfok eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte a döntést. Az eljárás tehát újraindul. Bár gyakorlatilag kizárt, hogy miután a polgári jogi eljárásban nem minősült jogsértőnek a cikk, a büntetőeljárás más eredménnyel végződjön, a sértett polgármester még akár évekig terhelheti a magyar igazságszolgáltatást azzal, hogy végigviszi ezt a pert is. Itt az ideje, hogy végre megváltozzanak a jogszabályok, és ilyen ügyekben a politikusok ne indíthassanak büntetőeljárást a polgárok ellen.

Dojcsák Dalma

Járhat-e kirúgás a kommentért?

 

Nem rendel többé cikket Aczél Endrétől a Népszabadság, miután a lap régi munkatársa szexista kommenteket tett közzé a Facebookon. Jogszerűen járt el a Népszabadság, vagy a szólásszabadság sárba tiprásával, vélemény alapú diszkriminációval állunk szemben?