Politikai részvételi jogok

A magyar alkotmány 2. § (2) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”

A minden embert – emberi jogként – megillető politikai szabadságjogok mellett létezik a szűk értelemben vett politikai jogok, más néven politikai részvételi jogok csoportja is. A politikai részvételi jogok eltérnek a politikai szabadságjogoktól, elsősorban azért, mert az embert adott politikai közösség tagjaként – legtöbbször állampolgárként – illetik meg. (A politikai részvételi jogok alapja a népszuverenitás eszméje, amely minden hatalom forrásának a népet tekinti. A népszuverenitás gondolatából származik az az elv, hogy az embereknek joguk van eldönteni, hogy milyen közhatalmi intézményt hoznak létre vagy szüntetnek meg, illetve kikre bízzák a közhatalom gyakorlását, az állam irányítását.)

A hagyományos felosztás szerint e jogokat két csoportra osztják: az egyik csoportba tartozik a közvetett hatalomgyakorlást lehetővé tevő választójog, a másik csoportba pedig a közvetlen részvételt biztosító jogok tartoznak: a népszavazáshoz való jog, a népi kezdeményezéshez való jog és a petíciós jog.

A politikai részvételi jogok közül a petíciós jog szorosan kötődik – vélemény- és információszabadsághoz. A petíciós jog alapján az embereknek joguk van ahhoz, hogy véleményüket, kérésüket eljuttassák a közhatalom gyakorlóihoz. A petíciós jog a kérelmezési és a panaszjogot foglalja magában. A kérelmezési jog valamely egyéni vagy közösségi célkitűzés elérésére irányul, a panasz pedig jogi vagy más természetű sérelem orvoslását célozza. A petíciós jog lényege, hogy a polgárok olyan ügyekben, melyekben érdekeltek vagy amelyek közérdekűek, kérelemmel, előterjesztéssel, javaslattal, panasszal fordulhatnak a hatóságokhoz anélkül, hogy ezért valamilyen megtorlással kellene számolniuk. A hatóságoknak a petícióval kötelező foglalkozniuk és válaszadási kötelezettségük is van.

Magyarországi jogi szabályozás

Jogorvoslatok a választási eljárásokban

Ajánló:

Az Országos Választási Iroda honlapja 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.