Politikai részvételi jogok

A magyar alkotmány 2. § (2) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”

A minden embert – emberi jogként – megillető politikai szabadságjogok mellett létezik a szűk értelemben vett politikai jogok, más néven politikai részvételi jogok csoportja is. A politikai részvételi jogok eltérnek a politikai szabadságjogoktól, elsősorban azért, mert az embert adott politikai közösség tagjaként – legtöbbször állampolgárként – illetik meg. (A politikai részvételi jogok alapja a népszuverenitás eszméje, amely minden hatalom forrásának a népet tekinti. A népszuverenitás gondolatából származik az az elv, hogy az embereknek joguk van eldönteni, hogy milyen közhatalmi intézményt hoznak létre vagy szüntetnek meg, illetve kikre bízzák a közhatalom gyakorlását, az állam irányítását.)

A hagyományos felosztás szerint e jogokat két csoportra osztják: az egyik csoportba tartozik a közvetett hatalomgyakorlást lehetővé tevő választójog, a másik csoportba pedig a közvetlen részvételt biztosító jogok tartoznak: a népszavazáshoz való jog, a népi kezdeményezéshez való jog és a petíciós jog.

A politikai részvételi jogok közül a petíciós jog szorosan kötődik – vélemény- és információszabadsághoz. A petíciós jog alapján az embereknek joguk van ahhoz, hogy véleményüket, kérésüket eljuttassák a közhatalom gyakorlóihoz. A petíciós jog a kérelmezési és a panaszjogot foglalja magában. A kérelmezési jog valamely egyéni vagy közösségi célkitűzés elérésére irányul, a panasz pedig jogi vagy más természetű sérelem orvoslását célozza. A petíciós jog lényege, hogy a polgárok olyan ügyekben, melyekben érdekeltek vagy amelyek közérdekűek, kérelemmel, előterjesztéssel, javaslattal, panasszal fordulhatnak a hatóságokhoz anélkül, hogy ezért valamilyen megtorlással kellene számolniuk. A hatóságoknak a petícióval kötelező foglalkozniuk és válaszadási kötelezettségük is van.

Magyarországi jogi szabályozás

Jogorvoslatok a választási eljárásokban

Ajánló:

Az Országos Választási Iroda honlapja 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Újabb TASZ-siker a propaganda ellen: Az önkormányzat nem döntheti el, hogy kit tekint sajtónak

Politikai véleményen alapuló hátrányos megkülönböztetést valósított meg az előző pécsi önkormányzat és a tulajdonában lévő Pécsi Kommunikációs Központ Kft., amikor a helyi közügyekkel foglalkozó Pécsi Stop hírportált nem értesítette a sajtó számára nyilvános eseményekről – mondta ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH). A portált a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte az eljárásban.

Megnyertük az első hiperlinkeléssel foglalkozó ügyet Strasbourgban, szabadabb lesz az újságírók munkája ezentúl

Sérti a szólásszabadságot az a magyar bírósági döntés, amely alapján megállapították, hogy a 444.hu hiperlinkeléssel sértette meg a Jobbik jó hírnevét. A 2013-ban indult ügyben végül a strasbourgi bíróság adott igazat az online újságnak. A bíróság ebben az ügyben foglalkozott először a hiperlinkelés és a szólásszabadság kapcsolatával. A Magyar Jeti Zrt-t, a 444.hu kiadóját a londoni székhelyű Media Legal Defence Initiative (MLDI)-vel képviseltük.

Civil szervezetek az online cenzúra lehetősége ellen tiltakoznak

Október 16-án ötvenhat másik szervezettel együtt egy közös levelet küldtünk az Európai Bizottság elnökének, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, mert elfogadhatatlannak tartunk egy olyan szabálytervezetet, ami veszélyezteti az internetes véleménynyilvánítás szabadságát. A levelünkben a tervezett szabály törlésére kértük a jogalkotásban részt vevő szervezeteket.