Rendőrségi adatkezelés

Az információs önrendelkezési jog korlátozásának egyik formája, hogy a közbiztonságra való hivatkozással lazítanak a törvényes előírásokon. A bűncselekmények üldözése és felderítése érdekében a rendőrség szeretne minél egyszerűbb eljárásban minél több területről személyes adatokhoz jutni. Az ily módon elnyert megkülönböztetett jogosítványok veszélyeztetik az adatvédelem alkotmányos jogelveit. Az állampolgároknak egyaránt joguk van ahhoz, hogy biztonságban éljenek és ahhoz, hogy személyes adataikat jogosulatlanul senki ne ismerhesse meg.

A rendőrség csak akkor juthat személyes adatokhoz, ha erre törvényes felhatalmazást kap. E törvényi felhatalmazásnak meg kell felelnie a célhoz kötöttség követelményének. Álláspontunk szerint a rendőrség bűnüldözési tevékenységével kapcsolatban csak az alábbi korlátok között gyűjthet, tárolhat és használhat személyi adatokat:

  • kizárólag az adatkezelés konkrét céljának és az adatok körének írásbeli megjelölésével szabad adatot kezelni;
  • megengedhetetlen, hogy a rendőrség általános bűnmegelőzési céllal, „készletre” gyűjtsön személyes adatokat;
  • az eljárás befejezése után, ha a gyanúsított szabadul a gyanú alól, személyes adatait törölni kell a rendőrségi nyilvántartásból;
  • a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés után az érintett adatait törölni kell a nyilvántartásból;
  • mindazon személyes adatokat, amelyek konkrét büntetőüggyel nem állnak összefüggésben, törölni kell a nyilvántartásból.

A célhoz kötöttség követelményének ellentmondana, ha a rendőrség készletre gyűjthetne személyes adatokat például az emberek egészségi állapotáról, drogfüggőségéről, AIDS betegségről vagy valamilyen csoporthoz tartozásáról. Ilyen adatokat a rendőrségnek csak akkor szabad kezelnie, ha azok közvetlen összefüggésbe hozhatók konkrét bűncselekménnyel. Meggyőződésünk szerint az orvosi titoktartás alól csak kivételesen, konkrét bűnügyben történő nyomozás esetén adható felmentés, és súlyosan sérti az egészségügyi ellátás érdekeit és a drogbetegek személyiségi jogait, ha a drogfogyasztókat kezelő orvosokra, terápiás intézetekre általános adatszolgáltatási kötelezettséget rónak. Általános bűnfelderítési célból a rendőrség bankoktól, illetve az adóhatóságtól sem kérhet információkat, kizárólag meghatározott bűncselekmény gyanúja esetén és kizárólag az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személyről.

Mikor igazoltathat a rendőr?

Ma Magyarországon a rendőr az utcán, szórakozóhelyeken, nyilvános intézményekben gyakorlatilag bárkit igazoltathat. Az igazoltatás csak addig tarthat, amíg megállapítják hogy ki vagy, és esetleg nem köröznek-e valami miatt. Elsősorban személyi igazolványoddal igazolhatod magad, de elfogadhatnak más olyan eredeti okiratot, amely erre alkalmas (például útlevél, jogosítvány, diákigazolvány). Ha nincs nálad semmilyen igazolvány, akkor egy olyan veled lévő társad közlését is elfogadhatják, aki kellően tudja magát igazolni. A rendőr személyi adataidat (név, lakcím, születési hely, idő, stb.) meg is kérdezheti tőled, hogy összehasonlítsa a személyiddel, és neked válaszolnod kell.

A rendőr általában automatikusan nem közli, de kérésedre köteles megmondani az igazoltatás okát, ezt csak a közbiztonság érdekében tagadhatja meg. Sajnos, mivel a rendőrségi törvény ilyen rejtélyesen fogalmaz, mi is csak találgatni tudunk, hogy a köz biztonságát mikor veszélyezteti az igazoltatás céljának közlése. Az igazoltatásnál a rendőr személyi adataidat csak akkor írhatja fel magának, ha erre további eljárás céljából szüksége van, például mert tanúja voltál egy közlekedési balesetnek.

Ha nincs nálad megfelelő igazolvány, és személyazonosságodat nem tudják kellően tisztázni, akkor a rendőr előállíthat a rendőrségre, ott pedig ujjlenyomatot vehetnek, fényképet készíthetnek rólad. Átadhatja-e a rendőr személyi adataidat a jegyellenőrnek?

Átadhatja-e a rendőr személyi adataidat a jegyellenőrnek?

Ha jegy vagy érvényes bérlet nélkül utazol, a jegyellenőr felkérhet egy rendőrt igazoltatásodra. A rendőrség szolgálati szabályzata úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben adataid a helyszínen átadhatók, azonban neked is jogod van megtudni az igazoltatást kérő nevét és munkahelyét.

Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása

A rendőr az igazoltatás során ruházatodat, csomagodat, járművedet átvizsgálhatja, ha erre személyazonosságod megállapításához szükség van, vagy bűncselekmény illetve szabálysértés gyanúja merül fel. Az átvizsgáláshoz nem elegendő indok az, hogy fiatal vagy, sárga a hajad, vagy egy éjszakai szórakozóhelyen töltöd a szombat estét. A ruházatátvizsgálás nem azonos a testi motozással, tehát csak azt nézhetik meg, hogy mi van a zsebeidben. A gépkocsi átvizsgálása címén nem forgathatják fel az autódat, mert ahhoz házkutatási határozat kell, tehát nem szedhetik fel a szőnyeget, nem nézhetnek a hamutartó alá, stb., viszont bekukkanthatnak az utastérbe és a csomagtartóba is.

Megosztás