Szülő nők jogai - koronavírus idején

Igen. Jelenleg ugyanis csak a látogatás korlátozott, a szülő nő kísérése azonban nem “látogatás”. Ezt az emberi erőforrások miniszterének a koronavírus járvánnyal összefüggésben, az egészségügyi szolgáltatók egyes további intézkedéseiről szóló 6/2022. (III. 07.) számú egyedi utasítása is egyértelművé tette. Az egyedi utasítás 4. §-a alapján az úgynevezett “apás szülések” esetében a szülő anya kísérője az apa vagy az általa választott más, az ellátásban aktívan részt nem vevő személy lehet. Ezen személy nem minősül látogatónak, rá a szülés ideje alatt a kísérőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A koronavírus járvány alatt érvényes szülészeti-nőgyógyászati ellátásrend (az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészeti-Nőgyógyászati és Asszisztált Reprodukciós Tagozatának ajánlása a COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatban) is kimondja, hogy a szülés idején jelen lehet a szülő nő kísérője.
Sokszor előfordul, hogy a kórház egyszerűen a koronavírusra hivatkozással ki akarja zárni a kísérőt a szülésből. Fontos tudni, hogy önmagában a járványügyi helyzet nem indok arra, hogy ne engedjék be a kísérőt a szülő nő mellé a vajúdás és a szülés idejére. A kísérőt csak akkor lehet kizárni, ha a kórház igazolni tudja, hogy a kísérő jelenléte a konkrét esetben zavarja a betegellátást vagy sérti más betegek jogait. Az ombudsman tájékoztatása szerint a kísérő kizárásának tudományos alapon kell nyugodnia: fel kell mérni, hogy adott kórházban mekkora ténylegesen a fertőzésveszély, és ehhez igazítani a szülő nő kísérésének korlátozását. A legtöbb esetben azonban a szülészeten nem áll fenn olyan mértékű fertőzésveszély, hogy indokolt lenne a kísérő kizárása.

Az EMMI 6/2022. számú, 2022. március 7-i egyedi utasítása értelmében a császármetszés időtartama alatt a műtő légterében kísérő nem tartózkodhat. A császármetszés műtőn kívüli szakaszában, a szülés ideje alatti jelen lehet kísérő.
Az EMMI utasítás csak a műtő légterében való tartózkodásra vonatkozóan fogalmaz meg tiltást, ezért az előkészítésre és a műtét utáni aranyórára – ha erre nem a műtő légterében kerül sor – az általános kapcsolattartási szabályok az irányadóak. A műtőn kívül a szülő nő mellett lehet a választott kísérő. A kísérő beengedése a születés utáni aranyórára azért is indokolt, mert az anya akadályoztatása esetén az irányelv által ajánlott bőrkontaktus csak az apával, kísérővel valósítható meg.

Igen, a vajúdás és szülés teljes ideje alatt jelen lehet a szülő nő által választott személy. Ez alól csak a császármetszéses szülés műtőben zajló része kivétel.

Jogi akadálya nincs annak, hogy akár koronavírus-fertőzött szülő nő mellett is jelen legyen kísérő. A szülő nőt kísérő személynek a koronavírus-helyzettől függetlenül is védőfelszerelést kell viselnie a szülőszobán. Fertőzött szülő nő esetében a védőfelszerelésnek a koronavírus ellen is megfelelő védelmet kell biztosítania. Amennyiben ez a felszerelés rendelkezésre áll, nincs járványügyi indoka, hogy a kísérőt ne engedjék be a szülő nő mellé.

Nincs különbség, a tünetmentes fertőzöttek ugyanúgy továbbadhatják a vírust, mint azok, akiknek vannak tünetei, így rájuk is ugyanazok a szabályok vonatkoznak.

A Másállapotot a Szülészetben! Mozgalom kérdéseket intézett az NNK-hoz és az EMMI-hez a szülések koronavírus-járvány alatti lezajlásával kapcsolatban. A szervezetek által kiadott állásfoglalások (NNK állásfoglalás; EMMI állásfoglalás) szerint a maszkviselés szükséges, mert a megfelelően hordott arcmaszk csökkenti a fertőzés kockázatát az anya és az egészségügyi személyzet között. A koronavírusos vagy koronavírus-gyanús szülő nőnek is indokolt maszkot viselnie. Tudjuk, hogy ez – különösen a kitolási szak alatt – nehéz lehet, de ilyenkor legnagyobb a környezetben lévők megfertőződésének kockázata.

A gyógyintézet elhagyásának a jogával a koronavírus járvány alatt is élhet a szülő nő, ezt a jogot a gyermeke gondviselőjeként is gyakorolja. A járvány alatt érvényes szülészeti eljárásrend kimondja, hogy fertőzésre nem gyanús esetben törekedni kell a korai hazabocsátásra.
Mindez természetesen csak arra az esetre igaz, ha a babával nincs semmi probléma. Sajnos az igazsághoz hozzátartozik, hogy Magyarországon egyelőre nem általános az, hogy a kismamát és a babát könnyen „elengednék” a kórházból. Ilyenkor általában az újszülött egészségi állapotára hivatkozva igyekeznek korlátozni a kórház elhagyását. Vagyis azt hangsúlyozzák, hogy az újszülött egészsége veszélyben forog, ha az anya elviszi. Egészségesen született és jó általános állapotban lévő újszülött esetében azonban bátran lehet arra hivatkozni, hogy nincs szó veszélyeztetésről, hiszen a gyermek egészségét, testi épségét nem fenyegeti semmi.
Ha a szakemberek egészségügyi okokra hivatkoznak a távozás megtagadásakor, kérhetjük a szakszemélyzetet – élve a tájékoztatáshoz és önrendelkezéshez való jogainkkal –, hogy adja írásba a véleményét, diagnózisát. Ha nincs konkrét orvosi gyanú, tünet, vizsgálati eredmény az újszülöttnél, és a szülő távozik a babával az intézményből, ebben őt (őket) fizikailag megakadályozni nem lehet. Annak érdekében viszont, hogy csökkentsük az ilyen jellegű konfliktusok esélyét, érdemes az távozási szándékról előzetesen egyeztetni a kezelőorvossal vagy akár a kórházi osztállyal.
Sajnos néha előfordul, hogy a kórház ilyen távozás esetén a gyermek veszélyeztetésére hivatkozva jelzést tesz a gyermekjóléti szolgálatnak az ügyről. A jelzés nem egyenlő a súlyos veszélyeztetés megállapításával, ilyenkor a gyámhatóság feladata, hogy kivizsgálja az esetet. Ha nincs veszélyeztetés (mert a baba otthon is jól van), akkor a kivizsgálásnak nem lehet semmiféle hátrányos következménye. De a vizsgálat során igazolni kell az együttműködést az egészségügyi ellátókkal (védőnő, házi gyermekorvos, oltások, kontrollok, stb). Jó, ha van szakember, gyermekorvos, kórház, aki igazolja, hogy gondozza az újszülöttet, elvégzi a szükséges vizsgálatokat (például a PKU-tesztet). Érdemes nyilatkozni arról, hogy a szülők vállalják a BCG oltás beadatását, a PKU-teszt levetetését, és együttműködnek gyermekorvossal, védőnővel.
Fontos végül tudni, hogy ha a baba egészsége tényleg veszélyben forog, akkor a szülő nem viheti haza, mert nem kockáztathat a gyermeknél súlyos egészségkárosodást a döntésével.

A nemzetközi ajánlások (ACOG – Amerikai Szülészeti-Nőgyógyászati Szakkollégium, WHO – Egészségügyi Világszervezet) ajánlásai szerint a pozitív COVID-teszt önmagában nem indokolja a császármetszést. (A hivatkozott ajánlások a rövidítésekre kattintva megtekinthetők.)
A járvány alatt érvényes magyar szülészeti-nőgyógyászati ellátásrend sem tesz ilyen javaslatot, nem említi, hogy pusztán a fertőzöttség ténye miatt császármetszést kellene végezni. A Másállapotot a Szülészetben! Mozgalom kérdésére ezt azóta megerősítette az NNK és az EMMI is. Az NNK és az EMMI állásfoglalása szerint (NNK állásfoglalás; EMMI állásfoglalás) a pozitív koronavírus-teszteredmény önmagában nem indokolja a császármetszést, de a betegség vezethet olyan állapothoz, amikor a császármetszés mégis szükséges lehet. Erről azonban az egészségügyi személyzetnek előzetesen tájékoztatnia kell a szülő nőt.

A jogsértés típusától is függ, hogy milyen jogérvényesítési eljárás jöhet szóba. Amit minden esetben meg lehet tenni, az a panasztétel. A panaszt az egészségügyi intézmény vezetőjének vagy a fenntartónak érdemes címezni, az állításokat lehetőleg dokumentumokkal alátámasztani és kérni az eset kivizsgálását. A panaszt a fenntartó köteles 30 napon belül kivizsgálni és az eredményről, megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni a panaszost.
Amennyiben a betegjogok (pl. kapcsolattartáshoz való jog, tájékoztatáshoz való jog, intézmény elhagyásának joga) sérültek és ezt igazolni is tudjuk, akkor személyiségi jogi perben lehet ezek sérelmét kimondatni. Egy ilyen perben kiváltképp fontos, hogy a jogsérelem valamilyen formában dokumentálva legyen, ezért erre érdemes már a jogsértés során gondolni, lehetőleg írásban kommunikálni a kórházzal, adott esetben hangfelvétellel rögzíteni az elhangzottakat.
Betegjogi jogsértésekkel összefüggésben a TASZ jogsegélyszolgálatánál kaphatnak bővebb információt a tasz@jogsegély.hu emailcímen.

Amennyiben kiderül, hogy nem engedik majd be a kísérőt, akkor jelezhetik az intézménynek, hogy az országos tisztifőorvos állásfoglalása alapján ragaszkodnak ahhoz, hogy a kísérő jelen legyen. Annak érdekében, hogy ne a vajúdás során kerüljön sor a személyzettel való vitára, ajánljuk, hogy előre, írásban értesítsék a kórházat, arról hogy ragaszkodnak a kísérő jelenlétéhez, aki a járványügyi előírásnak megfelelő védőfelszerelésben jelenik majd meg a szülésnél, kérik ennek szíves tudomásulvételét. Amennyiben erre olyan választ kapnának, amiben megtiltják ezt akkor első körben érdemes az intézményvezető felé panasszal élni. Amennyiben ez nem jár sikerrel, az alapvető jogok biztosához (ombudsman) lehet fordulni (ombudsman), aki ajánlást tehet a kórháznak a jogsértő gyakorlat megváltoztatására. Amennyiben, benyújtanának ilyen panaszt az ombudsmannak és ebben segítséget szeretnének igénybe venni akkor a TASZ jogsegélyszolgálatához fordulhatnak a tasz@jogsegély.hu emailcímen. Gyakran szembesülünk azzal, hogy a járványra hivatkozva írnak elő beavatkozásokat, császármetszést, babától való elválasztást, de fontos tudni, hogy az egészségügyi törvényt nem írja felül a járvány, a nem szükséges, és nem arányos korlátozást vissza lehet utasítani.

2022. március 7-én hatályon kívül helyezték azt a rendeletet, amely előírta, hogy a tervezhető invazív beavatkozásokat a koronavírus elleni védettséggel nem rendelkező személyeken csak negatív eredményű PCR teszt és negatív eredményű antigén gyorsteszt bemutatását követően végezhetik el. Ettől az időponttól kezdve tehát semmilyen ellátás vagy beavatkozás feltételeként nem írhatnak elő kötelező, a beteg által finanszírozott tesztelést. Amennyibenl az adott egészségügyi szolgáltató negatív PCR teszthez köti a rendelésen/kezelésen való részvételt, úgy a tesztelés lebonyolítását és költségét az egészségügyi szolgáltatónak kell viselnie.
A magánintézményben viszont köthetik negatív PCR teszt bemutatásához az ellátást vagy a beavatkozást. Ez akkor lehetséges, ha a szerződésbe külön belefoglalták.

Az NNK és az EMMI állásfoglalása szerint (NNK állásfoglalás; EMMI állásfoglalás), ha egy vizsgálat halaszthatatlan, mert elmaradása az anya vagy a magzat számára súlyos egészségkárosodással járhat, a vizsgálatot előzetes egyeztetés alapján a területileg illetékes egészségügyi szolgáltató végezheti el. Ha ilyen veszély nem áll fenn, a vizsgálatot a gyógyulás utánra kell halasztani.

A koronavírus gyanús és az igazoltan pozitív betegek útját az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinálja. Koronavírus pozitív várandós csak mentővel szállítható kórházba. Az OMSZ ilyenkor előre egyeztet a kórházzal, hogy felkészülhessenek a szülő nő fogadására.

A háziorvos tiszte eldönteni, hogy meggyógyult-e a koronavírus fertőzött. Amennyiben hivatalosan feloldották a járványügyi elkülönítést, ezután a várandós egészségesnek számít, már nem kérhetnek külön tesztet. A jelenlegi szabályok szerint ezt a tünetek megjelenésétől számított 7. napon lehet megtenni, amennyiben a tünetek addigra megszűntek. Ha a fertőzött az elkülönítés 4. napján már lázmentes, és a légúti tünetei megszűntek, az elkülönítés 5. napján gyorstesztet végeztethet. Ha a gyorsteszt negatív, az elkülönítés feloldható. A tünetmentes fertőzöttek elkülönítését a pozitív PCR vagy Ag gyorsteszt mintavételének időpontjától számított 7. napon lehet feloldani. A tünetmentes fertőzött a fertőzést igazoló vizsgálat időpontjától számított 5. napon Ag gyorstesztet végeztethet. Ha a teszt negatív, az elkülönítés feloldható. Kivételt képeznek a magánintézmények, ahol, amennyiben a szerződésben ebben állapodtak meg, akkor lehetőség van negatív PCR tesztet kérni.

Nem, az érvényben lévő neonatológiai eljárásrendek támogatják az együttes elhelyezést, koronavírussal nem fertőzött anya-baba esetén nincs változás a szülés utáni ellátásban, ajánlott az aranyóra, és az együttes elhelyezés (rooming-in). A koronavírus alatt érvényes eljárásrend fertőzöttség esetén is anya és babája együttes elhelyezését írja elő, ha anya és baba jó fizikai állapotban van. Ilyenkor a fertőzött anya-baba párt együttesen kell elkülönítve elhelyezni. Természetesen ez változhat akkor, ha az anya vagy a baba esetleg rossz állapotba kerül. De amint újra jól vannak, ismét együtt kell őket elhelyezni.
A Másállapotot a Szülészetben! Mozgalom kérdésére a fentieket az NNK és az EMMI is megerősítette. Állásfoglalásuk szerint a koronavírusos anya és újszülöttje elkülönítésére csak akkor kerülhet sor, ha valamelyikük rossz állapotban van. Ha mindketten jó állapotban vannak, akkor az együttes elhelyezés a koronavírus terjedésének helyi, aktuális helyzetétől és a kórház logisztikájától is függ. Az állásfoglalások szerint alacsony annak kockázata, hogy az újszülött az anyától elkapja a vírust. Az anyának azonban meg kell tennie minden szükséges óvintézkedést, hogy a gyermeket ne fertőzze meg (pl. viseljen maszkot szoptatás közben és a gyermek gondozása során, alaposan mosson kezet, mielőtt az újszülöttet kézbe veszi). Ha az anya minden óvintézkedést megtesz, biztonságos a szoptatás és a bőr-bőr kontaktus is,
Fontos tudni, hogy az együttes elhelyezést az alapozza meg, hogy a kiskorú betegnek (tehát a babának is) joga van ahhoz, hogy ott legyen mellette az egyik szülő, törvényes képviselő. A baba mellett lét szintén nem minősül látogatásnak, tehát nem esik a látogatási korlátozása alá.

Igen, jelenleg sem indokolt megtiltani a koraszülött intenzíven ápolt újszülött látogatását, és még a kórházban ápolt fertőzött vagy fertőzésre gyanús anya esetében is biztosítani kell, hogy részt vehessen az újszülött gondozásában. A járvány nem írja felül a gyermekek jogait. Ezt erősíti meg a koronavírus alatt kidolgozott neonatológiai ellátásrend is.

Igen, vetélés, halva szülés esetén a tisztifőorvos álláspontja szerint biztosítandó a kísérő jelenléte. A Másállapotot a Szülészetben Facebook-oldalán is közzétett álláspontot az alábbiakban idézzük:
“A Nemzeti Népegészségügyi Központ szeptember 8-án kelt, 42935-1/2020/EÜIG iktatószámú határozatában (a továbbiakban: Határozat) foglaltak szerint a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknál elrendelt látogatási tilalom alól – megfelelő védőfelszerelés biztosítása mellett – kivételt képez pl. a szülő nő vonatkozásában az általa megjelölt nagykorú személy, aki az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 11. § (3-6) bekezdésében foglalt kapcsolattartás biztosítása érdekében a nő vajúdása és szülése alatt vele lehet.
Fontos megjegyezni, hogy bár orvosi szempontból szülésről a terhesség 24. betöltött hetétől kezdve beszélhetünk, a 24. hét előtt befejeződő terhesség pedig vetélésnek minősül, magát a szülés fogalmát az egészségügyi tárgyú jogszabályok nem határozzák meg.
Így álláspontom szerint a betegségek, komplikációk miatt korán záruló várandósságok (szülések) alkalmával is jelen lehet a szülő nő által megjelölt nagykorú személy, valamint a Határozatban foglaltak alapján lehetőség van arra is, hogy egyedi méltányosság keretében az egészségügyi szolgáltató a kapcsolattartás lehetőségének biztosítását mérlegelje, és indokolt esetben biztosítsa is azt.”

Igen. A 2022. március 3-án kelt tisztifőorvosi határozat visszavonta az egészségügyi intézményekben bevezetett látogatási tilalmat. A látogatásra vonatkozó jelenlegi szabályok szerint egy beteghez naponta legfeljebb két látogató mehet be, személyenként maximum 30 perces időtartamra, vagy egy látogató maximum 60 perces időtartamra. Ez vonatkozik az anya és az újszülött gyermekágyas napok alatti látogatására is.

Nem, kísérő csak a vajúdás, szülés ideje alatt tartózkodhat a várandós nő mellett.

Igen, ehhez továbbra is a joga van minden gyermeknek.

Ezek a vizsgálatok legtöbb esetben több héten keresztül is eredményesen elvégezhetők. Ezért legtöbb esetben lehetőség van kivárni a gyógyulást, és csak ezután elvégezni a szükséges szűrővizsgálatokat.
Előfordulhat azonban, hogy a várandós már kicsúszna a megfelelő időszakból, ha kivárná a gyógyulását. Erre az esetre a szülészeti-nőgyógyászati ellátásrend lehet irányadó. Az ellátásrend azt mondja, hogy az időkorláthoz kötött beavatkozásokat mindenképpen zavartalanul el kell végezni. Ide tartozhatnak egyes vizsgálatok, amelyek elvégzését akkor is meg kell oldani, ha a várandós nő koronavírusos.

A felajánlott vizsgálatok rendje több intézményben is változott, mert a koronavírus alatt érvényes eljárásrend szerint minimumra csökkentik a vizsgálatok számát, és csak a feltétlenül szükségesek végezhetőek el.
Mindemellett fontos tudni, hogy kötelező vizsgálat nincs, csak kötelezően felajánlandó. A 24. hét utáni vizsgálatok közül nem utasítható vissza az, melynek elmaradása a baba testi épségét veszélyeztetné.