Tagállami jogszabály Chartába ütköző voltának megállapítása absztrakt szinten
A civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárás
2020. június 18-i Európai Bizottság kontra Magyarország ítélet, C‑78/18, ECLI:EU:C:2020:476
Mi történt?
A magyar Országgyűlés a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról címmel törvényt fogadott el, amelyben bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő, és az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben szankciókat helyezett kilátásba. Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezzel Magyarország megszegte az EUMSZ 63. cikkéből, valamint a Charta 7., 8. és 12. cikkéből eredő kötelezettségeit, ezért kötelezettségszegési eljárást indított ellene. A Bizottság felszólító levele és indokolással ellátott véleménye eredménytelen volt, ezért az Európai Bíróságtól kérte annak megállapítását, hogy Magyarország megszegte a szerződésekből és az Alapjogi Chartából eredő kötelezettségeit.
Hogyan befolyásolta az alapjogi érvelés az ügy kimenetelét?
A per – többek között – a Chartában biztosított alapvető jogok, így közelebbről az egyesülési szabadság, a magán‑ és családi élet, otthon és kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog, a személyes adatok védelméhez való jog absztrakt érvényesítéséről szólt. Az érintett jogok tartalmát illetően a Bíróság – korábbi döntéseire hivatkozva – megállapította, hogy azok az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított jogoknak felelnek meg, következésképpen azonos tartalmat és terjedelmet kell nekik tulajdonítani. Mindhárom esetben megállapította, hogy a magyar törvény e jogokat korlátozta. A Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlására vonatkozó bármely korlátozás pedig akkor megengedhető, ha megfelelően igazolt a korlátozás, a korlátozásnak konkrétan – a Charta 52. cikkének (1) bekezdésének megfelelően – törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával kell történnie, az arányosság elvére figyelemmel, csak akkor és annyiban, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja. A bíróság pedig megállapította, hogy a jogkorlátozások Magyarország által felhozott, az Unió által elismert általános érdekű célkitűzések egyikével sem igazolhatók. Ebből következően a törvény elfogadásával Magyarország megsértette a Charta 7., 8. és 12. cikkéből eredő kötelezettségeit.
Milyen eljárásban született a döntés?
Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) 258. cikke alapján az Európai Bizottság kérte az Európai Unió Bíróságától annak megállapítását, hogy Magyarország nem teljesítette a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét.
Hol született a döntés?
Az ítéletet az Európai Unió Bíróságának Nagytanácsa hozta.
Miért releváns az ügyben az Alapjogi Charta?
Jelen ügyben Magyarország arra hivatkozott, hogy a kérdéses törvény által bevezetett kötelezettségeket közérdeken alapuló nyomós indok, valamint az EUMSZ 65. cikkben említett okok is igazolják. A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következően pedig, amennyiben egy tagállam arra hivatkozik, hogy az EUMSZ által biztosított alapvető szabadságot korlátozó, általa kibocsátott intézkedést e szerződés vagy az uniós jog által elismert, közérdeken alapuló nyomós indok igazolja, az ilyen intézkedést úgy kell tekinteni, mint amely uniós jogot hajt végre, és így összhangban kell állnia a Chartában biztosított alapjogokkal.
Ehhez az oldalhoz oktatóvideók is készültek, ezek megtekinthetőek az alábbi linkeken:
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerzők álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
