Tagállami jogszabálynak a Chartával össze nem egyeztethető voltának megállapítása konkrét ügyben

2019. július 29-i Alekszij Torubarov kontra Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ítélet, C‑556/17., ECLI:EU:C:2019:626

Mi történt?

Alekszij Torubarov, politikai nézetei miatt üldözött orosz üzletember, ellenzéki aktivista menedékkérelmét a menekültügyi hatóság harmadszor is elutasította, annak ellenére, hogy az elutasító határozatot a bíróság korábban két alkalommal is megsemmisítette és a hatóságot új eljárásra utasította. A bíróság ugyan minden esetben világos iránymutatást adott arra nézve, hogy a hatóságnak hogyan kell lefolytatnia a megismételt eljárást, ám mivel csak kasszációs jog illette meg, a határozatot nem változtathatta meg. Az eset nem volt egyedi; a magyar jogban nem volt olyan tételes jogi szabály, ami elejét vette volna annak, hogy a megismételt menekültügyi eljárásokban a végtelenségig a kérelmet elutasító hatósági határozat szülessen, amit a bíróság rendre megsemmisít. Torubarov kérelmének harmadik elutasításának bírósági felülvizsgálata során a bíróság az eljárás felfüggesztése mellett az Európai Unió Bíróságához fordult azzal az előzetes kérdéssel, hogy megfelel-e az uniós jognak az a magyar szabályozás, amely szerint a bíróságok nem hozhatnak érdemi döntést a menedékjog odaítélésében. Az ügyben dr. Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje járt el.

Hogyan befolyásolta az alapjogi érvelés az ügy kimenetelét?

A bíróság szerint a kérelmek elbírálására vonatkozó szabályok meghatározása terén a tagállamok meglévő mozgástere ellenére a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a Charta bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot garantáló 47. cikkét. A jogorvoslatnak tehát olyannak kell lennie, hogy az megfeleljen a Charta 47. cikkének. A hatékony jogorvoslathoz való jogot pedig csak látszólag biztosítaná valamely tagállam jogrendje, ha megengedné, hogy a jogerős és végrehajtható bírósági határozat valamely fél számára hatástalan maradjon. Ezért ha a menekültügyi hatóság figyelmen kívül hagyva a bíróság döntését – új ténybeli alap nélkül – ugyanolyan határozatot hoz, mint előzőleg, akkor a bíróságnak másodjára magának kell megadnia a menedékjogot, akkor is ha ezt a tagállami jog kizárja. Ilyen esetben mellőznie kell a tagállami jogszabály EU jogával össze nem egyeztethető rendelkezésének alkalmazását.

Milyen eljárásban született a döntés?

Az ítélet a Torubarov kérelmét elutasító hatósági határozatot felülvizsgáló Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) 267. cikke alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelme nyomán indult eljárásban született.

Hol született a döntés?

Az ítéletet az Európai Unió Bíróságának Nagytanácsa hozta.

Miért releváns az ügyben az Alapjogi Charta?

A tagállamok, amennyiben az Unió jogát hajtják végre, kötelesek tiszteletben tartani a Chartában foglalt jogokat és betartani az abban foglalt elveket, valamint előmozdítani azok alkalmazását. Az előzetes döntéshozatali eljárásban előterjesztett kérdés pedig olyan irányelv (a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26‑i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) egy rendelkezésének értelmezésére irányult, amelyet a magyar jogba átültető jogszabályt a magyar bíróságnak az általa elbírálandó ügyben alkalmaznia kellett.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerzők álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.