Spontán gyűlés
A tudástár anyagai a tiltakozz.tasz.hu oldalról frissülnek, így egy részük még hiányos.
A spontán gyűlés úgy valósul meg, hogy nem szervezi senki. De a polgárok természetesen így is kifejthetik a véleményüket valamilyen közügyben, ezért ugyanolyan alapjogi védelem illeti meg a spontán gyűlések résztvevőit, jogaik és kötelezettségeik is ugyanazok, mint a szervezett gyűléseken.
Miben más a spontán és a nem spontán gyűlés?
A spontán módon, szervező nélkül kialakuló tüntetések esetében nincs olyan személy, akit bejelentési kötelezettség terhel. A spontán jellegnek így az a feltétele, hogy az emberek tüntetési magatartását egy közvetlenül megelőző indok váltsa ki, és előzetes tervezés és szervezői magatartás nélkül jöjjön létre a tüntetés. Ha valakit a rendőrség szervezőnek, vagy a gyűlés tényleges vezetőjének tekint, és felelősségre vonja a bejelentés elmaradása miatt, akkor neki ezt a két feltételt kell igazolnia.
Az ismerősök közötti üzenetváltások, a tüntetési szándék megfogalmazása üzenetküldő csoportokban még nem minősülnek szervezésnek, a nyilvános meghirdetés, pl. egy Facebook-esemény létrehozása azonban már igen. A közvetlenül megelőző indokra jó példa lehet egy választási eredmény kihirdetése, ha annak nyomán az emberek egymástól függetlenül mennek ki az utcákra ünnepelni vagy tiltakozni, vagy ha egy közismert ember temetését követően tüntetéssé alakul át a szertartás.
A szervezőről és a vezetőről itt olvashatsz bővebben.
Akkor a sürgős gyűlés nem spontán gyűlés?
Nem, ezt a kettőt meg kell különböztetni egymástól. Mindkettőre igaz az, hogy a tüntetésre okot adó esemény, információ olyan későn derül ki, hogy nem tartható a bejelentési határidő. Ha például napközben derül ki, hogy egy politikus délután fog beszédet tartani a településen, akkor értelemszerűen nem lehet legalább 48 órával korábban bejelenteni egy tüntetést.
A tüntetést közvetlenül megelőző kiváltó indok nyomán lehet, hogy az emberek spontán vonulnak az utcákra, vagy egy konkrét közterületre, és az is lehet, hogy ezt egy konkrét személy szervezi meg, aktív nyilvános felhívással. Az utóbbi eset a gyors vagy sürgős gyűlés, aminek tehát van szervezője (és neki a felhívással együtt haladéktalanul a bejelentést is meg kell tennie a rendőrség felé). Ezzel szemben a spontán tüntetésnek nincs szervezője, hanem organikusan alakul ki az adott helyzetből.
A spontán tüntetést akkor nem is irányítja senki?
Minden további nélkül elképzelhető, hogy egy spontán induló tüntetés végig spontán marad. Mivel nincs, aki szervezte, nincsenek rendezők, aki a rendet biztosítanák, így a résztvevők és a rendőrség felelőssége is nagyobb. Az alapjogok gyakorlásának biztosítása ilyenkor is a rendőrség elsőrendű kötelessége.
De az is lehet, hogy időközben lesz egy olyan személy, aki a tüntetés vezetőjévé lép elő. A törvény szerint azt lehet akár “menet közben” is a tüntetés vezetőjének tekinteni, aki a napirendet meghatározza, akinek a gyűlés menetére befolyása van, illetve aki harmadik személyekkel szemben a gyűlést képviseli (azaz nincs jelentősége annak, hogy valaki az események sodrában kerül-e ebbe a helyzetbe). Ha elő is lép egy ilyen személy a spontán tüntetők közül, bejelentési kötelezettsége ettől még nem keletkezik, a gyűlés továbbra is spontán marad, de számíthat rá, hogy a rendőrség felveszi vele a kapcsolatot.
Ha véget ér egy bejelentett gyűlés, akkor azt lehet spontán folytatni?
Gyakori jelenség, hogy a bejelentett tüntetés vége után a résztvevők (vagy egy részük) folytatják a tiltakozást, akár ugyanott, akár másik helyszínre vonulva. Ilyenkor ők továbbra is a gyülekezési és véleménynyilvánítási jogukat gyakorolják: közügyben véleményt nyilvánítanak. Ugyanakkor az sem várható el, hogy a rendőrség ugyanolyan mértékben, intenzitással biztosítsa azt, pl. a járműforgalommal szemben, ezért érdemes ilyenkor már betartani a KRESZ szabályait. Sajnos, elég gyakran megesik, hogy a rendőrség ezt már nem a gyülekezési jog gyakorlásának tekinti, hanem a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének.
A spontán tüntetést azt közvetlenül megelőző indoknak kell kiváltania, és egy bejelentett tüntetés véget érése önmagában nem feltétlenül ilyen. A bíróság meg is követeli, hogy a folytatódó tüntetésnek legyen egy önálló indoka is. A rendőrség részéről pedig számítani kell arra, hogy a folytatódó vonulások résztvevőit igazoltatni fogják, és akár szabálysértési eljárást is indítanak ellenük. A szabálysértési eljárásról itt olvashatsz bővebben.
