A gyerekek és a szülők jogai az orvosnál és a kórházban
Ha a gyerekedet orvoshoz kell vinned vagy kórházba kerül, fontos, hogy tudd, milyen jogai vannak neki, betegként, illetve neked, szülőként. Azaz miről kell tájékoztatnia az orvosoknak, ki dönti el, milyen kezelést kap, illetve hogyan lehetsz mellette a különböző vizsgálatok vagy a kórházi ellátás során. Ebben a tájékoztatóban ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.
A gyereked életkorától függ, hogy milyen jogaid vannak neked szülőként és neki betegként a kórházban az ellátás alatt. Amíg a gyereked nem töltötte be a 16. életévét, addig szülőként jogod van, hogy az állapotáról tájékoztatást kapj, hogy a kezelésekről te hozd meg a döntéseket, és 18 éves koráig ahhoz is, hogy a kórházban töltött idő alatt végig mellette lehess.
Eközben neki joga van, hogy az életkorának megfelelően őt is tájékoztassák és bevonják a döntésekbe.
Ha a gyereked már betöltötte a 16 éves kort, akkor közokiratban vagy két tanú aláírásával ellátott nyilatkozattal ő jelölheti meg azt a nagykorú személyt, akit tájékoztatni kell az állapotáról, aki helyette dönthet az ellátásról vagy annak visszautasításáról. Ezzel a jogával élve akár ki is zárhat bizonyos személyeket a döntéshozatalból. Ha nem hoz ilyen döntést, akkor szülőként továbbra is te dönthetsz mindenről az ellátását illetően.
Járulj hozzá a tudástárunk bővítéséhez!
A TASZ tájékoztató anyagai ingyenesek, de az elkészítésük sok szakmai tudást, időt, és ezáltal pénzt is igényel. Ezt a munkát csak támogatóink segítségével tudjuk elvégezni. Kérjük, ha teheted, járulj hozzá adományoddal te is az elkészítésükhöz. Ha csak később szeretnél, vagy nincs lehetőséged adományozni, kattints a „tovább olvasom” linkre.
I. Vizsgálatok, döntés a kezelésekről
Szülőként mindig tájékoztatást kell kapnod a gyereked állapotáról és arról is, hogy
- a különböző vizsgálatok, kezelések során mi fog történni,
- mi lesz a beavatkozás a várható eredménye,
- milyen előnyökkel és kockázatokkal kell számolni,
- van-e lehetőség másféle kezelésre,
- mennyire sürgős, hogy elvégezzék a beavatkozást.
Az orvos feladata az is, hogy a gyerekednek érthetően elmondja, hogy egy-egy orvosi beavatkozás mire való és miért szükséges. Sőt, ha a gyereked elmúlt 14 éves, de még nincs 18 éves, akkor ahhoz is joga van, hogy korának és pszichés állapotának megfelelően elsősorban ő kapjon tájékoztatást, és csak másodsorban te mint a szülője.
Az, hogy a vizsgálatok során a gyereked mellett lehetsz-e, elsősorban attól függ, hogy milyen ellátásról van szó.
Bemehetek a gyerekemmel az orvosi vizsgálatokra?
Ha a gyerekedet orvoshoz kell vinned, akkor két lehetőség van. Az egyik az úgynevezett járóbeteg-ellátás, amihez nem kell befeküdnie a kórházba, ilyen például egy vizsgálat a háziorvosánál, vagy egy vérvétel a kórházban, ami után egyből haza is mehettek. A másik lehetőség az úgynevezett fekvőbeteg-ellátás, amikor a gyerekedet felveszik egy kórházi osztályra, ahol több napon át vizsgálják és kezelik.
Azért fontos tudni a kettő közötti különbséget, mert ha a gyerekedet járóbeteg-ellátásban vizsgálják, akkor az egészségügyi intézmény nem köteles beengedni téged a vizsgálatra. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az orvosnak ilyenkor muszáj kiküldenie a vizsgálatokról. Mivel kiskorú gyerek esetén az orvos a szülőt tájékoztatja és a szülő hozza meg az ellátással kapcsolatos döntéseket, ezért a gyakorlatban az orvosok nem küldik ki a szülőket a vizsgálatról. Ha mégis ilyenre kérnének, hivatkozhatsz arra, hogy gyereked együttműködőbb, nyugodtabb, ha vele vagy, ezáltal könnyebb lenne elvégezni a vizsgálatot, ha mellette lehetnél.
Ha viszont fekvőbeteg-ellátásban kezelik a gyerekedet, akkor joga van ahhoz, hogy az egyik szülője vagy gondviselője végig mellette legyen, amíg a kórházban van. Ott lehetsz a vizsgálatok alatt is, ha azzal nem lehetetleníted el a betegellátást és a gyereked egészségére sem kockázatos az, hogy mellette vagy. A kórház csak alapos indokkal korlátozhatja vagy tilthatja meg azt, hogy bent legyél a gyereked mellett. Hogy mi lehet ilyen indok, arról a “Kórházi ellátás” című alfejezetben olvashatsz.
Dönthetek arról, hogy milyen kezelést kapjon a gyerekem?
Ha a gyerekednek sürgős, életmentő beavatkozásra van szüksége, arról az orvosai döntenek, ehhez senkitől nem kell engedélyt kérni.
Ha a gyereked még nem múlt el 16 éves, és nem sürgős, életmentő beavatkozásra van szüksége, akkor a kezeléséről te dönthetsz a szülőjeként. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az orvos tájékoztat téged a lehetséges kezelési módokról és a szükséges beavatkozásokról, te pedig eldöntethetet, hogy beleegyezel-e ezekbe. A szülői hozzájárulásodat mindig a beavatkozás előtt kell kérnie az orvosnak, ha ez csak utólag történik meg, az jogellenes. Fontos azonban, hogy olyan ellátást nem utasíthatsz vissza, amelynek elmaradása súlyos vagy maradandó egészségkárosodást okoz. Ezt általában szintén az orvos állapítja meg, de ha nem értesz vele egyet, lehetőséged van másodvéleményt kérni egy másik orvostól.
Ha a gyereked elmúlt 16 éves, akkor ő mondhatja meg, hogy ki az a nagykorú személy, akit az orvosnak tájékoztatnia kell, illetve aki dönthet arról, hogy beleegyezik az ellátásba vagy elutasítja azt. Ezt közokiratban vagy két tanú aláírásával ellátott nyilatkozattal teheti meg. Ha a gyereked nem jelölt meg ilyen embert, akkor ez a jog továbbra is a törvényes képviselőjét (azaz általában téged mint szülőt) illeti meg.
Mindkét szülő beleegyezése szükséges az orvosi beavatkozásokhoz?
Az orvosi beavatkozások elvégzéséhez általában elég az egyik szülő beleegyezése, és a szülő feladata, hogy tájékoztassa a másik szülőt a történtekről. Ha a szülők ellentétes állásponton vannak, akkor annak a szülőnek a döntését veszik figyelembe, akié jobban szolgálja a gyerek érdekeit. Azt, hogy a gyerek érdekeit melyik szülő döntése szolgálja jobban, általában az orvos dönti el.
Siettethet az orvos, amikor döntenem kell a gyerekem ellátásáról?
Nem. Ha úgy érzed, hogy még nem teljesen világos, hogy mi fog történni a gyerekeddel a kezelés során, illetve hogy annak milyen hatásai lesznek, jogod van ahhoz, hogy további kérdéseket tegyél fel, és ezekre választ kapj, mielőtt meghozod a döntésedet.
A teljeskörű tájékoztatásának ugyanakkor az is része, ha elmondják, hogy egy beavatkozást sürgősen el kell végezni, illetve ha a lassabb döntés egészségügyi kockázatot jelenthet. Azt is jó tudni, hogy az életmentő beavatkozások elvégzéséhez nem szükséges előzetes beleegyezést kérni.
Mit tehetek, ha úgy érzem, az orvos nem tájékoztatott a gyerekem állapotáról vagy a kezelésről?
Ne nyugodj bele, ha az orvos nem tájékoztat benneteket teljeskörűen. Ha csak írásos tájékoztatót ad, az nem elegendő. Különösen akkor nem, ha egyúttal azt is alá akarják íratni veled, hogy beleegyezel az ellátásba. Az orvosnak szóban is el kell mondania, hogy mi fog történni, jogod van kérdezni, és az orvosnak kötelessége érthetően válaszolni az összes kérdésedre.
Ha nem érted a tájékoztatást, kérhetsz további felvilágosítást. Ha ez nem történik meg, vagy nem vagy meggyőződve a kezelés szükségességéről, a beleegyezést megtagadhatod, de csak akkor, ha a kezelés elmaradása nem eredményez súlyos vagy maradandó egészségkárosodást. Arról általában az orvos dönt, hogy melyik kezelések hiánya okoz súlyos vagy maradandó egészségkárosodást.
Mi történik, ha nem egyezem bele egy kezelésbe?
Ez attól függ, hogy a gyereked kezelőorvosa szerint okoz-e a kezelés elmaradása súlyos vagy maradandó egészségkárosodást. Ha igen, de te ezzel nem értesz egyet, kérhetsz másodvéleményt egy másik orvostól. Ha a másik orvos sem veled ért egyet, és te mégis visszautasítod a kezelést, akkor az orvos vagy a kórház bevonhatja az ügybe a gyámhatóságot, amely kivizsgálja az esetet, és dönthet úgy, hogy védelembe veszi a gyerekedet. Ennek részeként kötelezhetnek arra, hogy a gyermek megkapja a szükséges kezelést, és súlyosabb esetben akár a felügyeleti jogodat is felfüggeszthetik.
Ha életfenntartó vagy életmentő beavatkozásba (például lélegeztetőgép vagy mesterséges táplálás alkalmazásába) nem egyezel bele, akkor a kórház bírósághoz is fordulhat. A bíróság dönthet úgy, hogy a gyereked kapja meg a szükséges kezelést a te beleegyezésed nélkül is.
Ugyanakkor bármikor visszautasíthatod az olyan kezeléseket (például a szezonális influenza elleni védőoltást), amelyek elmaradása nem okoz súlyos vagy maradandó egészségkárosodást. Ha a kórház ezt ellenezné vagy a gyámhatósággal fenyegetne, az jogellenes.
A kezelés visszautasítása előtt mindig érdemes tájékozódni a kórház álláspontjáról, esetleg több orvos véleményét kikérni.
Mit tehetek, ha a gyermekem fél egy fájdalmas vizsgálattól vagy beavatkozástól?
Kérdezd meg, hogy van-e kevésbé fájdalmas alternatívája a beavatkozásnak, illetve hogy lehet-e a gyereked fájdalmát csillapítani. Ma már létezik olyan krém, aminek az alkalmazásával például egy injekció vagy vérvétel is lehet fájdalommentes. Ha ezt az orvos magától nem ajánlja fel, akkor érdemes külön rákérdezni, hogy van-e erre lehetőség.
II. Kórházi ellátás
A kórház kötelessége, hogy amint lehet, értesítsen, ha a gyereked kórházba kerül. Gyerekednek joga van ahhoz, hogy a kórházban az egyik szülője a nap 24 órájában mellette legyen, és ott legyen a különböző vizsgálatoknál is. Ezt a kórház csak alapos indokkal korlátozhatja. Szülőként ahhoz is jogod van, hogy részt vegyél a gyereked gondozásában (például megetesd, bepelenkázd vagy megfürdesd), ha ehhez a betegsége vagy állapota miatt nincs szükség speciális szakképzettségre.
Mikor tilthatja meg a kórház, hogy a gyerekem mellett legyek?
Ezt a kórház csak alapos indokkal teheti meg. Alapos ok olyasmi lehet, ami a gyerek egészségére kockázatos vagy ellehetetleníti a betegellátást. Ilyen alapos ok lehet például:
- A fertőzésveszély. Fertőzésveszély alakulhat ki például influenzajárvány idején, emiatt akár teljes zárlatot is elrendelhetnek a kórház különböző osztályain.
- A kezelés jellege. A műtéteket például igyekeznek minél sterilebb körülmények között elvégezni, így ha a gyereked műtétje alatt nem lehetsz bent a műtőben, az nem jogellenes. Ha egy beavatkozás olyan különös odafigyelést igényel, amit sok ember jelenléte megzavarhat, akkor sem jogellenes, ha kiküldenek.
- A kórteremben kialakuló zsúfoltság. Ha túl sokan tartózkodnak egy kórteremben, az veszélyeztetheti a betegellátást vagy sértheti más betegek és a hozzátartozóik jogait. Ilyen esetben elfogadható, ha csak egy hozzátartozó folyamatos jelenlétét engedik, illetve az is, ha a látogatási időben sem lehet egy-két embernél több a gyerek mellett.
Kérhetem, hogy a vizsgálóhelyiség ajtaját csukják be a gyerekem vizsgálata közben, és ne járkáljanak ki-be orvosok, ápolók?
Igen, mivel minden betegnek joga van privát szférájának védelméhez. Egyrészt azért, mert az egészségi állapottal, betegséggel kapcsolatos információk bizalmasak, az orvosi titoktartásnak az is része, hogy nem lehet akárki jelen, amikor egy beteget vizsgálnak vagy kezelnek.
A másik ok, ami miatt ezt kérheted az, hogy minden betegnek, így a gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy szégyenlősek legyenek. Ha ezt figyelmen kívül hagyják, az az emberi méltóság megsértése.
Kiküldhetnek-e a vizsgálatokról és beavatkozásokról, amikor kórházban van a gyerekem?
Csak kivételes esetben küldhetnek ki egy-egy beavatkozásról. Ilyen kivételes eset lehet például, ha a jelenléted fertőzés- vagy balesetveszélyes, illetve ha más módon akadályozná a gyereked szakszerű ellátását.
A legtöbb vizsgálatnál, apróbb beavatkozásnál (például a vérvételnél) a jelenléted nem zavarja ténylegesen az orvosok, ápolók munkáját. Sőt akár segíthet is, ha a gyerekedet megnyugtatja, hogy ott vagy vele, és így kevésbé szorong, nyugodtabb, együttműködőbb lesz.
Ha úgy érzed, hogy csak megszokásból, vagy az egészségügyi személyzet kényelme érdekében küldenek ki, akkor érdemes hangsúlyoznod, hogy jogod van a gyereked mellett tartózkodni és ragaszkodni ahhoz, hogy együtt lehessetek. Ha ez nem használ, a betegjogi képviselőnek vagy a kórházigazgatónak is lehet jelezni a problémát, ennek lehetőségéről és folyamatáról később a “Jogsérelem az ellátás során” című alfejezetben olvashatsz.
Éjszakára is a gyerekem mellett maradhatok a kórházban?
Igen. Minden gyereknek joga van ahhoz, hogy a szülője egész nap mellette legyen a kórházban. Ebbe beletartoznak az éjszakák is. Azt, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, a kórházak saját belső szabályzata határozza meg. Vannak olyan kórházak, ahol a szülőnek egy széket vagy matracot adnak a gyerek ágya mellé, máshol ágyat és étkezést is kaphatsz. Ha a kórház helyhiányra hivatkozik, akkor azt megteheti, hogy nem biztosít neked ágyat éjszakára, de azt akkor sem tilthatja meg, hogy bent maradj.
Ugyanakkor néhány kivételes esetben a kórház megtilthatja, azt, hogy a gyereked mellett legyél, hogy mik ezek az esetek, arról a Mikor tilthatja meg a kórház, hogy a gyerekem mellett legyek? kérdés alatt olvashatsz.
Ha nem áll fent kivételes eset, de nem engedik, hogy bent töltsd az éjszakát, vagy a gyerekeddel legyél a vizsgálatokon, beavatkozásokon, fordulj a betegjogi képviselőhöz vagy a kórház igazgatójához! Ennek lehetőségéről és folyamatáról a “Jogsérelem az ellátás során” című alfejezetben olvashatsz.
Kérhet pénzt a kórház azért, mert bent maradok a gyerekemmel éjszakára is?
Önmagában azért, mert bent maradsz éjszakára a gyerekeddel a kórházban, nem lehet pénzt kérni. Azért viszont igen, ha biztosítanak neked saját ágyat vagy étkezést.
Megteheti-e a kórház, hogy a tájékoztatásom nélkül másik osztályra helyezi a gyerekemet?
Nem. A kórház kötelessége, hogy értesítsen, ha a gyereked kórházba kerül, vagy ha a gyerekedet másik osztályra, esetleg másik kórházba kell átvinni. A kórháznak arról is szólnia kell, ha a gyerek egészségi állapotában jelentős változás áll be, vagyis például hirtelen rosszabbul lesz.
Érdemes megadni a telefonszámodat, mert ha ezt megteszed, akkor elvárhatod a kórháztól, hogy haladéktalanul felhívjon, ha bármilyen lényeges változás történt a gyerekeddel.
Kaphatok a gyerekem állapotáról tájékoztatást telefonon keresztül?
Általában igen, de a kórháznak biztosítania kell azt, hogy csak olyan ember kapjon információt, aki erre jogosult. Ezt megoldhatják úgy, ha csak olyan számon hívnak téged, amit előre egyeztettek veled, vagy olyan információt kérnek, ami alapján be tudnak azonosítani. Ha te hívod fel a kórházat, és nem tudnak egyértelműen beazonosítani, akkor nem tájékoztathatnak.
Az is előfordulhat, hogy az adott kórház a protokollja alapján egyáltalán nem ad ki információt telefonon keresztül, mert csak így tudják megvédeni a gyereked jogait.
Ha a gyereked a kórházba kerül, érdemes egyből rákérdezni, hogy az adott intézményben van-e lehetőség telefonos tájékoztatásra, és ha igen, akkor hogyan.
Elküldhetnek a gyerekem mellől, ha intenzív osztályra kerül?
Általában nem. Gyereked mellett az életkora miatt egyébként is ott lehetsz, az intenzív osztályon pedig a súlyos betegeket kezelik, akik számára a törvény külön előírja, hogy lehet mellettük kísérő életkortól függetlenül.
Ezt a jogot csak kivételes esetekben lehet korlátozni. Ilyen például, ha olyan gyors orvosi beavatkozásra van szükség, amelyet hátráltathatna a jelenléted. De ebben az esetben is csak a beavatkozás idejére küldhetnek ki téged mint szülőt. Ezen kívül fertőzésveszély is indokolhat korlátozásokat, emiatt például előírhatják azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett.
Lehet-e váltogatni azt, hogy melyik szülő van a kórházban?
Törvény csak arról rendelkezik, hogy kiskorú beteg mellett állandóan ott lehet a szülője, gondviselője. Tehát, ha számotokra az a legjobb, ha felváltva vagytok bent a kórházban vele, akkor ezt megtehetitek.
Szeretném, ha valaki bent lenne a gyerekem mellett a kórházban, de sajnos nem tudom megoldani szülőként. Más rokon is mellette lehet?
Igen. Ha te nem tudsz ott lenni, akkor te vagy a 16 évesnél idősebb gyereked kijelölhettek valaki mást, aki helyetted maradhat mellette. Érdemes már a kórházi felvételkor megadni, hogy kik látogathatják a gyereket, és ki az, akit a családból könnyen el lehet érni, ha tájékoztatni kell a gyerek állapotáról.
Meglátogathatjuk szülőként a beteg gyerekünket a hivatalos látogatási idő után is?
Az egyik szülő folyamatosan a gyereke mellett lehet, így nála az sem korlátozható, mikor érkezik vagy távozik. Az viszont nem jogellenes, ha a többi rokont vagy a két szülőt egyszerre csak látogatási időben engedi be a kórház.
Mikor lehet a család többi tagja bent a kórházban?
A látogatási időt minden kórház maga szabályozza. A kórház dönti el azt is, hogy ezt mennyire tartják be szigorúan. Vannak olyan kórházak, ahol egy-két óra kivételével folyamatosan engedik a látogatást, máshol rövidebbek a látogatási idők.
Azt viszont fontos tudni, hogy amikor látogatási idő van, akkor nem korlátozhatják a látogatást. Tehát a házirendben meghatározott látogatási idő alatt nem zárhatnak ki például azért, mert ebédidő vagy műszakátadás van. Ha emiatt nem engednek be, az nem szabályos. Ilyenkor érdemes a kezelőorvoshoz vagy az osztályvezetőhöz fordulni. Ha náluk nem érsz el sikert, a betegjogi képviselőhöz vagy a kórház igazgatójához fordulhatsz. Ennek lehetőségéről és folyamatáról később a “Jogsérelem az ellátás során” részben olvashatsz.
Gondoskodhatok én a gyerekemről, ha mellette vagyok a kórházban (pl. pelenkázás, etetés, fürdetés, hajmosás)?
Ilyenkor is a gyerek egészsége a legfontosabb. Olyan tevékenységeket, amik egészségügyi szakképzettséget igényelnek, nem végezhetsz. A mindennapos dolgoknál (például az etetésnél, fogmosásnál, pelenkacserénél) viszont általában nem indokolt, hogy ebből kizárjanak. Csak kivételes esetben tilthatják meg a közreműködésedet: ha a gyereked ellátása ilyen téren is speciális szakértelmet igényel.
III. Jogsérelem az ellátás során
Ha úgy érzed, az első két részben leírt jogaitokat nem tartották tiszteletben, vagy a gyerekeddel nem bántak megfelelően, többféleképpen felléphetsz a kórházzal vagy az egészségügyi szolgáltatóval szemben. A következő részben elmondjuk, mit tehetsz akkor, ha még a kórházban van a gyereked, és milyen lehetőségeid vannak, miután hazatértetek. Azt is elmondjuk, hogy hogyan kaphasz anyagi kompenzációt.
Mit tehetek, ha a gyerekem még a kórházban van, és megsértették a jogainkat?
Ha a gyereked még a kórházban van, a legjobb, amit tehetsz, hogy mindent írásba foglaltatsz. Ha például nem végeznek el egy szerinted szükséges vizsgálatot, nem tájékoztatnak megfelelően vagy nem engednek be a gyerekedhez éjszakára, akkor írj egy kérelmet az osztályvezetőnek vagy a kórház igazgatójának. Ebben fogalmazd meg, hogy mi a problémád, és kérd, hogy azonnal intézkedjenek. A kérelmedbe írd bele azt is, hogy írásban kérsz választ. A minél gyorsabb intézkedés érdekében a kérelmedet akár e-mailben is elküldheted. A kórházi vezetők elérhetőségeit általában megtalálod a kórház honlapján.
Ha a kérelmedre nem válaszolnak vagy elutasítják, a betegjogi képviselőtől is kérhetsz segítséget. A betegjogi képviselő elérhetőségeit általában megtalálod a kórház hirdetőtábláján kifüggesztve vagy az Integrált Jogvédelmi Szolgálat honlapján.
Azért is fontos ilyen tudatosnak lenni, és mindent írásban rögzíteni már akkor, amikor a gyereked még a kórházban van, hogy később is tudd igazolni a gyerekeddel szemben elkövetett jogsértéseket.
Mit tehetek, ha már eljöttünk a kórházból?
Ha utólag szeretnéd kérdőre vonni a kórházat, vagy elégtételt kapni azért, mert megsértették a jogaitokat, az első lépés mindig az, hogy kérd ki a teljes betegdokumentációt. Fontos, hogy a teljes betegdokumentáció nemcsak a zárójelentéseket jelenti, bele tartoznak például az ápolási lapok, vizsgálatok eredményei és az ambuláns lapok is, ezért ne elégedj meg csak a zárójelentésekkel. Arról, hogy a betegdokumentációt hogyan tudod kikérni, külön tájékoztatót készítettünk.
Az utólagos jogorvoslati lehetőségek közül a legegyszerűbb, ha panaszt teszel.
Ennek címzettje lehet
- az igazgató,
- a fenntartó (ez állami kórházak esetén az Országos Kórházi Főigazgatóság, vagyis az OKFŐ, állami járóbeteg-ellátó központ esetén pedig általában az önkormányzat),
- az egészségügyi hatóság (ez a kormányhivatal vagy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, vagyis az NNGYK).
Ahhoz, hogy panaszt tegyél, nincs szükséged jogi képviselőre, azt akár önállóan is benyújthatod. A panasz nem kötött semmilyen formai követelményhez, nem kellenek hozzá jogi hivatkozások. Annyi a fontos, hogy írásban nyújtsd be, elküldheted a címzettnek egy emailhez csatolt dokumentumban vagy postán. A panasz megírásában kérhetsz segítséget a betegjogi képviselőtől is. A betegjogi képviselő elérhetősége megtalálható a kórházak faliújságján, vagy a jogvédelmi szolgálat oldalán is elérheted. A betegjogi képviselő a panasz megfogalmazásán kívül jogi és gyakorlati tanácsokat is tud adni.
A panaszeljárás ingyenes. Azt érheted el vele, hogy hivatalosan is megállapítsák, hogy jogsértés történt. Ez nem jár anyagi kompenzációval, de ha később pert is indítanál az ügyben, akkor a panaszod nyomán indult vizsgálat eredményét a perben felhasználhatod bizonyítékként.
Mi történik, ha panaszt teszek a kórház ellen?
Az, akinél panaszt tettél (legyen az a kórházigazgató, a fenntartó vagy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), köteles a panaszt 30 napon belül kivizsgálni.
Érdemes tudni, hogy a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók a mi tapasztalataink szerint sokszor nem járnak el elég alaposan a panaszok kivizsgálásakor, ezért gyakori, hogy nem tárják fel kellő alapossággal a jogsértéseket, az ellátást pedig általában rendben lévőnek találják.
Az NNGYK és a fenntartó viszont általában alaposan kivizsgálja a panaszokat, és az sem ritka, hogy jogsértést állapítanak meg.
Az NNGYK a panasz alapján hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indíthat a kórházzal vagy az egészségügyi intézménnyel szemben. Ha szabálytalanságot tár fel, figyelmeztetheti az egészségügyi ellátót a jogszerű működésre, bírságot szabhat ki, fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti, és a legsúlyosabb esetekben akár felfüggesztheti vagy visszavonhatja az egészségügyi szolgáltató működési engedélyét. Panasztevőként neked jogod van megtudni, hogy az eljárás mire jutott.
A fenntartó szintén széleskörű ellenőrzési joggal rendelkezik. Felülvizsgálhatja az egészségügyi intézmény belső szabályzatait, utasítást adhat valamilyen intézkedésre vagy szabályzat módosítására, felelősségre vonhatja, akár fel is mentheti az intézmény vezetőjét.
Ha az ingyenes panaszeljárásban megállapítják, hogy jogsértés történt, az nem jár anyagi kompenzációval, de ha később pert is indítanál az ügyben, akkor a panaszod nyomán indult vizsgálat eredményét a perben felhasználhatod bizonyítékként.
Hogyan kaphatok anyagi kompenzációt, ha megsértették a jogainkat a kórházban?
Ha anyagi kompenzációt (jellemzően sérelemdíjat) is szeretnél kérni a jogsértés miatt, akkor két lehetőséged van:
Az egyik a mediáció. Ez azt jelenti, hogy felkérsz egy közvetítőt, aki segít abban, hogy a bíróság bevonása nélkül egyezzetek meg egy olyan összegben, ami számodra is elfogadható. Ezt az eljárást a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamaránál kell elindítanod, közvetítőt is ők fognak kijelölni. A mediáció előnye, hogy általában nem jár nagyon magas költséggel és viszonylag gyorsan lezajlik. Hátránya azonban, hogy kizárólag akkor működik, ha abba mindkét fél beleegyezik, és tapasztalataink szerint a kórházak ritkán mennek bele ilyen eljárásba.
A másik lehetőség, ha személyiségi jogi pert indítasz a kórház ellen. Ennek az a hátránya, hogy a bírósági folyamat elhúzódhat, általában ügyvédi segítség is kell hozzá, és sokkal költségesebb lehet, mint a mediáció. Az előnye az, hogy ehhez nem szükséges a kórház együttműködése, ráadásul csak akkor kell kifizetned a költségeket, ha elveszíted a pert, tehát a bíróság nem talál jogsértést. Ha megállapítják a jogsértést, akkor sérelemdíjat kaphatsz.
Akár mediációt kezdeményezel, akár pert indítasz, érdemes már a kórházi tartózkodás alatt is tudatosnak lenni, hogy később az eljárásokban igazolni tudd a gyerekeddel szemben elkövetett jogsértéseket. Minden, a kórház felé intézett kérelmedet, észrevételedet írásban fogalmazd meg, és a kórháztól is várd el, hogy írásban válaszoljon. Ha a beleegyező nyilatkozatban vagy a betegdokumentációban bármi olyan szerepel, amivel nem értesz egyet, azt ne írd alá.
Ha azt tapasztalod, hogy a jogsértések a kórházban rendszerszintűek, azaz általában nem figyelnek oda a szülők és a gyerekek jogaira, az alapvető jogok biztosánál (az ombudsmannál) is tehetsz bejelentést. Ez az eljárás nem kerül pénzbe, de az ombudsman maga dönti el, hogy egyáltalán megindítja-e, és hogy mikor folytatja le a vizsgálatot.
Ezt az eljárást az alapvető jogok biztosának honlapján az ügyindítás menüpont alatt vagy emailben, a panasz@ajbh.hu e-mail-címre vagy személyesen bejelentkezés alapján lehet megtenni. Az egyéni panaszok, sérelmek orvoslására ez kevésbé alkalmas, de rendszerszintű problémák megoldásához elvezethet.
Ha a gyereked kórházban tartózkodása alatt őt, vagy akár téged bármilyen jogsérelem ér, vagy olyan jogi kérdésed lenne, amire a tájékoztatóban nem kaptál választ, írj nekünk a jogsegely@tasz.hu e-mail címre. A betegdokumentáció alapján segítünk felmérni, hogy milyen jogérvényesítési lehetőségeid vannak, és az egyes lehetőségeknek mik lehetnek az előnyei és a kockázatai. Tanácsot adunk a panaszeljárásokkal, ombudsmani, közvetítői vagy bírósági eljárással kapcsolatban, és segítséget nyújtunk a jogérvényesítésben.
Ha még többet szeretnél tudni arról, hogy milyen jogaid vannak az egészségügyben, olvasd el további tájékoztatóinkat!
Vonatkozó jogszabályok:
- évi CLIV. törvény az egészségügyről
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
