Milyen és mennyi adókedvezmény jár a szülőknek és a fogyatékkal élőknek és hogyan lehet ezeket igénybe venni?
Szülőként a következő adókedvezményeket veheted igénybe, ebben a sorrendben:
- négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK),
- 30 év alatti édesanyák kedvezménye,
- családi adókedvezmény.
A sorrend azt jelenti, hogy ha több adókedvezményre is jogosult vagy ezek közül egyszerre, akkor ebben a sorrendben tudod őket érvényesíteni. Tehát, például, ha kapsz már 30 év alatti édesanyák kedvezményét, akkor nem kaphatsz családi adókedvezményt.
Ha a szülőknek járó adókedvezmények melletti többi adóalap-csökkentő kedvezménytípust is figyelembe vesszük, akkor a teljes sorrend a következő:
- négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK),
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
- 30 év alatti anyák kedvezménye,
- személyi kedvezmény,
- első házasok kedvezménye,
- családi adókedvezmény.
Fontos, hogy ahhoz, hogy ezek a kedvezmények nem automatikusan (alanyi jogon) járnak. Ahhoz, hogy a kedvezményeket igénybe vehesd, meg kell felelned bizonyos feltételeknek is, amik elsőre talán nem nyilvánvalók.
Járulj hozzá a tudástárunk bővítéséhez!
A TASZ tájékoztató anyagai ingyenesek, de az elkészítésük sok szakmai tudást, időt, és ezáltal pénzt is igényel. Ezt a munkát csak támogatóink segítségével tudjuk elvégezni. Kérjük, ha teheted, járulj hozzá adományoddal te is az elkészítésükhöz. Ha csak később szeretnél, vagy nincs lehetőséged adományozni, kattints a „tovább olvasom” linkre.
Hogyan működnek a szülőknek járó adókedvezmények?
A szülőknek járó adókedvezmények a személyi jövedelemadóra vonatkoznak (közkeletű rövidítése: szja). Az szja-t a jövedelmek után kell fizetni, 2024-ben a mértéke 15 %. Szja-t kell fizetni például a munkabér, az egyéni vállalkozói tevékenység eredménye, vagy a lakás bérbeadásából származó jövedelem után.
Az adóalap az az összeg, amiből a fizetendő adót ki lehet számolni. Ez lehet a megszerzett bevétel egésze (például munkabér esetén), vagy annak meghatározott költségekkel csökkentett része (például: egyéni vállalkozói tevékenység esetén). Tehát ha a fizetésed bruttó 350.000, -Ft, akkor az adóalap is 350.000, -Ft lesz, a fizetendő szja pedig ennek a 15%-a, azaz 52.500, Ft. Ha ezt a 350.000, -Ft-ot egyéni vállalkozóként kerested meg, és mondjuk közben 50.000, Ft elszámolható költséged keletkezett, akkor az adóalap csökken, csak 300.000, Ft lesz, azonban – és ez a trükkös rész – a fizetendő adód ennek a 15%-a, azaz 45.000,-Ft. Látható tehát, hogy az adóalap 50.000, Ft-os csökkenése fizetendő adó szintjén csupán 7.500, Ft-os csökkenést jelent.
Az adókedvezmény azt jelenti, hogy ezt a támogatástípust nem az adóktól függetlenül kapod, alanyi jogon, hanem meg kell felelned bizonyos feltételeknek. Mivel a szülőknek járó adókedvezmények a személyi jövedelemadóhoz kötődnek, előfeltétele az igénybevételnek, hogy legyen olyan jövedelmed, ami után szja-t kell fizetned.
Az adókkal kapcsolatos kedvezményeknek két típusa van:
- Adójóváírás: ilyenkor az szja-t mindenképpen be kell fizetni évközben, de a következő évben visszaigényelhető egy része.
- Adóalapcsökkentő kedvezmény: A kedvezménnyel csökkenteni kell az adóalapot, és az adót a csökkentett adóalap után kell megfizetni,azaz magasabb lesz a nettó béred. Ha például a bruttó fizetésed 330.000, Ft, az adóalap 330.000, Ft lesz. Amennyiben 30.000, -Ft “adókedvezményben” részesülsz, az jellemzően adóalapcsökkentő kedvezményt fog jelenteni (ez alól vannak kivételek). Tehát nem a fizetendő adód csökken 30.000, Ft-tal, hanem az adóalap, ebben az esetben az adóalap 330.000, Ft helyett 300.000,-Ft lesz. Fizetendő adó szintjén ez azonban úgy fog megjelenni, hogy 49.500, Ft szja helyett 45.000, Ft-ot kell fizetned. Azaz egy 30.000, Ft-os adókedvezmény csupán 4.500, Ft különbséget fog jelenteni a nettó béred tekintetében.
- Két választási lehetőséged van az érvényesítés során:
- Befizeted az szja-t és utólag igényled vissza a kedvezményt, azaz az szja-bevallásodban érvényesíted a kedvezményt az előző adóévre.
- Eleve nem fizeted be az szja megfelelő részét, és már évközben magasabb lesz a nettó béred. Ha ezt választod, akkor a munkáltatód felé adóelőleg-nyilatkozatot kell tenned. A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat. Ő ez alapján levonja a kedvezményt a havi béredből, így eleve kevesebb szja-t kell fizetned havonta.
A szülőknek járó kedvezmények a második, azaz az adóalapcsökkentő kedvezménytípusba tartoznak.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)
Mikor jár nekem a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)?
Fontos, hogy a NÉTAK-ot csak nők vehetik igénybe. Férfiak akkor sem, ha a többi feltételnek megfelelnek és egyedül nevelik a gyerekeket.
Akkor jár a NÉTAK, ha vér szerinti vagy örökbefogadó anyaként legalább négy olyan gyermeket nevelsz:
- akik után családi pótlékot kapsz VAGY
- már nem kapsz családi pótlékot (mivel a gyerekek felnőttek), de legalább 12 éven keresztül kaptál.
A gyermekek számába beleszámít az a gyermek is, aki után a családi pótlékra jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg.
Figyelembe vehető a felváltva gondozott gyermeked is, akit például válást követően a volt férjeddel heti váltásban neveltek.
Családi pótlékra szülőként akkor vagy jogosult:
- Ha a gyermeked még tanköteles: annak az évnek a végéig, amelyikben a gyermek betölti a 16. életévét.
- Ha ezután a gyermeked továbbtanul, akkor a 20. életévének betöltéséig továbbra is járni fog a családi pótlék.
- Ha egy gyermek sajátos nevelési igényű, a családi pótlék a 23. életévének betöltéséig jár. A sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetéről szóló tájékoztatónkat itt találod.
A hatóság automatikusan nem látja, hogy a gyermek továbbtanul-e, így ezt igazolnod kell. A gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról szóló igazolást be kell nyújtanod annak az intézménynek, amelyik a családi pótlékot folyósítja (általában Magyar Államkincstár).
Az igazolás lehet:
- Általános vagy középiskola esetén: az iskola által kiállított tanulói jogviszony-igazolás.
- Felsőoktatás esetén: a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás.
Az igazolást általában évente kérik, hogy folyamatosan ellenőrizni tudják a jogosultságot. Érdemes időben gondoskodni róla, hogy ne legyen fennakadás a családi pótlék kifizetésében.
Mikortól és meddig vehetem igénybe a NÉTAK-ot?
Kezdete: Az első lehetséges hónap, amikortól igénybe veheted, amikor 4 gyermekes anyává válsz. Ehhez elég egyetlen nap is a hónapban, tehát ha az adott hónap végén születik a negyedik gyermeked, akkor is a teljes hónapra érvényesítheted a kedvezményt.
Vége: Ha valamilyen okból megszűnik a jogosultság alapfeltétele, azaz a négy gyermekesség. Ez jellemzően válás esetén fordul elő, ha például a négyből egy vagy több gyermek az apához kerül, és ezért az anya már kevesebb, mint négy gyereket nevel, ÉS azoknál a gyerekeknél, akik az apához kerülnek, még nem volt meg a 12 évnyi családi pótlékra való jogosultsága az anyának.
Hogyan vehetem igénybe a NÉTAK-ot?
A NÉTAK-ot évközben és év végén is kérheted.
- Évközben, az adóelőleg megállapításakor: A munkáltatód (vagy kifizetőd) felé adóelőleg-nyilatkozatban kéred, hogy vegyék figyelembe a neked járó kedvezményt.
- Az adóbevallás idején (ez általában májusban esedékes), az adóbevallás benyújtásakor: ebben szerepelteted a neked járó kedvezmény összegét és a bevallás benyújtásával utólag visszaigényled azt.
Az adóelőleg-nyilatkozatot ki tudod tölteni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), de kitölthető és leadható papíralapon is a munkáltatónak, vagy a neked rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat. Kifizetőnek számít a munkáltatón kívül minden olyan belföldi jogi személy (pl. gazdasági társaság), egyéb szervezet, vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet kapsz, de nem munkavállalóként, hanem például megbízottként. Tehát kifizetőnek számít leggyakrabban a munkáltató ( mivel ez a leggyakoribb, ezt külön is megnevezik a jogszabályok), de ha például futárként nem munkavállalóként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozol, a cég akitől a fizetést kapod fog a kifizetőnek számítani a te esetedben.
Milyen jövedelem esetén tudom igényelni a NÉTAK-ot?
Bér és más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:
- a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
- táppénz, CSED, GYED,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
- álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
- végkielégítés (maximalizálva van),
- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésért kifizetett jövedelem,
- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének adott juttatás,
- választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenységéért (például: igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) kapott juttatás.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például:
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje,
- egyéni vállalkozó átalányadózása esetén az átalányban megállapított jövedelme,
- a mezőgazdasági őstermelőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- helyi önkormányzati képviselőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, megbízási vagy vállalkozási szerződésből származó jövedelme.
Amire nem vehető igénybe például: ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, más magánszemélytől kapott jövedelem (pl. életjáradék, vagy ha akár használt cikket (pl. használt gyerekruha), akár pl. saját magad készítette terméket értékesítesz más magánembereknek).
Mekkora kedvezményt kapok a NÉTAK-kal?
A NÉTAK-nak nincs maximális mértéke, azokat a jövedelmeket, amelyek a kedvezmény alapját képezhetik, teljes mértékig adómentessé teszi. Ezek teljes összege levonható az adó alapjából, amiből utána az adó mértékét kiszámítják. Ez azt jelenti, hogy azoknál a jövedelemtípusoknál, amikre igénybe veheted, az adóalapot lenullázhatod. Mivel a NÉTAK nem minden jövelemtípusra érvényesíthető, előfordulhat, hogy a NÉTAK mellett családi kedvezményt is igénybe vehetsz. Például, ha a munkabéred mellett ingatlan bérbeadásból bérleti díjat is szerzel, akkor a munkabérre NÉTAK-ot érvényesíthetsz, a bérbeadásból származó jövedelemre pedig családi kedvezményt veheszt igénybe, mert erre a jövedelemre a NÉTAK nem érvényesíthető.
30 év alatti anyák kedvezménye
Milyen esetben vehetem igénybe a 30 év alatti anyák kedvezményét?
- Alapfeltétel, hogy 25 évnél idősebbnek, de 30 évnél fiatalabbnak kell lenned. Ez a szabály azért alakult így, mert 25 éves korod előtt a 25 év alattiak adókedvezményét veheted igénybe akkor is, ha gyermeket szülsz például 22 évesen.
Ha tehát 25 és 30 közötti vagy, akkor két esetben járhat neked ez a kedvezmény:
- ha már van vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeked, VAGY
- ha még nem született meg a gyermeked, de a várandósságod már elérte a 91. napot
ÉS utánuk családi adókedvezményre vagy jogosult. Erről a IV. pontban olvashatsz.
Praktikusan: ha 25 éves korod előtt gyermeked születik, attól a hónaptól vagy jogosult az adókedvezményre, amelyikben betöltöd a 25. életévedet, ha pedig 25 éves korod után esel teherbe attól a hónaptól, amikor a terhességed eléri a 91. napját.
Egyedülálló, házas és párkapcsolatban élő anyák egyaránt igénybe vehetik a kedvezményt.
Mikortól és meddig jár nekem a 30 év alatti anyák kedvezménye?
Kezdete: A 30 év alatti anyák kedvezményét leghamarabb:
- az azt követő hónapban lehet igénybevenni, hogy betöltötted a 25. életéved, ÉS
- annak a hónapnak az első napjától jár neked, amikor az igénybevétel valamelyik feltétele bekövetkezik (lásd: Milyen esetben vehetem igénybe a 30 év alatti anyák kedvezményét? kérdés).
Vége: Annak az évnek az utolsó hónapja, amelyik évben betöltötted a 30. életéved Tehát ha a 30. életéved idén márciusban töltötted be, idén decemberig még jogosult lehetsz a kedvezményre.
Hogyan vehetem igénybe a 30 év alatti anyák kedvezményét?
- Évközben, az adóelőleg megállapításakor: A munkáltatód (vagy kifizetőd) felé adóelőleg-nyilatkozatban kéred, hogy vegyék figyelembe a neked járó kedvezményt. VAGY
- Az adóbevallás idején (ez általában májusban esedékes), az adóbevallás benyújtásakor: ebben szerepelteted a neked járó kedvezmény összegét és a bevallás benyújtásával utólag visszaigényled azt.
Az adóelőleg-nyilatkozatot ki tudod tölteni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), de kitölthető és leadható papíralapon is a munkáltatónak, vagy a neked rendszeres bevételt juttató kifizetőnek (pl. a megbízódnak). A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat Kifizetőnek számít a munkáltatón kívül minden olyan belföldi jogi személy (pl. gazdasági társaság), egyéb szervezet, vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet kapsz, de nem munkavállalóként, hanem például megbízottként. Tehát kifizetőnek számít leggyakrabban a munkáltató ( mivel ez a leggyakoribb, ezt külön is megnevezik a jogszabályok), de ha például futárként nem munkavállalóként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozol, a cég akitől a fizetést kapod fog a kifizetőnek számítani a te esetedben.
Milyen jövedelem esetén tudom igényelni a 30 év alatti anyák kedvezményét?
Bér és más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:
- a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
- táppénz, CSED, GYED,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
- álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
- végkielégítés (maximalizálva van),
- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésért kifizetett jövedelem,
- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének adott juttatás,
- választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenységéért (például: igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) kapott juttatás.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például:
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje,
- egyéni vállalkozó átalányadózása esetén az átalányban megállapított jövedelme,
- a mezőgazdasági őstermelőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- helyi önkormányzati képviselőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, megbízási vagy vállalkozási szerződésből származó jövedelme.
Amire nem vehető igénybe például: ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, más magánszemélytől kapott jövedelem (pl. életjáradék, vagy ha akár használt cikket (pl. használt gyerekruha), akár pl. saját magad készítette terméket értékesítesz más magánembereknek).
Mekkora kedvezmény jár nekem a 30 év alatti anyák kedvezményeként?
NÉTAK-kal szemben ennek a kedvezménynek van felső határa: 2024-ben havonta 576 601 forint, ekkora összeggel lehet havonta maximum csökkenteni az adóalapot.
Ez azt jelenti, hogy ha a bruttó béred például 800 000 forint, akkor az adóalapod 233 399 forint, és ennek a 15 %-át fizeted szja-ként, azaz 120 000 forint helyett csak 35 010 forintot.
A felső határ mindig az előző éves bruttó átlagbérhez igazodik, amit a Központi Statisztikai Hivatal tesz közzé.
Családi kedvezmény (adó- és járulékkedvezmény)
Milyen esetben kaphatok családi adókedvezményt?
A családi adó- és járulékkedvezmény is az adóalapcsökkentő kedvezménytípusba tartozik, azaz a gyerekekre tekintettel magasabb lesz a nettó béred.
Korábban csak az szja csökkentésére használhattad fel a családi kedvezményt. Ezt sokan kritizálták, mivel az alacsonyabb jövedelműek így nem tudták kihasználni a nekik járó teljes kedvezményt. Ezért 2014 óta, ha alacsonyabb jövedelmed van, akkor egy bizonyos százalékig felhasználhatod a családi kedvezményt a társadalombiztosítási- és a nyugdíjjárulék terhére is. Ha tehát nincs elég szja-d a teljes kedvezmény érvényesítéséhez, akkor 2024-ben a fennmaradó rész 15%-a a társadalombiztosítási (tb) járulék terhére is érvényesíthető. A tb. járulék egy további összeg, amit a munkáltatód a bruttó béren felül fizet utánad a társadalombiztosítási- és nyugdíjbiztosítási alapok részére, mértéke az adóalap (tehát például a munkabéred) 17%-a. Például, ha a havi bruttó béred 400.000 Ft. A munkáltatód a bruttó bér mellett további költségekkel is számol, például a társadalombiztosítási járulékkal, amely 17%. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatód 68.000 Ft-ot fizet utánad a társadalombiztosítási- és nyugdíjbiztosítási alapokba (400.000 Ft x 0,17 = 68.000 Ft). Így a foglalkoztatásod nem csak 400.000 Ft-ba kerül a munkáltatódnak, hanem a járulékkal együtt összesen 468.000 Ft-ba.
A családi kedvezményre akkor lehetsz jogosult, ha
- Saját háztartásodban nevelt gyermeked után családi pótlékot kapsz. Lehetsz szülő, nevelőszülő, gyám vagy az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték (uttóbbit határozattal igazolhatod).
- Nevelőszülőként, ha a gyermekkel együtt élsz, és legalább egy éve bejegyzett élettársi kapcsolatban vagy a gyermek szülőjével, nevelőjével vagy gyámjával.
- Várandós kismama vagy, a terhesség 91. napjától, erről szóló orvosi igazolással.
- Várandós kismama vele közös háztartásban élő házastársa vagy, a kismama terhessége 91. napjától.
- Rokkantsági járadékban részesülsz.
- Olyan gyerek vagy, akinek családi pótlék saját jogán jár. Ebben az esetben arra is lehetőség van, hogy a gyerek helyett vele egy háztartásban élő szülője, vagy ilyen rokona vegye igénybe a családi kedvezményt, de ezt a kedvezményt csak egy közös megegyezéssel kiválasztott családtag veheti igénybe. Közös megegyezés esetén az adóbevallásban meg kell jelölni annak az adóazonosító jelét, akivel meg akarod osztani a családi kedvezményt, illetve hogy mely jogosultsági hónapokra kívánjátok megosztani a kedvezményt.
A családi kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a családi pótlékra jogosultság fennáll. Az igénybevételnek nem feltétele a családi pótlék folyósítása, elég, ha a magánszemély az előbb ismertetett szabályok szerint családi pótlékra lenne jogosult.
A kedvezményezett eltartottak, akik után igénybe veheted:
- aki után a szülők családi pótlékra jogosultak,
- a legalább 91 napos magzat után,
- aki családi pótlékra saját jogán jogosult,
- az a magánszemély, aki rokkantsági járadékban részesül.
Mikortól meddig kaphatom a családi kedvezményt?
Kezdete: A családi kedvezmény minden olyan hónapban jár, amikor legalább egy napig jogosult voltál rá, vagyis valamelyik feltétel legalább egy napig fennállt az adott hónapban.
Vége: Utoljára akkor fogod megkapni a családi kedvezményt, amikor az összes kedvezményezett eltartott után megszűnik a családi pótlékra való jogosultságod, praktikusan például az összes gyermeked elvégzi a főiskolát, vagy középiskola után dolgozni kezd.
Hogyan vehetem igénybe a kedvezményt?
A kedvezmény évközben és év végén is igénybe veheted.
- Évközben, az adóelőleg megállapításakor: A munkáltatód (vagy kifizetőd) felé adóelőleg-nyilatkozatban kéred, hogy vegyék figyelembe a neked járó kedvezményt. VAGY
- Az adóbevallás idején (ez általában májusban esedékes), az adóbevallás benyújtásakor: ebben szerepelteted a neked járó kedvezmény összegét és a bevallás benyújtásával utólag visszaigényled azt.
Az adóelőleg-nyilatkozatot ki tudod tölteni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), de kitölthető és leadható papíralapon is a munkáltatónak, vagy a neked rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat Kifizetőnek számít a munkáltatón kívül minden olyan belföldi jogi személy (pl. gazdasági társaság), egyéb szervezet, vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet kapsz, de nem munkavállalóként, hanem példul megbízottként. Tehát kifizetőnek számít leggyakrabban a munkáltató ( mivel ez a leggyakoribb, ezt külön is megnevezik a jogszabályok), de ha például futárként nem munkavállalóként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozol, a cég akitől a fizetést kapod fog a kifizetőnek számítani a te esetedben.
Ha elváltunk akkor melyikünk kapja a családi kedvezményt?
Ha elváltatok, de a gyermeket a bíróság ítélete alapján felváltva gondozzátok, akkor a gyermek mindkettőtöknél kedvezményezett eltartott lesz. A kedvezményt azonban mind az elvált szülők (illetve az új házastársaik) csak 50%-ban fogják tudni érvényesíteni.
Ha a gyermeket felváltva gondozzátok, de családi pótlékot csak az egyikőtök kapja, akkor a családi kedvezményt is csak ő veheti igénybe.
Kedvezmény megosztása:
A veled közös háztartásban élő, de családi kedvezményre nem jogosult élettársaddal nem tudod a kedvezményt év közben közösen érvényesíteni, de az év végi szja-bevallásban a kedvezményt vele megoszthatod. Erre jellemző példa, ha az élettársaddal közösen neveled a korábbi kapcsolatodból származó gyermeked. A családi kedvezmény megosztása esetén az adóbevallásban meg kell jelölni annak az adóazonosító jelét, akivel meg akarod osztani a családi kedvezményt, illetve hogy mely jogosultsági hónapokra kívánjátok megosztani a kedvezményt.
Közös érvényesítés:
Ha a családi kedvezményre többen vagytok jogosultak, az adólelőleg-nyilatkozaton és az szja-bevallásban közösen kell nyilatkoznotok, hogy ki veszi igénybe. Ez akkor is kötelező, ha a kedvezményt teljes egészében csak az egyikőtök érvényesíti. Nem kell közös adóelőleg-nyilatkozatot benyújtanotok, ha elváltatok és felváltva gondozozzátok a gyereket vagy gyerekeket, mert ilyenkor a kedvezmény 50-50 százalékát egymástól függetlenül érvényesíthetitek. Ha a téged megillető kedvezményt jelenlegi házastársaddal közösen érvényesíted, akkor vele kell közös adóelőleg-nyilatkozatot tenned.
Milyen jövedelem esetén tudom igényelni a családi kedvezményt?
Bér és más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:
- a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
- táppénz, CSED, GYED,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
- álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
- végkielégítés (maximalizálva van),
- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésért kifizetett jövedelem,
- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének adott juttatás,
- választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenységéért (például: igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) kapott juttatás.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például:
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje,
- egyéni vállalkozó átalányadózása esetén az átalányban megállapított jövedelme,
- a mezőgazdasági őstermelőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- helyi önkormányzati képviselőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, megbízási vagy vállalkozási szerződésből származó jövedelme.
Amire nem vehető igénybe például: ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, más magánszemélytől kapott jövedelem.
Mekkora kedvezményt kaphatok a családi kedvezménnyel?
Ennek a kiszámolásához először meg kell néznünk azt, hogy kit tekintünk úgynevezett „kedvezményezett eltartottnak”. Kedvezményezett eltartott lehet:
- aki után a szülők családi pótlékra jogosultak,
- a legalább 91 napos magzat,
- aki családi pótlékra saját jogán jogosult,
- az a magánszemély, aki rokkantsági járadékban részesül.
Ezzel szemben tudjuk megkülönböztetni az úgynevezett „eltartott” kategóriát. Ebbe a csoportba beletartozik minden kedvezményezett eltartott is, ÉS az olyan gyermekek is, akik egyébként nem jogosultak családi pótlékra, de a családi pótlék összegének megállapításakor figyelembe vehetők, mert például 17 évesek, de nem tanulnak tovább, tehát már nem tankötelesek, de még nem töltötték be a 18. életévüket.
A családi kedvezmény mindig kedvezményezett eltartottanként (gyerekekként) jár, de az összege az gyerekek számától függ.
A számok pedig így alakulnak: (egy kedvezményezett eltartott után ekkora kedvezmény jár) 2024-ben:
- ha egy eltartott van: 66 670 forint vonható le az adóalapból (a fizetendő adóból 10 000 forintot jelent)
- ha két eltartott van: 133 330 forint vonható le az adóalapból (a fizetendő adóból 20 000 forintot jelent)
- ha három eltartott van: 220 000 forint vonható le az adóalapból (a fizetendő adóból 33 000,- forintot jelent).
Ezeket a számokat tehát meg kell szorozni a kedvezményezett eltartottak számával egészen háromig, tehát az adókedvezmény mértéke maximum 660 000 forint, fizetendő adóra lefordítva 99 000 forint lehet. Ha például két gyereked van, a családi kedvezmény alapján 2024-ben gyerekenként 133.330 forint vonható le az adóalapból. Két eltartott esetén ez összesen 266.660 forint (2 x 133.330 Ft). Ez az adóalap csökkentése után a fizetendő adóból 40.000 forintot jelent (2 x 20.000 Ft). Így havonta ennyivel kevesebb adót kell fizetned.
Fogyatékkal élők személyi kedvezménye
Mikor jár nekem a fogyatékkal élők személyi kedvezménye?
Akkor tudod igénybe venni a személyi kedvezményt, ha
- Bizonyos, jogszabályban meghatározott betegségekben szenvedsz (például hallási, látási, mozgásszervi fogyatékosság), és erről orvosi igazolásod van, VAGY
- rokkantsági járadékot kapsz (a rokkantsági járadékról ebben a tájékoztatónkban olvashatsz bővebben), VAGY
- fogyatékossági támogatást kapsz.
Az érvényesítés személyhez kötött, tehát ha fogyatékossággal élsz, és nincs adóköteles jövedelmed, a kedvezményt más magánszemély, például szülőd, házastársad helyetted nem veheti igénybe.
Mikortól meddig kaphatom a személyi kedvezményt?
Kezdete: A kedvezmény először abban a hónapban jár, amikor kialakul a fogyatékosság. A személyi kedvezményt a betegségről szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni, tehát az orvosi igazolás vagy határozat megszületésétől jár. Az orvosi igazolást a betegség, fogyatékosság természetétől függően háziorvos, vagy szakorvos állíthatja ki, például látási fogyatékosság esetén a szemész.
A személyi kedvezmény visszamenőleg is igényelhető, amennyiben az orvosi igazolás, illetve határozat igazolja, hogy a fogyatékosság az adott időszakban fennállt. A kedvezményt az igazolás dátuma alapján visszamenőleg legfeljebb 5 évre lehet érvényesíteni. Ha tehát egy fogyatékosság évekkel korábban alakult ki, és erről most kapod meg az igazolást, a kedvezményt az előző évek adóbevallásainak önellenőrzésével visszakérheted.
Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de legalább hat évig meg kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal igazolható a kedvezmény jogos igénybevétele.
Vége: Ha ideiglenes a fogyatékosság, akkor a gyógyulás hónapjáig jár. Ha azért jár, mert rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülsz, akkor addig jár a személyi kedvezmény is, amíg a rokkantsági járadék vagy a fogyatékossági támogatás (erről értesülsz a határozatból). Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint hogy az állapot végleges minősítésű vagy a magánszemélynek időszakonként újabb orvosi felülvizsgálaton kell részt vennie. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető a kedvezmény.
Hogyan vehetem igénybe a kedvezményt?
Évközben és év végén is igénybe veheted a kedvezményt.
- Évközben, az adóelőleg megállapításakor: A munkáltatód (vagy kifizetőd) felé adóelőleg-nyilatkozatban kéred, hogy vegyék figyelembe a neked járó kedvezményt. VAGY
- Az adóbevallás idején (ez általában májusban esedékes), az adóbevallás benyújtásakor: ebben szerepelteted a neked járó kedvezmény összegét és a bevallás benyújtásával utólag visszaigényled azt.
Az adóelőleg-nyilatkozatot ki tudod tölteni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), de kitölthető és leadható papíralapon is a munkáltatónak, vagy a neked rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat Kifizetőnek számít a munkáltatón kívül minden olyan belföldi jogi személy (pl. gazdasági társaság), egyéb szervezet, vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet kapsz, de nem munkavállalóként, hanem példul megbízottként. Tehát kifizetőnek számít leggyakrabban a munkáltató ( mivel ez a leggyakoribb, ezt külön is megnevezik a jogszabályok), de ha például futárként nem munkavállalóként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozol, a cég akitől a fizetést kapod fog a kifizetőnek számítani a te esetedben.
Milyen jövedelem esetén tudom igényelni a személyi kedvezményt?
Bér és más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:
- a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
- táppénz, CSED, GYED,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
- álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
- végkielégítés (maximalizálva van),
- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésért kifizetett jövedelem,
- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének adott juttatás,
- választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenységéért (például: igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) kapott juttatás.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például:
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje,
- egyéni vállalkozó átalányadózása esetén az átalányban megállapított jövedelme,
- a mezőgazdasági őstermelőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- helyi önkormányzati képviselőnek az ebből a tevékenységéből származó jövedelme,
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, megbízási vagy vállalkozási szerződésből származó jövedelme.
Amire nem vehető igénybe például: ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, más magánszemélytől kapott jövedelem.
Mekkora kedvezményt kaphatok a személyi kedvezménnyel?
A személyi kedvezmény a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összegével, azaz 2024-ben havi 88 900 forinttal csökkenti az adóalapot. Egy adóévre nézve 1 066 800 forinttal csökkenti az összevont adóalapot (bruttó jövedelmet).
Ez a fizetendő adó szintjén 2024-ben évi 160 020 forint kedvezmény, ennyivel kevesebb szja-t kell fizetned, tehát a kedvezmény érvényesítésével 2024-ben havonta 13 350 forinttal nő havonta a béred.
Fogyatékossággal élő személyek után járó emelt összegű családi kedvezmény
Mikor jár a fogyatékossággal élő személyek után járó családi kedvezmény?
Családi kedvezményt nemcsak a gyerekeiket nevelő szülők érvényesíthetnek, hanem a családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyek is.
Erre a típusú családi kedvezményre tehát:
- jogosult lehetsz te, ha rokkantsági járadékban részesülsz, VAGY
- a veled egy háztartásban élő hozzátartozód.
A jogosultak közös döntése alapján tehát az egyikük lesz csak jogosult erre a kedvezményre. A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély egyébként a családi kedvezmény számítása szempontjából a gyermekhez hasonlóan kedvezményezett eltartottnak minősül. Tehát gyakorlatilag „átengedhető” ez a fajta családi kedvezmény, ha például nem rendelkezel elég jövedelemmel annak érvényesítéséhez.
Saját jogán jogosult családi pótlékra az a tizennyolcadik életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, akinek jogosultsága az iskoláztatási támogatásra megszűnt.
Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy?
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az, aki:
18 évesnél fiatalabb, és:
- jogszabályban meghatározott betegsége (például: siketnémaság, autizmus, végtagok hiánya vagy csonkoltsága) miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul;
- egészségi állapota nem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
18 évesnél idősebb, de az egészségkárosodása 18 éves kora előtt keletkezett:
- munkaképességének legalább 67% elvesztette;
- legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett.
- történt esemény miatt fogyatékossági támogatásban részesül, és ez az állapota már legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fenn fog állni.
Ha bizonytalan vagy érdemes megkeresned az orvosodat, aki segíteni tud abban, hogy érvényesek-e rád ezek a feltételek. Ha az orvosod bizonytalan a szabályokban, akkor keresd fel a Magyar Államkincstárat és kérj tőlük segítséget.
Mennyi családi kedvezmény jár a fogyatékossággal élő eltartottak után?
Minden tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott után az utánuk járó alap családi kedvezmény összege 66.670, -Ft-tal nő. Ez fizetendő adóra átszámolva kb. havi 10.000, -Ft extra kedvezményt jelent. Kedvezményezett eltartott ugye legtöbbször a családi pótlékra jogosult gyermek, de például a rokkantsági nyugdíjban részesülő felnőtt is kedvezményezett eltartottnak számít.
Ennek megfelelően például, ha egy anya két kiskorú gyermeket nevel, akik közül az egyik súlyosan fogyatékos, a családi kedvezmény havi összege 333.330, -Ft, mert a gyermekek után járó havi 2 x 133.330, -Ft családi kedvezmény a beteg gyermek után további 66.670, -Ft-tal emelkedik.
Hogyan vehetem igénybe a kedvezményt?
A kedvezményt év közben az adóelőleg-nyilatkozaton, év végén az adóbevallásban, a fogyatékossággal élő kedvezményezett eltartott megjelölésével lehet igénybe venni.
- Évközben, az adóelőleg megállapításakor: A munkáltatód (vagy kifizetőd) felé adóelőleg-nyilatkozatban kéred, hogy vegyék figyelembe a neked járó kedvezményt. VAGY
- Az adóbevallás idején (ez általában májusban esedékes), az adóbevallás benyújtásakor: ebben szerepelteted a neked járó kedvezmény összegét és a bevallás benyújtásával utólag visszaigényled azt.
Az adóelőleg-nyilatkozatot ki tudod tölteni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), de kitölthető és leadható papíralapon is a munkáltatónak, vagy a neked rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. A nyomtatványt itt találod: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat Kifizetőnek számít a munkáltatón kívül minden olyan belföldi jogi személy (pl. gazdasági társaság), egyéb szervezet, vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet kapsz, de nem munkavállalóként, hanem példul megbízottként. Tehát kifizetőnek számít leggyakrabban a munkáltató ( mivel ez a leggyakoribb, ezt külön is megnevezik a jogszabályok), de ha például futárként nem munkavállalóként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozol, a cég akitől a fizetést kapod fog a kifizetőnek számítani a te esetedben.
Első házasok kedvezménye
Kiknek jár az első házasok kedvezménye?
Az első házasok kedvezményére azok a házaspárok jogosultak, ahol a házastársak legalább egyike az első házasságát köti. A házaspárnak az a tagja is érvényesítheti a kedvezményt, akinek nem ez az első házassága. Annak nincs jelentősége, hogy a házasságkötés belföldön vagy külföldön történt, illetve a kedvezményt a bejegyzett élettársi kapcsolatot választó párok is hasonló módon igénybe vehetik.
A kedvezményt először a házasságkötést követő hónapon vehetitek igénybe, és egészen a házasságkötést követő 2 évig (24 hónapig) tart.
Mennyi az első házasok kedvezménye?
Az első házasok kedvezménye az összevont adóalap összegét csökkenti. Egy kedvezményre jogosult házaspár által együttesen érvényesíthető kedvezmény havonta 33.335, Ft. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta összesen 5000, Ft-al lesz több a nettó keresetetek.
Hogyan vehetem igénybe a kedvezményt?
A kedvezményt -hasonlóan a családi kedvezményekhez- év közben adóelőleg-nyilatkozattal, év végén pedig az adóbevallásban érvényesítheted.
- Évközben, az adóelőleg megállapításakor: A munkáltatód (vagy kifizetőd) felé adóelőleg-nyilatkozatban kéred, hogy vegyék figyelembe a neked járó kedvezményt. VAGY
- Az adóbevallás idején (ez általában májusban esedékes), az adóbevallás benyújtásakor: ebben szerepelteted a neked járó kedvezmény összegét és a bevallás benyújtásával utólag visszaigényled azt.
Az adóelőleg-nyilatkozatot ki tudod tölteni az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), de kitölthető és leadható papíralapon is a munkáltatónak, vagy a neked rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. A nyomtatványt itt találod: https://www.google.com/url?q=https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat&sa=D&source=docs&ust=1726676731467679&usg=AOvVaw2jLH3sPlo2RaMVqyczTs-1 Kifizetőnek számít a munkáltatón kívül minden olyan belföldi jogi személy (pl. gazdasági társaság), egyéb szervezet, vagy egyéni vállalkozó, akitől adókötelezettség alá eső jövedelmet kapsz, de nem munkavállalóként, hanem példul megbízottként. Tehát kifizetőnek számít leggyakrabban a munkáltató ( mivel ez a leggyakoribb, ezt külön is megnevezik a jogszabályok), de ha például futárként nem munkavállalóként, hanem egyéni vállalkozóként dolgozol, a cég akitől a fizetést kapod fog a kifizetőnek számítani a te esetedben.
Jogszabályok:
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény:
- Az összevont adóalap – 16. § – 29. §
- A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye – 29/D. §
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye – 29/F. §
- 30 év alatti édesanyák kedvezménye – 29/G. §
- Személyi kedvezmény 29/E. §
- Első házasok kedvezménye 29/C. §
- Családi (adó)kedvezmény 29/A. – 29/B. §
- Adóelőleg megállapítása, bevallása, és megfizetése – 46. § – 49. §
- A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény:
- Családi pótlék – 7. – 15. §
- A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény:
- Családi járulékkedvezmény – 34. – 36. §
- Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
- A bevallás szabályai – 50. § (2) bekezdés 6. – 8. pont
- Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet
- A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet
- A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
