Tájékoztató az információszabadságról
Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Ez az információszabadság, ami a demokrácia egyik alapja, hiszen lehetővé teszi, hogy beleláthassunk az állami és helyi szervek működésébe. Tájékoztatónkban összefoglaltuk, hogyan férhetsz hozzá közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz, és mi a teendő akkor, ha ezek kiadását megtagadják.
Az információszabadság kétféle adattípusra vonatkozik: a közérdekű adatra és a közérdekből nyilvános adatra.
A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat közötti legfőbb különbség az, hogy a közérdekű adat valamely állami szervhez vagy feladathoz kötődik, míg a közérdekből nyilvános adatot mindig magánszeméllyel (legyen az egy állampolgár vagy egy jogi személy, például vállalat) kapcsolatos. Mivel a személyes adatok alapvetően védettek, ezeket csak akkor lehet megismerni, ha azt törvény közérdekből elrendeli (például azok a cégek, amelyek az önkormányzattal szerződnek bizonyos feladatok ellátására, mondjuk kéményseprésre vagy szemétszállításra, kötelesek kiadni az erre a tevékenységükre vonatkozó adatokat).
Közérdekű adat
Az állami vagy helyi önkormányzati feladat, valamint egyéb közfeladat ellátása közben keletkezett, vagy ahhoz kapcsolódó információ, illetve azok az adatok, amelyeket ezek a szervek kezelnek. Ide tartozik a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre és annak eredményességére, a gazdálkodásra és a megkötött szerződésékre vonatkozó információ is, függetlenül attól, hogy milyen típusú adatról van szó, és az adott szerv hogyan tárolja, kezeli ezeket.
Közérdekből nyilvános adat
A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét valamilyen törvény közérdekből elrendeli.
A közérdekű adatoknak nincsen tulajdonosa, azok megismerésétől senki nem zárhat el másokat. Természetüknél fogva mindenkit megilletnek, mindenki szabadon kezelheti és terjesztheti őket, de a megismerhetőségnek vannak törvényben szabályozott korlátai.
A legfontosabb kivétel az, ha az adat úgynevezett minősített adat, vagy ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot felülírja egy fontosabb közérdek, például nemzetbiztonság, bűncselekmények megelőzése, az ország külügyi érdekei, stb. Ez általában csak akkor derül ki, ha az adatot megpróbáljuk kikérni az adatkezelőtől, és ezt valamilyen indokra hivatkozva megtagadják. Ha ugyanis az adatok kiadására vonatkozó kérelmünk teljesítését megtagadják, akkor a megtagadást meg is kell indokolnia az adatkezelőnek, és ezzel szemben jogorvoslattal lehet élni.
Járulj hozzá a tudástárunk bővítéséhez!
A TASZ tájékoztató anyagai ingyenesek, de az elkészítésük sok szakmai tudást, időt, és ezáltal pénzt is igényel. Ezt a munkát csak támogatóink segítségével tudjuk elvégezni. Kérjük, ha teheted, járulj hozzá adományoddal te is az elkészítésükhöz. Ha csak később szeretnél, vagy nincs lehetőséged adományozni, kattints a „tovább olvasom” linkre.
Hogyan igényelhetek közérdekű adatot?
A jogszabályok semmilyen formai követelményt nem támasztanak a közérdekű adatok kikérésénél. Lehetséges írásban postai vagy elektronikus úton adatot igényelni, de szóban is. Azonban érdemes néhány dologra figyelned, hogy sikeres legyen az igénylés:
- Minél pontosabban határozd meg, hogy milyen adatot szeretnél megkapni.
- Ha nem tudod, hogy létezik-e egyáltalán az az adat, amit kérsz, akkor nyugodtan kérdezz rá, hogy az adott szerv milyen dokumentumokkal, információkkal rendelkezik-e. Érdemes előbb azt megtudni, hogy milyen adatok jöhetnek szóba, majd egy második levélben már pontosabban rákérdezni arra vagy kikérni azt, amire szükséged van.
- Az adatkikérés során érdemes az önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényen 26.§ (1) és 28.§ (1) bekezdésre hivatkoznod, ami a kérelem alkotmányos alapját képezi.
- Egy adatigénylésben egyszerre akár több kérdést is feltehetsz.
- Mivel az adatkezelő a közérdekű adat közléséért költségtérítést állapíthat meg, érdemes már előre tájékoztatást kérni ennek összegéről, hogy ne érjen meglepetés.
- Érdemes írásban feltenned a kérdéseket, mert így később könnyebb az adatkikérés tényét igazolnod.
A közérdekű adatigényléséhez mintalevelet is készítettünk.
Bármilyen formában is teszed fel a kérdéseidet, az adatkezelőnek 15 napon belül válaszolnia kell. Ha biztosra akarsz menni, akkor tértivevénnyel postára adott levelet küldj. Ez azért jöhet jól, mert a tértivevényből kiderül, hogy mikor vette át címzett a levelet, és a 15 napos határidő akkor kezdődik. E-mailben is kérhetsz adatokat, de szükség esetén az elküldés tényét, illetve az átvétel idejét kicsit bonyolultabb lesz később igazolnod. A tértivevényt vagy az e-mailt mindig őrizd meg!
Mennyi ideig tart, mire megkapom az igényelt adatokat?
A törvény szerint az adatot kezelő szervnek a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 15 napon belül válaszolnia kell. Bármilyen formában is teszed fel a kérdéseidet, az adatkezelőre ez a 15 napos határidő vonatkozik.
Mit tegyek, ha egyáltalán nem válaszol az adatkezelő?
Ilyenkor érdemes lehet megismételni a kérést írásban, és emlékeztetni az adatkezelőt arra, hogy a válaszadás 15 napos határideje lejárt. Fontos, hogy a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének határideje is az első levél elküldésétől számítandó, az emlékeztető nem hosszabbítja meg a határidőt. Célszerű megírni azt is, hogy akár bírósághoz is fordulsz, ha az adatkezelő nem adja ki az adatokat.
Ha a megismételt kérésre sem válaszolnak vagy nem szeretnél tovább várni, két lehetőséged van, amelyről a következő válaszban olvashatsz részletesen.
Mit tegyek, ha megtagadják az adatok kiadását?
Iyenkor két lehetőséged van, fordulhatsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) és a bírósághoz. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai.
- NAIH eljárás
Írd meg, hogy mi történt, és csatold az adatkezelővel folytatott levelezés másolatát. A NAIH két hónapon belül megteszi a beadvány alapján a szükséges intézkedéseket. A hatóság felszólíthatja az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására.
A hatóság eljárása ingyenes. Előnye, hogy a NAIH sokkal szélesebb körben tud vizsgálódni, mint a bíróság. A nevedet csak akkor fedik fel az adatkezelő előtt, ha az szükséges. Közérdekű adatok esetében jellemzően nincsen szükség erre, ezért a beadványodban kérheted, hogy személyes adataidat zártan kezeljék.
- Bírósági eljárás
A pert a megtagadás közlésétől, illetve ennek elmaradása esetén a 15 napos határidő lejárta után 30 napon belül kell megindítani az adott szerv ellen, amelyik a kérésedet megtagadta vagy nem válaszolt rá. Fontos, hogy a keresetnek a 30 napos határidő utolsó napján már a bíróságon kell lennie, nem elég csak aznap feladni postára. A bíróság az eljárást soron kívül folytatja le.
Ha megindul a bírósági eljárás, a NAIH nem vizsgálódhat az ügyben. Tehát ha a bírósági jogérvényesítést választod, később nem kérhetsz hatósági vizsgálatot. Fordított sorrendben azonban lehetőség van mindkét lehetőség kihasználására. A hatósági vizsgálat lezárását követő 30 napon belül pert is indíthatsz, ha szükséges.
A NAIH és a bíróság eljárása is illetékmentes, azaz ingyenesen megindítható. Vesztes per esetén viszont a bíróság kötelezhet, hogy a nyertes fél ügyvédi munkadíját fizesd meg, ami akár nagyobb összeget is jelenthet.
Mennyibe kerül az adatkérés?
A másolás költségein túl más költséggel nem járhat közérdekű adatok kikérése. 15 napon belül tájékoztatniuk kell a költségtérítés összegéről, és arról is, ha másolatkészítés nélkül teljesíthető az adatigénylés. Ha költségtérítést kér az adatkezelő, a költség megfizetésétől ugyanúgy 15 napja van az igénylést teljesíteni. Ha úgy érzed, indokolatlanul sok pénzt kérnek a másolásért, kérheted a NAIH-tól vagy a bíróságtól is a költségek mérséklését.
Mi az üzleti titok? Mit tehetek, ha erre hivatkozva utasították el az igénylésemet?
Az üzleti titok gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos információ. A törvény bonyolultan határozza meg, hogy pontosan mi minősül üzleti titoknak, ezért javasoljuk, hogy ha ezzel az indokkal utasítják el az adatigénylésed, keresd jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu címen, és segítünk az értelmezésben!
Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Az állami tulajdonú cégektől is kikérhetsz közérdekű adatokat.
Mi az a minősített adat? Mit tegyek, ha az általam igényelt adatról azt mondják, hogy minősített adat?
Ezek olyan adatok, amelyeknek illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele veszélyezteti Magyarország biztonságát. „Szigorúan titkos”, „Titkos”, „Bizalmas” és „Korlátozott terjesztésű” jelzéssel ellátott dokumentumokat tilos nyilvánosságra hozni.
Ha az általad igényelt adatról azt a tájékoztatást kapod, hogy minősített adat, az alábbi lehetőségeid vannak.
- A minősítő szervtől kérhetedi, hogy szüntesse meg az adat minősítését. Mivel a minősítés megszüntetése a minősítő belátásától és magától az adat jellemzőitől függ, sajnos kevés esély van arra, hogy meg tudod győzni az illetékes szervet arról, hogy korábban helytelenül döntött a titkosításról.
- Bírósághoz fordulhatsz, azzal, hogy az adatkezelő a bíróság előtt bizonyítsa: a kért adat minősített adat, és ezért jogszerűen tagadta meg az adatigénylés teljesítését. A bíróságok viszont csak azt ellenőrzik, hogy valóban minősítették-e az adatot, ezt tartalmilag nem írják felül. A bíróság tehát a kezdeményezésedre nem változtathatja meg a minősítést. Ezért kizárólag akkor érdemes bírósághoz fordulni, ha alapos okkal feltételezed, hogy az adatokat valójában nem is minősítették titkossá.
- Fordulhatsz a NAIH-hoz. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) titokfelügyeleti hatósági eljárásban a minősített iratokat megvizsgálhatja, és ha az adat minősítését indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére szólítja fel. Ha a minősítő nem tesz eleget a hatósági felszólításnak, a hatóság pert indít a minősítő szerv ellen. Ebben az esetben viszont a bíróság érdemben vizsgálja, hogy valóban minősített adatról van-e szó.
Ha további kérdésed van, vagy segítségre lenne szükséged, hogy a NAIH-hoz vagy a bírósághoz fordulhass, keresd jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu címen!
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
