Kinek jár és hogyan igényelhető a rokkantsági járadék?
A fogyatékossággal élő polgároknak joguk van arra, hogy különböző anyagi és nem anyagi támogatásokat kapjanak az államtól. Ebben a tájékoztatóban a rokkantsági járadékkal foglalkozunk. Ezt a járadékot azok a felnőttek igényelhetik, akiknek súlyos egészségkárosodása van. Tájékoztatónkból kiderül, hogy ki jogosult a rokkantsági járadékra, hogyan kell igényelni, és milyen viszonyban van más járadéktípusokkal, illetve ellátásokkal. Arra is kitérünk, hogy mit tehetsz, ha hiába kérted, nem kaptad meg a rokkantsági járadékot vagy más módon ért sérelem.
Ha a tájékoztató elolvasása után is bizonytalan vagy abban, hogy milyen ellátásokra vagy jogosult, a helyi családsegítőhöz fordulhatsz. A családsegítők fogyatékossági tanácsadást is végeznek, és segítenek a számodra legmegfelelőbb ellátások és támogatások kiválasztásban. A fogyatékosügyi tanácsadók listáját a szocialisportal.hu-n találod meg.
Általános tudnivalók a rokkantsági járadékról
A rokkantsági járadék szociális ellátás, ami azt jelenti, hogy alanyi jogon jár, nem nézik, hogy dolgoztál-e korábban. Az alapján leszel jogosult rá, hogy mikor keletkezett az egészségkárosodásod és milyen mértékű. Ha 25 éves korod előtt keletkezett az egészségkárosodásod és legalább 70 százalékos, akkor lehetsz jogosult rokkantsági járadékra. Mivel rokkantsági járadékot csak akkor kaphatsz, ha más ellátásokban nem részesülsz, érdemes végiggondolnod, hogy anyagilag hogyan jársz a legjobban.
A rokkantsági járadék összege 2023. január 1-jétől egységesen 58 830 forint. Tehát mindenki ezt az összeget kapja, nem lehet személyes körülményre hivatkozva emelést kérni. A rokkantsági járadékot időről-időre a vonatkozó jogszabályban emelik meg.
Kinek jár a rokkantsági járadék?
Akkor kaphatsz rokkantsági járadékot, ha az alábbi feltételek teljesülnek nálad:
- elmúltál 18 éves,
- 25 éves korod előtt keletkezett az egészségkárosodásod,
- az egészségkárosodásod legalább 70 százalékos,
- nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, árvaellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás) nem részesülsz.
Ha nem vagy még 18 éves, de minden feltétel fennáll, akkor legkorábban annak a hónapnak az első napjától kaphatod a rokkantsági járadékot, amelyben betöltöd a 18. életéved.
Hogyan állapítják meg az egészségkárosodás mértékét? Honnan tudhatom, hogy mekkora az egészségkárosodásom?
Az egészségkárosodás súlyosságát hatósági bizonyítvány igazolja. Ha feltételezed, hogy súlyosnak minősül az egészskárosodásod, igényelj hatósági bizonyítványt. A hatósági bizonyítvány igényléséhez a szocialisportal.hu oldalon talász formanyomtatványt. Ezt töltsd ki és küldd el a lakóhelyed vagy tartózkodási helyed szerinti vármegyei kormányhivatalnak (Budapesten a Fővárosi Kormányhivatalnak). Az igénylés beadása után a kormányhivatal a megvizsgálja az egészségi állapotod, annak százalékos mértékét, illetve rehabilitálhatóságát. Ez személyes vizsgálatot is magában foglalhat. Ha személyes vizsgálat szükséges, annak idejéről, helyéről külön tájékoztatást ad írásban a kormányhivatal vagy a vizsgálatot végző szerv. A tájékoztatásban azt is leírják, hogy milyen dokumentumokat kell magaddal vinni, de az egészségi állapotoddal kapcsolatos orvosi iratokat mindenképpen vidd magaddal.
A vizsgálat alapján a kormányhivatal által kiállított hatósági bizonyítványban benne lesz az egészségi állapotod és egészségkárosodásos mértéke. Az egészségi állapotod azt jelenti, hogy milyen arányban számítasz egészségesnek. Ezeket százalékokban szokták megadni, az egészségi állapot és az egészségkárosodás mértéke együtt ad ki 100 százalékot. A számok alapján láthatod, hogy milyen ellátásra lehetsz jogosult. Ha legalább 70 százalékos az egészségkárosodásod, akkor rokkantsági ellátásra és rokkantsági járadékra is jogosult lehetsz. Ilyenkor az alapján érdemes döntened, hogy milyen összegű a rokkantsági járadék és mennyit kaphatnál rokkantsági ellátás címén, ami általában mindenkinél más összeg.
Attól függően, hogy rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást szeretnél kapni vagy az egészségi állapotod mértékére vagy az egészségkárosodás mértékére lesznek kiváncsiak. Ide kattintva elérheted az összes társadalombiztosítási ellátásról szóló tájékoztatónkat, és meg tudod nézni melyik ellátásnál mit néznek. Érdemes ez alapján eldöntened, hogy melyikre lehetsz jogosult.
A hatósági bizonyítvány egyébként nem szükséges a rokkantsági járadék igényléséhez, anélkül is beadhatod a kérelmet. Ebben az esetben az igénylés elbírálásakor fogják megállapítani, hogy mekkora az egészségkárosodásod. Erről részletesen lásd a rokkantsági járadék igénylése részt.
Mi a különbség a rokkantsági járadék és a rokkantsági ellátás között? Hogyan döntsem el, melyiket válasszam?
A rokkantsági járadék esetében nem nézik, volt-e korábban biztosítási jogviszonyod. Ezzel szemben a rokkantsági ellátás társadalombiztosítási ellátás, a megváltozott munkaképességűek ellátásának egyik formája. Igényléséhez az kell, hogy legyen korábbi biztosítási viszonyod, azaz munkahelyed, vagy kapj olyan ellátást, amit munkaidőként beszámít a jogszabály (erről részletesen a rokkantsági ellátásról szóló tájékoztatónkban olvaszhatsz). Ha 70 százalékos az egészségkárosodásod akkor elvileg kaphatsz rokkantsági ellátást és rokkantsági járadékot is. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az egészségkárosodáson túl mindkét ellátásnak vannak egyéb jogosultsági kritériumai is (pl. a rokkantsági ellátásnál a biztosítási idő megléte). Így azt tanácsoljuk, hogy ha ilyen mértékű az egészségkárosodásod, akkor mindkét ellátás egyéb jogosultsági feltételeit és összegét mérlegelve dönts, hogy melyik lehet neked kedvezőbb. A rokkantsági ellátással egy másik tájékoztatónkban foglalkozunk részletesen.
Ha árvaellátásra is jogosult vagy, figyelj arra is, hogy ezt csak a rokkantsági ellátással együtt veheted igénybe, rokkantsági járadékkal együtt nem.
Rokkantsági járadék mellett lehet munkám? Hány órát lehet dolgozni?
Igen, a rokkantsági járadék mellett dolgozhatsz akár teljes állásban is, és bármennyit kereshetsz. Mivel a Munka Törvénykönyve alapján az, aki rokkantsági járadékban részesül megváltozott munkaképességű személy, pótszabadságok is járnak. Erről részletesen lásd a szabadságokról szóló tájékoztatónkat.
Ha árva vagyok, igénybe vehetem a rokkantsági járadékot?
Nem, a rokkantsági járadék összeférhetetlen az árvaellátással. A rokkantsági ellátás azonban nem. Ha legalább 70 százalékos az egészségkárosodásod, és 27 éves korod előtt veszted el az egyik szülődet, jogosult lehetsz árvaellátásra és rokkantsági ellátásra is. Rokkantsági járadékot viszont nem kaphatsz együtt árvaellátással, ezért ha rokkantsági járadékra vagy jogosult, érdemes átgondolnod, hogyan jársz anyagilag a legjobban. A rokkantsági ellátásról külön tájékoztatóban olvashatsz.
A járadékkal járó egyéb kedvezmények
A rokkantsági járadék mellett jogosult vagy
- közgyógyellátásra;
- a helyi közlekedésben (pl. a városi buszon, villamoson) kedvezményes utazásra, de csak ellátottak utazási utalványával (erről bővebb információkat az Államkincstár oldalán találsz);
- a személyi jövedelemadó (SZJA) kapcsán személyi és családi kedvezményre (ezekről a NAV oldalán tájékozódhatsz).
Fontos, hogy a rokkantsági járadék mellett nem kaphatsz
- nyugellátást (ilyennek minősül az öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, özvegyi járadék);
- baleseti nyugellátást;
- rokkantsági ellátást;
- rehabilitációs ellátást.
Fogyatékossági támogatást kaphatsz a rokkantsági járadék mellett, ha mindkettő feltételeinek megfelelsz.
Rokkantsági járadék igénylése
A rokkantsági járadék megállapítását a lakóhelyed szerinti vármegyei (fővárosi) kormányhivatalnál kérheted. Szakértő által megállapított, végleges egészségkárosodás esetén elég egyszer igényelni, más esetekben időről időre felülvizsgálják az egészségügyi állapotodat, hogy jogosult vagy-e még a támogatásra. Fontos, hogy minden, az életkörülményeidben beálló változást te magad is bejelents, mert az értinheti a jogosultságod. Ilyen lehet az egészségi állapotodban bekövetkező változás mellett a lakóhelyváltozás, vagy ha nyugellátást, baleseti nyugellátást vagy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátást kapsz. Ha nem jelented be a változást, de később kiderül, visszafizettethetik veled a járadékot a kamatokkal együtt.
Ebben a részben leírjuk, hogyan igényelheted a rokkantsági járadékot, mi alapján bírálják el az igényedet, és mikor vizsgálják felül a jogosultságodat.
Hol és hogyan kell a rokkantsági járadékot igényelni?
Az igénylést többféle módon is leadhatod:
- levélben elküldött nyomtatványon,
- online, Ügyfélkapun keresztül (elektronikus űrlapon, amit a magyarorszag.hu oldalán találsz meg),
- személyesen a kormányablakban.
Az igényléshez szükséges formanyomtatványt beszerezheted
- személyesen a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán vagy a kormányablakokban;
- illetve letöltheted a Magyar Államkincstár honlapjáról is.
Ha segítségre van szükséged az ügyintézésben, más is beadhatja helyetted a kérelmet. Ilyenkor csatolni kell egy erre vonatkozó meghatalmazást is a kérelemhez. A meghatalmazáshoz mintát itt találsz.
Ha van olyan dokumentumod, ami igazolja az egészségkárosodás mértékét (például hatósági bizonyítvány), akkor azt csatold a kérelemben.
Ha nem rendelkezel ilyennel, akkor a kérelem beadásához az alábbi egészségügyi dokumentumokat is kell csatolni:
- a háziorvosodtól kapott olyan beutalót, ami tartalmazza az egészségi állapotodra, gyógykezelésedre vonatkozó adatokat, és ami a munkaképesség megváltozása kapcsán készült (jelezd, hogy kifejezetten rokkantsági járadék megállapításához kéred a szükséges orvosi beutalót);
- a kezelőorvosodtól kapott orvosi véleményt, ami bemutatja milyen gyógykezelésben részesülsz/részesültél, és milyen az aktuális egészségügyi állapotod (pl. friss leletek, zárójelentések);
- azt az orvosi vagy egyéb iratot, amiből látszik, hogy az egészségkárosodásod 25 éves korod előtt keletkezett.
Nagyon fontos, hogy az orvosi papírjaid, illetve a hatóságok által kiállított dokumentumok időrendi sorrendben meglegyenek, mert akkor tudod hatékonyan beadni a kérelmed. Mindig őrizd meg a kapott dokumentumokat. Ha úgy érzed, hogy nem küldtek el neked valamit (például szakvéleményt) vagy elveszett, kérj iratbetekintést, és annak keretében akár másolatot is. Az iratbetekintésről ebben a tájékoztatóban írtunk részletesebben.
Az igénylés leadása után a kormányhivatal megvizsgálja az egészségi állapotod és annak százalékos mértékét. Ez személyes vizsgálatot is magában foglalhat. Ha személyes vizsgálat szükséges, annak idejéről, helyéről külön tájékoztatást ad majd írásban a kormányhivatal vagy a vizsgálatot végző szerv. A tájékoztatásban azt is leírják, hogy milyen dokumentumokat kell magaddal vinni, de az egészségi állapotoddal kapcsolatos orvosi iratokat mindenképpen vidd magaddal. Fontos, hogy ha a vizsgálaton nem jelensz meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a rokkantsági járadék iránti kérelmed visszavontad, ezért az eljárást meg fogják szüntetni.
Ha támogatott döntéshozatal hatálya alatt állsz, akkor végig veled lehet a támogató és segíthet téged.
Mennyi ideig tart, amíg elbírálják a kérelmem?
Az ügyintézési határidő 60 nap. Ha nem döntenek határidőn belül az ügyedben, akkor 10 000 forint kompenzáció illet meg. Küldj egy tértivevényes levelet a kormányhivatal azon osztályának címére, amelyiknek a kérelmedet is küldted, amiben leírod a problémát és azt, hogy mivel a hatóság nem tartotta be az ügyintézési határidőt, az általános közigazgatási rendtartás 51. § b) pont alapján kéred az eljárásért fizetett illeték, ill. amennyiben az eljárás ingyenes, tízezer forint fizetését.
Meddig fogom kapni a járadékot, ha jogosult vagyok rá? Mikor vizsgálják felül / szüntetik meg a rokkantsági járadékot?
A rokkantsági járadékot az elrendelő döntésben meghatározott időben fogják felülvizsgálni. Ekkor azt vizsgálják, hogy még mindig megfelelsz-e az igénylési feltételeknek. A felülvizsgálat eredményeképpen megszüntethetik az ellátást vagy megváltoztathatják az összegét, de az is lehet, hogy minden változatlanul marad.
Szintén a rokkantsági járadékot elrendelő döntésben lesz benne, hogy mikor vizsgálják felül az egészségi állapotodat. Ha a szakértő szerint az egészségkárosodás mértéke végleges, nincs szükség felülvizsgálatra. A rokkantsági járadékot megszüntetik, ha a felülvizsgálat során az derül ki, hogy nem vagy már jogosult rokkantsági járadékra, például javult az egészségi állapotod.
Igényelhetem-e a rokkantsági járadékot visszamenőlegesen?
Igen, viszont a rokkantsági járadék visszamenőlegesen legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. Tehát ha augusztus elején igényled a rokkantsági járadékot, és a jogosultsági feltételei korábban is fent álltak, akkor maximum februártól kaphatod a rokkantsági járadékot.
Gondnokság alatt állok. Hogyan adhatom be a kérelmet?
Ha teljes kizáró gondnokság alatt állsz, akkor egyedül nem adhatod be a kérelmed, a gondnokod közreműködése is kell. Ha nem állsz gondnokság alatt a szociális és társadalombiztosítási ellátások körében, akkor te is beadhatod a kérelmet. A gondnokság alá helyezési ítéletben tudod ellenőrizni, hogy milyen körben állsz gondnokság alatt.
Mit tehetek, ha nem értek egyet azzal, hogy hány százalékos egészségkárosodást állapított meg a hatóság?
Ha az egészségi állapotra hivatkozva elutasítják a kérelmed, a hatóság döntése ellen a határozat közlésétől számított 30 naptári napon belül közigazgatási pert indíthatsz. Ha vitatod az egészségkárosodás százalékos mértékét, a besorolást vagy a diagnózist, akkor a szakértői bizonyításnak kulcsszerepe lesz. Ezért mindenképpen kérd (indítványozd) a per során a szakértő kirendelését. Ez azért fontos, mert ha te nem kéred, könnyen lehet, hogy nem rendelnek ki új szakértőt, hanem a bíróság elfogadja az eredeti szakvéleményt.
Ha azonban indítványozod, a bíró kér egy új szakvéleményt, majd a szakvéleményt kézbesíti neked, és arra tehetsz észrevételt. Ha nem értesz egyet ennek az új szakértőnek a véleményével sem, akkor kérned kell a vélemény a kiegészítését, illetve pontosítását. Erre utasítani fogja a bíróság a szakértőt, aki megpróbál eleget tenni a kérésnek. Ha még így is ellentmondásos, hiányos vagy homályos a szakértői vélemény, akkor indítványoznod kell egy új szakértő kirendelését. Ebben az indítványban nem kell orvosilag cáfolnod a szakértő véleményét, elég leírnod, hogy miért nem tartod jónak a véleményt. Ilyen ok lehet például, hogy a korábbi véleménnyel ellentétes, nem vizsgált meg a szakértő, stb. A közigazgatási perről részletesen a negyedik részben olvashatsz.
Mit tehetek, ha elutasították az igénylésemet?
Ha elutasítják a rokkantsági járadék iránti kérelmed, a hatóság döntése ellen a határozat közlésétől számított 30 naptári napon belül közigazgatási pert indíthatsz. A határidő onnantól számít, hogy kézhez vetted a határozatot, és nem onnantól, hogy a hatóság meghozta. Tehát ne a határozat alján látható keltezést nézd, hanem írd fel, melyik nap kaptad meg a határozatot. Fontos, hogy vannak 30 napnál rövidebb határidők is. Ezt viszont a határozatba is beleírja a hatóság.
A bíróságtól kérheted, hogy semmisítse meg a határozatot, de akár azt is, hogy változtassák meg a döntést. Az alábbiakban részletesen is írunk arról, hogyan indíthatod meg a közigazgatási eljárást, és hogyan zajlik a per.
Fontos, hogy a kormányhivatal határozatát akkor érdemes megtámadni a bíróságon, ha jogszabálysértő módon hozták meg, vagy nem értesz egyet azzal, hogy hány százalékos egészségkárosodást állapítottak meg.
Mikor jogszabálysértő a kormányhivatal döntése?
Az alábbi dolgok minősülnek jogszabálysértőnek:
- A hatóság minden esetben köteles megindokolni a döntését. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, Ákr. 81. § (1) bekezdésének megsértésére lehet hivatkozni, ha a hatóság nem írta le részletesen, hogy miért utasította el a kérelmet.
- A hatóságnak a határozatban pontosan le kell írnia minden körülményt, és az összes bizonyítékot figyelembe kell vennie. Ha ezt nem tette meg, például nem nézte át alaposan az orvosi papírjaidat, a hatóság megsértette az Ákr. 62. §-a szerinti tényállás tisztázási, illetve a bizonyítékok okszerű mérlegelésére vonatkozó kötelezettségét.
- Ha a hatóság bizonyítási eljárást folytatott le (pl. adatokat kért be a NAV-tól vagy szakvéleményt készített az egészségi állapotodról), arról menet közben tájékoztatnia kell téged. Ha csak a határozatával együtt küldi el neked a beszerzett bizonyítékot (pl. a szakértői bizottság véleményét), akkor megsérti az Ákr. 76. §-a szerinti kötelezettségét.
Hogyan indíthatok közigazgatási pert?
Ha nincs ügyvéded, az alábbi módokon járhatsz el a legegyszerűbben.
- Töltsd ki a bíróság formanyomtatványát. Ebben minden szerepel, amit bele kell írni a keresetlevélbe. Ha egyedül nem tudod kitölteni, menj be a bíróság ügyfélsegítőjére ügyfélfogadási időben, és kérj segítséget. Annak a bíróságnak az ügyfélsegítőjét keresd fel, ahol a pert is meg kell indítani. Ez az információ szerepel a kormányhivatal által küldött határozatban. Ha mégsem találod, akkor kérdezd meg az adott kormányhivataltól, hogy melyik bíróságra tartozik az ügy.
- Arra is van lehetőség, hogy szóban mondd el a keresetedet a bíróság ügyfélsegítőjén. Ilyenkor azt kell kérni, hogy vegyék jegyzőkönyvbe, amit mondasz. A jegyzőkönyv felvétele helyett azt javasoljuk, hogy közösen töltsétek ki a formanyomtatványt a bírósági ügyintézővel, mert akkor biztos lehetsz benne, hogy minden fontos információ szerepelni fog a keresetlevelében.
Ha szeretnéd jobban érteni, hogy hogyan zajlik egy ilyen per, nézd meg a bíróság közérthető anyagát, amiben folyamatábrákkal mutatják be a eljárást.
Kell-e ügyvédet fogadnom, ha közigazgatási pert indítok?
Nem kötelező a jogi képviselet, de a per során bármikor dönthetsz úgy, hogy mégis fogadsz ügyvédet.
Ha szeretnél ügyvédet, de nincs rá pénzed, kérhetsz pártfogó ügyvédet. A pártfogó ügyvédet a kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Osztályától kell kérni. Ha ide bemész ügyfélfogadási időben, és elmondod, hogy pártfogó ügyvédet szeretnél kérni egy közigazgatási perhez, az ügyintézők segítenek ebben. Adnak egy formanyomtatványt, amit ki kell töltened. Ez arra szolgál, hogy megállapítsák, hogy rászorulónak minősülsz-e. A kormányhivatali ügyintéző segít a formanyomtatvány kitöltésében.
Rászorulónak minősül, akinek a nettó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimumot (28 500 ft) és nincs vagyona (az ingatlan, amiben élsz, nem számít). Az is rászorulónak számít, aki bizonyos ellátásban részesül. Például aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap vagy közgyógyellátásban részesül. Akkor is érdemes a kormányhivatalhoz fordulnod, ha magasabb a jövedelmed, mert ha 2024-ben 221.779 forintnál nem magasabb, akkor az állam megelőlegezi az ügyvédi költségeid. Ha elveszíted a pert, akkor így is lehetnek költségeid, de ahhoz, hogy ügyvédet fogadhass, nem kell fizetned előzetesen.
Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy valóban jogosult vagy ingyenes ügyvédi segítségre, akkor adnak egy listát ügyvédek neveivel és telefonszámával. Őket kell felhívnod, és kérned kell, hogy vállalják el az ügyedet. Ha egyik ügyvéd sem vállalja el az ügyedet, akkor menj vissza a kormányhivatalba, és kérd, hogy jelöljenek ki az számodra pártfogó ügyvédet.
Ritkán kötelező ügyvédet fogadni közigazgatási perhez. Például ha már született egy bírósági döntés, és az ellen fellebbeztél, azaz a Kúria előtt zajlik a per, vagy a Fővárosi Törvényszékhez tartozik az ügy, mert Budapesten élsz. Ilyenkor valószínűleg kötelező lesz a jogi képviselet.
Kell-e fizetnem az eljárás megindításáért? Van-e perköltség?
A rokkantsági járadékkal kapcsolatos eljárás, ideértve az ezzel kapcsolatban indult közigazgatási pert is, költség- és illetékmentes. Ez azt jelenti, hogy:
- nem kell illetéket fizetned sem az eljárás elején, sem a végén;
- a per során felmerülő költséget (pl. tanú utazási költsége, igazságügyi orvosszakértő díja) az állam állja.
Ezeket a költségeket akkor sem kell kifizetned, ha elveszted a pert. Pervesztesség esetén viszont ki kell fizetned a másik fél perköltségét (pl. az ő jogi képviselőjének munkadíját), ha ezt kérte.
Melyik bírósághoz fordulhatok, ha közigazgatási pert szeretnék indítani?
A keresetlevelet annál a hatóságnál kell benyújtani, amelyik a döntést hozta, viszont a bíróságnak kell címezni. Azt, hogy melyik bírósághoz tartozik az ügy, alapvetően az lakóhelyed vagy a döntést hozó hatóság címe határozza meg. Közigazgatási perekben a törvényszékek járnak el. Összesen nyolc törvényszék van. Ezek közül fog valamelyik eljárni az ügyedben:
Fővárosi Törvényszék jár el
- Budapest esetében.
Budapest Környéki Törvényszék jár el
- Nógrád vármegye,
- Pest vármegye esetében.
Debreceni Törvényszék jár el
- Hajdú-Bihar vármegye,
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye esetében.
Győri Törvényszék jár el
- Győr-Moson-Sopron vármegye,
- Komárom-Esztergom vármegye,
- Vas vármegye esetében.
Miskolci Törvényszék jár el
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye,
- Heves vármegye esetében.
Pécsi Törvényszék jár el
- Baranya vármegye,
- Somogy vármegye,
- Tolna vármegye esetében.
Szegedi Törvényszék jár el
- Bács-Kiskun vármegye,
- Békés vármegye,
- Csongrád vármegye esetében.
Veszprémi Törvényszék jár el
- Fejér vármegye,
- Veszprém vármegye,
- Zala vármegye esetében.
Mit lehet kérni a bíróságtól a közigazgatási perben?
A bíróság mindig csak arról dönt, amit kérnek tőle. Ezért minden kérelmet írj bele a keresetlevélbe, ami csak szóba jöhet. A bíróságtól kérheted, hogy semmisítse meg a határozatot, vagy helyezze hatályon kívül. Mindkét esetben új hatósági eljárás kezdődik.
Azt is kérheted, hogy a bíróság változtassa meg a hatóság döntését. Ezt úgy kell kérni, hogy pontosan megjelölöd, milyen változtatást szeretnél, például hogy ítéljék meg a rokkantsági járadékot. Ha szeretnéd, hogy a bíróság tartson tárgyalást, és hallgasson meg téged, esetleg a tanúidat, ezt külön kell kérned a keresetlevélben.
Ha van ügyvéded, ő tudni fogja, mit érdemes kérned a bíróságtól. Ha nincs, a bírósági ügyfélsegítőtől kérhetsz segítséget.
Mi történik, ha rosszul töltöm ki a keresetlevelet?
Ilyenkor a bíróság hiánypótlást kér. Ha nincs ügyvéded, akkor a bíróságnak minden hiányosságot össze kell gyűjtenie, és tájékoztatnia kell téged arról, hogyan pótold azt, ami hiányzik. A bíróság azt is megmondja, mikorra kell pótolni a hiányosságokat. Ha ezt a határidőt nem tartod be, akkor a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, és nem indul meg a per. A visszautasítás ellen lehet fellebbezni.
Hogyan zajlik a per? Mire számítsak a bírósági eljárás során?
A bíróság a keresetlevelet 8 napon belül megvizsgálja, és megállapítja, hogy megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha valami hiányzik a keresetlevélből, akkor hiánypótlást fog küldeni.
Ezt követően a keresetlevélre válaszol a hatóság, akit a perben alperesnek hívnak. A hatóság a válaszban leírja, mit gondol az ügyről. A választ védiratnak nevezik. A védiratot bíróság elküldi a felperesnek, azaz neked, aki a pert kezdeményezte.
Ha nincs ügyvéded, a bíróság tájékoztat arról, hogy a perben milyen jogaid és kötelezettségeid vannak, azaz mit kérheszt és neked mit kell tenni. A bíróság arról is tájékoztat, hogy kérhetsz pártfogó ügyvédi képviseletet.
A hatóság elküldi az ügyedben eddig keletkezett iratokat a bíróságnak. A bíróság ügykezelő irodájában, az iroda nyitvatartási idejében megnézheted ezeket az iratokat. Az ügykezelő iroda címét és nyitvatartási idejét az ügyedben eljáró bíróság honlapján megtalálod.
Ezután kétféle módon folytatódhat az eljárás.
- Az egyszerűbb eset az, ha nincs tárgyalás. Ha sem te, sem a hatóság nem kérte tárgyalás tartását, és a bíróság szerint sem szükséges, akkor nem lesz tárgyalás. A bíróság csak az iratok alapján dönti el az ügyet. Ilyenkor a bíróság még iratokat kérhet be tőled.
- A bíróság tárgyalást tart. Az első tárgyalás időpontját a bíróság a keresetlevél megérkezésétől számított 30 napon belül kitűzi. A tárgyalásra idézést fogsz kapni, amiben a bíróság leírja, hogy mikor és hol lesz a tárgyalás, mit vigyél magaddal. Mindig olvasd el alaposan az idézést, hogy nem kér-e tőled valamit a bíróság (pl. 15 napon belül, de legkésőbb a tárgyaláson reagálj az alperes védiratában írtakra).
Az eljárás végén a bíróság meghozza a döntést, amiben vagy neked vagy a hatóságnak ad igazat.
Mi történik a tárgyaláson? Hogyan készüljek fel a tárgyalásra?
Attól függően, hogy a bíróság szerint mennyire bonyolult az ügy, a tárgyaláson egy bíró egyedül vagy egy három bíróból álló tanács jár el. A tárgyalás az ügy összefoglalásával kezdődik. A megnyitás után az egyik bíró elmondja vagy felolvassa, hogy mi van a keresetlevélben, amit benyújtottál. Utána a hatóság álláspontját, azaz a védiratot is összefoglalják. Az ismertetés után a bíró megkérdezi tőled, hogy szeretnél-e az elhangzottakra reagálni. Ez azt jelenti, hogy jogod van elmondani a bírónak, hogy szerinted mi történt, miért nem értesz egyet a hatósággal, hogyan rendezzék a helyzetet. A bíró az alperes hatóság képviselőjének is megadja a lehetőséget, hogy reagáljon. Ha az ügy olyan, akkor a nyilatkozatok után a bíróság megpróbálja elérni, hogy te és a hatóság egyezséget kössetek.
Fontos tudni, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha nem mész el. Sőt a bíróság akkor is hozhat ítéletet, ha nem vagy ott a tárgyaláson. Ha viszont te kérted a tárgyalás tartását, de nem mész el, a bíróság akár meg is szüntetheti az eljárást. Ilyenkor az ítéletben nem vizsgálja az általad kifogásolt hatósági határozatot, csak az eljárás megszüntetéséről dönt. Tehát ha te kérted a tárgyalást, mindenképp jelenj meg rajta.
Mit tehetek, ha nem értek egyet a bíróság döntésével?
A bíróság ítéletével szemben lehet fellebbezni. Arról, hogy ezt hogy teheted meg, az ítéletben tájékoztatni fognak. Fontos, hogy ez már másodfokú itéletnek minősül, ezért csak rendkívüli jogorvoslatnak van helye. Ilyen rendkívüli jogorvoslat a felülvizsgálat, amelyről a Kúria dönt. A felülvizsgálati kérelmet csak ügyvéd nyújthatja be, ezért ügyvédet kell fogadnod. Ha szeretnél ügyvédet, de nincs rá pénzed, kérhetsz pártfogó ügyvédet (erről bővebben lásd a Kell-e ügyvédet fogadnom? kérdést).
A felülvizsgálati kérelem benyújtására az ítélet közlésétől számítva 30 napod van. Az ítélet közlésének napja az a nap, amikor a postán küldött ítéletet átveszed. A Kúria 30 napon belül végzésben dönt arról, hogy befogadja-e a felülvizsgálati kérelmet. Ha elutasítja a kérelmet, akkor nem indul meg a felülvizsgálati eljárás.
Ha minden jogorvoslati fórumon elutasítják a kérelmedet ugyanebben az ügyben nem tudsz máshova fordulni, de újra beadhatod a kérelmedet. Ahhoz hogy pozitív döntés szülessen fontos viszont, hogy csatold a kérelmedhez azokat a papírokat, amik az előző eljárás óta keletkeztek, vagy amiket nem látott a hatóság, és alátámasztják, hogy jogosult vagy a járadékra. Fontos, hogy ha egyszer elutasítanak, nem jelenti azt, örökre elveszted a lehetőséged az ellátás igénylésére.
Kitől kérhetek segítséget a közigazgatási per megindításához?
Ha nem szeretnél ügyvédet fogadni, vagy nincs pénzed erre, az alábbi segítségeket veheted igénybe.
- A bíróságok ügyfélsegítői. A bíróságokon ügyfélsegítő napokat tartanak. Itt kérhetsz segítséget a per megindításához szükséges keresetlevél kitöltéséhez, és a költségmentességi kérelem kitöltéséhez. Annak a bíróságnak az ügyfélsegítőjét keresd fel, ahol a pert is meg kell indítani.
- A kormányhivatal jogi segítségnyújtó osztálya. Menj be ügyfélfogadási időben, és mondd, hogy pártfogó ügyvédet szeretnél kérni közigazgatási perhez. Kapsz tőlük egy formanyomtatványt, amit ki kell tölteni (ebben is kérhetsz tőlük segítséget). Az állami jogi segítségnyújtás keretében nem csak ügyvédet kérhetsz, hanem peren kívüli jogi segítséget is. Ilyenkor az ügyvédek nem képviselnek, csak tanácsot adnak, beadványt készítenek, segítenek a nyilatkozatok megtételében.
- Civil szervezetek. A TASZ jogegélyszolgálatának is írhatsz a jogsegely@tasz.hu címre, de megkereshetsz más szervezeteket is, akik adott fogyatékossággal élő embereknek segítenek.
- Kézenfogva Alapítvány
- Autisták Országos Szövetsége (AOSZ)
- Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ)
- Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ)
- Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
- Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ)
- Mozgássérültek Budapesti Egyesülete
Mit tehetek, ha megvonták a járadékot?
Előfordulhat, hogy megvonják a rokkantsági járadékot, ha a felülvizsgálat alapján jelentősen megváltoznak a körülményeid, vagy a körülményeid megváltozását nem jelented be időben a kormányhivatalnak. Ilyen körülmény lehet például lakóhelyváltozás, az egészségi állapotodban bekövetkező változás, továbbá ha nyugellátást, baleseti nyugellátást vagy megváltozott munkaképességek ellátását (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás) kapsz. Ezért minden fontosnak tűnő változást inkább jelents be azonnal, ami érintheti a jogosultságodat. Ha egy ideje már úgy kaptad meg a rokkantsági járadékot, hogy egyébként nem volt hozzá jogod, rosszhiszeműséget állapítanak meg, és köteleznek a járadék visszafizetésére a kamatokkal együtt.
Ebben a részben leírjuk, hogy mit tehetsz, ha megvonták a támogatásodat, de nem szeretnéd visszafizetni, illetve azt, hogy hogyan jelentheted be körülményeid megváltozását.
Mit tehetek, ha megvonták a járadékot, de nem értek egyet a döntéssel?
Ha megvonták a támogatást, a hatóság döntése ellen a határozat közlésétől számított 30 naptári napon belül közigazgatási pert indíthatsz. A közigazgatási perről a negyedik részben, a Hogyan indíthatok közigazgatási pert? kérdésnél olvashatsz részletesen.
Mit tehetek, hogy ne kelljen visszafizetni az eddig kapott járadékot?
Kérheted a kormányhivatalnál, hogy méltányosságból csökkentsék vagy engedjék el a visszafizetést. Erre akkor van lehetőséged, ha kimutathatóan nehéz anyagi helyzetben vagy te és/vagy a családod, és az ellátás visszafizetése a megélhetéseteket veszélyeztetné. Minden esetben az egyedi körülményeket vizsgálja a kormányhivatal, és azok alapján dönt. Fontos, hogy nem egy-egy körülményt vizsgál, hanem a helyzetedet összességében fogja értékelni. A méltányossági kérelemben az alábbiakat érdemes leírni:
- hol laksz (családi házban, lakásban stb.);
- mi alapján laksz ott (saját tulajdon, bérlet, szívességi lakáshasználat, önkormányzati bérlakás stb.);
- mennyi jövedelmed van;
- mennyi a veled egy háztartásban élők jövedelme, ha nincs jövedelmük, mi ennek az oka (pl. munkanélküli, kiskorú gyermek, nappali felsőfokú tanulmányokat végző nagykorú gyermek, stb.);
- mennyi kiadásod van (víz-, villany-, fűtésköltség, élelmezési költség, gyógyszerköltség, orvoshoz járás költsége, hitel vagy egyéb kölcsöntartozás törlesztése, tartásdíj, stb.);
- a bevételeidhez képest mennyi kiadásod van havonta;
- vannak-e nagyobb értékű ingó vagyontárgyaid (pl. autó);
- ha saját tulajdonú az ingatlan, van-e rajta valamilyen teher (pl. jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, végrehajtási jog);
- milyen körülmények között laksz (hányan laktok együtt, hány szoba van a lakásban, milyen a lakás komfort fokozata, milyenek a tisztálkodási lehetőségek);
- van-e az eltartásodra szoruló személy (kiskorú gyermek, nappali tagozatos felsőfokú képzésre járó nagykorú gyermek, idős és/vagy beteg szülő, stb.).
Mivel a hatóság az egyedi körülményeidet értékeli, a felsorolás csak példa, írj le mindent, amit fontosnak tartasz. Ha például van autótok, de arra azért van szükségetek mert te, vagy a veled élő hozzátartozód mozgásában korlátozott, és másképp nem jutnátok el a szükséges orvosi kezelésekre, akkor ezt érdemes leírni és az orvosi iratokat csatolni.
Továbbá kérheted részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezését is rászorultsági alapon.
A méltányossági kérelemhez itt találsz mintalevelet, amit kitöltés után a kormányhivatalnál kell leadnod. A kérelmet ügyfélkapun keresztül is benyújthatod erre a linkre kattintva.
Fontos, hogy a nem kérhetik a rokkantsági ellátást öt évnél hosszabb időre visszamenőleg.
Mit tehetek, ha az ügyintéző/hatósági személy tájékoztatását követtem, mégis megszüntették a járadék folyósítását?
Ez esetben panaszt tehetsz a tájékoztatást adó hatóságnál. Ezt szóban is megteheted, ilyenkor a hatóság köteles leírni a panaszodat, és másodpéldányban átadni neked. A panaszban hivatkozz erre a törvényre, hogy biztosan elbírálják: a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény. A panaszban írd le vagy mondd el, hogy miért teszel panaszt, és mutasd be a bizonyítékaid, ha vannak. Ilyen lehet pl. az ügyintézőtől / hatóságtól kapott írásos tájékoztatás (e-mail) vagy az ellátás visszafizetésére vonatkozó felszólítás. A panasz elbírálására 30 napja van a hatóságnak, ha többet vesz igénybe az elbírálás, arról tájékoztatniuk kell téged. Fontos, hogy időben lépj, mivel ha eltelt 6 hónap, akkor a hatóság mellőzheti a panaszodat. Például ha azt mondta az ügyintéző, hogy kaphatsz egy új ellátást / járadékot is a régivel együtt, de ez nem így van, és emiatt megszüntetik az eredetit, akkor a megszüntetéstől számítva fél éven belül add pe a panaszt a hatóságnál. Ha később adod be, már nem foglalkoznak a panasszal.
Emellett panaszt nyújthatsz be az alapvető jogok biztosához is, amiről bővebben itt olvashatsz. Fontos, hogy az alapvető jogok biztosa nem bírósági vagy hatósági eljárásban vizsgálja az esetet, ezért az eljárás végén nem változik meg a döntés. Csak arra számíthatsz, hogy az alapvető jogok biztosa megállapítja, hogy a hatóság megfelelően járt-e el vagy nem. Ennek hosszú távon lehet következménye, ha sokan panaszolják be a hatóságot. A te ügyedben azonban nem tudsz ezzel a módszerrel változást elérni. A alapvető jogok biztosához a panaszt szóban, postán vagy elektronikus úton nyújthatod be. A személyes panasztételre a hatóság elérhetőségein tudsz időpontot foglalni. Ha nincs ügyvéded, akkor érdemes személyesen panaszt tenned, mert akkor helyben segítenek a panasz megfogalmazásában.
Ha úgy érzed, hogy diszkrimináltak, az alapvető jogok biztosának hivatala alatt működő Egyenlő Bánásmód Főigazgatósághoz (EBF) fordulhatsz, amiről bővebb információkat ebben a tájékoztatónkban találsz.
Hogyan jelenthetem be, hogy megváltoztak a körülményeim?
Ha megváltoztak a körülményeid, például elköltöztél vagy javult az egészséged, akkor
- írj egy levelet, és add fel tértivevénnyel annak a kormányhivatalnak, amelyiktől kapod az ellátást;
- vagy menj be személyesen a kormányhivatalba, és mondd el, hogy megváltoztak a körülményeid.
A törvény alapján a körülményeid megváltozásától számítva 15 napon belül kell bejelentened a változást a hivatalnak.
További információt ezeken az oldalakon találsz:
- Tájékoztató a komplex minősítésről az Egységes Fogyatékosügyi Portálon
- A Szociális Ágazati Portál megváltozott munkaképességű személyeknek szóló tájékoztatója
- A Belügyminisztérium hivatalos tájékoztató anyaga
- Kormányhivatalok
- Bírósági tájékoztató a közigazgatási eljárásokról
Jogszabályok:
- a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. évi (XII. 27.) MT rendelet
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
- a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25) Korm. rendelet
- a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
