Mit tegyek, ha diszkrimináltak?
A diszkrimináció magyarul hátrányos megkülönböztetést jelent: amikor valakit másokhoz képest hátrány ér egy meghatározott tulajdonsága miatt. Azt is érheti diszkrimináció, aki felemeli a szavát más, hátrányosan megkülönböztetett emberekért. Az alábbi tájékoztatóban leírjuk, kiket érhet diszkrimináció, milyen fajtái vannak és mit lehet tenni, ha áldozatává váltál.
A hátrány jelentheti azt, hogy
- rosszabbul bánnak valakivel, mint másokkal, vagy
- ha valakivel ugyanúgy bánnak, mint másokkal, pedig neki többlet jogosultságai vannak (például ahhoz, hogy egy kerekesszékkel közlekedő ember be tudjon menni egy épületbe, annak akadálymentesnek kell lennie).
Fontos ugyanakkor, hogy nem minden megkülönböztetés és hátrányokozás diszkrimináció. Sokszor lehet észszerű indoka annak, hogy valakit hátrány ér: például teljesen érthető, ha egy uszoda női öltözőjébe nem egy férfit, hanem egy nőt vesznek fel kabinosnak, vagy ha egy terhes nőt nem vesznek fel nehéz fizikai munkára.
A törvény meghatározza, hogy kik nem különböztethetnek meg hátrányosan másokat, azaz kik kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét:
- az állam különböző szervei (pl. hatóságok, önkormányzatok, rendőrség),
- iskolák, kórházak és más közintézmények,
- üzletek, szórakozóhelyek, éttermek, szállodák,
- aki nyilvánosan ajánlatot tesz vagy ajánlattételre hív fel (pl. el akarja adni vagy kiadná a lakását és nyilvánosan meghirdeti),
- bárki, aki állami támogatást használ fel,
- munkáltatók.
Ha azonban a családi, baráti, magánéleti kapcsolataikban okoznak hátrányt egymásnak a polgárok valamilyen védett tulajdonság miatt, az nem minősül diszkriminációnak.
Milyen tulajdonságok esetén történik diszkrimináció?
Védett tulajdonságoknak nevezzük azokat a tulajdonságokat, amelyek vagy velünk született tulajdonságaink (pl. hogy férfinak vagy nőnek születünk, milyen a bőrszínünk), vagy a személyiségünk lényeges részét képezik (pl. hogy vallásosak vagyunk-e). Ezek miatt senkit nem érhet hátrány más hasonló helyzetben lévő emberhez képest, ha ennek egyébként nincs valamilyen észszerű indoka (lásd az előző példákat).
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint ilyen tulajdonság egy személy vagy csoport
- neme,
- faji hovatartozása,
- bőrszíne,
- nemzetisége,
- nemzetiséghez való tartozása,
- anyanyelve,
- fogyatékossága,
- egészségi állapota,
- vallási vagy világnézeti meggyőződése,
- politikai vagy más véleménye,
- családi állapota,
- anyasága (terhessége) vagy apasága,
- szexuális irányultsága,
- nemi identitása,
- életkora,
- társadalmi származása,
- vagyoni helyzete,
- foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
- érdekképviselethez való tartozása,
- egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője.
Mikor nem történik diszkrimináció?
Nem történik diszkrimináció, ha:
- nincs védett tulajdonságod,
- a megkülönböztetés nem okozott hátrányt,
- nem olyan személy okoz hátrányt, aki köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, vagy
- van valamilyen észszerű indoka a megkülönböztetésnek.
Milyen fajtái vannak a diszkriminációnak?
A diszkrimináció sokféleképpen megnyilvánulhat. A törvény is többféle diszkriminációt különböztet meg azért, hogy minél pontosabban meghatározza, hogyan okozhat hátrányt az, aki diszkriminál. Ezeket a diszkrimináció típusainak nevezzük.
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés történik, ha egy személy vagy csoport rosszabb bánásmódban részesül valamely védett tulajdonsága miatt, mint más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport. Ez a legáltalánosabb típusa a diszkriminációnak, a legtöbb ember erre gondol, amikor ezt a szót hallja.
Közvetlen diszkrimináció például:
- ha a roma származásod miatt (vagy mert romának „néznek”) nem engednek be egy szórakozóhelyre;
- ha az egészségi állapotod miatt csökkentik a munkabéredet;
- ha azért rúgnak ki a munkahelyedről, mert a munkáltatód megtudta, hogy gyermeket vársz vagy LMBTQ csoport tagja vagy.
Közvetett hátrányos megkülönböztetés
Közvetett a hátrányos megkülönböztetés, ha egy intézkedés látszólag semleges és elfogulatlan, de valójában a kiváltott hatása egyes védett tulajdonságokkal rendelkező személyeket lényegesen hátrányosabban érint, mint másokat.
Közvetett diszkrimináció például:
- ha egy munkakör betöltéséhez 10 év folyamatos munkaviszonyt követelnek meg, és emiatt nem alkalmazzák azokat, akik szülés vagy gyermekgondozás miatt egy darabig nem dolgoztak (vagyis jellemzően a 25 és 40 év közötti nők többségét);
- ha egy települési támogatást (pl. tüzifa támogatást) kizárólag online lehet igényelni, ezért azok, akik a leginkább rászorulnak a támogatásra, nem tudnak hozzáférni, mert nincs internet elérhetőségük, számítógépük (mélyszegénységben élő vagy idős emberek).
Zaklatás
A zaklatás nem feltétlenül szexuális zaklatást jelent. Minden olyan esetben zaklatás (diszkrimináció) történik, amikor bármilyen védett tulajdonsággal rendelkező személlyel szemben ellenséges, megalázó, támadó környezetet alakít ki valaki (pl. az iskolában, munkahelyen, de akár egy egész településen is). Ezt azzal tudja elérni, hogy valamilyen emberi méltóságot sértő magatartást tanúsít.
Zaklatás például:
- ha a rendőrség rendszeres, indokolatlanul igazoltat azért, mert roma származású vagy hajléktalan vagy;
- ha a polgármester nyíltan cigányellenes nyilatkozatot tesz a helyi önkormányzati lapban;
- ha a munkahelyen a főnököd folyamatosan megaláz, megszégyenít a többiek előtt, mert mozgáskorlátozott vagy, LMBTQ csoporthoz tartozol vagy más politikai nézeteket vallasz, mint ő.
Meg kell különböztetni ettől azokat az eseteket, amikor büntetőjogi értelemben történik zaklatás (pl. a volt házastársad folyamatosan hívogat, üzeneteket küld), mert ilyenkor feljelentést kell tenni a rendőrségen.
Jogellenes elkülönítés
Jogellenes elkülönítés (szegregáció) akkor történik, ha a védett tulajdonsága alapján valakit (vagy egy egész csoportot) jogellenesen elkülönítenek a többiektől.
Jogellenes elkülönítés például:
- ha a cigány származású tanulókat elkülönített (szegregált) iskolában vagy osztályban oktatják;
- ha a cigány származású várandós nőket elkülönítik egy külön kórterembe a kórház szülészeti osztályán.
Megtorlás
Megtorlásról akkor beszélhetünk, ha azért ér valakit hátrány, mert fellépett, szót emelt a diszkrimináció ellen. Ez a hátrányos megkülönböztetés egyetlen olyan típusa, aminél nem szükséges, hogy az érintettnek legyen védett tulajdonsága, elég, ha meg akart védeni valakit, akinek viszont van.
Megtorlás például, ha valaki panaszt tesz a főnöke ellen, mert egy kollégáját kirúgta a politikai véleménye miatt (azaz diszkriminációt követett el), és emiatt csak ő nem kap fizetésemelést.
Honnan tudhatom, hogy diszkriminálnak engem?
Az alábbi szempontok alapján tudod ellenőrizni, hogy tényleg diszkrimináció történt-e:
- Ért valamilyen hátrány? A hátrány nagyon sokféle lehet, az is ide tartozik, ha ellenséges, megszégyenítő környezetet alakítottak ki veled szemben a munkahelyeden, de az is, ha nem éred el a bankautomatát kerekesszékből, vagy babakocsival nem tudsz bemenni egy középületbe.
- Ki okozott neked hátrányt? Csak akkor történt diszkrimináció, ha valamilyen állami, önkormányzati szerv, hatóság, közintézmény vagy ennek dolgozója, a munkáltatód, vagy olyan személy, cég okozott neked hátrányt, aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz (pl. szórakozóhely, kávézó, bolt). Ha azonban például a szomszédod, kollégád, ismerősöd, rokonod okozott neked valamilyen hátrányt, akkor az nem számít diszkriminációnak.
- Van védett tulajdonságod vagy gondolhatták rólad ezt? A védett tulajdonságok teljes listáját a tájékoztató elején felsoroltuk. Fontos azonban azt is tudni, hogy nem csak akkor véd a törvény a hátrányos megkülönböztetéstől, ha tényleg van egy ilyen tulajdonságod, hanem akkor is, ha tévesen ezt feltételezte valaki rólad. Például ha nem vagy külföldi, de valamiért annak néztek és ezért nem szolgálnak ki egy üzletben, akkor az is diszkrimináció.
- Lehetett észszerű indoka a megkülönböztetésnek? Ha hátrányt okozott neked valaki, akinek meg kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét, és van védett tulajdonságod is, akkor meg kell nézni, hogy ez tárgyilagos mérlegelés alapján észszerű volt-e. Ha például olyan munkakörbe jelentkeztél, amihez nem volt meg a szükséges végzettséged, és ezért nem vettek fel, akkor az nem diszkrimináció.
Mit tehetek, ha diszkrimináltak?
Ha a fenti szempontok alapján úgy érzed, hogy hátrányos megkülönböztetés áldozata lettél, több jogi út is rendelkezésedre áll, hogy fellépj ez ellen. Két fő irány van, amit javasolni szoktunk ilyenkor:
- az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósághoz lehet fordulni és kérni, hogy folytassanak le hatósági eljárást, vagy
- személyiségi jogi pert lehet indítani a bíróságon.
Bizonyos esetekben szóba kerülhet munkaügyi per (pl. ha a főnököd okoz hátrányt) vagy fogyasztóvédelmi eljárás indítása is (pl. ha egy szórakozóhelyen diszkriminálnak), de ezekről itt nem írunk részletesen.
A jogi eljárások elindításához elég azt valószínűsítened, hogy valamilyen hátrány ért, és rendelkezel a törvényben felsorolt valamely védett tulajdonsággal (vagy ezt feltételezték rólad). Ez egyfajta kedvezmény más jogi eljárásokhoz képest, mert a diszkriminációt sokszor nehéz bizonyítani.
Az eljárásban célszerű megnevezni olyan tanúkat, akik jelen voltak, vagy hasonló sérelmeket éltek már át és azt tanúsítani tudják. Az eljárásban meghallgatják őket, ezért szükség van a nevükre és elérhetőségükre, azaz névtelenül nem elég hivatkozni rájuk.
Akit bepanaszolsz, annak viszont bizonyítania kell, hogy:
- megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét , vagy
- nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét az adott jogviszonyban, vagy
- nem állnak fenn azok a körülmények, amiket leírtál a kérelemben (tehát nincs védett tulajdonságod vagy nem is ért hátrány).
Hogyan indíthatok hatósági eljárást?
Ez az eljárás ingyenes és viszonylag könnyű elindítani, mert nincs szükséged hozzá ügyvédre. Onnantól kezdve, hogy megtörtént a diszkrimináció vagy tudomást szereztél róla, 1 éved van arra, hogy kérd a hatóság eljárását. Az ügyintézési határidő 75 nap, tehát ennyi időn belül elvileg köteles dönteni a Főigazgatóság az ügyedről. Az eljárás megindításakor az alábbiakat kérheted a hatóságtól:
- rendelje el a jogsértő állapot (diszkrimináció) megszüntetését,
- tiltsa meg annak jövőbeni tanúsítását,
- tegyék közzé nyilvánosan az ügyedben született döntést,
- szabjon ki bírságot (ezt azonban nem te fogod megkapni)
Ebben a hatósági eljárásban tehát a saját magad számára sajnos nem tudsz semmiféle vagyoni kárpótlást (sérelemdíjat) kérni, ehhez pert kell indítanod a bíróságon (lásd a következő pontot).
A hatóság eljárását kérheted postai levélben, e-Papíron, vagy személyesen az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala irodáiban ügyfélfogadási időben a következő városokban: Budapesten, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Székesfehérváron és Pécsett.
A kérelem benyújtásáról bővebb információkat itt találsz:
https://www.ajbh.hu/en/ebff-kerelem-benyujtasa
Ha kéred a hatósági eljárás lefolytatását, a kérelembe ezeket mindenképp írd le:
- a neved, lakcímed, a bepanaszolt szerv vagy személy ismert adatait,
- a megtörtént eseményeket időrendben, részletesen kifejtve, pontos dátumok, helyszínek és személyek megjelölésével (ki, mikor, hol, pontosan mit csinált, mit mondott, ki volt még jelen, aki mindezt tanúsítani tudja),
- pontosan milyen hátrány ért és ez szerinted milyen védett tulajdonságod miatt történt,
- milyen dokumentumok tudják leginkább valószínűsíteni az elszenvedett hátrányt,
- kifejezett kérést arra vonatkozóan, hogy a hatóság döntsön az ügyben.
Hogyan indíthatok személyiségi jogi pert?
A hatósági eljáráson kívül pert is indíthatsz az ellen a személy/szervezet ellen, aki diszkriminált téged. A személyiségi jogi perben a következőket (akár mindet is) kérheted a bíróságtól:
- állapítsa meg, hogy sérült az egyenlő bánásmódhoz való jogod,
- tiltsa el a jövőben a jogsértőt ettől a magatartástól, és
- akár sérelemdíjat is kérhetsz (ez egyfajta pénzbeli „kárpótlás” a téged ért sérelem miatt).
Ezeknek a pereknek az a nagy előnye, hogy sérelemdíjat is kérhetsz, tehát te magad kaphatsz valamiféle pénzbeli kárpótlást a diszkrimináció miatt. A nehézségük viszont az, hogy mivel ezekben a perekben törvényszékek járnak el, kötelező a jogi képviselet, ráadásul eljárási illetéket is kell fizetni. Emellett az ügyvédnek is van munkadíja, ami elég nagy költség lehet, ráadásul a per akár évekig is eltarthat. Ha úgy döntesz, hogy személyiségi jogi pert indítasz, érdemes ezzel előre kalkulálni, esetleg előzetesen kikérni egy ügyvéd véleményét. Főként akkor javasoljuk ezt az eljárást, ha olyan súlyos hátrány ért, ami miatt valószínűleg megítéli neked a bíróság a sérelemdíjat, tehát például kismamaként kirúgtak a munkahelyedről és emiatt nagy összegű jövedelemtől estél el.
Ha további kérdésed lenne, vagy segítségre lenne szükséged az eljárások megindításához, keresd jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu címen!
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
