Környezetveszélyeztetési, környezetszennyezési, környezetkárosítási per
A perlés különösen erős eszköz, ugyanakkor egy környezeti per megindításához ügyvédre van szükség. Ha perre szánod el magad, olvasd el ezt az anyagot, ami áttekintést ad a lehetőségekről. Mielőtt belevágsz, keress egy olyan, lehetőség szerint helyi beágyazottsággal rendelkező ügyvédet, akiben megbízol.
Ki indíthat ilyen pert?
Nem akárki, hanem csak kétféle felperes: vagy egy környezetvédelmi egyesület, vagy pedig a területileg illetékes ügyész. Előbbi egy olyan egyesület, amelynek alapszabályban rögzített célja a környezet védelme. Nem kell, hogy ez a cél szó szerint szerepeljen az alapszabályában – pl. “a Balaton élővilágának védelme”, “a Fertő-tó megőrzése” stb. éppúgy megfelelőek (az adott területet érintő környezetveszélyeztetés vagy – károsítás esetén). Ugyanakkor nem jogosult ilyen típusú pert indítani sem politikai párt, sem pedig szakszervezet – noha jogi értelemben mindkettő egyesületnek számít.
A környezetvédelmi egyesületre és az ügyészre is igaz, hogy:
-
Maguktól is indíthatnak ilyen pert,
-
de érdemes lehet őket tájékoztatni a környezetveszélyeztetés, -károsítás tényéről és felhívni őket a perlésre – az ügyészt a nyilvánosság előtt is.
-
Egyikük sem köteles pert indítani akkor sem, ha értesül a környezetveszélyeztetés, -károsítás tényéről.
A környezetvédelmi egyesületek közül is azonban csak az indíthat pert egy adott környezetveszélyeztetés, -szennyezés vagy -károsítás miatt, amelyik a hatásterületen működik. Az alapszabályból vagy az egyesület korábbi bizonyítható tevékenységéből kell kiderülnie, hogy az egyesület hol fejti ki működését. A hatásterület az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. Környezethasználatnak számít a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével vagy terhelésével járó tevékenység.
Példa: ha egy egyesület kifejezetten a Balaton élővilágának védelmével foglalkozik alapszabálya és tényleges tevékenysége alapján is, akkor nem indíthat pert azért, mert egy környezethasználó tevékenysége a Tisza-tó élővilágát veszélyezteti.
Az egyesületek általi perlés során éppen ezért gyakori vita tárgya az a nagy szakértelmet igénylő kérdés, hogy mi számít az adott környezethasználat esetében hatásterületnek – és ennek függvényében az egyesület egyáltalán jogosult-e perelni. A környezetvédelmi joggal foglalkozó jogászok azonban tisztában vannak ezekkel a kérdésekkel, a per során pedig úgyis kötelező a jogi képviselet (ügyvéd).
Kit lehet perelni ebben a pertípusban?
A környezethasználót lehet perelni.
Környezethasználó az, aki a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével vagy terhelésével járó tevékenységet végez. Ilyen például egy építési beruházást kivitelező konzorcium, vagy egy folyóba szemetet, vegyi anyagot öntő gyár. A környezethasználó sokszor magáncég, de lehet állami szerv, önkormányzat is.
Egy nagyobb beruházás esetén, amely alvállalkozókat is igénybe vesz, az tekintendő környezethasználónak, aki a vonatkozó engedély jogosultja. (Vagyis nem feltétlenül az, aki ténylegesen a kivitelezési munkálatokat végzi, hanem sokszor az az engedélyes, akinek a megbízásából a kivitelező dolgozik.)
Mire irányul ez a per, mi a célja?
A környezethasználót rá lehet bírni a sikeres perléssel arra, hogy megtegyen valamilyen környezeti kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. Arra is kötelezheti a bíróság, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással (vagy jogsértő működéssel).
Lehet perelni az önkormányzatot / állami szervet / hatóságokat is?
Igen, de nem ezzel a típusú perrel és csak konkrét hatósági döntést (vagy egy kötelező döntés elmaradását) lehet megtámadni, amit az önkormányzat / állami szerv / más hatóság hoz (vagy éppen nem hoz meg), és veszélyes a környezetre. Az ilyen döntéseket közigazgatási perben meg lehet támadni (hasonlóan az egyéb okból jogsértő hatósági döntések elleni bírósághoz fordulási joghoz).
Ilyen közigazgatási pert az érintett magánszemélyek is megindíthatnak (pl. helyi lakosok) a környezetvédelmi egyesületek mellett, így a hatósági döntések (pl. beruházások engedélyezése) elleni perben ők is felléphetnek úgy, mint a környezetveszélyeztetési/ környezetkárosítási perben a hatásterületen működő környezetvédelmi egyesületek. Az érintett magánszemélyek és a hatásterületen működő környezetvédelmi egyesületek már a döntések megszületése előtt is beléphetnek ezekbe a hatósági eljárásokba ügyfélként (lásd: részvételi jogi fejezet), ennek természetesen gyakorlati feltétele, hogy értesüljenek róla, hogy zajlik egy döntéshozatali eljárás (lásd: információs fejezet).
Milyen esetekben lehet perelni?
Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés és környezetkárosítás esetén. Ezeket a fogalmakat a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény határozza meg. A fogalmak részben a környezetkárosodás fogalmára épülnek.
-
Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Ez a határérték mindig valamilyen jogszabályban (pl. miniszteri rendeletben) meghatározott. Vagyis nem általában a környezet terhelése (hétköznapi szóhasználattal: “szennyezése”) lehet a per tárgya, hanem az, ha ez meg is halad egy határértéket, és ezért nem pusztán káros a környezetre, hanem egyben jogellenes lesz.
A másik két esetkör meghatározásához szükségünk van egy közbülső fogalomra:
környezetkárosodás: a környezetben, vagy valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, vagy valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása
A környezetkárosodás mindig objektív, mérhető, tehát nem kizárólag pl. a helyben élők benyomása támasztja alá (még akkor sem, ha ez a benyomás helytálló). Mindig változás, romlás egy korábbi állapothoz képest. Lehet ugyanakkor valamilyen tevékenység közvetett következménye is.
A perindítás két másik esetkörben is lehetséges tehát:
-
Környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye.
Ebben az esetben a környezet még nem károsodott, de már fennáll ennek a megnövekedett kockázata. A veszély közvetlen kell, hogy legyen – vagyis nem absztrakt, elvi jellegű, hanem már konkrétumokban megnyilvánuló veszély. Például: az atomerőművek jelenthetnek számos veszélyt, de ezek önmagukban, valamely, a veszély bekövetkezését konkrétan valószínűsítő tényező hiányában nem közvetlenek. De például közvetlen a veszély, ha egy gyár már elkezdett vegyi anyagokat ereszteni egy folyóba, nincs kilátás arra, hogy felhagyna ezzel a tevékenységgel – és a terhelés egyelőre ugyan még nem lépte át a határértékeket és egyelőre még nem okozott kézzel fogható károkat, de erre minden esély megvan, ha a gyár folytatja a tevékenységét. Másik példa: ha a helyi önkormányzat 1000 tonna veszélyes hulladékot huzamosan tárol lakott területen anélkül, hogy megkezdené annak szakszerű eltávolítását, elhelyezését, a veszély szintén közvetlennek tekinthető.
-
Környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be.
Ilyenkor a környezet már ténylegesen károsodik, az eredmény bekövetkezik. Mulasztás csak akkor lehetséges jogi értelemben, ha valaki nem csupán nem tett meg valamit, ami megelőzhette volna a környezetkárosodást, hanem kötelessége is lett volna megtenni.
Mikor lehet hasznos egy ilyen per megindítása vagy kilátásba helyezése?
Mivel legkorábban a környezet közvetlen veszélyeztetése esetén indítható per, elsősorban az alábbi két esetben lehet hasznos ilyen típusú perekben gondolkodni. Mindkét esetben segíti a zöld ügyet, ha a perlést nagy nyilvánosság kíséri. A nyilvánosság azért is lényeges, mert a perben ítélethirdetés akár hónapok elteltével várható. Van azonban lehetőség ideiglenes intézkedések kérésére a bíróságtól, hogy a helyreállíthatatlan rombolás ne folytatódhasson a per befejezéséig. Például a kivitelezés vagy valamely része ideiglenes felfüggesztését lehet kérni.
a) Olyan, várhatóan környezetromboló beruházások esetén, amelyeknek már elkezdődött, de még nem fejeződött be a kivitelezése.
Ilyenkor a kivitelezés kezdeti szakaszaiban elsősorban a környezet veszélyeztetése jön szóba, de sajnos sokszor a környezetszennyezés, környezetkárosítás már a kivitelezés korai szakaszaiban is megvalósul. A perlés segíthet legalább időlegesen feltartóztatni, lassítani, vagy akár hosszabb távon is megakadályozni a környezetszennyező, – károsító tevékenységet.
b) Már megvalósult környezetromboló beruházások esetén.
Ilyenkor a környezet nem áll helyre a perlés következtében, de a perlés legalább a további állapotromlást megnehezítheti. Visszatartó hatása is lehet a későbbi környezetszennyező, -károsító beruházásokra, ha ezek nem maradnak jogi következmények nélkül.
Mennyibe kerül a perlés?
Az egyesületek illetékmentesen perelhetnek. (Más magánszemélyek pedig nem indíthatnak környezetveszélyeztetés, -szennyezés vagy -károsítás miatt pert, ld. feljebb.) Tehát a bírósági eljárásért nem kell fizetni.
De ha a környezetvédelmi egyesület elveszíti a pert, akkor a másik fél ügyvédi költségét és más, a perhez kapcsolódó költségeit meg kell térítenie – ugyanígy a saját ügyvédét is, mert ügyvéd nélkül nem lehetséges a perlés ezekben a pertípusokban. Részleges pernyertesség esetén megoszlanak ezek a költségek.
Mit tehetek, ha nem tartozom egyetlen környezetvédelmi egyesülethez sem?
Környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén mindenki jogosult a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívni. Ha ezt valaki írásban teszi, a címzett állami szerv vagy önkormányzat köteles érdemben válaszolni és intézkedni is. Használd ehhez a környezeti közérdekű bejelentés-mintát!
Ha nem tartozol egy környezetvédelmi egyesülethez, találj egyet és hívd fel a figyelmüket arra, amit láttál! Emellett érdemes a helyileg illetékes ügyésznek is jelezni a tapasztaltakat. Az előbbiekkel párhuzamosan pedig fontos a sajtó figyelmét is felhívni a környezetveszélyeztetésre, -szennyezésre vagy -károsításra. (Erről lásd a keresd meg a sajtót! eszközt) A nyilvánosság eszközeivel vagy azokkal együttesen sokszor többet lehet elérni, mint például önmagában az ügyész felkeresésével.
További eszközök zöld aktivistáknak
Nézd meg tájékoztató oldalunkat, ahol számos eszközt, jó példát, és mintabeadványt találsz a zöld érdekérvényesítéshez!
