Mi történik, ha a gyűlést feloszlatják?
A tudástár anyagai a tiltakozz.tasz.hu oldalról frissülnek, így egy részük még hiányos.
Az alkotmányos, alapjogi védelem csak a békés (erőszakmentes, mások jogait nem sértő) tüntetéseket illeti meg. A demonstráció békés jellegének fenntartása elsősorban a gyűlés vezetőjének a felelőssége, amibe az is beletartozik, hogy ha nem képes fenntartani a rendet, akkor fel kell oszlatnia a rendezvényt. A rendőrség csak akkor léphet közbe, ha a vezető valamiért nem tudja vagy nem akarja ezt megtenni.
Mikor oszlathatnak fel egy gyűlést?
A gyűlés rendjéért elsősorban a gyűlés tényleges vezetője felel (ő lehet azonos a szervezővel, de lehet más is). A tüntetés vezetőjének pedig a gyülekezési törvény alapján akkor kell a tüntetést feloszlatnia, ha a gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti és a rend másképpen nem állítható helyre.
A törvény csak példálózó és nagyon általános felsorolást ad erre: a gyűlés békés jellegének elvesztése, a békés jelleget biztosító korlátozások megsértése, mások jogainak vagy szabadságának sérelme. Nyilvánvalóan ide tartozik az, ha zavargás tör ki, és erőszakos cselekményeket követnek el el a résztvevők, netán fegyveresen vagy tiltott dolgokat maguknál tartva jelennek meg (pl. robbanóanyag, tűzveszélyes anyag – ezekről részletesen itt olvashatsz). Ugyanakkor az korántsem nyilvánvaló, hogy csak azért fel kell oszlatni egy rendezvényt, mert a résztvevők maszkban vagy egyenruhában jelentek meg.
A rendőrség csak az alábbi négy esetben oszlathatja fel a gyűlést:
- ha a gyűlést tiltás ellenére tartják meg;
- ha a tüntetés vezetője a rendőrség utasítására sem oszlatja fel a békétlenné vált gyűlést (vagy a vezetőt nem tudták elérni, hogy az utasítást közöljék vele);
- ha a gyűlést a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól, időponttól vagy időtartamtól eltérően úgy tartják meg, hogy a gyűlés megtiltásának lett volna helye;
- ha a gyűlés megtiltásának lett volna helye, de az a bejelentés hiánya miatt nem történt meg.
Minden olyan rendőrség általi feloszlatás jogszerűtlen, amelyet nem a fenti esetek valamelyikére alapoznak, így az ellen bírósági jogorvoslattal lehet élni.
Fontos! Önmagában a bejelentés hiánya miatt, vagy a gyűlés paramétereitől (helyszínétől, útvonalától, időpontjától vagy időtartamától) való eltérés miatt nem lehet feloszlatni egy gyűlést, csak akkor, ha azt egyébként meg kellett volna tiltani. (A bejelentés elmaradása, vagy a bejelentett paraméterektől való eltérés csak a szervező vagy a vezető szabálysértési felelősségének megállapítását alapozhatja meg – erről részletesen itt olvashatsz.)
Elég homályosak az oszlatási okok, tényleg csak ennyi kell egy tüntetés feloszlatásához?
Valóban elég tágan vannak meghatározva az oszlatási okok, és a rendőrségnek elég széles mérlegelési lehetőséget adnak. Ezért feltétlenül érvényesülnie kell az arányosság követelményének. Az arányosság egyrészt azt jelenti, hogy a gyűlést mindaddig nem lehet feloszlatni, amíg az erőszakos résztvevők vagy résztvevői csoportok kizárásával, illetve rendőri kiemelésével a demonstráció békés jellege megőrizhető. Másrészt azt is jelenti, hogy a feloszlatás csak a legvégső reakció lehet: amíg lehet, enyhébb korlátozásokkal, pl. a rendbontók csoportjának a békésen tüntető tömegtől való elválasztásával kell a gyűlés törvényességét fenntartani. (Az arányosság követelményét a rendőrségi törvény is megfogalmazza.)
Hogyan történik a feloszlatás? Honnan tudom, hogy a gyűlést feloszlatták?
Csak annyi kötelezettsége van a rendőrségnek, hogy a feloszlatás okáról – ha a feloszlatást nem veszélyezteti, akkor még annak megkezdése előtt – tájékoztatnia kell a gyűlés szervezőjét, illetve vezetőjét. A gyülekezési jog gyakorlásának egyik legsúlyosabb korlátozása, a tüntetés feloszlatása körében igazolhatatlan, ha a feloszlatás megkezdése előtt – hacsak nem fenyeget közvetlen erőszak veszélye – a rendőrség nem tájékoztatja a résztvevőket mindenki számára érthető módon többször is a feloszlatás okáról, a résztvevők kötelezettségeiről, a biztonságos elvonulási útvonalakról, és a jogorvoslat lehetőségéről. Ha mégis ilyet tapasztalnál, keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát annak érdekében, hogy perben kényszerítsük ki ennek a kötelezettségnek a teljesítését!
Mit kell tennem a feloszlatás esetén?
Ha a gyűlést akár a vezető, akár a rendőrség feloszlatta, a résztvevőknek a helyszínt haladéktalanul el kell hagyniuk, ott jogszerűen tovább nem tartózkodhatnak. Ha a gyűlés feloszlatása után is folytatod a demonstrálást, a rendőrök igazoltathatnak, kényszert alkalmazhatnak veled szemben, és kétszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértést kockáztatsz. (Az igazoltatásról itt, a kényszerintézkedésekről itt, a szabálysértési eljárásról pedig itt olvashatsz részletesebben.)
A gyűlés feloszlatása esetén kövesd a gyűlés vezetőjének utasítását: mivel neki is érdekében áll, hogy a gyűlés békés keretek között folyjon, valószínűtlen, hogy jogszerűtlenül oszlatná fel a saját gyűlését.
Szintén kövesd a rendőrség utasításait, még akkor is, ha úgy gondolod, hogy a feloszlatás nem volt jogszerű. Utólag lehetőséged van jogorvoslattal élni. (Hacsak nem mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan felismerhető a jogszerűtlenség, a rendőrség intézkedésének köteles vagy alávetni magad. Mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan felismerhető jogszerűtlenség pl. az, ha a rendőrség a teljesen békés rendezvény résztvevői ellen mindenfajta előzetes jelzés, figyelmeztetés nélkül kényszerítő eszközökkel, pl. könnygázzal lép fel.)
Mit tehetek, ha a gyűlés feloszlatása jogellenes volt?
A gyűlés rendőrség általi feloszlatása esetén a gyűlés bármely résztvevője, és természetesen a vezetője is, perelheti a rendőrséget (oszlatási per). Az oszlatási pert a gyűlés feloszlatását követő 15 napon belül indíthatod meg a Fővárosi Törvényszéken, és azt kérheted a bíróságtól, hogy állapítsa meg a feloszlatás jogellenességét. Az eljárásra a közigazgatási per szabályai irányadók. A legfontosabb az, hogy jogi képviselővel kell eljárni, ezért azt javasoljuk, hogy amennyiben a gyűlést, amelyen részt vettél, szerinted önkényesen oszlatta fel a rendőrség, keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát.
Fontos, hogy az oszlatási pert csak a gyűlés tényleges résztvevője indíthatja meg, tehát csak akkor perelhetsz, ha személyesen jelen voltál.
(A gyűlés vezetője vagy szervezője ellen nem indíthatsz pert, akkor sem, ha szerinted jogszerűtlenül oszlatta fel a saját gyűlését.)
Mi a különbség a rendezvény feloszlatása és a tömegoszlatás között?
A feloszlatás az, amikor a gyűlésnek véget vet vagy a vezető, vagy a rendőrség. Erről volt szó eddig. A tömegoszlatás egy rendőri kényszerintézkedés, amit egy jogellenes magatartást tanúsító tömeggel szemben lehet alkalmazni – legyen szó akár egy feloszlatott politikai gyűlésről, akár egy randalírozó szurkolói csoportról (a rendőri kényszerintézkedésekről itt olvashatsz bővebben). A politikai gyűlés feloszlatása közvetlenül bíróság előtt, perben támadható, a tömegoszlatás jogellenessége esetén pedig panaszt lehet tenni vagy a rendőrségen, vagy az alapvető jogok biztosánál.
