Barion Pixel TASZ | Mit tegyek, ha jogsértés ért a pszichiátrián?

Mit tegyek, ha jogsértés ért a pszichiátrián?

Szigorú szabályai vannak, hogy pontosan milyen okból, milyen állapotban lehet valakit akarata ellenére beszállítani, illetve ott tartani a pszichiátrián (azaz kötelező gyógykezelést elrendelni). Ebben a tájékoztatóban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a zárt osztályos kezelésről, illetve azokat a kérdéseket, amelynek segítségével ellenőrizni tudod, hogy sérülnek-e a jogaid vagy a hozzátartozód jogai a pszichiátrián.

A kötelező gyógykezelés azt jelenti, hogy az általános szabálytól eltérően nem szükséges a beteg beleegyezése ahhoz, hogy bent tartsák a pszichiátrián és kezeljék őt.

A pszichiátriai zárt osztályok azért jöttek létre, hogy el lehessen különíteni és kötelező gyógykezelésnek alávetni azokat a betegeket, akik veszélyt jelentenek saját magukra vagy másokra nézve. Az osztály azért zárt, mert a betegek itt nem találkozhatnak bárkivel, nem mozoghatnak szabadon, nem hagyhatják el a kórházat, sőt, abba sem szólhatnak bele, hogy milyen korlátozásnak/kezelésnek vetik alá őket. Lényegében átmenetileg megfosztják őket a személyes szabadságuktól. Mivel ennyire súlyos korlátozásról van szó, nagyon fontos, hogy tényleg csak azoknál az embereknél rendeljék el a kötelező gyógykezelést, akik komolyan veszélyeztetnek másokat vagy saját magukat.

Ha a pszichiáter indokoltnak tartja a sürgősségi gyógykezelést, akkor elkezdődik a zárt osztályos kezelés. Erről a kórház 24 órán belül köteles értesíteni a bíróságot. Az értesítéstől számított 72 órán belül a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy valóban indokolt volt-e a beszállítás és a sürgősségi gyógykezelés elrendelése, ez a bírósági szemle.

A kötelező gyógykezelés az egyik legsúlyosabb jogkorlátozás, ami egy embert érhet, ezért fontos garancia, hogy erről bíróság döntsön, a kezelés jogosságát pedig folyamatosan felül kell vizsgálni.

A kötelező gyógykezelés elrendelése már önmagában korlátozás, de emellett más korlátozó intézkedéseket is lehet alkalmazni a beteggel szemben. Ezekre szintén szigorú szabályok vonatkoznak, és felmerülhet a jogsértés veszélye. Ha úgy érzed, megsértették a jogaidat a pszichiátrián, és segítségre van szükséged, keresd jogsegélyszolgálatunkat!

01

Hogyan kerülhet be valaki a pszichiátriára?

Pszichiátriai kezelést kétféleképpen lehet igénybe venni: önkéntesen vagy kötelező jelleggel, és ettől függően nagyon különbözőek a kezelések szabályai. Az önkéntes kezelés azt jelenti, hogy valaki saját elhatározásából megy be a pszichiátriára és kér ott segítséget, erre senki nem kötelezi őt. Ha v
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Pszichiátriai kezelést kétféleképpen lehet igénybe venni: önkéntesen vagy kötelező jelleggel, és ettől függően nagyon különbözőek a kezelések szabályai. Az önkéntes kezelés azt jelenti, hogy valaki saját elhatározásából megy be a pszichiátriára és kér ott segítséget, erre senki nem kötelezi őt. Ha v
Pszichiátriai kezelést kétféleképpen lehet igénybe venni: önkéntesen vagy kötelező jelleggel, és ettől függően nagyon különbözőek a kezelések szabályai. Az önkéntes kezelés azt jelenti, hogy valaki saját elhatározásából megy be a pszichiátriára és kér ott segítséget, erre senki nem kötelezi őt. Ha v

Pszichiátriai kezelést kétféleképpen lehet igénybe venni: önkéntesen vagy kötelező jelleggel, és ettől függően nagyon különbözőek a kezelések szabályai.

Az önkéntes kezelés azt jelenti, hogy valaki saját elhatározásából megy be a pszichiátriára és kér ott segítséget, erre senki nem kötelezi őt. Ha valaki úgy érzi, hogy depressziós, nagyon erősen szorong vagy kialakult valamilyen fóbiája, akkor önszántából jelentkezhet például a Tündérhegyi pszichiátriára, ami az egyik legismertebb pszichoterápiás intézet. Itt részt kell venni egy felvételi beszélgetésen, ahol eldöntik, hogy pontosan mire lenne szüksége. Lehetőség van rá, hogy az érintett hetente néhány alkalommal bejárjon pszichoterápiás foglalkozásokra a nappali kórházba, de arra is, hogy befeküdjön a pszichoterápiás osztályra. Ezt a terápiát az érintett abbahagyhatja bármikor, amikor szeretné.

Vannak olyan esetek is, amikor a beteget akarata ellenére szállítják be és kötelező bent maradnia a pszichiátrián. Csak azt lehet zárt osztályra szállítani ún. “sürgősségi gyógykezelésre”, aki közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít. Ilyenkor általában a mentők vagy a rendőrök szállítanak be valakit amiatt, mert saját magára veszélyt jelent (pl. öngyilkosságot kísérel meg) vagy amiatt, mert másokra veszélyes (pl. nagyon agresszívan viselkedik). Az minden esetben feltétele a beszállításnak, hogy fennálljon valamilyen akut pszichiátriai betegség, állapot. Ha valakit egy bűncselekmény elkövetése miatt kényszergyógykezelésre ítélnek, az mást jelent, mert az egy büntetés! A sürgősségi és kötelező gyógykezelés viszont egészségügyi szolgáltatás, amelyet kórházak biztosítanak betegek számára, a saját mentális egészségük érdekében.

Ahhoz tehát, hogy valakit beszállíthassanak a pszichiátriára, “közvetlen veszélyeztető magatartást” kell tanúsítania, éppen akkor és ott, amikor történik a beszállítás. Önmagában az, hogy diagnosztizálták egy mentális betegséggel és valamiféle kezelésre lenne szüksége, nem lehet ok a beszállításra, ha az illető nem veszélyeztet senkit!

A kórházban eldönti az pszichiáter, hogy szükség van-e a “sürgősségi gyógykezelésre”, vagy sem. Lehetséges tehát, hogy a rendőr vagy a mentő tévedett, amikor közvetlenül veszélyeztetőnek ítélte a viselkedést. A pszichiáterek a kórházban mondhatják azt, hogy az illető nem veszélyes sem másokra, sem magára, és ilyenkor nem tartják bent az akarata ellenére.

02

Kit, meddig tarthatnak bent és ki dönt erről?

Ha a pszichiáter indokoltnak tartja a sürgősségi gyógykezelést, akkor elkezdődik a zárt osztályos kezelés. Erről a kórház 24 órán belül köteles értesíteni a bíróságot. Ebben az értesítésben le kell írni, hogy pontosan mi volt a beszállítás indoka, és miért volt közvetlenül veszélyes az érintett magá
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a pszichiáter indokoltnak tartja a sürgősségi gyógykezelést, akkor elkezdődik a zárt osztályos kezelés. Erről a kórház 24 órán belül köteles értesíteni a bíróságot. Ebben az értesítésben le kell írni, hogy pontosan mi volt a beszállítás indoka, és miért volt közvetlenül veszélyes az érintett magá
Ha a pszichiáter indokoltnak tartja a sürgősségi gyógykezelést, akkor elkezdődik a zárt osztályos kezelés. Erről a kórház 24 órán belül köteles értesíteni a bíróságot. Ebben az értesítésben le kell írni, hogy pontosan mi volt a beszállítás indoka, és miért volt közvetlenül veszélyes az érintett magá

Ha a pszichiáter indokoltnak tartja a sürgősségi gyógykezelést, akkor elkezdődik a zárt osztályos kezelés. Erről a kórház 24 órán belül köteles értesíteni a bíróságot. Ebben az értesítésben le kell írni, hogy pontosan mi volt a beszállítás indoka, és miért volt közvetlenül veszélyes az érintett magára vagy másokra (tehát mit csinált, hogy viselkedett, megtámadott-e valakit, stb.). Az értesítéstől számított 72 órán belül a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy valóban indokolt volt-e a beszállítás és a sürgősségi gyógykezelés elrendelése, illetve szükséges-e a beteg további kötelező kezelése. Ezt a vizsgálatot szemlének hívják. A bírósági szemle olyan, mint egy tárgyalás, csak annyi a különbség, hogy a kórházban tartják meg és mindig jelen van rajta a pszichiáter kezelőorvos és egy elmeorvos szakértő is. A szabály tehát az, hogy a beszállítástól számítva összesen legfeljebb 4 nap telhet el a szemle megtartásáig. Ha ennél több idő telt el, az biztosan jogsértő!

Arról, hogy szükséges-e bent tartani az illetőt a kórházban hosszabb ideig, csak a bíróság dönthet. Ha a bíróság elrendeli a további kezelést, azt már kötelező gyógykezelésnek hívják (a szemle előtti időszakot pedig sürgősségi gyógykezelésnek). A kötelező gyógykezelés az egyik legsúlyosabb jogkorlátozás, ami egy embert érhet, ezért fontos garancia, hogy erről bíróság döntsön.

Ha a bíróság elrendeli a kötelező gyógykezelést, akkor valószínűleg ez napokkal, hetekkel hosszabbítja meg a benntartózkodást. Arról, hogy pontosan milyen hosszú a kezelés, a pszichiáter kezelőorvos dönt. Ha valakit 30 napig nem engednek haza, akkor a bíróság újabb szemlét fog tartani az ügyben, 30 naponta ugyanis kötelező a bírósági felülvizsgálat.

03

A zárt osztályról felvehetem a családommal a kapcsolatot? Kérhetek segítséget?

A zárt osztályon tartózkodóknak is joga van felhívni a családtagjait, ügyvédet vagy a kórház betegjogi képviselőjét keresni, értesíteni őket a történtekről. Ha gondnokság alatt álló személyről van szó, fontos a gondnoknak is szólni. Erről sokszor nincs egyértelmű tájékoztatás a kórházban. A szemlén
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A zárt osztályon tartózkodóknak is joga van felhívni a családtagjait, ügyvédet vagy a kórház betegjogi képviselőjét keresni, értesíteni őket a történtekről. Ha gondnokság alatt álló személyről van szó, fontos a gondnoknak is szólni. Erről sokszor nincs egyértelmű tájékoztatás a kórházban. A szemlén
A zárt osztályon tartózkodóknak is joga van felhívni a családtagjait, ügyvédet vagy a kórház betegjogi képviselőjét keresni, értesíteni őket a történtekről. Ha gondnokság alatt álló személyről van szó, fontos a gondnoknak is szólni. Erről sokszor nincs egyértelmű tájékoztatás a kórházban. A szemlén

A zárt osztályon tartózkodóknak is joga van felhívni a családtagjait, ügyvédet vagy a kórház betegjogi képviselőjét keresni, értesíteni őket a történtekről. Ha gondnokság alatt álló személyről van szó, fontos a gondnoknak is szólni. Erről sokszor nincs egyértelmű tájékoztatás a kórházban.

A szemlén jelen lehet, és képviselheti a érdekeidet egy meghatalmazott ügyvéd vagy egy nagykorú hozzátartozó (házastárs, élettárs, szülő, nagykorú gyerek vagy unoka, testvér, illetve ezek házastársai), Javasoljuk, hogy mindenképp adj valakinek meghatalmazást, mert könnyen lehet, hogy a szemlén érdemben nem tudsz részt venni, ha erős gyógyszereket adnak neked. A meghatalmazás lehet egy saját kezűleg írott szöveg is, például:

„Meghatalmazom XY-t, hogy a szemlén helyettem és az érdekemben eljárjon.

A meghatalmazott és a meghatalmazó aláírása, lakcíme.”

Mindenképp értesítsd erről és a szemle pontos helyéről, idejéről, akit meghatalmaztál. Ha ezt nem tudod megtenni, kérj meg egy kórházi dolgozót, hogy értesítse őt!

Ha nem tudsz senkit meghatalmazni, akkor is biztosan ott lesz veled egy ügyvéd a szemlén. Minden ilyen ügyben ingyenesen biztosít az állam egy kirendelt ügyvédet, őt ügygondnoknak nevezzük. Az ügygondnokot akkor is kijelölik, ha meghatalmazol valakit, és akkor is, ha nem. Mivel az a tapasztalat, hogy az ügygondnoknak a legtöbb esetben nincs arra ideje, hogy érdemben négyszemközt beszéljen a beteggel a szemle előtt, azt javasoljuk, hogy mindenképp legyen veled a szemlén egy másik ügyvéd is vagy egy hozzátartozód, akiben megbízol!

04

Hogyan zajlik a bírósági szemle?

A szemle arra szolgál, hogy a bíróság meggyőződjön róla: jogszerűen szállítottak-e be és tartottak bent a pszichiátrián, és hogy el kell-e rendelni a kötelező gyógykezelést. Ahhoz, hogy ezt a bíróság eldöntse, szüksége van egy elmeorvos szakértő véleményére. A szakértőnek még a szemle előtt meg kell
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A szemle arra szolgál, hogy a bíróság meggyőződjön róla: jogszerűen szállítottak-e be és tartottak bent a pszichiátrián, és hogy el kell-e rendelni a kötelező gyógykezelést. Ahhoz, hogy ezt a bíróság eldöntse, szüksége van egy elmeorvos szakértő véleményére. A szakértőnek még a szemle előtt meg kell
A szemle arra szolgál, hogy a bíróság meggyőződjön róla: jogszerűen szállítottak-e be és tartottak bent a pszichiátrián, és hogy el kell-e rendelni a kötelező gyógykezelést. Ahhoz, hogy ezt a bíróság eldöntse, szüksége van egy elmeorvos szakértő véleményére. A szakértőnek még a szemle előtt meg kell

A szemle arra szolgál, hogy a bíróság meggyőződjön róla: jogszerűen szállítottak-e be és tartottak bent a pszichiátrián, és hogy el kell-e rendelni a kötelező gyógykezelést. Ahhoz, hogy ezt a bíróság eldöntse, szüksége van egy elmeorvos szakértő véleményére. A szakértőnek még a szemle előtt meg kellene vizsgálnia a beteget (lehetőleg négyszemközt), de ez a legtöbbször nem történik meg. Általában ez csak a szemlén történik meg, ahol már többen jelen vannak.

A bírósági szemle olyan, mint egy tárgyalás, csak a kórházban tartják. A szemlén jelen van:

  • egy bíró vagy bírósági titkár,

  • egy független igazságügyi elmeorvos szakértő (aki megvizsgálja a beteget),

  • egy kirendelt ügygondnok (ő egy olyan ügyvéd, akit az állam biztosít ingyenesen),

  • a kezelőorvos

  • és az írásban meghatalmazott nagykorú hozzátartozó vagy ügyvéd.

 

A szemlén a szakértő és a bíró is feltesz különböző kérdéseket, amelyeket meg kell válaszolni. A szemléről készül egy jegyzőkönyv, ebben le lesz írva minden ami elhangzott.

A szakértőnek részletesen ki kell fejtenie, hogy pontosan miért indokolt a gyógykezelés, és milyen veszélyeztető magatartást tanúsított az érintett. Ezek alapján döntést hoz a bíró a kezelésről, amit szóban kihirdet (elrendeli vagy nem).

Aki nem ért egyet a kötelező gyógykezelés elrendelésével, már a szemlén jelezheti, hogy fellebbezni szeretne a döntés ellen.

05

Ha elrendelték a kötelező gyógykezelést, de nem értek ezzel egyet, van bármilyen lehetőségem?

A szemle után derül ki, hogy elrendelték-e a kötelező gyógykezelést, ekkor szóban kihirdetik az erről szóló döntést. Fellebbezni a kihirdetett döntéstől számított 8 napon belül kell, ezért érdemes már a szemlén bejelenteni a fellebbezést, és rövidesen megírni, beadni. Ehhez érdemes az általunk lejje
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A szemle után derül ki, hogy elrendelték-e a kötelező gyógykezelést, ekkor szóban kihirdetik az erről szóló döntést. Fellebbezni a kihirdetett döntéstől számított 8 napon belül kell, ezért érdemes már a szemlén bejelenteni a fellebbezést, és rövidesen megírni, beadni. Ehhez érdemes az általunk lejje
A szemle után derül ki, hogy elrendelték-e a kötelező gyógykezelést, ekkor szóban kihirdetik az erről szóló döntést. Fellebbezni a kihirdetett döntéstől számított 8 napon belül kell, ezért érdemes már a szemlén bejelenteni a fellebbezést, és rövidesen megírni, beadni. Ehhez érdemes az általunk lejje

A szemle után derül ki, hogy elrendelték-e a kötelező gyógykezelést, ekkor szóban kihirdetik az erről szóló döntést. Fellebbezni a kihirdetett döntéstől számított 8 napon belül kell, ezért érdemes már a szemlén bejelenteni a fellebbezést, és rövidesen megírni, beadni. Ehhez érdemes az általunk lejjebb összegyűjtött kérdéseket végig gondolni. Érdemes felsorolni mindent, ami jogsértő lehetett a kórház vagy a bíróság/szakértő részéről. Fontos, hogy ne várj a döntés hivatalos kézbesítésére, mert könnyen lehet, hogy így lejár a 8 napos határidő, mivel a döntést várhatóan csak a szemle után 10-12 nappal kézbesítik, ez pedig már túl késő a fellebbezéshez. Gyakori probléma az is, hogy a hivatalos iratot az otthoni címre kézbesítik, pedig az érintett még a kórházban tölti a kezelését, ezért célszerű kérni, hogy a kórházba kézbesítsék a döntést. Előfordul, hogy az ügygondnoknak kézbesítik a végzést, ezért érdemes kapcsolatban maradni vele, és kérni tőle, hogy ha ő kapja meg, akkor továbbítsa a döntésről szóló papírt. Ehhez ne felejtsd el elkérni az ügygondnok elérhetőségét még az szemlén.

06

Mi történik azzal, akit bent tartanak a pszichiátrián?

Ha a bíróság elrendeli a kötelező gyógykezelést, akkor valószínűleg több napra, akár hetekre bent kell maradni a pszichiátrián, erről a pszichiáter kezelőorvos dönt. Ha 30 napig nem engednek haza, akkor a bíróság újabb szemlét fog tartani az ügyben, 30 naponta ugyanis kötelező a bírósági felülvizsgá
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a bíróság elrendeli a kötelező gyógykezelést, akkor valószínűleg több napra, akár hetekre bent kell maradni a pszichiátrián, erről a pszichiáter kezelőorvos dönt. Ha 30 napig nem engednek haza, akkor a bíróság újabb szemlét fog tartani az ügyben, 30 naponta ugyanis kötelező a bírósági felülvizsgá
Ha a bíróság elrendeli a kötelező gyógykezelést, akkor valószínűleg több napra, akár hetekre bent kell maradni a pszichiátrián, erről a pszichiáter kezelőorvos dönt. Ha 30 napig nem engednek haza, akkor a bíróság újabb szemlét fog tartani az ügyben, 30 naponta ugyanis kötelező a bírósági felülvizsgá

Ha a bíróság elrendeli a kötelező gyógykezelést, akkor valószínűleg több napra, akár hetekre bent kell maradni a pszichiátrián, erről a pszichiáter kezelőorvos dönt. Ha 30 napig nem engednek haza, akkor a bíróság újabb szemlét fog tartani az ügyben, 30 naponta ugyanis kötelező a bírósági felülvizsgálat.

Amíg az érintett pszichiátrián van, a kezeléséről az pszichiáterek döntenek és alkalmazhatnak vele szemben korlátozó intézkedéseket.

07

Milyen egyéb korlátozó intézkedéseket alkalmazhatnak a zárt osztályon és mikor?

A kötelező gyógykezelés mellett, ami önmagában súlyos korlátozás, egyéb korlátozó intézkedéseket is elrendelhetnek az orvosok, ha úgy ítélik meg, hogy a beteg vagy a környezete érdekében erre szükség van. Ez lehet gyógyszerezés (azaz úgynevezett kémiai korlátozás), de akár rögzítés is, pl. ágyhoz kö
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A kötelező gyógykezelés mellett, ami önmagában súlyos korlátozás, egyéb korlátozó intézkedéseket is elrendelhetnek az orvosok, ha úgy ítélik meg, hogy a beteg vagy a környezete érdekében erre szükség van. Ez lehet gyógyszerezés (azaz úgynevezett kémiai korlátozás), de akár rögzítés is, pl. ágyhoz kö
A kötelező gyógykezelés mellett, ami önmagában súlyos korlátozás, egyéb korlátozó intézkedéseket is elrendelhetnek az orvosok, ha úgy ítélik meg, hogy a beteg vagy a környezete érdekében erre szükség van. Ez lehet gyógyszerezés (azaz úgynevezett kémiai korlátozás), de akár rögzítés is, pl. ágyhoz kö

A kötelező gyógykezelés mellett, ami önmagában súlyos korlátozás, egyéb korlátozó intézkedéseket is elrendelhetnek az orvosok, ha úgy ítélik meg, hogy a beteg vagy a környezete érdekében erre szükség van. Ez lehet gyógyszerezés (azaz úgynevezett kémiai korlátozás), de akár rögzítés is, pl. ágyhoz kötözés (fizikai korlátozás). Utóbbinak nagyon szigorú szabályai vannak, és csak kivételes esetben, átmenetileg alkalmazható, ha a beteg közvetlen veszélyt jelent magára vagy másokra, és más módon nem lehet őt megnyugtatni. Azt, hogy a fizikai rögzítés szükséges-e, rendszeresen (néhány óránként) felül kell vizsgálni.

Nagyon súlyos jogsértés a fizikai korlátozással visszaélni, ezért ha érintettként úgy érzed, hogy megaláztak, indokolatlanul hosszú időre kikötöztek, vagy ezzel súlyos sérülést okoztak neked, azonnal érdemes panaszt tenni a kórházban, emellett szólni egy hozzátartozódnak, esetleg a meghatalmazott ügyvédnek és a betegjogi képviselőnek! Jogsegélyszolgálatunkat is bátran keresheted ilyen esetekben.

08

Milyen szabályok vonatkoznak a kiskorúakra? Mihez van jogom szülőként?

Kiskorúak esetén is igaz, hogy a pszichiátriai kezelésük lehet önkéntes vagy kötelező, de a kezelést ebben az esetben a gyermek pszichiátrián kell végrehajtani. Önkéntes kezelés esetén annyi a különbség, hogy nem a gyermek önkéntes kérelme alapján, hanem a törvényes képviselő (szülő, gyám) kérelmére
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Kiskorúak esetén is igaz, hogy a pszichiátriai kezelésük lehet önkéntes vagy kötelező, de a kezelést ebben az esetben a gyermek pszichiátrián kell végrehajtani. Önkéntes kezelés esetén annyi a különbség, hogy nem a gyermek önkéntes kérelme alapján, hanem a törvényes képviselő (szülő, gyám) kérelmére
Kiskorúak esetén is igaz, hogy a pszichiátriai kezelésük lehet önkéntes vagy kötelező, de a kezelést ebben az esetben a gyermek pszichiátrián kell végrehajtani. Önkéntes kezelés esetén annyi a különbség, hogy nem a gyermek önkéntes kérelme alapján, hanem a törvényes képviselő (szülő, gyám) kérelmére

Kiskorúak esetén is igaz, hogy a pszichiátriai kezelésük lehet önkéntes vagy kötelező, de a kezelést ebben az esetben a gyermek pszichiátrián kell végrehajtani. Önkéntes kezelés esetén annyi a különbség, hogy nem a gyermek önkéntes kérelme alapján, hanem a törvényes képviselő (szülő, gyám) kérelmére lehet kezelni a gyermeket. A kiskorú a kezelést csak a törvényes képviselő egyetértésével hagyhatja abba, és ha enélkül hagyja el a kórházat, akkor erről a törvényes képviselőt köteles értesíteni a kórház.

Sürgősségi és kötelező gyógykezelést kiskorúak esetén is el lehet rendelni, de őket a gyermek és serdülő pszichiátriai osztályon kell elhelyezni. Sajnos ez sok kórházban nem elérhető, ezért előfordulhat, hogy a már 18 évhez közeli kiskorúakat a felnőtt osztályon helyezik el. Ez azért jelenthet problémát, mert a felnőtt osztályon más gyógyszerek adhatóak, mint a gyermek/serdülő osztályon.

A szemléről kötelező értesíteni a törvényes képviselőt és a szemlén ő is részt vehet, képviselheti a gyermek érdekeit. Ettől függetlenül egy ügygondnokot (ügyvédet) is ki fognak neki rendelni, mert ez kötelező. Ha szülőként/gyámként úgy érzed, hogy jogsértő volt a szemle, vagy az azon hozott döntés, esetleg nem is értesítettek róla, akkor jogod van 18 év alatti gyermeked helyett fellebbezni! Érdemes rákérdezni, hogy a kirendelt szakértőnek van-e gyermekpszichiáter képesítése. A betegjogi képviselővel is felveheted a kapcsolatot, illetve meghatalmazhatsz ügyvédet gyermeked ügyében.

Korlátozó intézkedést is el lehet rendelni kiskorúak esetén, de ezekre sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak. Ha például a gyermeket elkülönítik, rögzítik vagy testi kényszert alkalmaznak vele szemben, akkor ezt két óránként kell felülvizsgálni, és indokolással együtt dokumentálni. A pszichiátria köteles kialakítani egy részletes eljárásrendet, amiben szabályozzák a korlátozó intézkedéseket, és megállapítják ezeknek a pontos szabályait (hogyan lehet elrendelni, maximum mennyi ideig tarthat, mikor lehet feloldani, stb.). Ezt kötelező kifüggeszteni így szülőként is elolvashatod. Ha nem látod kifüggesztve, de szeretnéd tudni a szabályokat, kérd a kórház dolgozóinak segítségét!

Fellebbezés jogsértő kezelés ellen

Összeszedtük a leggyakoribb jogsértéseket ahhoz, hogy végig tudd gondolni, mit érdemes a fellebbezésbe írni, ha úgy érzed, hogy téged vagy rokonodat jogsértően tartják bent a pszichiátrián. A kérdések mellett a jogszabályi hivatkozást is megjelöltük, ezeket meg tudod nézni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (röviden Eütv.) szövegében.

Ha nincs lehetőséged megnézni a törvényt, akkor is érdemes beleírni a fellebbezésbe ezeket a hivatkozásokat.

Minden kérdésnél gondold végig, hogy az esetedben/rokonodnál ez hogyan történt. Ha valamelyik kérdés kapcsán úgy érzed, hogy az vonatkozik rád, azaz jogsértés történt, akkor fejtsd ki részletesen a választ. Az a bíró, amelyik a fellebbezést elbírálja, nem volt ott a szemlén, neki csak annyi információja lesz, amit leírsz. Célszerű pontosan fogalmazni, és minden fontos körülményt megemlíteni, de törekedj rá, hogy a fellebbezés 2-3 oldalnál ne legyen hosszabb.

A fellebbezést írhatod saját kézzel (ez a legegyszerűbb) és minden esetben írd alá a végén. Ha nem saját kezűleg írod, akkor az aláírásod mellett két tanú is szükséges. Ha a rokonodnak szeretnél segíteni, akkor is az ő aláírása kell szerepeljen a fellebbezésen, hiszen te helyette a perben nem járhatsz el (kivéve, ha a törvényes képviselője vagy, mert pl. a gyermekedről van szó)!

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR SÜRGŐSSÉGI ÉS KÖTELEZŐ GYÓGYKEZELÉS JOGOSSÁGÁRÓL

  1. Fontos, hogy a kórház betartsa a határidőket: a beszállítástól számított 24 órán belül értesítenie kell a bíróságot, és további 72 órán belül meg kell tartani a szemét. Mikor szállítottak be? Mikor tartották meg a szemlét? (Eütv. 199. § (2) és (3) bekezdés)

  2. Volt-e lehetőséged megismerni a kórház értesítését, amit a bíróságnak küldtek? (Eütv. 193. §)

  3. Jogod van meghatalmazni ügyvédet vagy egy hozzátartozót, hogy veled legyen a szemlén. Elmondták-e neked a kórházban, hogy erre van lehetőséged? Sikerült-e elintézni a meghatalmazást? Megkérdezték-e a kórházban, hogy gondnokság alatt állsz-e? Értesítették-e a gondnokod? (Eütv. 201. § (4) bekezdés)

  4. Az ügygondnok (kirendelt ügyvéd) köteles beszélni veled és tájékoztatni téged a jogaidról. Találkozott-e veled a szemle előtt? Beszélt-e veled? Megkérdezte-e, hogy miért és hogyan szállítottak be? (Eütv. 201. § (5) bekezdés)

  5. A szakértő köteles megvizsgálni téged. Beszélt-e veled négyszemközt, vagy csak a szemlén? Érthetőek voltak-e a kérdései? Hány kérdést tett fel? Átnézte-e az egészségügyi dokumentációd?

  6. A szakértőnek pontosan le kell írnia a szakvéleménybe, hogy miért veszélyes a beteg és miért indokolt a kötelező gyógykezelés. Láttad-e a szakvéleményt? Le van-e benne írva mindez? Egyértelmű és részletes e az indokolása? (Eütv. 199. § (6a) bekezdés)

  7. A szemléről készül egy jegyzőkönyv. Ebben kötelező leírni, hogy a szemlén mit mondott a kezelőorvos, az ügygondnok és a szakértő, a beteg milyen válaszokat adott a kérdésekre, mit mondott el, illetve volt-e bármi más észrevétel. Elolvashattad-e a jegyzőkönyvet?
    Szerepelnek-e benne ezek az információk? (Eütv. 201. § (7a) bekezdés)

  8. Csak akkor lehet valakit bent tartani kötelezően a pszichiátrián, ha veszélyeztető magatartást tanúsít. Csináltál-e bármit, ami veszélyes lehetett másokra vagy rád nézve? (Eütv. 200. § (1) bekezdés)

  9. Korlátozó intézkedéseket, például elkülönítést, lekötözést, testi kényszert, erős nyugtató/kábító hatású gyógyszereket csak szigorú szabályok szerint lehet alkalmazni. Alkalmaztak-e nálad ezek közül bármit? Okozott-e fájdalmat vagy sérülést? Mennyi ideig korlátoztak összesen? Volt-e melletted valaki, aki folyamatosan ellenőrizte az állapotod? (Eütv. 192. §)

  10. A bíróság döntését (végzés) jogod van megismerni, és ezt kézbesíteniük kell neked. Megkaptad-e a végzést? Ha igen, mikor, mennyi idő telt el a szemle után? Hova kézbesítették: a kórházba vagy az otthoni címedre? (Eütv. 199. § (3) bekezdés)

  11. A végzésnek szigorú formai követelményei vannak: tartalmaznia kell egy rendelkező részt, amiben szerepel, hogy elrendelik-e a kötelező gyógykezelést vagy sem, és tartalmaznia kell egy indokolást, amiben le van írva részletesen, hogy mivel indokolják a döntésüket (tényállás, veszélyeztetés, jogi érvek). Ezek szerepelnek-e a végzésben? Le van írva-e konkrétan, hogy mi volt a veszélyeztető magatartás? Szerepelnek-e benne az orvosi vélemények?

  12. Ha a bíróság elrendeli a kötelező gyógykezelést a szemlén, akkor ez legfeljebb 30 napig tarthat. Ha ennél tovább tart, akkor újabb szemlét kell tartani (felülvizsgálat). Hány napja vagy bent a pszichiátrián összesen? Ha 30 napnál több idő telt el, volt-e már felülvizsgálat? (Eütv. 199. § (8) bekezdés)

 

Rendszeres adomány

Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!

Járulj hozzá ingyenes jogsegélyszolgálatunk működéséhez, és ahhoz, hogy folyamatosan fejlesszük és bővítsük tudástárunkat. Támogass minket havonta, hogy mindig ott lehessünk azok mellett, akiknek a legnagyobb szükségük van ingyenes jogi segítségre.
01
Válaszd ki az adomány összegét

Ha adományozóként megadod adataidat:

rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz

Ft
Tovább Tovább
Tovább Tovább
Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.