Mit tegyek, ha rendőri visszaélést tapasztaltam?
A rendőrök néha alkalmazhatnak erőszakot, ezért nagyon fontos, hogy betartsák a rájuk vonatkozó szabályokat, és ne éljenek vissza a hatalmukkal. Ebben a tájékoztatóban leírjuk, hogy mit nevezünk rendőri visszaélésnek, és mit tehetsz, ha úgy érzed, a rendőrök megsértették a jogaidat.
Ezek a leggyakoribb rendőri jogsértések:
-
indokolatlanul igazoltatnak, előállítanak
-
kényszerítő eszközt (pl. bilincs, könnygáz, rendőrbot stb.) alkalmaznak figyelmeztetés nélkül vagy indokolatlanul
-
nem mutatják meg az azonosító számukat, hiába kéred
-
úgy beszélnek vagy viselkednek veled, ami az emberi méltóságod sérti (sértegetés, lealacsonyító, megalázó beszédmód, levetkőztetés, megalázó testhelyzetbe kényszerítés)
Amiket felsoroltunk nem minősülnek bűncselekménynek. Ezt azt jelenti, hogy a rendőröket feljelenteni nem érdemes, de panaszt lehet tenni ellenük (lásd részletesen lejjebb). Vannak viszont olyan visszaélések, amelyek már bűncselekménynek számítanak.
Ezekben az esetekben feljelentést lehet tenni a rendőr ellen:
-
az eljárás során bántalmaznak (pl. felpofoznak, megrúgnak)
-
megfenyegetnek vagy erőszakkal kényszerítenek rá, hogy valamit mondj vagy ne mondj (pl. tegyél vallomást vagy hallgass el valamit, ezt nevezik kényszervallatásnak)
-
jogellenesen fogvatartanak (pl. ha úgy tartóztatnak le vagy vesznek őrizetbe, hogy nem követtél el bűncselekményt/szabálysértést és nincs bizonyíték ellened)
Ha úgy érzed, rendőri visszaélés áldozata lettél, akár csak azzal, hogy jogszerűtlenül pakoltatták ki a zsebeidet vagy nézték át a táskádat, nem kell beletörődnöd a helyzetbe! Ahhoz, hogy a rendőri gyakorlat megváltozzon, fontos, hogy minél több esetre fény derüljön. Az alábbiakban összeszedtük, hogyan léphetsz fel a visszaélések ellen.
Mit tegyek, ha bűncselekményt követett el ellenem a rendőr?
Ha bűncselekmény történt (bántalmazás, kényszervallatás, jogellenes fogvatartás), akkor tegyél feljelentést az ügyészségen! Fontos, hogy a feljelentésben mindent nagyon részletesen írj le vagy mondj el szóban. Gyűjts bizonyítékokat, pl. menj orvoshoz, kérj látleletet, készíts fotót a sérülésekről, ha nincsenek sérülések, akkor próbálj keresni szemtanúkat vagy más sértetteket és kérd el az adataikat, kérd ki a térfigyelő kamera felvételeit, ahol az eset történt. Minden bizonyítékot sorolj fel a feljelentésben és írd le részletesen, hogy mi történt, hol, kik követték el a bűncselekményt, miket mondtak közben neked, a lehető legpontosabban írd le a történteket és csatolj be minden bizonyítékot, amit összegyűjtöttél. Ha úgy gondolod, hogy a rendőr rasszista vagy más előítéletes indítékkal követett el veled szemben bűncselekményt, akkor gyűlölet-bűncselekmény miatt tegyél feljelentést! Ilyenkor jelezd a feljelentésben, hogy szerinted a rendőr azért bántalmazott téged, mert pl. roma vagy/külföldi vagy/ szexuális kisebbséghez tartozol vagy a rendőr valami miatt ezt gondolhatta rólad. Ilyenkor is fontos, hogy részletesen írd le/mondd el, hogy miket mondott neked vagy rólad, miközben az eset történt.
Hogyan tegyek feljelentést és mi történik a feljelentés után?
Feljelentést a rendőrrel szemben az ügyészségen tehetsz. Ennek két módja van. Az első, hogy odamész az ügyészség épületéhez személyesen és kéred, hogy vegyék jegyzőkönyvbe a feljelentésed a rendőr ellen. Ebben az esetben alaposan olvasd el a jegyzőkönyvet mielőtt aláírod, és kérj belőle egy példányt magadnak!
A másik módja, hogy írásban teszel feljelentést. Ilyenkor ajánlottan, tértivevénnyel add fel a levelet postán, és maradjon nálad is egy példány, de beviheted személyesen az írásbeli feljelentést is az ügyészségre. Ha beviszed személyesen, akkor a saját példányra kérj egy pecsétet arról, hogy átvették a feljelentést!
A feljelentés alapján vagy nyomozás indul, vagy elutasítják a feljelentést. Ha elutasítják a feljelentésed, akkor ez ellen panasz tehetsz a felettes ügyészségnél, de erre csak 8 napod van. A 8 napot attól a naptól kell számítani, amikor az elutasító határozatot kézbesítették neked.
Ha nyomozás indul, akkor meg fognak hallgatni sértetti tanúként. Erről jegyzőkönyv készül, ebből kérj egy példányt magadnak (ha nem kéred, akkor nem kötelesek adni). A nyomozás többi iratát te majd csak akkor ismerheted meg, ha a nyomozást már lezárták. Ettől függetlenül indítványozhatsz bizonyítási cselekményeket, pl. kérheted tanúk meghallgatását, térfigyelő kamera felvételének beszerzését.
Ha a nyomozás eredményes, akkor az ügyész vádat emel és a bíróság tárgyalást tűz ki. Ilyenkor téged ismét meg fognak hallgatni tanúként. A bíróság döntése ellen te mint sértett nem tudsz fellebbezni, ezt csak a vádlott (a védője) vagy az ügyész teheti meg.
Ha a nyomozást megszüntetik (nem emelnek vádat), akkor a határozat ellen 8 napon belül panasszal élhetsz a felettes ügyészségnél.
Ha a feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése miatti panaszodat elutasítják, akkor nincs további fellebbezés, hanem ún. pótmagánvádlóként léphetsz fel a bíróságon, vagyis az ügyész helyett képviselheted a vádat, azaz a saját érdekeidet. Ehhez ügyvédre lesz szükséged.
Mit tegyek, ha nem történt bűncselekmény, de valamilyen visszaélést tapasztaltam?
Van sok olyan eset, amikor a rendőrök intézkedése jogsértő, de ez nem olyan súlyú, hogy bűncselekményt valósítana meg. Azt, hogy tipikusan mik ezek az esetek, a bevezetőben soroltuk fel (például ha indokolatlanul igazoltattak vagy megalázóan beszéltek veled az intézkedés közben, de nem bántalmaztak és nem kényszerítettek semmire). Ezekben az esetekben 30 napon belül panasszal fordulhatsz az adott rendőri szerv vezetőjéhezl. A másik lehetőség, hogy az alapvető jogok biztosához fordulsz panasszal, ezt egy éven belül kell megtenned. Súlyosabb (de bűncselekménynek még nem minősülő) esetekben azt javasoljuk, hogy inkább az alapvető jogok biztosához fordulj panasszal.
Hogyan tehetek panaszt a rendőrségnél? Mi történik ilyenkor?
A rendőri intézkedés ellen 30 napon belül (ezt az intézkedéstől kell számolni) panasszal fordulhatsz ahhoz a rendőrkapitánysághoz, amelyhez az intézkedő rendőr tartozik. Ezt akkor javasoljuk, ha a rendőri jogsértést nem tartod különösen súlyosnak. A panaszt a rendőri szerv vezetője bírálja el, ezt harmincöt napon belül kell megtennie.
Ha a panaszodat jogosnak ítélik, akkor a rendőr ellen fegyelmi eljárást indíthatnak. Ha úgy ítélik meg, hogy a rendőr szabálysértést vagy bűncselekményt követett el, amikor veled szemben intézkedett, akkor szabálysértési vagy büntetőeljárást indítanak ellene.
Ha a panaszt a rendőri szerv vezetője elutasítja, akkor a határozat ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a felettes szervének vezetője bírálja el. Ezt azt jelenti, hogy ha például Budapesten intézkedik veled szemben egy rendőr, aki az V. Kerületi Rendőrkapitányság állományába tartozik, akkor először az V. kerületi kapitányság vezetőjéhez kell a panaszt címezned, a felettes szerv pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság lesz (BRFK). Az felettes szerv határozatát 30 napon belül közigazgatási perben bíróság előtt megtámadhatod. A bíróság elsőfokú döntése ellen fellebbezésnek már nincs helye, csak kivételes esetben felülvizsgálatnak (ehhez nagyon szigorú feltételeknek kell teljesülnie). A felülvizsgálati kérelmet a Kúriához kell benyújtani, ehhez ügyvédre van szükség.
Ha a panaszod kapcsán az elsőfokú határozatot országos hatáskörű rendőri szerv (pl. az ORFK) hozta, akkor nincs ellene fellebbezési lehetőség, hanem egyből közigazgatási pert indíthatsz 30 napon belül.
A rendőrségi határozatokban fel kell tüntetni egy jogorvoslati tájékoztatót, amelyben szerepelnie kell, hogy pontosan hova és hány napon belül kell a fellebbezést/keresetlevelet benyújtani.
Mikor nyújthatok be panaszt az alapvető jogok biztosához?
Ha súlyosabb, de bűncselekménynek nem minősülő jogsértést követett el a rendőr (pl. súlyosan megaláznak, durván alkalmaznak egy kényszerítő eszközt), akkor egy éven belül érdemes az alapvető jogok biztosához fordulni.
A vizsgálat indítását az alapvető jogok biztosától kérheted. Hozzájuk elérhetőséget itt találsz: https://www.ajbh.hu/en/elerhetosegeink. Személyes ügyfélfogadást is biztosítanak, ezért panaszt akár szóban is tehetsz, de írásban is beküldheted hozzájuk a beadványod.
Az alapvető jogok biztosa a panaszt elutasítja, ha
-
az elkésett (egy éven túl nyújtod be)
-
nyilvánvalóan alaptalan, és annak alapján vizsgálat indítása nem indokolt,
-
ismételten előterjesztett, és érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz (azaz korábban már volt vizsgálat, amelyben nem állapítottak meg jogsértést, és azóta semmi új nem derült ki),
-
névtelenül nyújtották be és a vizsgálat így nem folytatható le,
-
nem tár fel alapjogi visszásságot, nem érint alapjogi szempontból lényeges kérdést.
Az alapvető jogok biztosa bekérhet a rendőrségtől iratokat és meghallgatást is tarthat, amikor vizsgálja a panaszod. Ha a panaszt nem utasítja el, akkor arról egy jelentést készít. A jelentésben javaslatot tehet arra, hogy a jövőben hogyan előzze meg a rendőrség a hasonló jogsértéseket. Az alapvető jogok biztosa a jelentést, illetve a panasz elutasítását is elküldi az illetékes országos rendőri szervnek. A rendőri szerv fog a panaszról dönteni egy hatósági eljárásban, aminek alapja a jelentés lesz. Erre harmincöt nap áll rendelkezésére, és az eljárás végén határozatot kell hoznia.Ha a rendőrség a határozatban eltér az alapvető jogok biztosa jelentésétől, akkor ezt köteles megindokolni. A határozat ellen közigazgatási pert indíthatsz 30 napon belül.
Mikor motozhat meg, mit tehet igazoltatáskor a rendőr?
Igazoltatás során a rendőr nem vizsgálhatja át a zsebeket, ruházatot, kivéve, ha ez a személyazonosság megállapítása céljából szükséges, vagy bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt van rá szükség. Ha tehát valaki csak egyszerűen ácsorog valahol, sétál egy utcában, és a viselkedésében nincs semmi gyanús, akkor a megmotozása nem jogszerű bármilyen különösebb kérdés nélkül.
A jármű, csomag, táska átvizsgálására még ennél is szűkebb körben van csak lehetőség: ezt kizárólag akkor teheti meg a rendőr, ha valamilyen bűncselekmény elkövetőjét üldözik, vagy a közbiztonságot veszélyeztető történést akarnak megelőzni.
Praktikus tanácsok, tudnivalók arra az esetre, ha rendőrök intézkednek veled szemben, és ezt jogellenesnek érzed:
- Írd fel a rendőr azonosító számát! Ha nem látható a rendőr neve, azonosító száma (azonosító jelvénye) kérd meg, hogy ezeket az információkat közölje. A rendőr ennek köteles eleget tenni, ugyanis a rendőrségi törvény szerint az intézkedés alanya a rendőrt azonosíthatja. Ha a rendőr nem visel egyenruhát, akkor az intézkedés megkezdése előtt köteles szóban közölni, hogy ő rendőr és igazolnia kell magát a szolgálati igazolványával.
-
A rendőri intézkedésről kérj írásos dokumentációt, és ezt őrizd meg, mert később, ha panaszt teszel az ügyben, hasznos lehet. A rendőr nem köteles minden intézkedéséről írásos dokumentációt kiadni, de az alábbiakról igen: előállítás idejéről szóló igazolás, helyszíni bírság kiszabásáról szóló nyomtatvány, átvételi elismervény a jogosítvány vagy forgalmi engedély elvételéről.
-
Jegyezd fel, hogy pontosan hol és mikor történt az eset! Ha voltak az esetnek tanúi, jegyezd fel a nevüket, címüket!
-
Ha tanúkon kívül bármilyen más bizonyítékod (pl. fénykép, videó- vagy hangfelvétel) van, ezt őrizd meg! Ha az esetről készülhetett térfigyelő kamera felvétel, akkor járj utána, kinek a tulajdonában van a kamera (pl. önkormányzat, üzlet), és jelezd a kamera tulajdonosa felé, hogy őrizzék meg a felvételt, mert bűncselekmény bizonyításához szükséged lesz rá! Kérd a feljelentésben/panaszban a kamerafelvétel beszerzését!
-
Ha sérülésed keletkezett, menj el orvoshoz és vetess fel látleletet!
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
