Mit tehetnek a romák az ellenük felvonuló szélsőségesekkel szemben?

A vonulások, tüntetések lehetnek jogszerűek vagy jogsértőek. A szélsőségesek is tarthatnak jogszerűen vonulásokat és tüntetéseket, ezeket gyűlésnek nevezzük. A gyülekezési törvény szabályozza, hogy hogyan lehet gyűlést szervezni, ahol az emberek elmondhatják véleményüket közéleti témákban.

Közéleti véleménynek számít például arról beszélni, hogy van-e “cigánybűnözés”, vagy hogy rossz a közbiztonság, tehát ilyen témákban akár szélsőséges csoportok is rendezhetnek eseményt. A gyűlések általában nagyobb közterületen (főtéren, utcán, focipályán) tartott demonstrációk vagy felvonulások, amikor egyik helyszínről a másikra vonulnak át a tüntetők. A gyűléseken beszédek hangzanak el, a résztvevők jelszavakat skandálnak. A gyűlést mindig előre be kell jelentenie a szervezőnek. Ha nem jelenti be, akkor szabálysértést követ el, de ettől függetlenül megtarthatja a tüntetést, csak büntetést fog kapni szabálysértés elkövetése miatt. Azért fontos a bejelentés, mert a rendőrség csak így tud arról, hogy lesz egy ilyen esemény, és így tudja biztosítani, hogy ott ne történjen erőszak, jogsértés.

A gyűlések csak addig jogszerűek és megengedettek, ameddig békések, és “csak” elmondják a szélsőségesek a véleményüket. Az viszont már jogsértő, ha például a szónok arra biztatja a részvevőket, hogy bántsák a roma embereket: ez már uszításnak számít, ami bűncselekmény. Vagy ha például a romák háza elé állnak be a szélsőségesek, és ott kiabálnak gyűlölködő mondatokat, esetleg dobálják a házakat valamivel, az is jogsértés. Ezeket már nem védi a jog, ezért ha ilyesmi történik, a rendőrségnek fel kell oszlatnia a gyűlést.

Ha ilyen nem történik, “csak” előítéletes, kirekesztő, rasszista dolgokat mondanak a tüntetésen, az nem számít jogsértőnek, hiába felháborító. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a roma közösség ne léphetne fel az ilyen szónoklatok, a gyűlések ellen. Csupán azt jelenti, hogy emiatt nem fogja feloszlatni a rendőrség a tüntetést.

Lentebb leírjuk részletesen, hogy mit tehetsz az ilyen tüntetések ellen.

A gyűlölet-bűncselekmény olyan bűncselekmények, amelyeket valamilyen előítélet miatt követnek el egy meghatározott kisebbségi csoport tagja ellen. Ilyen kisebbségi csoportba tartoznak például azok, akiknek más a vallásuk, a bőrszínük, az etnikai származásuk vagy a szexuális irányultságuk, mint a társadalom többségének. Tehát, ha roma ember ellen követik el a bűncselekményt azért, mert az elkövető a romákat ellenségének tekinti és ezt meg is akarja üzenni nekik, akkor az gyűlölet-bűncselekménynek számít. Előfordulhat, hogy szélsőséges csoportok tüntetése vagy “közbiztonsági sétája” odáig fajul, hogy gyűlölet-bűncselekményt is elkövetnek, ezért célszerű tudni, hogy pontosan mi tartozik ide, és ezekben az esetekben azonnal rendőrt kell hívni és feljelentést kell tenni.

Gyűlölet-bűncselekménynek számít a közösség tagja elleni erőszak, ami többféleképpen is megvalósulhat:

• Valakit amiatt bántalmaznak, mert egy kisebbségi csoporthoz tartozik. Például a romaellenes tüntetésen egy résztvevő megveri vagy akár csak megrúgja a tüntetés közelében álldogáló helyi roma lakost, és közben olyasmit mond, ami előítéletre utal, pl.: “Ezt érdemli a fajtátok!”.

• Valakit amiatt kényszerítenek valamire, mert egy kisebbségi csoporthoz tartozik. Például egy roma lakost megfenyegetnek, hogy “tanulási célból” hallgassa végig a tüntetésen a “cigánybűnözésről” szóló beszédeket, különben utána “megkeresik és rosszabbul jár”. Itt tehát az a lényeg, hogy olyasmit kell eltűrnie vagy csinálnia az érintettnek, amit ő nem akar.

• Tárgyakat rongálnak meg, garázdálkodnak. Például ha roma emberek házát megdobálják, betörik az ablakát, vagy akár megfélemlítő feliratokat írnak a házaikra vagy ilyen plakátokat helyeznek el, pl. “Halál a cigányokra!” vagy “Kiirtunk titeket!”.

• Bűncselekmény lehet az is, ha egy, a helyi roma lakosságnak fontos emlékművet megrongálnak a tüntetés során vagy utána.

A közösség tagja elleni erőszak tehát nemcsak fizikai bántalmazásnál jöhet szóba, hanem rongálásnál vagy garázdaságnál is, ha ezeket előítéleteik miatt követik el szélsőséges csoportok tagjai a roma lakosok megfélemlítése érdekében!

A másik fontos gyűlölet-bűncselekmény a közösség elleni uszítás. Ez azt jelenti, hogy egy tüntetésen a szónok nyilvánosan felszólítja a hallgatóságot arra, hogy bántsák a romákat, kövessenek el valamilyen erőszakos cselekményt velük szemben. Ez azért súlyos bűncselekmény, mert a szónokok könnyen fel tudják hergelni a szélsőséges hallgatóságot, és így nagy a veszélye, hogy megteszik, amit a szónok kér. De akkor is bűncselekményt követ el a szónok, ha végül mégsem történik erőszakos cselekmény. Elég tehát, ha a szónok beszéde tényleg veszélyes, mert arra buzdít, hogy bántsanak roma embereket és a hallgatóság erre fogékony. Az viszont nem bűncselekmény, ha arról beszél, hogy ő miért nézi le, tekinti ellenségének a romákat, ez csak az ő véleménye. Ezt a két dolgot sokszor nagyon nehéz elválasztani egymástól.

Nemrég megváltozott a törvény, így most már nemcsak az számít bűncselekménynek, ha valaki erőszakra uszít, hanem az is, ha gyűlöletre uszít a romák ellen. Ezért érdemes megpróbálni a rendőrségen feljelentést tenni, és bejelenteni, hogy ez szerintünk közösség elleni uszítás volt. Ha azt mondják, hogy ez csak becsületsértés, akkor el kell magyarázni a rendőrségen, hogy nem becsületsértés volt, mert nem egy konkrét személyt gyalázott a szónok, hanem a teljes roma közösséget, előítéletes okból, és gyűlöletet akart kelteni ellenük a hallgatóság körében. Ennek azért van jelentősége, mert uszítás esetén jóval szigorúbb a büntetés (3 évig terjedő szabadságvesztés, míg a becsületsértésnél csak 1 évig terjedő), és fontos, hogy a rendőrség és a bíróság lássa azt, hogy az uszítás egy nagyon káros és az egész roma közösséget érintő üzenet a szélsőségesek részéről, ami ellen az egész társadalomnak fel kell lépnie.

Amint a tudomásodra jut, hogy szélsőségesek tüntetni akarnak a településeden, nézz utána annak, hogy mi is készül pontosan. Ne higgy a szóbeszédnek, hanem nézd meg a szélsőséges csoportok oldalán, hogy pontosan mit terveznek. Ezt például a www.magyar jelen.hu, a www.szentkoronaradio.com, kuruc.info oldalakon tudod megnézni, vagy a Google-ben is rá tudsz keresni a szervező csoport és a helyszín, téma, időpont beírásával. Érdemes ellenőrizni a rendőrség honlapját is, mert ha a rendőrség megtiltja vagy korlátozza a szélsőséges gyűlés megtartását, akkor az erről szóló határozatot a honlapján közzéteszi: https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/gyulekezesi-hatarozatok/aktualis.

Közterületen tüntetni mindenkinek joga van. Ebből az következik, hogy ha szélsőséges csoportok akarnak gyűlést szervezni a településeden, akkor neked és a közösségednek is joga van ahhoz, hogy ellentüntetést szervezzetek és elmondjátok a véleményeteket a szélsőségesekről. Lehet azért is tüntetést szervezni, hogy elmondjátok: a ti közösségetek nem kér a gyűlöletből. A rasszista “erődemonstrációra” a legjobb válasz az, ha megmutatjátok, hogy nem féltek, többen vagytok és szervezetten visszautasítjátok a provokációt. Keressetek meg minél több roma és nem roma közösséget, szervezetet, akik részt vehetnek az ellentüntésen, hiszen nem csak a roma emberek ügyéről van szó. Minden ember számára, aki hisz az egyenlőségben, a szolidaritásban, fontos, hogy elutasítsa a gyűlöletkeltést.

Az ellentüntetést olyan helyre érdemes szervezni, ami viszonylag közel van a szélsőségesek gyűléséhez. A rendőrség feladata, hogy mindkét gyűlést biztosítsa. Azt is meg kell oldaniuk, hogy ne legyen baj abból, hogy az ellentüntetés nagyon közel van a szélsőséges gyűléshez, hiszen éppen ez a célja. Érdemes ehhez jól megválasztani az ellentüntetés helyszínét, hiszen pontosan ugyanott nem lehet, ahol a szélsőségesek demonstrációja van, de lehet hozzá nagyon közel.

Az ellentüntetést így tudod bejelenteni: https://tasz.hu/tiltakozz/a-közterületen-tartott-gyűlések-bejelentése

Ha a cigányellenes gyűlés időpontja nagyon közel van, akkor az ellentüntetést bejelentheted sürgős gyűlésként, és azonnal elkezdheted szervezni és hirdetni. Ha esetleg csak akkor tudod meg, hogy szerveztek egy szélsőséges tüntetést, amikor már elkezdődött, akkor is tudsz azonnal egy ellentüntetést szervezni. Ilyenkor ott, a helyszínen keresd meg a rendőrséget, és jelentsd be nekik szóban, hogy ellentüntetést szervezel. Ezt mondd nekik jegyzőkönyvbe. Ha ezt teszed, akkor az hivatalos gyűlésnek fog minősülni, ezért ugyanúgy biztosítaniuk kell, mintha már előre bejelentetted volna.

Ha nem engedik meg, hogy bejelentést tegyél, vagy nem foglalkoznak veled, akkor amiatt panaszt tehetsz (a panasztételről lentebb bővebben is olvashatsz.) Ha nem engedik meg, hogy tüntess, akkor bírósághoz fordulhatsz. Mivel erre csak három napod van, és ügyvéd is kell hozzá, ezért javasoljuk, hogy azonnal vedd fel a kapcsolatot a jogsegélyszolgálatunkkal vagy írj a jogsegely@tasz.hu-ra.

A tiltakozásnak az ellentüntetés szervezésén kívül egyéb módjai is vannak:

• Jelentsd, ha gyűlölködő tartalmat látsz az interneten: ha a gyűlést közvetítik, vagy később megjelennek a szélsőséges csoportok oldalán az erről szóló hírek, videók, akkor ezeket is jelentheted a Facebookon, Youtube-on. Ezeknek a szolgáltatóknak kötelességük törölni a szélsőséges gyűlöletkeltő tartalmakat 24 órán belül.

• Jelentsd, ha gyűlöletkeltő feliratokat látsz: ha a romák ellen uszító, gyűlöletkeltő plakátokat vagy feliratokat helyeznek el valahol, akkor ezt jelentsd a helyi rendőrségnek és jelezd a TASZ-nak vagy más civil szervezetnek is.

• Indíthatsz levélküldő kampányokat.

• Szervezhetsz aláírásgyűjtést.

• Írhatsz egy facebook-posztot, amiben kifejtheted, hogy miért ítéled el, ami a szélsőségesek gyűlésén elhangzott.

Ha gyűlölet-bűncselekményt követtek el ellened, vagy láttad, hogy valaki ellen elkövettek ilyet, akkor minél előbb szólj a rendőröknek és tegyél feljelentést. Az elejétől kezdve nagyon kell hangsúlyoznod a rendőrségen, hogy a bántalmazás, rongálás, garázdálkodás vagy bármi más azért történt, mert az elkövető előítéletes a romákkal szemben és kifejezetten nekik akart ártani. Ez azért fontos, mert az súlyosabb büntetést jelent, ha cigánygyűlölet miatt követték el a bűncselekményt, és fontos, hogy valóban amiatt nyomozzon a rendőrség, ami történt, kiderítsék, hogy mi volt az elkövető motivációja. Mivel a rendőrök erre sokszor nem szoktak odafigyelni, már a feljelentéskor hangsúlyozd, és vegyék jegyzőkönyvbe, hogy szerinted előítéletes indokból történt a bűncselekmény. Például ha olyan eseményen történt, amit szélsőségesek szerveztek, akkor mondd el, ha közben az elkövető cigányozott, ha rasszista tetoválás volt az rajta, vagy tudod róla, hogy egy szélsőséges csoporthoz tartozik. Ellenőrizd, hogy jegyzőkönyvbe veszik-e ezeket a fontos szempontokat, és hangsúlyozd, hogy szerinted gyűlölet-bűncselekmény történt.

Ha a helyszínen valamiért nem tudtál feljelentést tenni, akkor ezt utólag is megteheted. Ilyenkor viszont célszerű írásban feljelentést tenni. Ne aggódj, a feljelentés egy egyszerű levél, nem kell semmilyen hivatalos szöveget beleírni. Az alábbiak mindenképpen legyenek benne:

• az adataid (név, születési hely, idő, anyja neve, lakóhely)

• a cselekmény időpontja, helyszíne és részletes leírását annak, hogy mi történt

• minden olyan körülmény, ami gyűlölet-bűncselekményre utal (fentebb írt példák)

• az elkövető leírása, ha volt bármi jellegzetessége, akár az is, hogy milyen ruhá tviselt

• ha volt tanúja a történteknek, akkor az ő nevük és elérhetőségük

• ha van más bizonyíték, akkor ezek legyenek felsorolva (pl. kamerafelvétel, fotó)

• kérheted az adataid zártan kezelését is (azaz mások nem tudhatják meg, hogy te tetted a feljelentést).

Ha valamilyen sérülést is okoztak neked, akkor minél előbb menj orvoshoz és kérj látleletet. Utólag ezzel tudod bizonyítani, hogy bántalmaztak.

Ha a jogszerűen bejelentett gyűlés erőszakossá válik és ezért jogsértő lesz, akkor azt fel kell oszlatni. Ha a szervező nem oszlatja fel, akkor a rendőrségnek kell ezt megtennie. A gyűlést feltétlenül fel kell oszlatni, ha az bűncselekményt valósít meg, vagy ha a tömeg erőszakossá válik. Ilyenkor a rendőrség sem várhat arra, hogy a szervező oszlassa fel a tömeget, hanem haladéktalanul be kell avatkoznia. Ha nem a tömeg, hanem csak egyes résztvevők magatartása válik erőszakossá, akkor őket a rendőrségnek el kell távolítania a gyűlésről.

A feloszlatás úgy néz ki, hogy a rendőrség felszólítja a résztvevőket, hogy hagyják abba a tüntetést, menjenek haza. Ha ezt nem teszik meg, az szabálysértésnek (rendzavarásnak) számít, és a rendőrség kényszerítő eszközöket is alkalmazhat (pl. testi kényszer, bilincs, könnygáz).

Akkor számít erőszakosnak a tüntetés, ha például:

• a résztvevők kukákat borogatnak, kirakatokat vagy ablakokat törnek be, üvegeket dobálnak, vagy ha a békés járókelőkkel, nézelődőkkel, a sajtó munkatársaival erőszakoskodnak (tehát akkor is erőszakos a tüntetés, ha ezek a magatartások nem romák ellen irányulnak)

• ha a szónok uszító beszédet mond a hallgatóságának (még akkor is, ha a hallgatóság végül nem tesz semmit)

• ha a résztvevők magánházakhoz vonulnak, és ott fenyegető, gyűlölködő vagy kirekesztő szavakat ordítoznak vagy ilyen jelszavakat skandálnak (ezt az esetet nevezzük foglyul ejtett közönségnek, mivel az otthon lévő romáknak végig kell hallgatniuk, ahogy sértegetik őket, hiszen nem tudják elhagyni a házukat).

Előfordulhat az is, hogy a rendőrség a romák ellentüntetését oszlatja fel. Ha szerinted nem kellett volna feloszlatni a tüntetést, mert nem volt erőszakos, akkor bírósághoz kell fordulni és közigazgatási pert kell indítani. Ha szeretnél ilyet csinálni, keresd a jogsegélyszolgálatunkat.