Munkaalkalmassági vizsgálatok
A munkaalkalmassági vizsgálatok célja, hogy megállapítsák, alkalmas vagy-e egy adott munka elvégzésére, vagy egy szakma megtanulására. Többféle munkaalkalmassági vizsgálat létezik: munkaköri, szakmai vagy személyi higiénés. A tájékoztatónkból megtudhatod, hogy mikor, milyen típusú munkaalkalmassági vizsgálat elvégzésére kötelezhet a munkáltatód.
Munkaköri alkalmassági vizsgálat
A leggyakoribb a munkaköri alkalmassági vizsgálat, ahol azt vizsgálják, hogy egy meghatározott munkahelyen és munkakörben végzett munka milyen megterhelést jelent a számodra, és annak képes vagy-e megfelelni.
Miért kell munkaköri alkalmassági vizsgálaton részt venni?
A Munka Törvénykönyve előírja, hogy csak olyan munkára lehet alkalmazni valakit, ami „testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat”. A munkáltatónak kötelessége biztosítani azt, hogy a munkavégzés biztonságos legyen, és a munkavállaló egészségét ne veszélyeztesse. Ezért a munkáltató köteles biztosítani a munkaköri alkalmassági vizsgálatot.
Ha az előírt vizsgálaton nem veszel részt, nem végezheted az adott munkát!
A munkaköri alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli is.
Mikor kell előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton részt venni?
A munkába lépést megelőzően kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálat, enélkül nem kezdheted meg a munkavégzést.
Kötelező az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat bizonyos változások előtt is:
- Ha fizikai munkát végzel, vagy fiatalkorú vagy, és változik a munkaköröd, munkahelyed vagy munkakörülményed.
- Akkor is kötelező az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat, ha a változás előtt nem fizikai munkát végeztél, de a változást követően a korábbinál nagyobb, vagy más jellegű megterhelésnek leszel kitéve.
- Két hétnél tovább tartó külföldi munkavégzés előtt is kötelező az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat, ha közepesen nehéz, vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végzel, vagy a külföldi munkavégzés és munkakörnyezet az itthoninál nagyobb megterheléssel jár, vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató (üzemorvos) ezt szükségesnek tartja az egészségi állapotod miatt.
- Ha kirendelnek (vagyis ideiglenesen másik munkáltatónál foglalkoztatnak), az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosa (üzemorvosa) is köteles megvizsgálni.
Mikor kell időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálaton részt venni?
Az időszakos alkalmassági vizsgálat célja a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése. A következő esetekben kötelező:
- Ha a munkavállaló a munkarendje szerint rendszeresen, vagy az éves munkaidejének legalább negyedében éjszakai munkát (este tíz és reggel hat óra között) végez
- Ha a munkavállaló nem töltötte be a 18. életévét, vagy már betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, évente kell időszakos alkalmassági vizsgálaton részt vennie
- Ha a munkavállaló ún. fizikai vagy kémiai kóroki tényezők hatásának van kitéve (pl. ionizáló sugárzás, hőterhelés, növényvédő szerek, zaj, stb.)
- Ha a munkavállaló fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörben dolgozik (pl. magasban végzett munka, bányászati munka, villamosüzemi munkakörök, stb.)
- Ha a munkavállaló fokozott pszichés terhelésnek van kitéve (pl. különösen nagy felelősséget visel emberekért, anyagi értékekért; de ide sorolnak bizonyos képernyős munkahelyeken való munkavégzést is)
- Ha a munkavállaló ún. pszichoszociális kóroki tényezők hatásának van kitéve (pl. a családjuktól tartósan távol, túlórázva, rendszertelen étkezési és komfort nélküli pihenési lehetőséggel kell dolgozniuk; vagy külföldről áttelepült munkavállalók az áttelepülést követő első két évben; stb.)
- Az előző pontban említett körülmények között, külföldön dolgozó munkavállaló esetén, ha az időszakos munkaalkalmassági vizsgálat elvégzése külföldön nem biztosított, akkor azt a hazalátogatás alkalmával, legfeljebb évente kell elvégezni.
- Ha a munkavállaló külön jogszabályban meghatározott biológiai tényezők hatásának van kitéve, illetve járványügyi érdekből kiemelt munkakörben dolgozik (pl. egészségügyi intézményben újszülöttek, koraszülöttek, csecsemők és gyermekek ellátásával kapcsolatos munkakörök; bölcsödékben, óvodákban a gyermekek ellátásával kapcsolatos munkakörök; közfogyasztásra szánt élelmiszer előállításával foglalkozók; stb.)
- Az egyéb, korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott munkavállalónál.
- Képernyős munkahelyeken a jogszabály alapján 2 évente kötelező a látásvizsgálat.
A fentieken túlmenően egyes ágazatok vonatkozásában miniszteri rendeletek is kötelezővé tehetik az időszakos alkalmassági vizsgálatot (pl.: 44/2024. (IX. 26.) BM rendelet a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről).
Mikor kell soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton részt venni?
Vannak olyan esetek – például valamilyen nem várt esemény, vagy a munkából való hosszabb távollét után –, amikor soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell elvégezni. A soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat elrendelése a következő esetekben szükséges:
- Ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, ami feltehetően alkalmatlanná teszi arra, hogy az adott munkakört az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos módon ellássa.
- Ha a munkavállaló járványügyi érdekből kiemelt munkakörben dolgozik, „Egészségügyi Nyilatkozat” tételére kötelezett és a meghatározott tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön.
- Heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció (káros hatásnak való kitettség), eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően.
- Olyan rosszullét, betegség esetén, ami feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza.
- 30 napot meghaladó keresőképtelenséget követően; valamint a külön jogszabály szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően.
- Ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved el (káros hatásnak van kitéve).
- Ha a munkavállaló munkavégzése nem egészségi ok miatt 6 hónapot meghaladóan szünetel.
- Ha a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kérelem benyújtásához szükséges.
A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot – az okától függően – kezdeményezheti a foglalkozás-egészségügyi orvos (üzemorvos), a háziorvos (kezelőorvos), az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, a munkáltató, a munkaügyi központ vagy a munkavállaló.
Kötelezhet-e a munkáltatóm a munkaköri alkalmassági vizsgálaton való részvételre?
A munkáltató köteles arról gondoskodni, hogy részt vehess az alkalmassági vizsgálatokon. Ha ezeken nem veszel részt, akkor nem végezheted a munkádat.
A jogszabályban előírt eseteken felül a munkáltató saját döntése alapján is előírhat munkaköri alkalmassági vizsgálatot. Ezeken is részt kell venned, ha szeretnél a munkáltatónál, az adott munkakörben munkát végezni.
A munkáltató csak olyan alkalmassági vizsgálatot írhat elő, amely indokolt és szükséges a munkaviszonyból származó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében.
Elvégezhetem-e saját orvosomnál a munkaköri alkalmassági vizsgálatot?
A jogszabály alapján a munkáltatónak kell gondoskodnia a foglalkozás-egészségügyi alapellátás biztosításáról, a munkavállaló pedig köteles azt igénybe venni. Így a szabad orvosválasztás itt nem érvényesül, a saját orvosod nem végezheti el a munkaköri alkalmassági vizsgálatot.
Megtagadhatom-e a munkaköri alkalmassági vizsgálaton való részvételt?
Ha megtagadod a munkaköri alkalmassági vizsgálaton való részvételt, akkor nem dolgozhatsz az adott munkakörben, a munkáltató pedig jogszerűen elbocsáthat.
Mit vizsgálnak a munkaköri alkalmassági vizsgálaton?
A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja, hogy elbírálják, hogy a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés
- nem veszélyezteti-e az egészségedet, testi és lelki épségedet,
- nem befolyásolja-e kedvezőtlenül az egészségi állapotodat,
- nem okozhatja-e az utódaid testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását.
Vizsgálják azt is, hogy
- betegséged vagy fogyatékosságod nem fokozza-e a baleseti veszélyt,
- személyi higiénés és egészségi állapotod nem veszélyezteti-e mások egészségét a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban való munkavégzés esetén,
- megváltozott munkaképességűként foglalkoztatható vagy-e az állapotod rosszabbodásának veszélye nélkül,
- foglalkoztathatnak-e tovább a jelenlegi munkakörödben,
- szenvedsz-e olyan betegségben, amely miatt rendszeres, vagy gyakoribb foglalkozás-egészségügyi ellenőrzésre van szükség,
- külföldi munkavégzés esetén egészségi szempontból alkalmas vagy-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.
Milyen vizsgálatokat végeznek el a munkaköri alkalmasság felmérése során?
Az elvégzett vizsgálatok a munkakörnek megfelelően az alábbiak lehetnek:
- fizikális vizsgálat – alapvető belgyógyászati vizsgálat a szervek, szervrendszerek megfelelő működésének ellenőrzésére,
- mellkasröntgen (pl. gümőkór szűrése),
- légzésfunkciós vizsgálat,
- audiometriai állapotfelmérés (hallásvizsgálat),
- EKG,
- látásvizsgálat (látásélesség, színlátás),
- mentális egészség, munkahelyi stressz felmérése, stb.
- szükség esetén szakorvosi vizsgálat, kiegészítő műszeres vizsgálatok (pl. labor)
Milyen eredménye lehet a munkaköri alkalmassági vizsgálatnak?
Az alkalmassági vizsgálatot végző orvos háromféle minősítést adhat:
- alkalmas (vagy alkalmas korlátozással),
- ideiglenesen nem alkalmas,
- nem alkalmas.
Az „ideiglenesen nem alkalmas” minősítésnél ki kell tűzni az időpontot egy újabb vizsgálatra.
Kivel közlik a munkaköri alkalmassági vizsgálatom eredményét?
Az alkalmassági vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató kizárólag a vizsgálat eredményét közölheti a munkáltatóddal! Nem oszthat meg vele részleteket az egészségi állapotodról, és az esetleges alkalmatlanságod okáról.
Mi történik, ha a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye szerint nem vagyok alkalmas a munkaköröm szerinti munka végzésére?
Ha a vizsgálat eredménye az, hogy nem vagy alkalmas az adott munkakörben a munkavégzésre, akkor a munkáltatód nem foglalkoztathat tovább abban a munkakörben.
Ilyenkor előfordulhat, hogy a munkáltatód a munkafeltételek, vagy a munkaidő-beosztásod módosításával biztosítani tudja, hogy az egészségi állapotodra tekintettel is alkalmasnak minősülj a munkád végzésére. Ennek érdekében a munkáltatód köteles az általában elvárható lépéseket megtenni. Felajánlhat egy másik pozíciót, de ilyenkor szintén vizsgálatot kell végezni, hogy alkalmas vagy-e annak betöltésére.
Ha a munkáltató nem tud téged tovább foglalkoztatni egészségi alkalmatlanság miatt, akkor jogszerűen elbocsáthat. Ha nem mond fel neked, de nem is foglalkoztat – azaz nem ad munkát –, akkor köteles neked az állásidőre járó alapbért fizetni.
Ha a munkavégzés körülményeiből fakadó egészségkárosodásra vezethető vissza az, hogy alkalmatlannak minősítettek, akkor az – bizonyos feltételek teljesülése esetén – akár foglalkozási megbetegedésnek is minősülhet.
Ha rövid időre vonatkozóan, ideiglenes alkalmatlanságot állapítottak meg, az nem ad alapot arra, hogy a munkáltató felmondjon, hanem az alkalmassági véleményben meghatározott időpontban újabb orvosi alkalmassági vizsgálatra kell küldeni a munkavállalót.
Ha te, vagy a munkáltatód nem értetek egyet a munkaköri alkalmasságról szóló elsőfokú orvosi véleménnyel, akkor az annak kézhezvételétől számított 15 napon belül kezdeményezhetitek a munkaköri alkalmasság másodfokú orvosi elbírálását. Ezt az első fokon eljárt egészségügyi szervnél, illetve orvosnál kell kérni, a „Beutalás másodfokú orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével. (Ez a nyomtatvány ennek a rendeletnek a 10. számú mellékletében is szerepel.)
Szakmai alkalmassági vizsgálat
Bizonyos szakmák elsajátításának megkezdése (pl. egyes OKJ képzések, hivatásos sofőr) előtt, illetve a képzés és az átképzés időszakában szükség van orvosi vizsgálatra, ahol azt vizsgálják, hogy az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre alkalmas vagy-e. A szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezését első fokon a szakképző intézménybe jelentkező tanulóknál a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének kezdeményezésére a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi.
Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat
A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy dolgozhatsz-e járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen, az egészségi állapotod nem veszélyezteti-e mások egészségét.
Ilyen munkaterület lehet például:
- egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemők és gyermekek ellátásával kapcsolatos munkakörök,
- bölcsődékben, óvodákban, gyermekotthonokban a csecsemők és gyermekek ellátásával kapcsolatos munkakörök,
- közfogyasztásra szánt élelmiszerek előállításával és forgalmazásával foglalkozó személyek,
- stb.
A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi, alkalmatlanság esetén a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (kerületi) hivatalánál – járványügyi érdekből – a tevékenységtől eltiltást kezdeményezi.
Források:
- 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
- a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
- a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
