Tudnivalók az országos népszavazásról
A népszavazás a közvetlen hatalomgyakorlás legerősebb formája. A választópolgárok lehetőséget kapnak, hogy egy adott kérdésben közvetlenül, tehát ne a választott képviselőik útján dönthessenek.
A népszavazás lehet helyi vagy országos. Ebben a tájékoztatóban az országos népszavazással foglalkozunk. Összeszedtük, hogy ki, mikor és milyen kérdésekben kezdeményezhet országos népszavazást, és milyen szabályok vonatkoznak a népszavazás elrendelésére és lebonyolítására.
Országos népszavazást a választópolgárok, a kormány illetve a köztársasági elnök kezdeményezhet. Az érvényes és eredményes népszavazáson született döntést az Országgyűlésnek kell végrehajtania, ezért népszavazást csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekről lehet tartani (vagyis olyan kérdésekről, amelyről egyébként a választott képviselők döntenének).
Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott (igennel vagy nemmel szavazott).
Létezik helyi népszavazás is, amit egy adott település, régiót érintő közügyekben lehet kezdeményezni. Az érvényes helyi népszavazáson született döntéseket az önkormányzati képviselő-testületnek kell végrehajtania. A helyi népszavazásról külön tájékoztatóban olvashatsz részletesen.
Járulj hozzá a tudástárunk bővítéséhez!
A TASZ tájékoztató anyagai ingyenesek, de az elkészítésük sok szakmai tudást, időt, és ezáltal pénzt is igényel. Ezt a munkát csak támogatóink segítségével tudjuk elvégezni. Kérjük, ha teheted, járulj hozzá adományoddal te is az elkészítésükhöz. Ha csak később szeretnél, vagy nincs lehetőséged adományozni, kattints a „tovább olvasom” linkre.
Jelentős különbségek vannak a helyi és az országos népszavazás között abban is, hogy mennyire lehetnek sikeresek az állampolgári kezdeményezések. Magyarországon rendkívül nehéz országos népszavazást kezdeményezni: az utóbbi években alig-alig jutott el olyan kérdés a hitelesítésig, amit nem a kormány kezdeményezett.
Miről lehet népszavazást tartani?
Népszavazást az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet tartani, amelyekről egyébként az Parlament dönthetne. Ez az alkotmányos követelmény azt hivatott biztosítani, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén a választópolgárok döntése érvényre juthasson. Mivel az érvényes és eredményes országos népszavazás eredménye az Országgyűlést kötelezi valamilyen közjogi aktusra, a nép akarata csak akkor érvényesülhet, ha Országgyűlésnek van felhatalmazása végrehajtani később ezt a döntést.
Az Alaptörvény a 8. cikk (3) bekezdésben sorolja fel a népszavazásból kizárt tárgyköröket. Nem lehet például népszavazást kezdeményezni az Alaptörvény módosításáról, központi költségvetésről, nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről vagy katonai műveletekről. Népszavazás tárgya lehet alapvetően bármi, ezen tilalom alá nem eső ügy, amiről az Országgyűlés törvényt alkothatna.
Ki és hogyan kezdeményezhet népszavazást?
Országos népszavazást kezdeményezhetnek az választópolgárok, a kormány illetve a köztársasági elnök.
A választásra jogosult magyar állampolgárok közül bárki kezdeményezhet népszavazást, de a kérdéseket először hitelesíttetnie kell a választási szerveknél. A kérdést a Nemzeti Választási Irodához kell benyújtani, a hitelesítésről szóló döntést pedig a Nemzeti Választási Bizottság hozza meg, mely döntés ellen a Kúriáhóz lehet jogorvoslattal fordulni. Legjobb esetben is hosszú hónapok telnek el a kérdés benyújtásától a népszavazás megtartásáig.
Magyarországon az országos népszavazásnak két típusa van:
- kötelező népszavazás: kötelező népszavazást tartani, ha azt 200 000 választópolgár kezdeményezi,
- fakultatív népszavazás: ha a népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány vagy 100 000 választópolgár kezdeményezi, ebben az esetben az Országgyűlés szabadon dönt arról, hogy elrendelje-e a népszavazást.
A gyakorlatban azonban az elmúlt években csak a kormány tudott népszavazást kezdeményezni. A népszavazási kezdeményezéseket elbíráló szervek gyakran megtagadták a választópolgárok által benyújtott kérdések hitelesítését, míg a kormány kezdeményezései mindig zöld utat kaptak.
Ki dönti el, hogy meg lehet-e tartani a népszavazást?
A népszavazási kérdést először a Nemzeti Választási Iroda vizsgálja meg. Ennek célja, hogy kiszűrjék azokat a kérdéseket, amik nyilvánvalóan alkalmatlanok a további vizsgálatra (pl. választójoggal nem rendelkező személy nyújtotta be a kérdést, vagy a kérdés Alaptörvény-ellenes célra irányul). Ezt követően kerül a kérdés a Nemzeti Választási Bizottság elé. Ez a szerv dönt arról, hogy a kérdés hitelesíthető-e. A testületnek erre 60 napja van. Az NVB döntése ellen a Kúriához lehet fordulni (akár hitelesíti a kérdést, akár megtagadja). De itt még nincs vége a jogorvoslatoknak, ugyanis a Kúria döntése megtámadható az Alkotmánybíróságon. Csak azután lehet elkezdeni a népszavazási aláírásgyűjtést, hogy a jogorvoslati határidő eredménytelenül eltelt, vagy a kérdés hitelesítése ellen benyújtott jogorvoslatok eredménytelenek voltak.
Mennyi ideig tart, amíg egy kezdeményezés eljuthat a népszavazásig?
Legjobb esetben is hosszú hónapok telnek el a kérdés benyújtásától a népszavazás megtartásáig. A folyamatban vannak kötelező elemek és vannak olyanok is, amikre nem mindig kerül sor. Már a kérdés formai és tartalmi vizsgálata is több mint két hónapot vehet igénybe. Lehetséges, hogy ebben a szakaszban jogorvoslatokra kerül sor, ilyenkor a Kúria eljárása akár három hónapig is tarthat. Ez nem biztos, hogy megtörténik: ha a kérdést hitelesíti a Nemzeti Választási Bizottság, nem feltétlenül lesz, aki emiatt bírósághoz fordul. De ilyenkor is el kell telnie a jogorvoslatra nyitva álló 15 napos határidőnek ahhoz, hogy a következő lépés felé haladjon a kezdeményezés. Ha a kérdés hitelesítésével kapcsolatos eljárások lezaljottak, következik az aláírásgyűjtés, amire összesen 120 nap áll rendelkezésre. Az aláírások ellenőrzése, és a népszavazás kitűzése újabb hónapokat vesz igénybe. Önmagában az aláírások ellenőrzésére hatvan nap áll a Nemzeti Választási Iroda rendelkezésére.
Milyen feltételeknek kell megfelelniük a népszavazási kérdéseknek?
Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe kell tartozniuk: olyan kérdést lehet feltenni, amiről a Parlament dönthet. Ez tipikusan törvény módosítását, megalkotását, hatályon kívül helyezését jelenti.
A kérdés nem tartozhat tiltott tárgykörbe: ez a kérdés tartalmi korlátozását jelenti. Szintén tartalmi korlátozás, hogy azonos tárgykörű kérdésben nem mindig lehet népszavazás kezdeményezni. Ez azt jelenti, hogy ugyanabban az ügyben nem lehet új kezdeményezést benyújtani, amíg a már korábban benyújtott kérdés sorsa nem rendeződik.
A kérdésnek egyértelműnek kell lennie: ez azt jelenti, hogy választópolgárok számára egyértelmű kell hogy legyen a tartalmuk, de az Országgyűlés számára is világos kötelezettségeket kell előírnia egy, a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazásnak. Azaz a választópolgárnak tudnia kell, hogy miről szavaz, a jogalkotónak pedig tudnia kell, hogy a sikeres népszavazás eredményeképpen mit kell tennie.
Jellemző, hogy a népszavazási kérdések sorsáról döntő szervek az egyértelműség fogalmát Alaptörvény-ellenesen kitágítják, és beleértik például azt is, hogy a választópolgárnak át kell látnia a kérdés társadalmi, gazdasági, egyéb közpolitikai hatásait.
Mikor kezdődhet az aláírásgyűjtés, és mi történik az aláírásgyűjtés után?
Ha lezárultak a kérdésekre vonatkozó jogorvoslatok, vagy eltelt a jogorvoslatra nyitva álló idő, akkor öt napon átadják a hivatalos aláírásgyűjtő íveket a szervezőnek, így az aláírásgyűjtés megkezdhető, és összesen legfeljebb százhúsz napig tarthat. Ezután kerül sor az aláírások ellenőrzésére a választási szervek által, amire 60 nap áll rendelkezésre. Ezután ismét jogorvoslati lehetőségek nyílnak az ellenőrzés eredménye ellen. Ha ez eredménytelen volt, akkor az Országgyűlés elrendeli a népszavazást egy országgyűlési határozatban, de ekkor ismét lehetőség van jogorvoslatokra. Ha ez eredménytelen volt, akkor a köztársasági elnök kitűzi a népszavazást: a népszavazás napja a kitűzéstől számított 70-90. nap, már kitűzött választáshoz kapcsolódó rátűzés esetén minimum 50 nap lesz.
Ki szavazhat egy népszavazáson?
Országos népszavazáson főszabály szerint minden nagykorú (18 év feletti) magyar állampolgár részt vehet. Nem szavazhatnak azonban azok, akiknek bíróság korlátozta a választójogát gondnoksági eljárásban, valamint azok, akiket a közügyektől eltiltottak.
Ha rendelkezel magyarországi lakcímmel, de nem tartózkodsz Magyarországon, akkor is részt vehetsz a népszavazáson külföldről. Erről a külföldi szavazásról szóló tájékoztatónkban olvashatsz részletesen.
Ha nem rendelkezel magyarországi lakcímmel, de van választójogod, akkor az országos népszavazáson levélben szavazhatsz.
Mikor tekinthető érvényesnek a népszavazás?
Az országos népszavazáson született döntésnek akkor lehet hatása, ha érvényes és eredményes. Érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Nagyon egyszerű és gyakorlati példával szemléltetve, 100 fő választópolgár esetén érvényes a népszavazás, ha 51 ember érvényesen szavaz, és eredményes, ha ebből az 51 emberből 26 ugyanazt a választ adja a feltett kérdésre.
Fontos, hogy az érvénytelen szavazatok nem járulnak hozzá a népszavazás érvényességéhez, hiszen azt kizárólag az érvényes szavazatok száma határozza meg.
Hogyan lehet érvénytelenül szavazni?
Érvényesen szavazni az adott válasz melletti körbe tollal írt, két, egymást metsző vonallal lehet. Ebből kiindulva érvénytelen tehát minden ettől eltérő szavazat, azaz a nem egymást metsző vonalakkal, ceruzával történő szavazás, illetve az is, ha mindkét választ beikszeljük a szavazólapon.
Az üres szavazólap szintén érvénytelen, de hátránya, hogy az egyik körbe tett X-szel még érvényesíthető azután is, hogy bedobtad a szavazólapot az urnába. A különféle ironikus szimbólumok elhelyezése az egyik vagy másik válaszhoz tartozó körbe vitára adhat okot a szavazat érvényességét illetően. A szavazatszámláló bizottságok bizonyos esetekben érvényesnek tekinthetik ezeket a szavazólapokat (ha a szimbólum tartalmaz tollal írt, két egymást metsző vonalat), ebben az esetben nem csak egy adott válaszhoz, hanem a népszavazás érvényességéhez is hozzájárulsz. Ha érvénytelenül szeretnél szavazni, ezt legegyértelműbben a mindkét válaszhoz tartozó körbe tollal húzott X-ekkel tudod megtenni, ami vitán felül és megváltoztathatatlanul érvényteleníti a szavazólapot.
Fontos, hogy az érvénytelen szavazatok nem járulnak hozzá a népszavazás érvényességéhez, hiszen azt kizárólag az érvényes szavazatok száma határozza meg. Érvénytelen szavazással kifejezheted, hogy a kérdésfeltevéssel sem értesz egyet, rendeltetésellenesnek tartod a népszavazást. Ez is egyfajta véleménynyilvánítás, amelyben aktív állampolgárként részt veszel ugyan a szavazásban, de nem járulsz hozzá annak érvényességéhez, így egyértelmű üzenetet küldesz.
Milyen hatása, következménye lehet egy népszavazásnak?
Az érvényes és eredményes népszavazás – azaz ha bizonyos válaszok többségbe kerülnek többségbe a megfelelő érvényes szavazatszám mellett – törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. A Parlament köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől – számított három évig kötelező. Azaz ebben az időszakban nem hozhat ellenkező törvényt az Országgyűlés.
Néha már a népszavazás kezdeményezése is eléri a kívánt politikai hatást: előfordult már, hogy az Országgyűlés már az aláírásgyűjtés során úgy módosította egy törvényt, ahogy azt a népszavazási kezdeményezés célozta. Az az is előfordulhat tehát, hogy ha nem is tartják meg végül a népszavazást, de a célt elérik a kezdeményezők, bár ez országos népszavazások esetében ritka.
Jogszabályok
- A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény
- A választási eljárásról szóló 2023. évi XXXVI. törvény
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
