Középkori módszerek Hódmezővásárhelyen

Név, születési dátum és lakcím mellett a honlapon feltüntetésre került az is, hogy a milyen jellegű támogatást igényeltek egyes személyek. Így mindenki számára megismerhető, hogy esetleg a szomszédja, haragosa, ismerőse például munkanélküli, hiszen közcélú munkaprogramban szeretett volna részt venni; súlyos megélhetési gondokkal küzdött, mivel ételcsomagot kért; betegsége van vagy volt, mert gyógyszerutalványhoz szeretett volna jutni. A lista ráadásul torzítja a valóságot, hiszen az a tény, hogy valaki a támogatás időpontjában rászoruló volt, nem jelenti azt, hogy a körülményei később ne változhattak volna: munkát találhatott, rokonoktól élelmet szerzett, meggyógyult.

A súlyosan jogsértő, a személyes adatok védelmét két lábbal tipró lista közzétételének oka az önkormányzat szerint, hogy a támogatást igénylő személyek „több, ténylegesen rászoruló polgárt kiszorítottak a támogatási rendszerből”. A hódmezővásárhelyi akció célja egyértelműen az emberek megalázása, amelyre semmilyen alkotmányos érdek nem jogosít fel. Ilyen eljárást megengedő jogszabály egyébként egészen biztosan megbukna az alkotmánybírósági teszten. A kalodánál annyiban súlyosabb a Hódmezővásárhelyen történt jogsértés, hogy nem csupán a városban kívánják lejáratni a megnevezett személyeket, hanem ország-világ előtt, hiszen az Interneten bárki számára elérhető a tartalom.

A megjelent információk mind személyes adatok, sőt, annak ténye, hogy valaki gyógyszerutalványt kért – tehát betegsége volt vagy van – különleges személyes adat. Utóbbi kategória fokozott törvényi védelemben részesül. Az önkormányzatnak természetesen joga van kezelni ezeket az adatokat a feladatai ellátásához, azonban semmilyen törvényi felhatalmazása nincsen arra, hogy a birtokában lévő ismereteket az Interneten megszégyenítés céljából közzétegye. Ez az eljárás alkalmas a társadalmi feszültségek növelésére, hiszen a név és cím fellelhetősége következtében „önkéntes igazságosztók” bosszúhadjáratot indíthatnak.

Az Adatvédelmi Biztos vizsgálata mellett a TASZ indokoltnak tartja, hogy a nyomozó hatóságok is eljárást indítsanak, mert közzététellel a büntető törvénykönyv személyes adattal való visszaélés bűntettének alapos gyanúja is fennáll. Ennek a tényállásnak a jogszerűtlen adatkezelés mellett feltétele, hogy „jelentős érdeksérelem” következzen be. A TASZ álláspontja szerint a törvényes céltól eltérő, alkotmányellenes adatkezelés megszégyenítő jellege miatt ez utóbbi feltétel is teljesül. Tekintettel arra, hogy különleges személyes adatok – például egészségi állapottal kapcsolatos információk - is nyilvánosságra kerültek, a Btk. tényállás minősített esete is megvalósult. A büntetőjog súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el, ha a visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el, az önkormányzat részéről a közzétételt elrendelő személy jó eséllyel tartozhat e kategóriákba. A személyes adattal való visszaélés nem magánindítványra, hanem hivatalból üldözendő, a nyomozóhatóságoknak tehát kötelességük megindítani a büntetőeljárást az ügyben.