Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Választás és szavazás
Szervezeti hírek
Jogok az egészségügyben
Munkajog
Nők jogai
Hátrányos megkülönböztetés
Gyerekjogok
Fogyatékos emberek jogai
Jogok a pszichiátrián
Jogok az oktatásban
Szociális ellátások
Tüntetés, tiltakozás
Sajtó- és szólásszabadság
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Adatvédelem
Jogállam
Tiszta Szavazás műhelyek
A Civil Kollégium Alapítvánnyal és a Political Capital-lel közösen idén is megtartjuk a Tiszta Szavazás műhelyeit. Kampányunk célja, hogy a választási visszaélések különböző formáival és azok elkerülésének lehetőségeivel megismertessük a magyar társadalmat.
Több civil szervezettel közösen utasítjuk el az önkényvédelmi törvényt és segítjük a célba vetteket
Az alulírott civil szervezetekkel közösen a parlament által megszavazott önkényvédelmi törvény végső változatát is elutasítjuk. Ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel. A közös állásfoglalásunk emlékeztet arra, hogy a jogsértés ellen úgy tudunk leghatékonyabban fellépni, ha nem ijedünk meg, és végezzük tovább a munkánkat. Az alulírott szervezetekkel együtt segítséget kínálunk azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt formáló polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek.
A Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital bejelentése után a Nemzeti Választási Iroda megkezdte a választópolgárok számára vonatkozó adatszolgáltatást
Az önkormányzati választás során szó szerint egy-két szavazaton is múlhat egy polgármesteri szék sorsa, ezért, ha lehet, még az országgyűlési választásnál is fontosabb, hogy a választásig hátralévő időszakban időről időre lássuk, hányan jelentik át magukat egyik településről a másikra. Az esetleges voksturizmus így lehet leleplezhető. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) kezdeményezésére ezért a Nemzeti Választási Iroda (NVI) már ma megkezdte az adatszolgáltatást, január első keddjétől kezdve pedig heti rendszerességgel publikálni fogja a lakosságszámra vonatkozó adatokat, települési bontásban, ezen a felületen.
Szuverenitásvédelemnek álcázott megfélemlítés: a hatalom ismét az önkény eszközét veti be a vele kritikus hangokkal szemben
A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson.
A TASZ jogi segítséget nyújt a békés véleménynyilvánítás hatósági korlátozása ügyében
A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.
Új tevékenységet indítottunk a civil részvétel erősítéséért
A civil szféra akkor igazán erős, ha sokféle szervezet működik, amelyek közös célok mentén képesek együtt dolgozni az általuk képviselt ügyekért. Emiatt, és a szűkülő civil térre reagálva úgy döntöttünk, hogy új programot indítunk stratégiai partnerség néven. A program kialakításában a mozgalmi és civil szervezeteket támogató Közélet Iskolája Alapítvánnyal működtünk együtt.
Elindulnak választási jogi műhelyeink - jelentkezz, és elmegyünk hozzád is!
2024-ben két országos választásra is sor kerül: júniusban országszerte helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselőket, valamint európai parlamenti képviselőket is választunk.
Zöld Ombudsman: Megalapozatlan hatósági döntésekhez vezethet, ha nincs társadalmi részvétel a zöld ügyekben
Nem kellően megalapozott hatósági döntésekhez vezethet, ha nincs társadalmi részvétel a zöld ügyekben, mondja a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes. A mi ügyfeleink ügyére is reflektáló állásfoglalás pont az, amit magunk is mondunk: a zöld ügyekben különösen fontos, hogy valódi társadalmi vitát kell folytatni, a véleménynyilvánítást pedig nem elég formálissá tenni, hanem az állami, önkormányzati szerveknek kifejezetten segítenie kell, hogy minél többen részt vehessenek a döntésben.
Több jogi biztosítékot a gyülekezés szabadságához!
Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.
Sérti a véleménynyilvánítás szabadságát a Kúria falfirkálásról szóló jogegységi határozata
A Kúria egy jogegységi határozatában a falfirkával elkövetett rongálás tényállását értelmezi. A határozatban olyannyira kitágítja a tényállás értelmezési keretét, hogy szigorúan véve, akár már egy játszótéri krétarajz is bűncselekmény lehet. A TASZ szerint a Kúria jogértelmezése alapjogsértő, és szembemegy az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatával is.
Közmeghallgatás üzenetrögzítőn – Fordulj hozzánk, ha a te városodban is csak távközmeghallgatást tartanak
Nemcsak az érintettek jogai sérülnek azzal, hogy nem vehetnek részt egy valódi közmeghallgatáson, hanem végsősoron a környezet, a helyi közösségek érdekérvényesítése és a demokrácia is. A kormány április végi rendelete beérett: már nem mindig lehet hangot adni az ipari beruházásokkal szembeni tiltakozásoknak, és nem mindig tudja számonkérni a helyi lakosság a döntéshozókat. Van azonban esély a változásra: ehhez a TASZ érintett ügyfeleket keres.
Társadalmi és helyi problémákról egyeztettünk Miskolc döntéshozóival
Miskolci polgároktól érkeztek be hozzánk olyan panaszok, amelyek alapján azt láttuk, hogy az önkormányzat kommunikációja nem teljesen megnyugtató azok számára, akik a város leghátrányosabb részeiben élnek. A hozzánk fordulók azt mondták, elsősorban attól félnek, hogy a város fejlesztésével az ő lakóhelyük leértékelődik és hátrányokat szenved el a közszolgáltatások terén. Szerencsére Miskolc azon magyar városok egyike, amelyiknek a döntéshozóival le lehet ülni és át lehet beszélni a társadalmi és helyi problémákat.
Mi lesz a közmeghallgatások sorsa a törvénymódosítás után?
A közmeghallgatás a véleménynyilvánításhoz való jog része, a helyi közösségek fóruma, ahol az állampolgárok párbeszédbe kerülhetnek döntéshozóikkal, számonkérhetik őket és javaslatokat tehetnek. Április végétől a kormány úgy módosította az erre vonatkozó jogszabályt, hogy a hatóságok és helyi önkormányzatok az érintettek személyes jelenléte nélkül is megtarthatják a közmeghallgatást, ezzel pedig a jogintézmény lényege veszhet el. Fontos, hogy a módosítás teret ad alapjogbarát és jogsértő gyakorlatoknak is, az alkalmazás során fog eldőlni, hogy a hatóságok és önkormányzatok melyik utat választják. Fordulj hozzánk, ha úgy érzed, az önkormányzat jogsértően használja az új szabályozást!
Már környezetvédelmi ügyekben is segítjük a polgári aktivizmust és a jogérvényesítést
Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy bátor polgárok egyre aktívabban lépnek fel környezetünk védelmében szerte az országban. Évről évre többen keresnek minket olyanok, akik valamilyen környezetterhelő beruházás ellen szeretnék felemelni a szavukat. Mindig kötelességünknek éreztük, hogy segítsük őket véleményük szabad kifejtésében, részvételi lehetőségeik biztosításában és érdekeik érvényesítésében, hogy valóban beleszólhassanak abba, mi történik a környezetükben; de ennél többet is szeretnénk tenni.
Nem megfelelően tájékoztatják a nyilvánosságot – az NNK-hoz fordultunk javaslatainkkal ennek orvoslására
A nyilvánosság proaktív tájékoztatása minden közfeladatot ellátó szerv alapvető kötelessége. Fontos szerepet játszik abban, hogy az állami szervek hitelességüket és a nyilvánosság beléjük vetett bizalmát elnyerjék és fenntartsák. Ráadásul bizonyos esetekben a köznyugalom biztosítását is szolgálja – erre nagyon jó példa a járványügyi adatok közlése. A Nemzeti Népegészségügyi Központ nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, majd a közérdekűadat-igényléseinket sem teljesítette, miután pedig pert nyertünk ellenük, a bírósági ítélet végrehajtásával is késlekedtek. A hasonló esetek elkerülése érdekében levélben fordultunk hozzájuk javaslatainkkal.
Új bejelentővédelmi törvényjavaslat: a kormány a minimumot súrolja. Alulról.
Bár a Bizottság elsőrendűen a korrupció súlyossága miatt fagyasztott több ezer milliárd forintnyi felzárkózási támogatást, meglepő módon a közérdekű bejelentők védelmének erősítése nem szerepel a magyar kormánnyal szemben támasztott követelményeket tartalmazó mérföldkövek egyikében sem. Pedig lenne mit megreformálni, hiszen a jelenlegi magyar bejelentővédelmi jogszabályok egyrészt nem nyújtanak valódi védelmet a bejelentők számára, másrészt nincsenek összhangban az EU vonatkozó irányelvével. A vonatkozó európai uniós irányelvet 2021 decemberéig kellett volna átültetni a hazai jogba, ez azonban elmaradt. Nem véletlen, hogy a Bizottság Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, majd pert is indított a luxemburgi bíróság előtt a mulasztás miatt.
