Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Szervezeti hírek
Nők jogai
Választás és szavazás
Munkajog
Jogállam
Sajtó- és szólásszabadság
Jogok az egészségügyben
Adatvédelem
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Jogok az oktatásban
Fogyatékos emberek jogai
Szociális ellátások
Jogok a pszichiátrián
Gyerekjogok
Hátrányos megkülönböztetés
Tüntetés, tiltakozás
A TASZ és a Political Capital elérte: az idei lesz az első választás, amikor pontosan tudni fogjuk, melyik országból hány levélszavazat érkezett
Több mint tíz évig nem tudhattuk pontosan, mely országokban élnek a levélben szavazó magyar állampolgárok, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ugyanis nem lakóhely szerinti, hanem értesítési cím szerinti bontásban közölte ezeket az adatokat, és a választók jelentős részénél csak annyit tüntettek fel, hogy e-mailben kért értesítést.
A kormányhivatal szerint is diszkriminatívak az önazonossági rendeletek
Az állam is belátta, hogy súlyosan diszkriminatív rendeleteket alkotnak az önkormányzatok a helyi önazonosság védelméről szóló törvény nyomán: a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal arról tájékoztatta a jogvédőket, hogy valóban jogsértők az általuk támadott jogszabályok, az érintett önkormányzatokat pedig felszólította, hogy helyezzék hatályon kívül azokat. A civilek szerint az önazonossági törvénynek is ki kell kerülnie a jogrendszerből.
Hiába próbálják szőnyeg alá söpörni, súlyosan diszkriminatív önazonossági rendeletek születtek – civileknek segít fellépni a TASZ
Egy Borsod megyei roma civil szervezet a TASZ-szal együttműködve a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kormányhivatalnak közérdekű bejelentést nyújtott be, amely a megyében 27 önkormányzat önazonossági rendeletét elemzi tételesen és kimutatja, hogy ezek a rendeletek ellentétesek az egyenlő bánásmód követelményével.
A nyíregyházi önkormányzat üzleti titkot csinált volna a szegregátumok felszámolásából – ügyfelünk pert nyert a város ellen
Öt éven át igyekezett megakadályozni a nyíregyházi önkormányzat, hogy a közvélemény megtudja, mi a tartalma azoknak az európai uniós városrehabilitációs pályázatoknak, amelyek keretében az egyik helyi szegregátum lakóit egyszerűen egy másikba költöztették. A támogatási célokkal és az uniós alapértékekkel ellentétes felhasználás miatt az Európai Bizottság 2022-ben 1,7 milliárd forintot vont meg a várostól. Glonczi László roma jogvédő a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével végérvényesen megnyerte az adatok megismeréséért régóta zajló pert, az önkormányzat nem titkolózhat tovább.
VoxPop vitajáték - Egy hajóban evezünk
Ugyan sok mindent máshogy látunk, de „mindannyian egy hajóban evezünk”, ahogy a DIA-val közösen alkotott játékunk szlogenje is tartja. A VoxPop vitajáték a demokratikus működésre és az élénk vitakultúrára nevel, amit nemrég mi is leteszteltünk egyetemista csoportokkal Debrecenben.
TASZ Siker: Rogán szupertitkosszolgálata ellen nyert pert a biztonsági kockázatként kezelt matektanár
Segítségünkkel első fokon pert nyert Koczka István matematikatanár, aki azért nem lehetett önkéntes Ferenc pápa budapesti látogatásán, mert biztonsági szempontból kockázatosnak minősítették, azt azonban nem árulták el neki, hogy mivel érdemelte ki ezt a minősítést. A Fővárosi Törvényszék most kimondta, hogy a Rogán Antal vezette szupertitkosszolgálat megsértette az ügyfelünk hozzáféréshez való jogát azzal, hogy indokolás nélkül nem válaszolt a kérdéseire.
Mindannyiunk ügye - Uniós pénzek elköltésének civil kontrollja
Mik azok a Monitoring Bizottságok? Mi értelmük van és hogyan működnek? A különböző területeken dolgozó civilek és civil szervezetek hogyan használhatják ezeket? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ az október 10-én, a CEU-n.
Tiszta Szavazás műhelyek
A Civil Kollégium Alapítvánnyal és a Political Capital-lel közösen idén is megtartjuk a Tiszta Szavazás műhelyeit. Kampányunk célja, hogy a választási visszaélések különböző formáival és azok elkerülésének lehetőségeivel megismertessük a magyar társadalmat.
Több civil szervezettel közösen utasítjuk el az önkényvédelmi törvényt és segítjük a célba vetteket
Az alulírott civil szervezetekkel közösen a parlament által megszavazott önkényvédelmi törvény végső változatát is elutasítjuk. Ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert az nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel. A közös állásfoglalásunk emlékeztet arra, hogy a jogsértés ellen úgy tudunk leghatékonyabban fellépni, ha nem ijedünk meg, és végezzük tovább a munkánkat. Az alulírott szervezetekkel együtt segítséget kínálunk azoknak a civil szervezeteknek, közéleti kérdésekben véleményt formáló polgároknak és médiaszereplőknek, akiket a törvény alapján vegzálni kezdenek.
A Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital bejelentése után a Nemzeti Választási Iroda megkezdte a választópolgárok számára vonatkozó adatszolgáltatást
Az önkormányzati választás során szó szerint egy-két szavazaton is múlhat egy polgármesteri szék sorsa, ezért, ha lehet, még az országgyűlési választásnál is fontosabb, hogy a választásig hátralévő időszakban időről időre lássuk, hányan jelentik át magukat egyik településről a másikra. Az esetleges voksturizmus így lehet leleplezhető. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) kezdeményezésére ezért a Nemzeti Választási Iroda (NVI) már ma megkezdte az adatszolgáltatást, január első keddjétől kezdve pedig heti rendszerességgel publikálni fogja a lakosságszámra vonatkozó adatokat, települési bontásban, ezen a felületen.
Szuverenitásvédelemnek álcázott megfélemlítés: a hatalom ismét az önkény eszközét veti be a vele kritikus hangokkal szemben
A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson.
A TASZ jogi segítséget nyújt a békés véleménynyilvánítás hatósági korlátozása ügyében
A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.
Új tevékenységet indítottunk a civil részvétel erősítéséért
A civil szféra akkor igazán erős, ha sokféle szervezet működik, amelyek közös célok mentén képesek együtt dolgozni az általuk képviselt ügyekért. Emiatt, és a szűkülő civil térre reagálva úgy döntöttünk, hogy új programot indítunk stratégiai partnerség néven. A program kialakításában a mozgalmi és civil szervezeteket támogató Közélet Iskolája Alapítvánnyal működtünk együtt.
Elindulnak választási jogi műhelyeink - jelentkezz, és elmegyünk hozzád is!
2024-ben két országos választásra is sor kerül: júniusban országszerte helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselőket, valamint európai parlamenti képviselőket is választunk.
Zöld Ombudsman: Megalapozatlan hatósági döntésekhez vezethet, ha nincs társadalmi részvétel a zöld ügyekben
Nem kellően megalapozott hatósági döntésekhez vezethet, ha nincs társadalmi részvétel a zöld ügyekben, mondja a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes. A mi ügyfeleink ügyére is reflektáló állásfoglalás pont az, amit magunk is mondunk: a zöld ügyekben különösen fontos, hogy valódi társadalmi vitát kell folytatni, a véleménynyilvánítást pedig nem elég formálissá tenni, hanem az állami, önkormányzati szerveknek kifejezetten segítenie kell, hogy minél többen részt vehessenek a döntésben.
Több jogi biztosítékot a gyülekezés szabadságához!
Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.
