Joghalál az új Ptk-ban
Szerző: Társaság a Szabadságjogokért
Létrehozva: 2014. március 18, kedd
Módosítva: 2018. február 8, csütörtök
A fogyatékos személyek számára tartós jogfosztást és a múlt század ötvenes éveiben bevezetett intézkedések tartósítását hozza magával az új polgári törvénykönyv. A gondnokság alá helyezés merőben konzervatív szabályozásáért már korábban is nemzetközi elmarasztalás érte Magyarországot. A TASZ elemzése az új kódex hatályba lépése alkalmából készült.
2014. március 15-én hatályba lépett az új polgári törvénykönyv és háttérjogszabályai. Az új kódex átalakította a cselekvőképesség és a gondnokság alá helyezés rendszerét, és bevezette a támogatott döntéshozatal, valamint az előzetes jognyilatkozat intézményeit. A cselekvőképességgel kapcsolatos szabályozás a fogyatékossággal élő állampolgárok jogegyenlőségének és állampolgári státuszának egyik legfontosabb meghatározó eleme. Az új polgári törvénykönyv megalkotói elszalasztották a lehetőségét annak, hogy a fogyatékos állampolgárok jogait tiszteletben tartó, a szerződések világában őket megvédelmező kódexet alkossanak, és a gondnoksági rendszert olyan formában konzerválták, amely azt a kirekesztés és jogfosztás eszközévé teszi.
A TASZ elemzése részletesen vizsgálja a cselekvőképesség teljes és részleges korlátozása, az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal intézményeit. Legfontosabb megállapításunk az, hogy mivel a jogalkotó továbbra is a cselekvőképesség korlátozását tekinti az elsődleges eszköznek a fogyatékos állampolgárok megvédelmezéséhez, Magyarország nem abban az irányban fejleszti polgárai jogi rendszerét, amely mellett nemzetközi szerződésben kötelezte el magát.
A jogszabályban újításként jelenik meg a támogatott döntéshozatal intézménye, amely azonban sajnálatos módon több olyan elemet is tartalmaz, amelyek azt inkább a gondnokság alá helyezéshez teszik hasonlóvá. A támogatott döntéshozatal annak ellenére is jogkorlátozással és a támogatott személy feletti bürokratikus túlhatalommal párosul, hogy eredeti célja éppen ezek elkerülése lett volna.
A TASZ szerint az új polgári törvénykönyv nem vonja maga után a fogyatékos állampolgárok esélyegyenlőségét és állampolgári jogaik megerősödését. A gondnoksági rendszer tekintetében az új polgári törvénykönyv ezért éppen annyira reformra szorul, mint a régi kódex.