Szabadlábon védekező Tilos rádiósok
A Fővárosi Bíróság illetékes tanácsa 2006. szeptember 29-én, megváltoztatva az első fokú bíróság 30 napos előzetes letartóztatást elrendelő határozatát, azonnali hatállyal elrendelte a Tilos Rádió két munkatársának és rajtuk kívül még egy tucat, a múlt heti eseményekkel kapcsolatban ugyanakkor és ugyanazon időben eljárás alá vont állampolgár előzetes letartóztatásának megszüntetését.
A Társaság a Szabadságjogokért, mely ügyvédein keresztül több érintett jogi képviseletét látja el, üdvözli a döntést, és ezúton fejezi ki örömét amiatt, hogy a Fővárosi Bíróság szabadlábra helyezést elrendelő döntése nyomán a „büntető” elem után az ügyben végre megjelent az „igazságszolgáltatási” funkció is.
A szabadlábra helyezést elrendelő végzés a következőket tartalmazza (a kiemelések megegyeznek az eredetiekkel):
„A fellebbezések indokolásában (…) gyanúsítottak védője rendkívül részletesen kifejtette azt az álláspontját, hogy az előterjesztett ügyészi indítvány a gyanúsítottak vonatkozásában tényeket, konkrétumokat és adatokat nem tartalmaz, így a megalapozott gyanú aggályos és vitatható. Alapvetően vitatta a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyát és a gyanúsítottak személyi körülményeit, a cselekmény jellegét részletesen elemezve elfogadhatatlannak minősítette a szökés és elrejtőzés, az eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélyét. (…)
A fellebbezések alaposak.
(…) Az ügyészi indítvány hivatkozása szerint jelen ügyben érintett valamennyi gyanúsított esetében a megalapozott gyanút a rendőri jelentések támasztják alá. A másodfokú bíróság ezért részletesen és személyre bontva vizsgálta a gyanúsítottak előállítása kapcsán készült rendőri jelentéseket. Megállapította, hogy azok tartalma konkrét és tevőleges magatartás behatárolására csak hiányosan alkalmas. (…) Tárgyi bizonyíték, közbiztonságra veszélyes eszköz, vagy a tényállás bizonyítására vonatkozó bármely más adat (…) azonosításra alkalmas fénykép, vagy videofelvétel nem áll rendelkezésre. A jelentések szerint a rendőri állományt sérülés, találat, vagy tettleges bántalmazás nem érte. Iratellenes ezért a rendőröket ért bántalmazásra, és erre figyelemmel súlyosabb minősülés lehetőségére történt bírói hivatkozás.
A nyomozati iratok mellett igen nagy számú, a rendőri jelentések tartalmától eltérő, azokkal ellentétes bizonyítási eszköz is található.
(…) a nyomozási bíró törvényes kötelezettsége lett volna annak megállapítása, hogy az ügyben egymásnak ellentmondó bizonyítékok találhatók. A másodfokú bíróság a fenti ellentmondásos bizonyítékok bizonyító erejének mérlegelése nélkül megállapította, hogy a kényszerintézkedések alkalmazásához elengedhetetlenül és törvényszerűen megkívánt megalapozott gyanú hiányzik.
(…) A jogorvoslati kérelmek részletesen kifejtett indokaira reflektálva és a teljesség igényére törekedve rámutat a másodfokú bíróság arra is, hogy az ügyész kötelessége lett volna továbbá mindazon tényadatok pontos, személyenként részletezett és kifejtett egyértelmű közlése, melyek alátámasztják, hogy a gyanú megalapozottsága esetén a gyanúsítottakkal szemben folyamatban lévő büntetőeljárás kényszerintézkedés alkalmazása nélkül eredményesen nem folytatható.
Ezirányú kötelezettségét – egyetlen gyanúsított előéletére vonatkozó adatközlést ide nem értve – az ügyész nem teljesítette. Az általa hivatkozott, tényadatok nélküli, szubjektív feltételezéseken alapuló, eljárásjogilag értelmezhetetlen („az elmúlt napok eseményei”) kitételek, a cselekmények (…) büntetési tételére figyelemmel a kiemelkedő tárgyi súlyra, magas büntetési tételre, illetve a bizonyítás bármiféle negatív befolyásolásának egyébként teljesen kizárt lehetőségére történő megalapozatlan hivatkozás az előzetes letartóztatás alkalmazásának a Be. 129.§ (2) bekezdésében írt valamennyi különös ok hiányára utal.(…)”
Dr. Fazekas Tamás ügyvéd
Társaság a Szabadságjogokért
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért nyílt levele
A nyílt levélre érkezett válaszok itt olvashatóak:
