Gondok, visszásságok és jogszerűtlenségek: az anonim HIV-szűrések gyakorlata Magyarországon 2009-ben

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet 2002 őszén résztvett az új, HIV-vel kapcsolatos jogszabályok véleményezésében. A jogszabálytervezet első változata az emberi jogokat több ponton is súlyosan sértette volna, lehetővé tette volna például, hogy kötelező HIV tesztnek vessék alá a HIV pozitív emberek "környezetét", azaz családtagjait, szomszédjait, vagy munkatársait stb. A TASZ üdvözölte az új törvényt, amely biztosítja Magyarországon 2003. január 1-jétől az anonim, önkéntes és ingyenes HIV-teszthez való jogot. Az egészségügyi törvény járványügyi fejezete valamint a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet szerint bárki kérheti a vizsgálat során, hogy a teszt személyes adatai nélkül történjen. Ilyenkor semmilyen adat nem kérhető, (pl. születési dátum, vezeték- és keresztnév kezdőbetűi, TAJ-szám) hanem egy kódszám kerül a vérmintára az intézmény működési engedély számából, a vérvétel dátumából, és a vérvétel aznapi sorszámából. A mintát ennek a kódszámnak a kíséretében továbbítják a tesztet végző laboratóriumba illetve az eredmény is ezzel az azonosító kóddal vehető át. A teszt területi hovatartozástól függetlenül kérhető minden olyan egészségügyi szolgáltatónál, akik a megfelelő működési engedéllyel rendelkeznek, így a bőr- és nemibeteg-gondozó intézetekben, az Országos Epidemiológiai Központban (OEK), az ÁNTSZ megyei, illetve fővárosi intézeteiben, valamint a Fővárosi Szent László Kórház Ambulanciáján. Emellett léteznek alapítványok, vagy más civil szervezetek által működtetett szűrőállomások, mint például az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat, a Szent Sebestyén Kft., és az Iránytű Ifjúsági és Gyermekvédelmi Központ.

A vizsgálat része a vérvételen kívül, a tanácsadás, mind a vizsgálat előtt, mind az eredmény átvételekor. A tanácsadás többek között azért is fontos, mert különböző tesztek, különböző ablakperiódussal (ablakperiódus=a fertőzéstől eltelt azon időszak, amikor a teszt még nem tudja kimutatni a fertőzést) dolgoznak, így előfordulhat, hogy tesztet csak egy későbbi időpontban érdemes elvégezni, amikor a teszt már biztosan ki tudja mutatni a vírus jelenlétét. Emellett a tanácsadás során szó esik a HIV terjedési formáiról, a megelőzés módjairól, a kockázatos viselkedési formákról és drogfogyasztási szokásokról.
A feltételek tehát adottak, hogy bárki ingyen és személyes adatai átadása nélkül HIV-tesztet csináltathasson. Mégis, Magyarország az utolsók közt kullog az elvégzett HIV-vizsgálatok számát tekintve Európában. (6,6 vizsgálat/1000 fő) Az EU-tagállamok közül csak Lengyelország (4,6 vizsgálat/1000 fő) és Görögország (1,1 vizsgálat/1000 fő) teljesítenek rosszabbul, mint mi, és az Európai Unión kívüli országok közt is sereghajtók vagyunk, a volt Jugoszláv tagállamokkal (átlag: 5,7 vizsgálat/1000 fő) együtt lemaradva. (forrás: ECDC-HIV jelentés – 2007) Ezen belül is alacsony az önkéntes anonim tesztek aránya: 2006-ban az összes elvégzett HIV-vizsgálatnak csak 9,3%-a történt anonim módon (forrás: Egészségügyi Minisztérium)
Ennek oka az lehet, hogy a fentebb leírt ideális helyzet a gyakorlatban nem valósul meg. A Társaság a Szabadságjogokért munkatársai és önkéntesei 2008 nyara és 2009 márciusa között ellátogattak több, az OEK honlapján is szereplő, HIV-szűrőállomásra és néhány kerületi bőr- és nemibeteg-gondozóba. A látogatások során arra figyeltünk, hogy megvalósulnak-e a törvény által előírtak, az anonimitás, az ingyenesség és vérvételkor illetve az eredmény átvételekor a tanácsadás. Emellett még odafigyeltünk néhány olyan dologra, amelyek ugyan törvény által nem szabályozottak, de nagymértékben befolyásolhatják, hogy bizalommal tudunk-e fordulni a szűrőállomáshoz. Ilyenek a nyitvatartási idő, az eredmény elkészülésének időtartama, és nem utolsósorban a személyzet hozzáállása, empatikus érzéke.
Bár felmérésünk nem reprezentatív, nem tudtunk minden helyre többször eljutni, így is elég megdöbbentőek voltak tapasztalataink. Jogsértésekkel (anonimitás hiánya, fizetős szolgáltatás) és súlyos problémákkal (tanácsadás hiánya) találkoztunk.

Az összes általunk meglátogatott intézmény közül egyedül a Karolina úti Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat (AATSZ) felelt meg mind a törvény által előírtaknak, mind a mi elvárásainknak. A törvényben biztosított anonimitás és ingyenesség, valamint a tanácsadás is megvalósul. A beszélgetés során szóba kerülnek a vírus terjedési módjai, a védekezés eszközei, a kockázattal járó viselkedésformák, valamint külön elmagyarázzák az ablakperiódus jelentését, és azt, hogy a kapott eredmény hány héttel ezelőtti állapotot mutat. A személyzeten látszik, hogy nagy a gyakorlatuk, gyorsan kialakul a bizalom irántuk. A teszteredményre 1 hetet kell várni, ami elfogadható, főleg a máshol tapasztalt többhetes várakozási időhöz viszonyítva. Külön pozitívumként emelhető ki, hogy az AATSZ hétfőn, szerdán és csütörtökön délután 5-től este 8 óráig van nyitva, ezért munka vagy iskola után is kényelmesen elérhető a rendelés, valamint az hogy HIV-szűrés mellett lehetőség van szifilisz és hepatitis B, C vírus fertőzés tesztelésére is.

Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) szűrőállomása szintén megfelel a törvényi előírásoknak. A vérvétel anonim módon zajlik, ingyenes és van tanácsadás is. Az eredmény pár nap alatt elkészül, köszönhetően annak, hogy a vérmintát helyben vizsgálják. Hátrányt jelent viszont, hogy az OEK-ben csak kedden és csütörtökön van rendelés és mindkét nap csak egy-egy óra a nyitvatartási idő, ráadásul munkaidőben.

A fővárosi ÁNTSZ-nél anonim vizsgálatra van lehetőség, de a tanácsadás, ami fontos része a szűrésnek elmaradt, így az sem derült ki, hogy az elvégzett vizsgálat eredménye hány héttel azelőtti állapotot mutatott. Ráadásul az eredmény 2 hét alatt készült el és szintén csak hivatali órákban van rendelés, tehát munkaidőn kívül nem lehet igénybe venni a szolgáltatást.

A Mária utcai SOTE Bőr- és Nemikórtani Klinikán hasonlóak voltak a tapasztalatok, mint az ÁNTSZ-nél. Anonimitás és ingyenesség biztosított, vérvétel idő délelőtt, az eredményre 1 vagy 2 hetet kell várni és itt sincs tanácsadás. A vérvételt végző gondozónő ugyan válaszol az esetleges feltett kérdésekre, de önmagától nem kezdeményez beszélgetést és álláspontunk szerint az eredmény átvételekor a mosoly és a „Minden rendben.” mondat nem felel meg a tanácsadás követelményeinek.

A kerületi bőr- és nemibeteg-gondozó intézetekből az V., a VI. és a VIII. kerületi szakrendelőkben jártunk. Itt egyedüli pozitívumként a rugalmas rendelési idő említhető meg. Az általunk meglátogatott rendelők közül egyik sem biztosítja a törvény alapú anonimitást, általában már a betegirányítónál felveszik az adatokat (név, születési adatok, TAJ-szám, lakcím). Külön kérésre sem biztosítják az anonim tesztet, arra hivatkozva, hogy az OEP felé csak TAJ-szám alapján tudják elszámolni a vizsgálat költségét. Ez a gyakorlat jogsértő, hiszen a HIV-szűrést szabályozó miniszteri rendelet 8.§ (2) szerint „Az önkéntes szűrővizsgálatot kérelmére az érintett személy e rendelet keretei között személyazonosságának előzetes felfedése nélkül (…) is igénybe veheti.”

Az V. kerületi rendelőben az eredmény több mint 3 hét alatt készült el és előzetes telefonon egyeztetett időpontra lehetett csak tesztre menni. Itt is elkérték a TAJ kártyát, és arra a kérdésre, hogy lehetne-e anonim tesztet kérni, a válasz az volt, hogy „bizalmasan fogjuk kezelni adatait”. Ezt a mondatot nem is tudjuk értelmezni mire vonatkozhatott, hiszen az egészségi állapottal kapcsolatos személyes adatok, különleges adatnak minősülnek az adatvédelmi szabályozás szempontjából és ezért a törvény különleges védelemben részesíti és az egészségügyi dolgozókat titoktartásra kötelezi, amelynek megsértése akár büntetőjogi szankcióval is sújtható. Súlyos szabálytalanságot tapasztaltunk az eredmény közlésekor. Önkéntesünk telefonon érdeklődött, hogy megérkezett-e már az eredménye erre válaszul az eredményt is közölték vele telefonon keresztül. A teszt eredményt csak személyesen, a személyazonosság igazolása után, illetve anonim teszt esetén a szűrőállomástól kapott kódszám felmutatása alapján lehet közölni. Külön kérésre, a nevesített vizsgálat esetén, postai úton is kiküldhető az eredmény, de a postázás során úgy kell eljárni, hogy harmadik személy számára ne derülhessen ki, mit tartalmaz a boríték, és azt csak az illetékes vehesse át. A telefonon közölt eredmény adatvédelmi szempontból is kifogásolható és nem felel meg a HIV-tesztre vonatkozó szabályozásnak. A vérvételkor az orvos ugyan érdeklődött a teszt okáról, de sem az ablakperiódusról, sem egyéb, a tanácsadáskor megbeszélendő témákról nem esett szó.

A VI. kerületi rendelőintézetben munkatársunk háromszor próbálkozott sikertelenül. Már a betegfelvételnél kiderült, hogy a betegirányító nem tudja, hová kell küldenie a HIV-tesztre jelentkezőket, telefonon kérdezte meg a bőrgyógyászatot, hogy ők-e az illetékesek, miközben természetesen a többi sorban álló beteg is hallhatta a beszélgetést. Munkatársunk ugyan eljutott a bőrgyógyászatra, de vérvételre nem került sor, mert kétszer „már elvitték a vért, jöjjön vissza jövő héten” mondattal fogadta őt az asszisztens, illetve harmadik alkalommal átküldte őt a Mária utcai SOTE Klinikára.

Pozitív példaként emelhető ki a VIII. kerületi Auróra utcai rendelő személyzete, akik kedvességükkel és mindenre kiterjedő tanácsadással elősegítik a vizsgálatra jelentkező komfortérzetének kialakulását. Kár, hogy a törvény biztosította jog, az anonimitás itt sem valósul meg.

Végül döbbenettel tapasztaltuk, hogy a Fővárosi Szent László Kórházban, ami egyébként az ország egyetlen intézménye, ahol a HIV-fertőzötteket és AIDS-betegeket kezelik, 3.000 forintot kértek önkéntesünktől a vizsgálatért és a lakcímkártyáját is elkérték. Az ingyenes HIV-teszthez való jog alanyi jogon jár, ha nevesített, akkor a TAJ-szám alapján elszámolható az OEP felé, ha viszont anonim módon végzik, mindig ingyenesnek kell lennie. Ez a jogsértő gyakorlat azért is megdöbbentő, mert a kórház rendelkezik saját vírus laborral, a HIV-fertőzöttek verifikálását is itt végzik. Azt sem értjük, hogy az eredmény miért csak 2 hét alatt készült el, hiszen a vérmintát nem kell más intézménybe szállítani. Itt egyébként úgynevezett gyorstesztre is van lehetőség, ami másnapra ad eredmény, ezért 8.000 forintot kell fizetnie a vizsgálatra jelentkezőnek.

Magyarországon évről évre emelkedik az új pozitív esetek száma. Míg 2006-ban 81, addig 2007-ben már 119 új HIV-fertőzöttet találtak, 2008-ban pedig ismét negatív rekorddal büszkélkedhetünk: 145 új fertőzött. Ez az emelkedés a stagnálóan kevés elvégzett HIV-teszt mellett figyelhető meg. A fertőzöttek nagy része fiatal, 25 év alatti nő és férfi. Súlyos problémát jelent, hogy az újonnan kiszűrtek jelentős százaléka már AIDS-stádiumban kerül gondozásba. Ennek csökkentése érdekében szükséges lenne a szűrőállomás hálózat fejlesztésére, a szűrést végző személyzet folyamatos szakmai továbbképzésére, és kampányokra, amelyek mind az általános népességnek, mind célcsoportoknak (MSM, szex-munkások, fiatalok stb.) szólnak.
Az anonim, ingyenes és tanácsadással egybekötött HIV-teszt (VCT=voluntary testing and counselling) nemzetközileg (WHO, UNAIDS) is hangsúlyozottan fontos alappillére a HIV/AIDS-elleni küzdelemnek. Fontos, hogy bárki számára könnyen elérhető legyen, ezzel is elősegítve a tesztelési kedvet, ezzel minél korábban felderíteni a friss fertőzéseket.

Magyarország rendelkezik Nemzeti AIDS Stratégiával, melyben kiemelt szerepet kap a civil szervezetek támogatása és tevékenységi körük bővítése, ennek ellenére ma Magyarországon alig néhány ilyen intézmény működik, ők is egyre kevesebb kormányzati forrásból kapnak támogatást, kénytelenek pályázatokból fenntartani magukat. A stratégia külön pontban foglalkozik a tanácsadás minőségével és a tanácsadók felkészültségével. Erre a célra Nemzeti AIDS Bizottságnak (NAB) egy külön munkacsoportot kellenek létrehoznia és a felméréssel megbíznia, ami eddig nem történt meg. A Nemzeti AIDS Stratégia megvalósulásáért felelős NAB 2008-ban egyetlen alkalommal ülésezett, idén még egyszer sem, pedig a NAB-ot létrehozó minisztériumi utasítás szerint évente legalább 4 alkalommal kellene üléseznie. A NAB 2008-ban 10 millió forinttal támogatta az ÁNTSZ keretein belül működő anonim AIDS tanácsadó szolgálatokat, melynek koordinálását az OEK végzi, míg civil szervezetek HIV-prevenciós munkájának támogatására összesen 15 millió forint jutott.

A jelenlegi rosszul működő és gyakran jogsértő gyakorlatot azonnal meg kell szüntetni, ehhez az egészségügyi kormányzat és az állami prevencióban résztvevő intézmények hatékony együttműködésére lenne szükség, ami jelenleg sajnos kimerül abban, hogy rendben találják a közpénzen finanszírozott projektek szakmai és pénzügyi beszámolóit és elbagatelizálják a magyarországi HIV/AIDS-helyzetet.