Árvízkárosultak roma származásuk miatt nem kaphattak az adományokból

Úristen, ez a fórum kezd teljesen elállatiasodni. Legocsmányabb szitkok, káromkodások. Ahogy nézem itt már senki nem akar józan, racionális vitát folytatni, vagy akár csak felelősséggel hozzászólni.
Tudomásul kell venni, hogy ez nem egy olyan probléma, ahol valami egyszerű, brutális megoldással bármit is meg lehetne oldani. Bár tudom többen itt népirtásban gondolkodnak, nem is veszik észre miről is beszélnek.

"faszopo köcsög raszsista fajgyülölö geny ládák vagytok mind gárdista gennyok vagytok mért nem száltok le orgován zolirol a faszát verje a szátokba jo tete amit tett irigyek vagytok meg is teszik ja vigyázzatok mert kemányek az orgován fiuk oda figyeljetek! egyszer még te leszel a polgármester orgovan zoltán ne keseregy veled vagyunk bibe [=Orgován Zoltán]! szoble a bárányokat abba32! a faszom verjem abba a köcsög szátokba föleg leopárd 40 nek [=Orosz Mihály Zoltán nickje] mivan szopnátok szoljatok le az orgován családrol mert meg ütitek a bokátokat nem mongyátok meg a neveteket mert féltek mi hát féljetek is az orgovánok tol föleg szópitol az a leg keményebb az megbassza a szátokat köcsög büdös fajgyülölök magyarok"

"Ne hogy te [, Orosz Mihály Zoltán] legyél megbaszva te vak geci !!! Még az Orgován fiuk fogják a seggedet széthuzni! Bátor vagy az irásban de ahoz h megmond a szemükbe ahoz már kéne egy kis bátorság is! Nem gondolod? Hol volvált te mikor Orgován már volt? Hol vagy te mikor Orgován van? És HOL leszel majd mikor Orgován lessz? Ujra előfogod venni a drótos cipődet, mert nermsokára még nemhogy polgármester, de még képviselő se leszel a faluba!!! Nagyon nagyon nézd meg a hivatalt mert már nemsok van már neked ott hátra!!! EGYSZER NÉZD MEG ADDIG FOGOL SZÓRAKOZNI AZ ORGOVÁN FIUKKAL, HOGY FOGSZ TŐLÜK KAPNI EGY PICIKE PUSZIT A HOMLOKODRA! OTT AHOL VAN AZ A NAGY BIBIRCSÓK A HOMLOKODON . AZ ASSZONYODAT MEG PESTEN FOGJÁK FUTTATNI VALAMELYIK ARAB NIGHT KLUBBAN, DE MÉG AZ IS MEGLEHET, HOGY TELESZEL A FELSZÓGÁLÓ FIU:OMZ [= Orosz Mihály Zoltán rövidítve]! HOGY A DOSZPOT PÉTER RAJZOLNA KÖRÜL! HOGY GITÁR NŐJÖN A GYOMRODBA A RÁK MEG PENGESSE! HOGY FOLYTÁL VOLNA LE APÁD COMBJÁN! AMUGY MEG KISZOPHADOT A FASZOMAT ANYÁDDAL MEG AZ EGÉSZ BANDÁDDAL TE NYITOTT SEGGÜ, SZÁJBABASZOTT ROHATT FASSZOŐÓ FÉREG! hOGY ÉLVEZZEK A TORKODRA! szórakozz a büdös kurva anyáddal te combról folyt geci ! Még tik mondjátok h nem féltek tőlünk? :) Majd most megtudjátok milyen az a CIGÁNY ÁTOK!!! Már ott lebeg a fejetek fölött! Gyertyát gyújtottam rátok büdös köcsögök! Ki visz majd a sírodra virágot ha megpusztulsz??? :-) Maximum majd én kimegyek és este jól körbe hugyozom a sírodat [Oroszét], sőt még azt is elbírom magamról képzelni h kiáslak, majd megfordítalak a koporsódban arccal lefele, hogy majd feltámadáskor lefele kaparjál ne felfele :) Aztán lejjebb teszlek vagy 10-12 méterrel, hogy ne legyen szagod:)"
"22 ÉVES LESZEK ÉS EZ A NEGYEDIK AUTOM A LAGUNA AMIT APUKÁMÉKTÓL KAPTAM.! MIG TE 40 ÉVESEN MÉG MINDIG APÁD TEHÉNSZAROS ZSIGULIÁBA TENGETTED SZÁNALMAS ÉLETEDET! (Kuruc.info: például azért, mert Orosz becsületesen dolgozott és adózott(!), nem lopott, nem csalt, nem uzsorázott, szemben a „nagy” Orgován-famíliával. Magyarországon bérből és fizetésből nem cserélgeti az ember havonta a kocsiját úgy, hogy már 22 évesen a negyediknél(!) tart. Miből telt rá vajon?)"

"Orosz Mihály Zolikának üzenem h megvannak számlálva a napjaid te köcsög! Te parazita vamzer köcsög!!! Még egy golyó befog tévedni a hívatalba ha igy folytatod!"

EZ NEM DISZKRIMINÁCIÓ???????
KEDVES T.A.S.Z., EZÉRT NEM TILTAKOZTOK?
HISZEN NEKÜNK MAGYAROKNAK 100 000 FT FELETT KELL FIZETNÜNK ÉRTE, ÉS MÉG MUNKABÉRT SEM KAPUNK! EZ SZERINTETEK A DEMOKRÁCIA? KÍVÁNOM NEKTEK, HOGY JÖJJÖN EL AZ AZ IDŐ, AKIK ILYEN SZERVEZETEKET TÁMOGATNAK, SEGÍTENEK, KÖTELEZHETŐK LEGYENEK ARRA, HOGY BEKÖLTÖZZENEK KÖZÉJÜK, ÉS CSAK KÖZÖTTÜK ÉLHESSENEK. PERSZE NEM SOKÁIG, MERT HAMAR ELFOGYNÁTOK!!!
Páratlan lehetőség: ingyen szerezhet jogosítványt, sőt, még munkabér is jár a tanfolyam idejére!

De csak akkor, kedves olvasó, ha Ön cigány. Ha nem az, akkor dolgozzon meg a pénzért és fizessen csak szépen. Még hogy munkabér a tanfolyam alatt, meg informatikai képzés; hogy mit képzelnek egyesek...
Íme a hír:
Somogyi romák jogosítványt szerezhetnek egy integrációs szakképzés keretében. A döntésről szóló értesítést a minap kapta meg a Didaktika Autósiskola.
Kovács Sándor Lóránt ügyvezető igazgató a Sonline.hu-t arról tájékoztatta: a megyei cigány kisebbségi önkormányzat pályázata alapján a kadarkúti kistérségben 54 roma származású személy szerezhet tehergépkocsi-vezetői jogosítványt, míg a csurgói és a barcsi kistéségben 21-21 fő jelentkezhet a C-kategóriás képzésre.
– Ötvenegymillió forintot lehet felhasználni az intenzív képzésre – részletezte az ügyvezető igazgató. – A tanfolyam szeptemberben kezdődik el, s egy évig tart. Az eredményesen vizsgázók már karácsonyra megszerezhetik a jogosítványt, s ezután alapfokú informatikai képzésre járnak. A végzősök később a honvédségnél helyezkedhetnek el, saját vállalkozást alapíthatnak, vagy fuvarozó cégnél vállalhatnak munkát.

Kovács Sándor Lóránt jelezte: a résztvevők a program ideje alatt munkabért kapnak.
(Sonline)
Szerkesztőségünk megjegyzése: Valamiért ez ellen a diszkrimináció ellen (mely teljesen egyértelműen a magyarok kirekesztése) nem tiltakoznak a jámbor romák. Bezzeg amikor magyarok segítettek magyaroknak...

Verték a cigányok a terhes prostituáltakat, hogy elvetéljenek + olvasó + svájci "akasszuk fel a cigókat!" vélemények (exkluzív!)

Egyebek mellett emberkereskedelem és súlyos testi sértés vádjával állítottak bíróság elé szerdán Zürichben négy, prostituáltakat futtató - ahogy az nzz.ch írja - romát Magyarországról. A vádiratban több más vádpont mellett az is szerepel, hogy a vádlottak terhes prostituáltakat bántalmaztak azzal a céllal, hogy abortuszt idézzenek elő náluk.

A cikk szerint egy ötödik vádlott öngyilkos lett a vizsgálati fogság alatt.

Az elsőrendű vádlottra 16 év börtönbüntetést kért az ügyész, a másik három férfira négy és fél, kilenc, illetve tizenegy év börtönt. Mindannyian ártatlannak vallották magukat a fő vádpontokban.

Az ügyben egyszerre szerepel vádlottként és áldozatként egy hatodik személy, egy nő, akit azzal bíztak meg, hogy az utcán felügyelje a prostituáltakat.

A Magyarországon büntetett előéletű vádlottak Magyarországról és Romániából vittek prostituáltakat Zürichbe, ott utcai prostitúcióra kényszerítették és rendszeresen bántalmazták őket. A hatóságok tizenhat áldozatról tudnak.

A per várhatóan csütörtökön ér véget.
(MTI)
Olvasó: Hallo Szerkesztőség!

Egész Svájc erről beszél. Még filmet is forgattak a magyar brutális striciről és a "szegény" kizsákmányolt ribikről. A filmhez vezető link ennek a linknek a jobb alsó közepén van "Ungaren-Zuhaelter im DOK Film"
Emberkereskedelem, különösen brutális testi sértés (hírek szerint maga hajtott végre illetve okozott szándékosan abortuszokat) stb. Ma van az első tárgyalás Zürichben, a megfigyelők tíz éven felüli börtönbüntetéssel számolnak.

Itt két abszolút hiteles hírforrás:
- a svájci állami televízió esti híradója: http://www.tagesschau.sf.tv/Nachrichten/Archiv/2010/07/01/Schweiz/Ungeka...
- és a másik a Tagesanzeiger, svájci napilap: http://www.tagesanzeiger.ch/panorama/vermischtes/Wer-nicht-spurte-wurde-...

És itt a Blikk, ahogyan a hétköznapi ember látja: http://www.blick.ch/news/schweiz/zuerich/sie-pruegelten-stachen-und-verg...

A magyar médiában miért nem olvasható ez? Nota bene: Svájc legnagyobb városában a legtöbb prostit kishazánk szolgáltatja. (Kuruc.info: hogy miért nem nagyon tárgyalja a „magyar” média a kérdést? Ilyen kényes, a korcsok és védőik számára nem épp pozitív témáról nem fogja megírni a cigányvédő MTI meg Népszabadság, hogy, mint az alábbi, a magyar nyelvű médiában egyedüliként megjelentetett sajtószemléből is kiderül, gyilkoltak is cigányaink. Már az is csoda, hogy az MTI (és az annak a hírét átvevő Népszabó) egyáltalán megírta a származást. Finoman szólva: nem szokták, lásd pl. a nevezetes MTI-s hazugságot, amikor az egymásra támadó cigányokat lespanyolozták, holott kivétel nélkül minden egyes spanyol lap egyértelműsítette azok származását (és ez csak egy példa a sok hasonlóból.) Apropó, Népszabó – jelen cikkük címe először „Bíróság elé állítottak négy magyar lányfuttatót Svájcban” volt, azt csak később, látva az olvasók felháborodását, cserélték le a jelenlegi, immár nem magyarozósra („Verték a terhes prostituáltakat, hogy elvetéljenek”). )

Üdvözlettel:
X.Y. (Kuruc.info: név a szerkesztőségben. Mivel levélírónk nem közölte, lehozható-e, magunk döntöttünk a kicsillagozás mellett.)
Thalwil, Svájc
Kuruc.info: A Blikk cikkében találtuk ezt a képet az egyik cigányról szíííp kis többkilós nyakörvvel; a beceneve Szamuráj (Samurai) - valószínűleg ez a korcs is imádja a szamurájkardokat:

Egyéb, kapcsolódó cikkek, videók:

http://bazonline.ch/panorama/vermischtes/Frauen-systematisch-gequaelt-un... (Ennek is rögtön az elején ott az etnikum megnevezése: Vier Roma-Zuhälter, die Prostituierte vom Zürcher Sihlquai misshandelt und ausgebeutet haben sollen, stehen vor Gericht. Ennyit arról a ballib hazugságról, hogy civilizált országokban nem írják ki a bűnelkövetők származását.)

http://www.tagesschau.sf.tv/Nachrichten/Archiv/2010/08/25/Schweiz/Brutal... ez a cikk beszámol arról, hogy hasbarugdosás miatt vetélt el az egyik prostituált („Schwangerschaftsabbruch durch Schläge in den Bauch”)

http://www.blick.ch/news/schweiz/zuerich/13-jaehrige-vergewaltigt-und-ve... még 13-évesekkel is kereskedtek cigányaink.

A svájci cikkekből kiderül, hogy az elsőrendű vádlott, egy 40 éves férfi, már fiatalon bűnügyi pályára lépett. Többek között striciként dolgozott. („Es zeigt sich, dass der 40-jährige Mann, der zur Roma-Ethnie gehört, bereits früh eine kriminelle Laufbahn eingeschlagen hatte. Unter anderem arbeitete er als Zuhälter.”; származás hangsúlyozása, természetesen, az eredetiben.) A másodrendű vádlott, mielőtt Svájcba jött, állat- és autókereskedelemmel foglalkozott. Nálunk hétrendbeli priusza van. („Bevor er in die Schweiz kam, war er im Vieh- und Autohandel tätig gewesen. In Ungarn hat er sieben Vorstrafen.”) A harmadrendű is priuszos. A negyedrendű családja szociális segélyből él („Der vierte Angeklagte, der zu seinen persönlichen Verhältnissen befragt wird, sagt, dass seine Familie von der Sozialhilfe lebe.”) - de persze a társulat nyakában ott lóg a többkilós aranylánc. Nem kéne már végre szétcsapni a cigány segílyesek között? Biztosan nem találnánk jobb helyet annak a pénznek, amit ezeknek a patkányoknak a kocsmázására, drogozására és, nem mellesleg, szaporítására pocsékolunk?

Jellemző a svájciak (jogos) felháborodására, hogy a sokan egyenesen halált, akasztást követelnek. Egy jellemző hozzászólás a blick.ch-ról: a beíró „egyetlen helyes megoldás”-t tud: felakasztaná a férgeket a legközelebbi fára: „Da gibt es nur eine gerechte Strafe - hängt diese Typen am nächsten Baum auf! Widerlich, grässlich, erschütternd und einfach grausam! So ein Mensch ist krank und hat auf dieser Welt keine Berechtigung mehr!” (kiemelés tőlünk)

Hiába, a svájciak tökös nép, ők még a 10 év alatti cigányokat is simán magánzárkába vágják. Nem csoda, hogy a második legélhetőbb ország az övék – a bátor, a saját érdekeit néző, a cigányoknak és egyéb bűnözőknek kőkeményen odaverő, azokat elüldöző, kiirtó, felakasztó népeknek normális, élhető, jobbára bűnözésmentes, biztonságos hazája van. Csak egy nép előzi meg őket, a finn, akik még pragmatikusabban viszonyulnak a cigánykérdéshez: tettenéréskor egyszerűen lelövik őket, mint a kutyákat. Meg is lehet nézni a (minta)országukat, a biztonságot, azt, hogy éjjelre faluhelyt nyugodtan nyitva lehet hagyni a ház ajtaját... Vajon ennek a két népnek (meg annyi másiknak: spanyolok, franciák, olaszok stb.) miért lehet megtenni azt, amit nekünk nem?

A legtöbb cigányellenes érzelem igazolásául általában olyan (fogadjuk el) valóban megtörtént eseteket szoktak felhozni, ahol cigányként bekategorizálható emberek valóban borzasztó tetteket követtek el.
Csakugyan létezik az a pszichológiai jelenség is, hogy ha valakinek rossz tapasztalata volt bizonyos kategóriába tartozó emberekkel (cigányokkal, punkkokkal, koldusokkal, zsibárusokkal, utcai hittérítőkkel, politikusokkal, hottentottákkal...stb.), akkor valamiféle ellenszenvet fog táplálni irántuk.
Jó ezek tények.

Ugyanakkor vannak más tények is, amik még ha lehet, hogy szám szerint kevesebbszer fordulnak elő, mégiscsak léteznek, és azt hiszem jogosan érzem úgy, hogy ezeket sem szabadna semmibe venni.
Olyan cigány vagyok, akit már a cigánysághoz szinte semmilyen kötelék nem fűz. Nem ismerem a nyelvet, a kultúrát, nem szeretem a mulatós zenét, nem élek nagycsaládban, nincsenek cigányok a közvetlen baráti körömben. Leérettségiztem, egyetemre járok, segélyből sem élek, soha még egy rágógumit sem loptam, senkit meg nem vertem, sőt inkább engem vertek meg.
Na igen ez utóbbi pont, az ahol egyszerűen nem értem, hogy hogyan lehet bármit is igazolni azzal, hogy a cigányok ÁLTALÁBAN milyenek. Ha már e kommentek során annyi érzelemmel fűtött hozzászólás elhangzott amellett, hogy miért is jó gyűlölködni, hát akkor hadd álljon itt legalább egyetlen árva ellentétes érzelmekre hivatkozó hozzászólás.
Miért van az, hogy bármerre járok a legváratlanabb pillanatokban kapok egy-egy gonoszkodó beszólást, sokszor még a korábban barátságosnak ismert emberektől is. Miért van az, hogy a boltokban igen sokszor árgus szemekkel figyelnek? És legfőképp mi értelme van annak, ha magukat ugyancsak kiválónak és hazafinak érző emberek, vélt vagy valós sérelmeikért olyasvalakin vettek elégtételt, akinek nemhogy semmi köze nem volt ezekhez a sérelmekhez, de még csak nem is ismerték.

Jól tudom vannak olyanok is, akiket éppenséggel cigányok vertek meg, sokan jártak nálam ezerszer rosszabbul cigányok miatt. De én azt is ugyanúgy borzasztónak tartom! És ha válaszul valaki pont ezt írná, hogy őt cigányok verték meg kegyetlenül, nagyon együtt tudnék érzeni vele, hiszen ő is éppolyan értelmetlenül szenvedett.

Tulajdonképpen nem ez az egy atrocitás kínoz, hanem az, hogy időről időre szembesülnöm kell a megmagyarázhatatlan megvetéssel. Vagy most már örök életre az kell legyen a sorsom, mint a mesebeli Szörnyetegnek, hogy a külseje miatt mindenki gyűlöli? Vagy fogadjam el, hogy többség érdekében jobb ha minden cigány meg van félemlítve, mert így legalább a tényleg rosszak is féken vannak tartva?
Mint fentebb is leírtam eléggé megértem ezeknek a dolgoknak a működési mechanizmusát, hiszen teljesen gyökértelen és asszimilálódott cigányként én is roppant kínosan érzem magam, amikor egy cigány család mondjuk hangosan ordibál a buszon, vagy mondjuk fenyegetően viselkedik. Tökéletesen megértek mindenkit akiben valahogy kialakult egy ilyen ellenszenv, de mégis, racionálisan gondolkodva nem lehet olyan megoldásra jutni, ahol valahogyan tiszteletben lehetne tartani olyan emberek méltóságát is, akik tényleg minden erejükkel azon vannak, hogy kedveljék és befogadják őket?

Amikor még le lehetett írni korcsékról az igazságot...

Olvasó: Üdv Kurucok!

Ma a kezembe akadt egy régi Egri újság. Érdekes cikket találtam benne. Akkor még le lehetett írni azt, amit ma már nem mernek. (Kuruc.info: hát igen... ha valaki ma ilyet írna, azt valószínűleg fel is jelentenék. A balliberális-cigányfajvédő sajtónál legalábbis tuti a büdös életben nem alkalmaznák. Akkor még le lehetett írni az igazságot erről a söpredékről.)
1989. augusztus 18-át írunk. Napra pontosan 21 éve. Túl vagyunk Nagy Imre újratemetésén (és 'Viktorvezérünk' beszédén), de még Szűrös Mátyás nem kiáltotta ki a köztársaságot. Az eredeti cikk, szó szerint:

Éhező versfaragó a Dobó téren

"Sárközi Zoltán független cigányköltő" - hirdeti a transzparens - éhségsztrájkot tart az egri Dobó téren, "hajlékáért". Költőségének bizonyítására verseivel dekorálta ki a nemesebb célokra ácsolt színpadot. Versei a Románo Nyévipében (Cigány Újság), a Pest megyei Néplapban, valamint a Heti Híradóban jelentek meg. (Ez utóbbi börtönújság Magyarországon, csak a rabok között terjesztik. (Kuruc.info: ebből is látható – meg persze az akkor még hivatalosan is vezetett statisztikákból -, hogy már akkor is erősen túl voltak cigóink reprezentálva a börtönökben, miközben népességbeli arányszámuk törtrésze volt a mainak.)) Sárközi versei nagyon gyengék, Bari Károly és Balogh Attila cigányköltők gyönyörű verseinek utánzásai, igazi versfaragások. (Kuruc.info: gondolom Csík Ferenc-”színvonalú” [hivatkozások pár „versére” ITT, legalul] „költőről” lehet szó...) Nos, de ez a "költő" dolga. Ami viszont már nem az, az éhségsztrájk a hajlékért. Ez ugyanis nemzeti ügy. Nem tudom, hogy célravezető-e. Magyarországon még munkával is nehezen lehet lakáshoz jutni, de munkával mégis nagyobb az esély.
Mi lenne, Sárközi Zoltán, ha a mintegy kétmillió dolgozó munkás, vagy friss diplomás fiatal kiülne az ország közepére éhségsztrájkolni hajlékért? Vagy mi lenne, ha ugyanezt tenné a félmillió cigány testvére? Lakásuk ettől bizonyosan nem lenne. Nem is lehet, mert mit szólna ehhez a sok tízezer cigánycsalád, aki már nehéz munkával otthont teremtett magának?
Sajnos az utóbbi időben az erősen szeparatista cigány értelmiség a cigányság jelenlegi helyzetéért a magyar társadalmat teszi felelőssé. (Kuruc.info: érdemes megfigyelni: erre a durva, szeparatista, militáns hangvételre már akkor is panaszkodtak. Az akkori, a mai, pokoli, gyakorlatilag minden nap 1-2, cigány által meggyilkolt áldozatot „kitermelő” helyzethez képest „boldog békeidők” óta ráadásul jelentősen tovább radikalizálódtak a cigó „értelmiségiek”. Egyik vezető megmondóemberük, Balogh Artúr, pl. új Trianont, saját, Magyarországról leszakított cigóországot követel [lásd pl. EZT], a többi ork „értelmiségi” meg agyba-főbe a magyarok kiirtására szólítja fel népét [szép kis gyűjtemény mindezekből ITT]...) Ez igazságtalanság. A cigányok százezrei laknak hajlékban e szép hazában ott, ahol megfogták a munka végét, tanultak, s nem menekültek a diszkrimináció elől az alkoholizmusba.
Van a cigány nyelvben egy igen súlyos átkozódás: te márel tut,i, phári bútyi. 'Verjen meg a nehéz munka!' Annak mondják, akire megharagudtak. Amíg a munka nem belső kényszer, hanem az átok szinonímája, addig reménytelen a megújulás, a felemelkedés. A cigány értelmiségnek e tudati változásban kellene szerepet vállalnia és nem szerepet játszania. (Kuruc.info: az elmúlt 21 évben láttuk, mennyire próbálták ezt csinálni. Semennyire. Ahelyett, hogy kiálltak volna a népük elé, és megálljt parancsoltak volna a bűnözésnek, valamint a munka, a becsület, a tisztesség és tanulás jelentőségét, fontosságát hangsúlyozták volna, szinte minden egyes megszólalásukban ellenünk, a kiirtásunkra uszítanak.)

AJÁNLOM MINDEN OLVASÓ FIGYELMÉBE? KÖZTÜK A TASZ SZERVEZET TAGJAINAK IS!!!!

Pokol: igenis rasszistának kell lennünk

Pokol Bélának a mai Magyar Nemzetben megjelent és az Interneten egyedül nálunk olvasható (saját szkennelés) cikkének alapgondolata az, hogy igenis teljesen természetes az, hogy a cigányokkal kapcsolatban az emberek a saját, az egész fajtával kapcsolatos tapasztalataikból indulnak ki, valamint az, hogy igazán az a legcélravezetőbb módszer, ha az olyan helyeken, ahol a cigányok bűnöznek, igenis el kell tekinteni a „minden ember egyenlő” megközelítéstől, és igenis nyugodtan lehet származási alapon alkalmazni pl. a „nem engedek be cigányt” gyakorlatot.

Bár az írás nem mentes a jogi bikkfanyelvtől, még a jogban nem (annyira) járatosak számára is érthető. Az általa hivatkozott anyagot (Varga Károly: Mindkét félnek igaza van) anno, 5-én, nem hoztuk le, mivel nem tartottuk túl jónak; ezt most, a teljesség kedvéért, a Függelékben megtalálják olvasóink.

Magánszféra és egyenlő bánásmód
A kisebbségeknél a panaszok elbírálásakor az adott település tapasztalataiból kell kiindulni

Varga Károly Mindkét félnek igaza van című vitacikkében (MN, augusztus 5.) a Morálelméleti vizsgálódások című könyvemet tévesen jogtudományi jellegűnek fogta fel. Tényleg van itt jogtudományi vetület is, és talán most ennek középpontba állítása mélyebb bepillantást enged a szélesebb közvéleménynek az egyenlő bánásmód jogi előírásának problémáiba.

Az egyenlő bánásmód jogilag kötelezővé tett és milliós bírságokkal szankcionált előírása abban a morálfilozófiai köntösben bukkant fel az Egyesült Államokban az 1960-70-es években, amely a morális értékeket egyetlen értékre, az igazságosságra szűkítette, és azt is tovább korlátozta azzal, hogy megtiltotta a különbözőség észlelését az emberek közötti viszonyban. A morálelmeleti megfogalmazás után azonban a politikai mozgalmak jogi részlegei bírói perek tucatjaiban harcolva politikai céljaik eléréséért fokozatosan olyan bírói gyakorlatot és jogi érveléseket tudtak kialakítani, amelyek az eredetileg morális-politikai érveket jogi érvekké változtatták át. Ezzel létrejött a „perlési politizálás", a politikai harcok bírói tárgyalótermekben való megvívása, amely az 1960-as évek végétől a teljes amerikai jogrendszert és a bírói kart fokozatosan átpolitizálta. Ennek menetében a perléseket az egyszerű törvények helyett egyre inkább az alkotmányos alapjogokra kezdték alapozni, amelyeket a jogi szakértőik segítségével politikai céljaiknak megfelelő irányokba tágítva lényegében a teljes jogrendszert a háttérbe tolták.

A bennünket most érdeklő egyenlő bánásmód kötelezettsége az igazságosság szűkített formájából három, más viszonylatban már használt jogelv módosításával és összevegyítésével jött létre. Mind a háromnál lényeges, hogy ezek az egyes állampolgár és az államhatalom közötti viszonyban keletkeztek a felvilágosodás eszmekörében az 1700-as évek végéig, és a legnagyobb vívmányoknak voltak tekinthetők az egyes ember államhatalommal szembeni védelmében. E három jogi előírás volt a törvény előtti egyenlőség, az ártatlanság vélelme és a kollektív bűnösség tilalmának elve. Az első a teljes jogrendszer viszonyában megtiltotta az államhatalomnak, hogy különbséget tegyen az emberek között a jogi eljárások menetében származásuk, vallásuk, nemük stb. alapján. A második, az ártatlanság vélelme az egyes embert az államhatalommal szemben a büntetőeljárásokban védte. Az államhatalomnak elég nyomozója, rendőre és más eszköze van arra, hogy egy betörés elbírálásánál egészen addig kénytelen legyen ártatlanként kezelni az akár már tucatszor korábban betörésért elítélt gyanúsítottat, amíg a mostani elítéléséhez elegendő bizonyítékot tud begyűjteni. Az adott esetben ugyanis lehetséges, hogy mégsem ő volt a bűncselekmény elkövetője, noha az elkövetéstől alig néhány méterre találták meg. Az ártatlanság vélelme az egyes embernek és az államhatalomnak ezt az információkban és eszközökben meglévő erőkülönbségét veszi alapul, és az erősebb helyzetben levő államot fokozott terhek vállalására kötelezi. Végül a kollektív bűnösség tilalma az elmúlt évszázadban rendszerint a különböző államok egymás közötti viszonyában a nemzetközi jogban merült fel, amely tiltotta egy győztes, vagy valamilyen módon fölénybe került államnak, hogy a legyőzött állam, nép, népcsoport tagjait kollektív büntetéssel sújtsa, például tömeges áttelepítéssel, tömeges jogfosztással stb. éljen velük szemben.

Az egyenlő bánásmód jogi kötelezettséggé formálva ezt a három elvet vitte át a magánfelek közötti viszonyokra. A törvény előtti egyenlőség követelménye így a „mindenki mindenki előtti egyenlősége" követelményévé vált, egyesülve a kollektív megítélés tilalmával. E kettő egyesülve pedig úgy hangzik, hogy mindenkit egyénileg, a kollektívájához tartozók esetleges előzetes bűneitől, tetteitől eltekintve kell kezelni. Az ártatlanság vélelme pedig a másik oldalról — kiterjesztve ezt az elvet az állami bíróságok előtti eljárásokról a magánfelek közötti érintkezésekre — megtiltja a magánembernek, hogy a vele szemben állóról rosszat feltételezzen a kollektívája (például etnikuma) többi tagjának esetleges tömeges előzetes bűntettei miatt. Ezek a tágítások és jogelvkiterjesztések az állami szféráról a magánfelek közötti viszonyokra észrevétlenül mentek végbe, és az említett elvek nemes hangzása és pozitív történelmi szerepük biztosította a kritika alóli mentességüket az új dimenzióban is. Hisz ki vitatná a törvény előtti egyenlőséget, az ártatlanság vélelmét és a kollektív bűnösség tilalmát?! Az eredeti „állam kontra egyes ember" viszonyokban ezek tényleg a legfontosabbak, azonban a magánfelek közötti viszonyokba áttevődve már egyáltalán nem magától értetődőek. Ugyanis az államapparátusnak elég embere, rendőre, pénze van arra, hogy alaposan megvizsgáljon minden esetet egyénekre lebontva, és egy betörésnél például ne csak összeszedje a közelben lakó notórius betörőket és az egyikükből kipréselje a beismerést. De ha egy magánemberre is azt a terhet rovom, hogy törjenek be boltjába, verekedjenek vendéglőjében stb. heti rendszerességgel ugyanannak a kollektívának a tagjai, de ő nem léphet fel a kollektívával szemben általánosságban (például kitiltássál a boltjából, vendéglőjéből) akkor egy magánembert tettem védtelenné, és feltehetően ellehetetlenítem e tevékenysége további folytatását. Összességében pedig ezen az úton az átfogó közösségek védekezőképessége kerül veszélybe.

Az ártatlanság vélelmével ugyanez a helyzet. Az államapparátus rendőrei, ügyészei és bírói elég eszközzel rendelkeznek arra, hogy mindenkit egyénileg bíráljanak el, és zárójelbe tegyék az egyes kollektívákhoz tartozásból eredő előzetes tapasztalataikat, amelyek nagyon is megkérdőjeleznék a konkrét gyanúsított ártatlanságát, de magánemberek milliói mindig csak néhány előzetes tapasztalatból általánosítanak, és ez mindig kollektívák alá besorolást jelent. Ha rövid időn belül egy faluban szőke és kék szemű betörők tevékenykednek sorozatban, és válik ez ismertté, akkor minden normális ember össze fog rezzenni, ha házába ismeretlen szőke és kék szemű ember csönget be, és jól teszi, ha nem engedi be. A természetes emberi észt kellene átformálni, hogy megfeleljünk az egyénileg egyenlő bánásmód jogi parancsának, és tényleg betartsuk mindennapi érintkezéseinkben a kollektív általánosítás tilalmát, és mindenkor az ártatlanság vélelmével éljünk. Úgy hozták létre 2003-ban nálunk az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, majd később az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, hogy ezeket a jogelv-kitágításokat és torzításokat nem is észlelték. Ez is alaposan hozzájárult a közrendvédelemben tapasztalható lebénuláshoz, ami néha már egész országrészekben polgárháborús helyzeteket teremt. Érdemes emlékezni rá, hogy a „cigánybűnözést" kiáltó miskolci rendőrkapitány miniszteri megbüntetése után az összes politikai erő fellépett Miskolcon a védelmében, mert bőrükön érezték ennek abszurditását. Nos, hadd álljon itt egy törvénymódosító javaslat e törvényhez, mint a fenti elemzésem summája, és ha az Országgyűlésben ma is létrehozható ez az összefogás, akár hatályos joggá is válhat:

Ha az adott településen az előzetes tapasztalatok alapján a közvéleményben meghatározott nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók esetében fokozott bűnelkövetés valószínűség vált bevetté, a magánfelek közötti viszonyban e kisebbséghez tartozók vonatkozásban az egyenlő bánásmód követelményétől az (1) bekezdés alá tartozó viszonyokban el lehet tekinteni. Amennyiben a későbbi tapasztalatok alapján a közvéleményben már nem állapítható meg a jelzett kivétel indoka, az egyenlő bánásmód követelményétől váló eltérést azonnal meg kell szüntetni. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak az etnikai kisebbséghez tartozás esetén a panaszok elbírálásánál mindig az érintett település közvéleményének előzetes tapasztalataiból kell kiindulnia.

A szerző alkotmányjogász, egyetemi tanár

Függelék: a hivatkozott Varga Károly-cikk:
Mindkét félnek igaza van

Pokol Béla A tapasztalat nem előítélet című Magyar Nemzet-cikkében (július 28., 6. oldal) (Kuruc.info: ITT van) új jogtudományi könyve („Morálelméleti vizsgálódások. A közmorál elméleti eltüntetésének kritikája”) egy frappáns alkalmazását villantotta fel. Arra a közvélekedést felborzoló tényre ad egyszerű józan ésszel is követhető, de tudományosan megalapozott magyarázatot, hogy a miskolci rendőrkapitány tavalyi bejelentése, miszerint tíz rablásból azon a héten mind a tizet cigányok követték el, miért vonta maga után azonnali elcsapatását. Értelmezésében a miskolci rendőrkapitány annak a hagyományos közmorált felváltó „műmorálnak” az áldozata, amely John Rawls és főként követői egyoldalú, csonka igazságosságelmélete alapján az egyenlő bánásmódot fetisizálja. Egyoldalú és csonka ugyanis annyiban, hogy míg eredetileg a görögöknél az igazságosság erénye úgy hangzott, hogy „egyenlőt az egyenlőnek, a különbözőnek a különbözőség mértéke szerint”, addig az új műmorál teoretikusai ezt úgy módosították, hogy megtiltották a különbözőség észlelését. „Ezzel a módosítással aztán a globális politikai hatalomban befolyásos csoportok révén ez úgy vált fokozatosan jogi előírássá a diszkriminációellenes törvényekben, hogy milliós büntetésekkel nézhet szembe, aki korábbi tapasztalatai alapján megkülönböztetéseket tesz a különböző embercsoportokhoz tartozás szerint… Nem nélkülöz némi iróniát, hogy miközben egész országrészekben nálunk, de a többi kelet-közép-európai országban is – milliók élnek a legnagyobb rettegésben mindennapjaikban és főként éjszakáikon a »rasszistázás« morálja által lebénított rendfenntartás hiánya miatt, addig ezek a morálfilozófusok és értelmiségi szubkultúrák ezt mint a tolerancia és a világszabadság megvalósulását élik meg” – írja Pokol Béla.
Nos, az irónia ugyan nem a legjobb kifejezés ide, de Pokol elevenre tapint. Egy ilyen legnagyobb rettegéssel telt éjszaka emléke tartja bennem is életben tétele igazságát. Pár hónapja Budapest egyik központi kerületében éjszaka kirabolták a lakásunkat. Az ajtórács leszerelésével behatoló négy betörő, akik helyszínelőknek adták ki magukat, betereltek a dolgozószobámba, és míg a többiek futkostak összevissza és iszonyú robajjal feltörték a vitrint, egyikük „jegyzőkönyvet” vett fel velem. Amikor kértem az igazolványát, ő csak távolról mutatott valami tokot, majd rám ripakodott, hogy örüljek, hogy nem bilincsel meg. (Az utánuk kihívott valódi rendőrök azzal vigasztaltak – miután milliósnál nagyobb kárt jegyzőkönyveztek –, hogy örülhetek bénult paszszivitásomnak, mert ha határozottabban lépek fel, talán meg is ölhettek volna.) A kapitányságon azután a kifejezés némi finomításával rögzítették az etnikai kategóriát, de egy hónap után értesítettek a nyomozás felfüggesztéséről (ami még öt évig nem végleges lezárás).
Szóval saját döbbenetes tapasztalatból is egyet kell értenem Pokol Bélával, amikor a közmorál elméleti eltüntetésének kritikájában a tengernyi kárt ránk zúdító egyoldalúság ellen harcol. De – ahogy erre e hozzászólás megírása előtti levelemben is felhívtam a figyelmét – ne álljon meg félúton. Ha már Rawlst és Gadamert idézi, mint a reálfolyamatok vezérlésében is részt vevő nagy elméletek felállítóit, akkor figyeljen fel Kurt Lewinre is (akit Einsteinnel és Adornóval együtt „Hitler ajándékozott Amerikának” – ahogy a Németországból elüldözött korszakos tudósokról tartotta a szólás), akinek és iskolájának is köszönhető a liberális Kennedykkel elindult és immár Barack Obamában csúcsosodó, kiegyensúlyozott négeremancipáció. Éspedig Lewinnek azzal a felismerésével, hogy a nemzedékeken keresztül üszkösödő kisebbségi vitában mindkét félnek igaza van. A feketék egy része tényleg „lusta és tolvaj”, de a rájuk kényszerített körülményekre épp ez az ő adaptív válaszuk. Tyúk és tojás. Erre a szemléleti áttörésre pedig a Lewin-iskolának megvolt a maga kidolgozott akciókutatási rendszere és kikísérletezett tréningprogramja. Ami – íme – eredményt hozott. (Amikor az 1970-es kutatóévem után tizenhét évvel újból eljutottam Amerikába, hökkenten észleltem a klímaváltozást az afroázsiai méltóság témájában.) A tapasztalatok bizonnyal hasznosíthatók a hazai cigánykérdés megoldásához is. A humántechnológiák is kipróbálva készen állnak az olyan vegyes akciókutatási tréningprogramokban, amelyeket az a kölcsönösen előbbre segítő és kiegyensúlyozó belátás segít, hogy mindkét félnek igaza van, csak ezeket az önálló igazakat kell egymással harmóniába hozni. (Aminek persze tapasztalatokon alapuló professzionális segítség nélkül nem túl magas a sikeresélye.)
Reméljük, hogy az új politika ebben a félrekezelt nemzetstratégiai témában is kitör a kátyúból, és – az amerikai etnikai problémák sikeres kezeléséhez hasonlóan – nálunk is záros határidőn belül valódi eredményeknek örvendhetnek mind a többségi, mind a kisebbségi nemzetrészek.

A szerző szociológus,
a Professzorok Batthyány Körének tagja

A sajátomat annak adom akinek akarom. A fizetésem egy része úgy is segélyre megy.