Önvédelem helyett gyűlölet-bűncselekmény

A bíróság indokolása szerint azt, hogy a bűncselekményt a romák magyarok elleni előítéletes indítékkal követték el, döntően két bizonyíték támasztotta alá: egy 'halál a magyarokra' feliratú bot, aminek felirata három lépésről olvashatatlan, és nem bizonyított, hogy bárki használta volna, továbbá az egyik vádlott vallomása, aki a támadáskor (egyedüliként) magyarellenes kiabálást hallott. Ezt a rendőri bántalmazás hatására tett vallomását a bíróságon visszavonta, az esetnek további következménye nem volt.

A 2010 őszén az ügyben hozott elsőfokú ítéletet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság iratellenesség, indokolási kötelezettség megsértése és megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Az újabb elsőfokú ítélet valamennyi, közösség tagja elleni erőszakkal vádolt személlyel szemben letöltendő börtönbüntetést szabott ki. Az ítélet nem jogerős, az ellen valamennyien fellebbeztek.

A korábbi elsőfokú ítéletnél összesen néhány évvel kevesebb letöltendő börtönbüntetést kiszabó ítélet továbbra is aránytalanul súlyos szankciókat helyezett kilátásba. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint továbbá téves a cselekmény minősítése, tekintettel arra, hogy a közösség tagja elleni erőszak megállapításának feltétele, hogy a bűncselekményt egy csoporttal szembeni előítélet motiválja. A romák elleni sorozatgyilkosságok idején egy, a cigánysoron, éjjel, gyanús lassúsággal közlekedő, sötétítő fóliázott ablakú autó elleni támadás esetében a rasszista motívum megállapítása komoly kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a jogalkalmazó mennyire van tisztában a gyűlölet-bűncselekmények speciális szabályozásának rendeltetésével. Az ítélet a romákkal szembeni nagyfokú társadalmi előítéletesség további megerősítésére alkalmas, miközben cigányokkal szembeni előítélet motiválta cselekmények esetében a legritkább esetben kerül sor ma Magyarországon vádemelésre, illetőleg elítélésre.