4. pont kampány - 2016

1848-ban a forradalmárok 12 pontja közül a negyedik így szólt: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Több mint másfél évszázados követelése és elvárása a magyar polgároknak, hogy ne a politikai hatalom határozza meg, hogy mi a vallás, és ne biztosítsanak széles előjogokat egyes egyházaknak sem a hitélet és a közhasznú tevékenységek állami finanszírozása, sem a közoktatásban való részvétel és az adózás terén.

Az, hogy nem találni egységes vallás-megfogalmazást, számomra nem jelenti azt, hogy ne próbálkozhatnánk egy legnagyobb közös osztó-meghatározást találni, mely ha nem is mindenkinek, de nagyon sokaknak megfelel, amire jó néhány példa kínálkozik a kifejezetten demokratikus országos vallási-egyházügyi törvényeiben.

Kamarás István - író, vallásszociológus

A Fidesz-kormány szembement ezzel 2012-ben megalkotott egyházügyi törvényével, amely több száz törvényesen bejegyzett és működő egyházat fosztott meg státuszától és intézményesítette az egyházak közötti egyenlőtlenséget. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága ezt a törvényt jogsértőnek találta. A per két évig tartott, a 17 magyar egyház közül kilencet a TASZ képviselt, sikerrel.

2015 őszén ismét olyan javaslattal élt a kormány, amely megismételné és fenntartaná a korábbi szabályozás legnagyobb hibáit. Negyedik pont című kampányunkban részletes kritikáját adtuk a fideszes egyházpolitikából következő döntéseknek, és aláírásokat gyűjtöttünk az újabb törvénymódosítás ellen.

Mi egy olyan egyháztörvényt szeretnénk, ami nem tesz különbséget egyház és egyház között, ami garantálja az állam semlegességét és a lelkiismereti szabadság érvényesülését. Azt szeretnénk, hogy a magyar egyháztörvény összhangban álljon a modern nyugati alkotmányos demokráciák alapelveivel. A lelkiismereti alapon szerveződő közösségek autonómiáját az államnak ugyanis tiszteletben kell tartania. Az állam nem foglalhat állást hitbéli igazságok kérdésében, így nem mondhatja meg, mi a vallás és mi nem tekinthető vallási tevékenységnek, és nem azonosítja magát egyetlen egyház tanításával sem.


PETÍCIÓ

a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény megfelelő módosítása érdekében

2016. március 15.

Tekintettel arra, hogy

  • az 1848-as polgári forradalom óta követeljük a törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben, de ma távolabb vagyunk tőle, mint a rendszerváltás idején,
  • a 2012 óta hatályos egyháztörvény a kormányzat politikai kegyeit élvező egyházaknak minden eddiginél szélesebb előjogokat biztosít, míg a többi egyházat még a korábbi jogállásától is megfosztotta,
  • a törvény az Európai Emberi Jogi Bíróság 2014. április 8-i ítélete szerint sem tesz eleget a világnézeti semlegesség és az egyenlőség követelményeinek, és sem egyes elemeiben, sem összességében nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének (Magyar Keresztény Mennonita Egyház és Mások kontra Magyarország), minek okán a magyar államnak milliárdos nagyságrendű kártérítést kell fizetnie;

valamint tekintettel arra, hogy

  • az európai emberi jogi bíróság ítélete nyomán a kormány által előkészített módosító javaslat nemhogy orvosolta volna a bevett egyházak és a vallási közösségek közötti egyenlőtlenségeket, hanem már három különböző egyházi státuszt alakított volna ki, és továbbra is fenntartotta volna az állam önkényes elkötelezettségének lehetőségét egyes kivételezett egyházak iránt; és végül arra, hogy
  • az Országgyűlés a 2015. decemberi szavazáson elutasította ezt a módosító javaslatot,

alulírottak felszólítjuk a magyar kormányt, hogy ne engedjen a negyvennyolcból és olyan törvénymódosítást dolgozzon ki és terjesszen a parlament elé, amely:

  • biztosítja minden ember lelkiismereti meggyőződésének egyenlő tiszteletét, valamint a lelkiismereti alapon szerveződő közösségek önmeghatározását,
  • biztosítja a vallási közösségek jogegyenlőségét, és nem biztosít előjogokat egyes egyházaknak nemcsak a hitéletet érintő működésüket illetően, hanem a közoktatásban való részvétel, az adózás, a hitélet és a közhasznú tevékenységek állami finanszírozása, valamint a politikai döntéshozatalban való részvétel terén sem – sem egymáshoz, sem más hasonló tevékenységet végző civil szervezetekhez képest,
  • biztosítja az állam világnézeti semlegességét, az állam szigorú elválasztását az egyházaktól,
  • jogi, morális és anyagi szempontból orvosolja azoknak az egyházaknak a jogsérelmeit, amelyeket a magyar állam megfosztott a státuszuktól, illetve nem teszi ki a magyar adófizető polgárokat újabb kártérítési kötelezettségek kockázatának,
  • összhangban van Magyarország alkotmányos, az egyenlő jogok kiterjesztésén alapuló hagyományaival, és nem lép vissza a rendszerváltás, sőt az 1848 előtti egyházpolitikához,
  • összhangban áll az Emberi Jogok Európai Egyezményének rendelkezéseivel és megfelel az Emberi Jogok Európai Bírósága által lefektetett követelményeknek!


Aláírók:
Hegyi Szabolcs, Társaság a Szabadságjogokért
David Baer, professzor, Texas Lutheran University
Kelemen Katalin, rabbi, Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség
Iványi Gábor, lelkész, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
Schweitzer Gábor, jogász
Coalizione Italiana Libertà e Diritti Civili (Emberi Jogok és Szabadságjogok Olaszországi Koalíciója)
Helsinki Foundation for Human Rights, HFHR (Lengyel Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért)
Raj Ferenc, rabbi, Bét Orim Reform Zsidó Hitközség


A TASZ azóta is foglalkozik a lelkiismereti szabadság kérdésével, az újraszabott, 2018-as törvénymódosításról készített álláspontunk itt érhető el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Életbe lép az egyháztörvény módosítása, emiatt újabb perek várhatóak

Ma lép hatályba az egyháztörvény átfogó módosítása, aminek elvileg az eddigi jogsértő szabályozást kellene helyrehoznia. Azonban az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét.

Egyháztörvény: a kormány nem enged, tovább pazarolná az adófizetők pénzét

Elfogadhatatlan az, ahogyan a kormányzat módosítani akarja az egyháztörvényt. A módosító javaslat nincs összhangban az eddig meghozott alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletekkel és nyíltan szembefordul az alkotmányosság elveivel. A jogsértő helyzet miatt az adófizetőknek már így is épp elég sokat, 176 millió forintot kellett fizetniük az egyházakat ért jogsértések kompenzálására; a helyzet fenntartása a közpénzek pazarlása is lenne egyben.

Igazolja-e bármi a hatályos egyháztörvényt?

A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest.