4. pont

1848-ban a forradalmárok 12 pontja közül a negyedik így szólt: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Több mint másfél évszázados követelése és elvárása a magyar polgároknak, hogy ne a politikai hatalom határozza meg, hogy mi a vallás, és ne biztosítsanak széles előjogokat egyes egyházaknak sem a hitélet és a közhasznú tevékenységek állami finanszírozása, sem a közoktatásban való részvétel és az adózás terén.

A Fidesz-kormány szembement ezzel 2012-ben megalkotott egyházügyi törvényével, amely több száz törvényesen bejegyzett és működő egyházat fosztott meg státuszától és intézményesítette az egyházak közötti egyenlőtlenséget. 2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága ezt a törvényt jogsértőnek találta. A per két évig tartott, a 17 magyar egyház közül kilencet a TASZ képviselt, sikerrel.

2015 őszén ismét olyan javaslattal élt a kormány, amely megismételné és fenntartaná a korábbi szabályozás legnagyobb hibáit. Negyedik pont című kampányunkban részletes kritikáját adtuk a fideszes egyházpolitikából következő döntéseknek, és aláírásokat gyűjtöttünk az újabb törvénymódosítás ellen.

Mi egy olyan egyháztörvényt szeretnénk, ami nem tesz különbséget egyház és egyház között, ami garantálja az állam semlegességét és a lelkiismereti szabadság érvényesülését. Azt szeretnénk, hogy a magyar egyháztörvény összhangban álljon a modern nyugati alkotmányos demokráciák alapelveivel. A lelkiismereti alapon szerveződő közösségek autonómiáját az államnak ugyanis tiszteletben kell tartania. Az állam nem foglalhat állást hitbéli igazságok kérdésében, így nem mondhatja meg, mi a vallás és mi nem tekinthető vallási tevékenységnek, és nem azonosítja magát egyetlen egyház tanításával sem.

A TASZ azóta is foglalkozik a lelkiismereti szabadság kérdésével, az újraszabott, 2018-as törvénymódosításról készített álláspontunk itt érhető el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén V.

Kedves Barátaink!
Örömmel osztjuk meg Önökkel az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) által megjelentetett Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén című hírlevél ötödik számát. Ebben a kiadványban az aktuális nemzetközi fejleményekről kívánunk hírt adni, köztük olyan bírósági ügyekről és jogalkotási lépésekről, amelyek a lelkiismereti szabadság vagy az egyenlő bánásmód területét, esetleg mindkettőt érintik.

Életbe lép az egyháztörvény módosítása, emiatt újabb perek várhatóak

Ma lép hatályba az egyháztörvény átfogó módosítása, aminek elvileg az eddigi jogsértő szabályozást kellene helyrehoznia. Azonban az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét.

Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte a TASZ az egyháztörvény ügyét

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény beiktatása a magyar jogba a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kilenc, státuszától megfosztott egyház képviseletében az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a törvény által okozott jogsérelmek orvoslása érdekében.