Képmáshoz való jog
A képmáshoz való jog természete igen vitatott. Mindenki rendelkezik a saját képmásának jogával? Vagy csak az információs önrendelkezési jognak része? Ha ez a két jog különbözik, akkor miben különböznek és hogyan képzeljük el a viszonyukat? Ha nem különböznek, akkor miért van külön kifejezésünk rá?
Az általános személyiségi jogból a német alkotmányjog a következő négy alapjogot származtatja: a „Privatheit”-ra vonatkozó jog, jog, hogy magánéletét tiszteletben tartsák, az információs önrendelkezési jog és a saját képmáshoz való jog. A német joggal párhuzamosan szabályozza a magyar jog a saját képmáshoz való jogot a polgári törvénykönyvben, az információs önrendelkezési jogot az adatvédelmi törvényben, a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó jogot az európai emberi jogi konvenció 8. cikkében. Csak egy jog törvényi szabályozása hiányzik e négy közül: jog a „privacy ~ Privatheit”-ra.
