Aki az állam működésével kapcsolatban visszásságot, például jogsértő eljárást, alapvető jogok sérelmét vagy korrupciót tapasztal, joga van ezt jelezni, és ezért nem érheti semmilyen hátrány. Az ilyen jelzések panaszok vagy közérdekű bejelentések lehetnek. Ahhoz, hogy biztosan jogszerűen járj el, érdemes előre tájékozódnod arról, hogy pontosan mik a panasz és a közérdekű bejelentés jogi keretei: ebben segít a TASZ és a K-Monitor közös útmutatója.
A közérdekű bejelentés arról szól, ami a közösségnek, társadalomnak rossz (például adócsalásról, korrupcióról). Olyan dologra hívja fel a figyelmet, amelynek megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Különbség van aközött, hogy a bejelentést állami szervnél vagy magánvállalatnál tesszük. Erről a későbbiekben részletesebben írunk.
A panasz ezzel szemben olyan sérelem, ami személyesen a bejelentőt érinti hátrányosan, és aminek elintézése nem tartozik más, például bírósági vagy közigazgatási eljárás hatálya alá. A közérdekű bejelentés és a panasz javaslatot is tartalmazhat.
Fordulhatsz közvetlenül ahhoz a szervhez, amelyik szerinted jogosult eljárni abban az ügyben, amire felhívod a figyelmet. Ez lehet az a szervezet, amelyre a bejelentés vonatkozik, de egy hatóság is. Ha nem a megfelelő szervet választottad, nem kell aggódnod: a bejelentéssel ettől még foglalkozniuk kell. Az a szerv, akihez fordultál, köteles ugyanis az ügyet áttenni a valóban illetékes szervhez és erről egy időben a bejelentőt is értesítenie kell.
Az ombudsmanhoz (alapvető jogok biztosához) fordulhatsz akár személyesen, akár elektronikus úton. Leginkább az elektronikus megoldást javasoljuk, mert a bejelentő személyes adatait biztosabban védi. Az úgynevezett „közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerét” az alapvető jogok biztosa üzemelteti, amit az ombudsman honlapján érhetsz el). Az ombudsman nem vizsgálja a bejelentés tartalmát, de továbbítja ahhoz a szervhez, amelyik jogosult eljárni. Olyan, mint egy postás.
Speciális eset a kartell. Ha ilyet észlelsz, közvetlenül a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulhatsz a honlapjukon található bejelentési űrlap kitöltésével.
Nagy probléma, hogy nem tisztázott, hogy az egyes szerveknél pontosan ki vizsgálja ki a bejelentést, nem férhet-e hozzá pont az, akiről a bejelentés szól. Nincs gyakorlata annak, hogy konkrétan kihez kell a szervezeten belül fordulni a portástól az elnökig, és a törvény sem ad ebben eligazítást. Általános megoldásként azt tudjuk javasolni, hogy a lakossági ügyekben illetékes személy felé kell tenni a bejelentést. Korrupcióval kapcsolatos bejelentés esetén valószínű, hogy az ún. integritás tanácsadó vizsgálja majd ki az ügyet. Az integritás tanácsadói pozíciót annak érdekében hoztak létre, hogy visszaszorítsák a korrupciót.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a panaszok, bejelentések elintézésének fő felelőse a szerv vezetője. Az ő munkáját támogatja az integritás megbízott (amennyiben van ilyen). Az adott szerven múlik, hogy közzéteszi-e az ő közvetlen elérhetőségét, de állampolgári kérésre ezt kötelező kiadni. Ezenkívül elvben az egyes intézmények honlapján fel kell tüntetni a szervezeti egységek elérhetőségét is. Az ombudsmani bejelentőrendszeren keresztül tett bejelentések esetében a hivatal dolgozói gondoskodnak róla, hogy a bejelentés ne kerüljön illetéktelenek kezébe.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató saját bejelentővédelmi rendszert alakítson ki. Ez leginkább nagy nemzetközi cégeknél szokás.
A munkáltatóknak a törvény lehetőséget biztosít, hogy az általános szempontokon túl saját magatartási szabályokat vezessenek be, amelyek közérdeket vagy nyomós magánérdeket védenek. Ezen kívül felfogadhatnak a cégek úgynevezett bejelentővédelmi ügyvédet, aki elvben szavatolja a bejelentő anonimitását a cég felé és eljár az adott ügy kivizsgálása érdekében. Álláspontunk szerint azonban aggályos, hogy a bejelentővédelmi ügyvédet maga a bejelentésben érintett cég fizeti, így ez nem tekinthető valódi garanciának.
Az alapvető jogok biztosához lehet ezzel fordulni. Ekkor az alapvető jogok biztosa a bejelentés tartalmát nem, csak azt ellenőrzi, hogy az eljárásra jogosult szerv jogszerűen folytatta-e le a vizsgálatot. A törvény nem egyértelmű abban, hogy itt is meg kell-e különböztetni a gazdasági társaságokat az állami szervektől. Tehát nem egyértelmű, hogy fordulhat-e az ombudsmanhoz, amennyiben pl. a bejelentőrendszerrel rendelkező nemzetközi cég, ahol dolgozik, nem vizsgálja érdemben a bejelentést, vagy retorzió éri a bejelentés miatt. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerint az ombudsman csak egyes szervek (közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, rendvédelmi szerv, nyomozó hatóság stb.*) esetében vizsgálhatja, hogy azok megfelelően intézték-e a közérdekű bejelentést. Az ombudsman honlapján olvasható tájékoztató viszont nem ír ilyen korlátozást, hanem általánosságban kifejti ezt a felülvizsgálati lehetőséget.
* közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, kötelező tagság alapján működő köztestület, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve, közjegyző, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó esetében
A panasz és a közérdekű bejelentés is elutasítható, ha az ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő a korábbival azonos tartalommal, ismételten nyújtja be.
Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi. Dönthet azonban úgy is, hogy a panaszt vagy közérdekű bejelentést mégis megvizsgálja, ha annak alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.
A panaszt ezen kívül el lehet utasítani, ha a sérelmezett eseményt követő 6 hónapon túl nyújtják be, illetve el kell utasítani, ha a sérelmezett eseménytől számítva egy év már eltelt.
Ebben az esetben jogellenesnek minősülhet a felmondás és a fegyelmi büntetés is. Az adott helyzettől függően a fegyelmi eljárás megindítása önmagában is szankciónak minősülhet, és jogellenes lehet. Ezekben az esetekben munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. Ehhez érdemes ügyvédet fogadni.
A bejelentést elvben 30 nap alatt ki kell vizsgálni. Értesítést csak arról küldenek, ha
Amennyiben a bejelentés az ombudsmani hivatal által működtetett elektronikus rendszeren keresztül történt, a bejelentővel is azon keresztül tartják a kapcsolatot.
A törvény szerint „az elektronikus rendszeren keresztül benyújtott közérdekű bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát és elintézésének állását az egyedi azonosító szám alapján az alapvető jogok biztosa az interneten mindenki számára hozzáférhetővé teszi”, tehát a bejelentés egy része nyilvános lesz. Komoly probléma azonban, hogy nem tisztázott, ki vizsgálja ki az egyes szerveknél a bejelentést, nem férhet-e hozzá éppen az, akiről jelentenek. Nincs gyakorlata annak, hogy konkrétan kihez kell a szervezeten belül fordulni – és a törvény sem ad ebben eligazítást.
Azt is fontos tudni, hogy megtévesztő lehet az alapjogi biztos honlapján felkínált két lehetőség:
Arra létezik külföldi példa, hogy a hivatalos út kimerítését követően ilyen esetben is védelmet élvez a bejelentő. Ez Magyarországon nincs így. Ezért az a bejelentő, aki a sajtóhoz fordul, kockáztatja, hogy munkáltatója fegyelmit indít ellene, vagy elbocsátja. A bejelentővel szemben ilyen esetben üzleti titok megsértése miatt is eljárás indulhat, vagy rágalmazásért is feljelenthetik. Aki minősített adatot hoz nyilvánosságra engedély nélkül, az ellen biztosan büntetőeljárás indul.
A részletekről lásd a források védelméről szóló külön tájékoztatónkat.
A törvény csak a panaszokra vonatkozóan fogalmaz meg határidőt, elméletben tehát a közérdekű bejelentésnek nincsen jogvesztő határideje. A panasz esetén, ha több mint fél év telik el a tudomásszerzés és a panasz megtétele között, a panasz vizsgálata mellőzhető. Ha pedig a panaszos ügy több mint egy éve történt, kötelező elutasítani a panasz vizsgálatát.
A törvény szerint minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Kivétel természetesen, ha kiderül, hogy rosszhiszemű volt a bejelentés. Általában amikor közérdekű bejelentést tesz valaki, az azzal jár, hogy különböző titoknak minősülő adatot (pl. üzleti titok vagy adótitok) is fel kell tárnia. A törvény nem ment fel kifejezetten ezen titkok megőrzésével kapcsolatos kötelezettség alól, de enélkül az egész jogintézménynek nem lenne értelme. Az üzleti titok védelméhez fűződő közérdek természetesen megszűnik akkor, ha erre hivatkozva bűncselekményeket takargatnak.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint alapjogok biztosa kezelhet akár minősített adatokat is, így célszerű a bejelentést az elektronikus rendszeren keresztül ott megtenni. Ha ehelyett közvetlenül a bejelentés elbírálására (a bejelentő szerint) jogosult szervnél teszed a bejelentést, akkor a te felelősséged, hogy mérlegeld, hogy jogszerű-e, hogy az adott szerv tudomására jutnak ezek a védett információk.
A bejelentést mindaddig jóhiszeműnek kell feltételezni, amíg az állam meg nem bizonyosodott ennek ellenkezőjéről, akárcsak az ártatlanság vélelménél. Nincs joga az államnak büntetőeljárást indítani, házkutatást tartani, amíg a bejelentés tartalmáról előbb meg nem győződött. Aki ellen mégis anélkül lépnek fel, hogy a rosszhiszeműsége bizonyítást nyert volna, jogosult a jogorvoslatra.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a közérdekű bejelentés megtételének pillanatában a közérdekű bejelentő védett helyzetbe kerül. Azt az ellenérdekű félnek kell bizonyítania, hogy a közérdekű bejelentő rosszhiszemű volt és döntő jelentőségű információt valótlanul közölt. Csak ennek bizonyítása esetén nem minősül a hátrányos intézkedés jogellenesnek. Ugyanakkor bűncselekmény gyanúja esetén a bűncselekmény feltárására irányuló eljárás megindítása önmagában nem minősül hátrányos intézkedésnek.
A közérdekű bejelentés feltárása érdekében valóban indítható büntetőeljárás, de álláspontunk szerint ez semmiképp sem irányulhat a bejelentő ellen.
Ha a bejelentő életkörülményeit súlyosan veszélyeztetik a bejelentés várható következményei, elvben bejelentővédelmi támogatásra jogosult. Az állam a közérdekű bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint.
A bejelentőt ért jogellenes hátrányok miatt a polgári jog szabályai szerint lehetséges kártérítést és sérelemdíjat követelni.
A jelenlegi törvény nem jutalmazza a bejelentőt. Kivételt jelentenek a GVH-nál kartellek felderítéséhez nélkülözhetetlen bizonyítékokat szolgáltató bejelentők. Ők a törvényi feltételek teljesülése esetén a kiszabott bírság egy százalékát, de maximum 50 millió forintot kaphatnak bejelentésükért. Ilyen jutalomra már volt példa. Fontos kitétel, hogy a bizonyítékokat a bejelentő nem szerezheti bűncselekmény vagy szabálysértés útján. Egyébként mind a versenytörvény, mind a büntető törvénykönyv lehetőséget nyújt arra, hogy bűncselekmények résztvevői mentesüljenek a büntetés alól (vagy enyhébb büntetést kapjanak), amennyiben még a hatósági felderítés előtt részt vesznek annak feltárásában.
Ez egy olyan döntés, amelynek lehetnek negatív következményei is. Jogosan érezheted azt, hogy a törvény nem nyújt megnyugtató védelmet, és sajnos a gyakorlati példák is azt mutatják, hogy kockázatos ma Magyarországon vállalni ezt a szerepet. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy minél többen fellépjenek a környezetükben található korrupció és visszaélésekkel szemben. A közélet tisztaságához hosszú távon minden bejelentés hozzájárul. Ha bizonytalan vagy, több civil szervezet is segíthet, hogy meg tudd magad védeni, másrészt a bejelentés kivizsgálásának kikényszerítésében is.
Az Átlátszó szivárogtató felületén biztonságosan küldhetünk tovább bizalmas dokumentumokat. A szervezet jogászai, újságírói megvizsgálják és felderítik a hozzájuk eljuttatott ügyeket.
A Transparency International jogsegélyszolgálata, illetve a TASZ is tanácsot, illetve egyes esetekben jogi képviseletet biztosít.
Forrás:
A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
A K-Monitor és a TASZ 2014-es szerkesztett és frissített tájékoztatója, melynek egyes vitás kérdéseiben az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz fordultunk. Válaszaikat beépítettük az útmutatóba a minisztériumra való hivatkozással.