Magyarország új biometrikus megfigyelési törvényei sértik az EU mesterségesintelligencia-rendeletét
Ez a cikk egy jogi elemzés azokról az új magyar jogszabályokról, amelyek az arcfelismerő technológia alkalmazásával sértik az Európai Unió mesterségesintelligencia-rendeletét (AI-rendelet).
Mi változott Magyarországon?
2025 márciusában a magyar Országgyűlés 24 órán belül, bármiféle nyilvános vita nélkül három olyan módosítást fogadott el, amelyek az LMBTQAI+ tüntetések kriminalizálását és a biometrikus megfigyelés kiterjesztését célozták. A módosítások – amelyek 2025. április 15-én léptek hatályba – nagy mértében kibővítették az arcfelismerő technológia (FRT) alkalmazási körét Magyarországon, amelyet így már enyhébb szabálysértések és békés gyülekezések, például a Budapest Pride esetében is használni lehet.
A Civil Liberties Union for Europe, az EDRi, az ECNL és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy vélik, hogy az FRT ilyen széleskörű alkalmazása – amely lehetővé teszi a betiltott Pride rendezvény résztvevőinek és a kisebb szabálysértések elkövetőinek nyomon követését és azonosítását – sérti az AI-rendeletet és az EU Alapjogi Chartáját.
Mi az a valós idejű biometrikus azonosítás és miért szabályozzák?
Az EU 2024-ben elfogadott mesterségesintelligencia-rendelete korlátozza a valós idejű távbiometrikus azonosítás (RBI) rendfenntartó szervek általi használatát nyilvános helyeken. Az RBI olyan technológia, amely lehetővé teszi emberek azonosítását közterületeken, általában a tudtuk és hozzájárulásuk nélkül.
A szabályozásra azért volt szükség, mert az RBI súlyosan sérti az emberek magánszféráját, elriasztva őket alapvető jogaik – például a gyülekezéshez való jog – gyakorlásától. Az AI-rendelet 5. cikk (1) bekezdés (h) pontja értelmében a valós idejű biometrikus megfigyelés tilos, kivéve néhány szűken meghatározott esetben (például súlyos bűncselekmények áldozatainak felkutatása vagy közvetlen veszély elhárítása esetén), és ekkor is szigorú engedélyezési és alkalmazási eljárásokat kell követni.
Hogyan sérti az új törvény az AI-rendeletet?
Bár a magyar rendszer állóképekből (például térfigyelő kamerák felvételeiből) dolgozik, automatikus összehasonlítást tesz lehetővé a kormányzati adatbázissal az azonosítás érdekében, akár valós idejű vagy ahhoz közeli sebességgel. A magyar rendőrség közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a rendszerhez, amely – elemzésünk szerint – lehetővé teszi a gyors azonosítást tüntetések során.
Az AI-rendelet értelmében még azok a rendszerek is valós idejűnek minősülnek, amelyek kisebb késleltetéssel működnek, ha az azonosítás elég gyorsan történik ahhoz, hogy befolyásolja az emberek viselkedését. A magyar rendszer, különösen tüntetések esetén, egyértelműen megfelel ennek a meghatározásnak. A jelenleg használt arcfelismerő rendszer közvetlen kapcsolatban áll a Nemzeti Szakértői és Kutató Központtal, lehetővé téve az élő vagy megközelítőleg élő felvételek gyors automatikus feldolgozását.
Az RBI-rendszer ezért valós idejű, és nem “utólagos vagy post” rendszernek számít, ahol a feldolgozott felvételek az azonosítás céljától függetlenül keletkeznek. Ez azért fontos, mert a valós idejű biometrikus megfigyelés már most is tilos az AI-rendelet alapján, míg az utólagos arcfelismerés csak a “nagy kockázatú” kategóriába tartozik, és szabályozása 2026-tól lép életbe.
Milyen alapjogokat sért mindez?
Az FRT magyarországi használata elriaszthatja az embereket alapvető jogaik, különösen a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától. Ha az emberek tudják, hogy arcfelismerés felhasználásával figyelhetik, azonosíthatják és büntethetik őket pusztán mert részt vesznek egy békés tüntetés, sokan inkább el sem mennek.
Az AI-rendeletnek és az Alapjogi chartának is célja, hogy kivédeje ezt a “dermesztő hatást”. A kisebb szabálysértésekre is kiterjedő valós idejű megfigyelés bevezetésével Magyarország mind az EU-jog szellemével, mind betűjével szembe megy.
Mi a teendő most?
Az új jogszabályok olyan megfigyelést tesznek lehetővé, amely egyértelműen ellentétes az AI-rendelet előírásaival. Az ilyen AI-használat elriaszt a közéleti részvételtől, illetve aláássa a szólásszabadságot, és végső soron az emberek demokráciába vetett bizalmát.
Az EU-nak sürgősen vizsgálnia kell a törvényt. Az Európai Bizottság új AI-hivatala – amely többek között azért felelős, hogy védje az uniós polgárokat az AI kockázataival szemben – köteles biztosítani, hogy az uniós biztosítékokat ne hagyják figyelmen kívül. Ez nemcsak magyar belügy: az Unió tagállamaiban, de az egész világon is figyelemmel követik, hogyan reagál az EU.
A mostani eset a főpróbája lesz annak, hogy az EU mennyire veszi komolyan a saját AI-szabályainak betartatását – és az emberek jogainak védelmét.
További források:
